tag:blogger.com,1999:blog-81672849601394174912024-03-19T06:06:51.988+01:00Profán gondolatok a szabadkőművességről„A profán fertőző. Egyetlen érintése elég ahhoz, hogy megtörje a varázst, és visszahelyezze a használatba azt, amit a szent elkülönített és kővé dermesztett.” AGAMBEN, Giorgio: A profán dicséreteLalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.comBlogger369125tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-17944197172068818142024-01-17T11:06:00.001+01:002024-01-17T11:10:13.110+01:00Szabadkőművesség és transzneműség - Olga Vallejo Rueda könyve<p style="text-align: center;"> <a class="Article__title" href="http://hedgemason.blogspot.com/2024/01/gender-and-transgender-in-masonry.html" rel="noopener noreferrer" style="-webkit-tap-highlight-color: rgba(0, 0, 0, 0); background-color: white; box-sizing: border-box; color: #333333; display: inline; font-family: sans-serif; font-size: 2rem; font-weight: 700; letter-spacing: -0.04em; line-height: 2.3rem; margin-bottom: 0.5rem; margin-top: 3rem; text-decoration-line: none; text-rendering: optimizelegibility;" target="_blank">Gender and Transgender in Masonry: Evolution in Advanced Societies</a></p><p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoeHJK6THQmE21o3SiW04QD2mQfoocK2rtE_-wm2J42hVzv8jW1QdLXmdfmYEJCTFHfqNr7mRQYfUByUzyCJ5nmdMBkfdp3jllr_o6eDd-4ykOeqJaOeLIzw717ManKEdYtue2ZGz_g5xjdG8KfHd9xVn4h5q0Vh_cOjfj1_QQpgzq1XfKB38m4zbUn-_O/s1499/71s4rCevSbL._SL1499_.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1499" data-original-width="1000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoeHJK6THQmE21o3SiW04QD2mQfoocK2rtE_-wm2J42hVzv8jW1QdLXmdfmYEJCTFHfqNr7mRQYfUByUzyCJ5nmdMBkfdp3jllr_o6eDd-4ykOeqJaOeLIzw717ManKEdYtue2ZGz_g5xjdG8KfHd9xVn4h5q0Vh_cOjfj1_QQpgzq1XfKB38m4zbUn-_O/w426-h640/71s4rCevSbL._SL1499_.jpg" width="426" /></a></div><p><br /></p><span style="font-size: large;">Nemek és transznemek a szabadkőművességben: Evolúció a fejlett társadalmakban</span><p></p><p>Olga Vallejo Rueda<br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><p></p><p>A nem és a transzneműség a szabadkőművességben úgy tűnik, hogy nem összekapcsolható fogalmak. A szabadkőművesség azonban mint társadalmi mozgalom, amely átlépte az évszázados létezés akadályát, nem áthatolhatatlan a társadalmi változásokkal szemben.</p><p>Nagyon jól tudott alkalmazkodni , bár az archaikus mentalitások számára ezek a gondolatok tabut vagy vörös vonalat jelentenek, amelyet nem szabad átlépni, még kevésbé beszélni róla. Az LMBTQ+ csoportok és a feminizmus összefonódtak egymással, és ezt a szabadkőművességen belül is megtörtént.</p><p>Ez a munka ezzel foglalkozik, az intézmény demisztifikálásával, láthatóvá tételével és belülről történő önkritikájával a nemi és nemi viszonyok mikroszociológiai, konstruktivista és - miért ne - dekonstruktivista perspektívájából. Vegyes módszertan segítségével - kvantitatív és kvalitatív, statisztikai elemzést és négy esettanulmányt is magában foglalva - teszi láthatóvá: Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Ecuadorban mint fejlett, demokratikusnak tekintett társadalmakban a viselkedésformák, előítéletek, stigmák kialakulását, amelyek révén a férfiasság megakadályozza mindannak a humanizálását és teljes beilleszkedését, ami nőies, vagy transz nőies.</p><p><br /></p><p>A könyv szerzője, Olga Vallejo Rueda, szabadkőműves nagymester, főparancsnok és számos szabadkőművességgel foglalkozó könyv írója.</p>
<hr />
Források:
<br><a href="https://hedgemason.blogspot.com/2024/01/gender-and-transgender-in-masonry.html">https://hedgemason.blogspot.com/2024/01/gender-and-transgender-in-masonry.html</a>
<br>
<a href="https://olgavallejoruedablog.wordpress.com/">https://olgavallejoruedablog.wordpress.com/</a>Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-3132962308474143192024-01-16T21:43:00.003+01:002024-01-16T21:57:31.408+01:00De Lincel lovag szabadkőműves mesterlevele<p> <span style="background-color: white; color: #050505; font-family: inherit; font-size: 15px; white-space-collapse: preserve;">A várkert Bazárban tavalyelőtt (2022. augusztus 30. - október 30.) bemutatott "Digitális Kincsek – Európa megteremtése" című vándorkiállítás egyik tárgya egy szabadkőműves oklevél volt:</span></p><div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a" style="animation-name: none; background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; transition-property: none; white-space-collapse: preserve;"><div dir="auto" style="animation-name: none; font-family: inherit; transition-property: none;">De Lincel lovag szabadkőműves mesterlevele <a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBkZB45AZaxXuJQWm5aCWElKTgkWLle2n94ebR_4hDcsMInhd9H6blucq_roOxOlA2Ishm5rCYK4gnqOu9zxDT1tgEbS2xvWCE5RZasU_Me4KQqbZxpI4Z4dRbpahzlwOxrdsKj7HmQwJWb_naN9jS0ejOkzbemkD5SxCIi_OuLxHq6e7-L29Qy8TibyE-/s1107/De%20Lincel%20lovag%20szabadk%C5%91m%C5%B1ves%20mesterlevele-.jpg" style="background-color: transparent; margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="791" data-original-width="1107" height="457" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBkZB45AZaxXuJQWm5aCWElKTgkWLle2n94ebR_4hDcsMInhd9H6blucq_roOxOlA2Ishm5rCYK4gnqOu9zxDT1tgEbS2xvWCE5RZasU_Me4KQqbZxpI4Z4dRbpahzlwOxrdsKj7HmQwJWb_naN9jS0ejOkzbemkD5SxCIi_OuLxHq6e7-L29Qy8TibyE-/w640-h457/De%20Lincel%20lovag%20szabadk%C5%91m%C5%B1ves%20mesterlevele-.jpg" width="640" /></a></div></div><div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a" style="animation-name: none; background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; transition-property: none; white-space-collapse: preserve;"><div dir="auto" style="animation-name: none; font-family: inherit; transition-property: none;">Az iratot a Titok és Harmónia Szent János Szabadkőműves Páholy készítette 1766-ban, Máltán. Az oklevelet, amelyen a 18. századi szabadkőművességre jellemző szimbólumok láthatók, később elkobozta az inkvizíció. A páholyok a szabadkőművesség testvéri <span style="animation-name: none; font-family: inherit; transition-property: none;"><a style="animation-name: none; color: #385898; cursor: pointer; font-family: inherit; transition-property: none;" tabindex="-1"></a></span>szervezetének alapegységei voltak: az építőmesterek helyi közösségeiből eredeztethetők, amelyek a 14. század végétől léteztek. A szabadkőművesség titkos volta sokakban gyanút ébresztett, amely az évszázadok során jelentősen hozzájárult a velük kapcsolatos összeesküvés-elméletek terjedéséhez. </div></div><div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a" style="animation-name: none; background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; transition-property: none; white-space-collapse: preserve;"><div dir="auto" style="animation-name: none; font-family: inherit; transition-property: none;">A szabadkőművesek megjelenése Máltán körülbelül 1730-ra tehető, amikor a Szent János Rend néhány tagja érdeklődni kezdett a szabadkőműves mozgalom iránt. A szabadkőművesség a máltai lovagrend tagjai között is népszerűvé vált, épp úgy, mint a máltai társadalmi elit köreiben. A lovagrend tagjait többnyire saját szülőhazájukban, vagy valamelyik máltai páholyban avatták be a szabadkőművességbe.</div></div><div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a" style="animation-name: none; background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; transition-property: none; white-space-collapse: preserve;"><div dir="auto" style="animation-name: none; font-family: inherit; transition-property: none;">Mivel a lovagok sokat utaztak a sziget és a kontinens között, a máltai szabadkőműves páholyok és a nagyobb francia kikötővárosokban – például Toulonban vagy Marseille-ben – működő szervezetek között élénk kapcsolat alakult ki, főképp 1760–1780 között.</div></div><div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a" style="animation-name: none; background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; transition-property: none; white-space-collapse: preserve;"><div dir="auto" style="animation-name: none; font-family: inherit; transition-property: none;">E 1766. február 13-án kelt oklevél szerint, amelyet Renè-Augustin Beufvrier de la Loueie, a Francia Királyi Haditengerészet tisztje írt alá, a máltai Tökéletes Harmónia Páholy a Francia Nagypáholy (a későbbi Francia Nagyoriens) védnöksége alatt alakult meg. Az irat felhatalmazza de Lincel lovagot, hogy Máltán szabadkőműves páholyt alapítson.</div></div><div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a" style="animation-name: none; background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; transition-property: none; white-space-collapse: preserve;"><div dir="auto" style="animation-name: none; font-family: inherit; transition-property: none;">A katolikus egyház 1738-ban, XII. Kelemen pápa regnálása (1730–1740) alatt tiltotta meg követőinek a szabadkőműves páholy-tagságot. XIV. Benedek pápa, aki 1740 és 1768 között vezette a katolikus egyházat, 1752-ben bullát is kiadott a szabadkőművesség ellen. A Máltán nyomtatásban 1786-ban megjelent bulla kiemeli, hogy a szigeten rengeteg tiltott, titkos társaság működik.</div></div><div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a" style="animation-name: none; background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; transition-property: none; white-space-collapse: preserve;"><div dir="auto" style="animation-name: none; font-family: inherit; transition-property: none;">A 18. század folyamán az Inkvizíció Bírósága Máltán több mint húsz szabadkőműves üggyel foglalkozott. Az 1760-as években mások mellett Giuseppe Zahrát, a máltai matematikust és tanárt, valamint John Dodsworth máltai brit konzult, vagy 1794-ben Nicolò Isouard máltai zeneszerzőt is megvádolták azzal, hogy tagja valamelyik szabadkőműves páholynak.</div></div><div class="x11i5rnm xat24cr x1mh8g0r x1vvkbs xtlvy1s x126k92a" style="animation-name: none; background-color: white; color: #050505; font-family: "Segoe UI Historic", "Segoe UI", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; margin: 0.5em 0px 0px; overflow-wrap: break-word; transition-property: none; white-space-collapse: preserve;"><div dir="auto" style="animation-name: none; font-family: inherit; transition-property: none;">
<hr />
Forrás: </div><div dir="auto" style="animation-name: none; font-family: inherit; transition-property: none;">Szabó Dorottya: Európa megteremtése: Történelem, emlékezet és az európaiság ezeréves mítosza, 101. oldal.</div></div><p><br /></p><p><br /></p><p><br /></p>Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-74698865633182189902023-04-09T11:41:00.001+02:002023-04-09T11:42:12.071+02:00Stefka és Raffay aranyköpései a Pesti Srácoknak"Országbomlasztó szabadkőművesség – Raffay Ernő és Az Öreg" címmel számolt be a pestisrácok.hu Raffay Ernő és Stefka István beszélgetéséről. Néhány örökérvényű megállapításuk:<div><br /></div><div><i>"<span style="background-color: white; color: #555555; font-family: Roboto, sans-serif; font-size: 16px; text-align: justify;">A titkos szabadkőművesség 1868-ban vált nyilvánossá, amikor is a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy Alkotmányát a magyar királyi belügyminiszter engedélyezte.</span>" </i></div><div><br /></div><div>(Feladat: Találja meg ebben a mondatban a három kapitális hibát!)</div><div><br /></div><div><i>"... <span style="background-color: white; color: #555555; font-family: Roboto, sans-serif; font-size: 16px; text-align: justify;">a Pogány testvérek ...</span>" </i></div><div><br /></div><div>(Feladat: Milyen irányú tudatlanságuk alapján vélték Pogány Imrét és Pogány Józsefet családtagoknak?)</div><div><br /></div><div> <i>"<span style="background-color: white; color: #555555; font-family: Roboto, sans-serif; font-size: 16px; text-align: justify;">az egyik Pogány később részt vett Tisza István meggyilkolásában</span>"</i></div><div><br /></div><div>(Feladat: Bizonyított-e Pogány József részvétele a gyilkosságbam?)</div><div><br /></div><div><i>"... <span style="background-color: white; color: #555555; font-family: Roboto, sans-serif; font-size: 16px; text-align: justify;">mind-mind a magyar kereszténység, a római katolikus egyház megsemmisítésén dolgoztak ...</span>"</i></div><div><br /></div><div>(Feladat: Körülbelül hány katolikus és más keresztény egyházbeli (református, evangélikus, stb.) pap, püspök volt szabadkőműves?)</div><div><br /></div><div><i>"<span style="background-color: white; color: #555555; font-family: Roboto, sans-serif; font-size: 16px; text-align: justify;">Raffay Ernő kiemelte, hogy a marxista eszméken nevelődött szabadkőműveseknek ...</span>"</i></div><div><br /></div><div>(Feladat: Körülbelül hány százaléka volt a szabadkőműves páholyok tagjainak tőkés és nagytőkés?)</div><div><br /></div><div><i>"... <span style="background-color: white; color: #555555; font-family: Roboto, sans-serif; font-size: 16px; text-align: justify;">kiemelkedő szerepe volt abban – Károlyi Mihállyal, Kun Bélával, Szabó Ervinnel stb. együtt –, hogy a trianoni békediktátummal elvesztettük a történelmi Magyarország kétharmadát.</span>"</i></div><div><br /></div><div><br /></div><div>(Feladat: Kik léptették az I. világháborúba Magyarországot és vezették a vesztesek oldalára?)</div><div><br /></div><div><i>"... <span style="background-color: white; color: #555555; font-family: Roboto, sans-serif; font-size: 16px; text-align: justify;">a történelemhamisításban részt vesz jó néhány történész a Magyar Tudományos Akadémiáról is.</span>"</i></div><div><br /></div><div>(Feladat: Melyik kutatóintézet tagja publikálta ősmagyar kifejezésként a "Baszjad Izüt" egy tűtartó karcolásaiból kiolvasva?)</div><div><br /></div>Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-26707308480706727292022-08-23T16:05:00.001+02:002022-08-23T16:05:49.174+02:00VAD MÁRTON: MI ÉS MI NEM A SZABADKÕMÛVESSÉG SZENTÉLYE NAGYVÁRADON? <p></p><div>VAD MÁRTON</div><div><p class="MsoNormal"><o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">MI ÉS MI NEM A SZABADKÕMÛVESSÉG SZENTÉLYE NAGYVÁRADON? <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal"><o:p> </o:p></p>
<p class="MsoNormal">Előre bocsájtanám, hogy ez az írás nem klasszikus értelemben
vett kritika. Nem szeretne fenntartásokat megfogalmazni Nagyvárad legújabb, a
közönség számára megnyitott intézményével szemben. Távol tartja magát az ezzel
kapcsolatos dicsérő szavaktól is. Csupán azt szeretné tisztázni, hogy mi az,
amit tudhatunk, és mi az, amit nem erről a megvalósult nagyszabású tervezetről,
azután, hogy annak intézményi működése elkezdődött. Ezek alapján mindenki
eldöntheti, hogy milyen hangnemű ítéletet formál róla. Fontos, hogy az
ítéletalkotónak megfelelő mennyiségű fogalmi és tárgyi tisztázás álljon a
rendelkezésére, amely alapján súlyozott véleménye alátámasztást kaphat. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">Egyesek szerint megnyugvást hoz zaklatott világunkba az, ha
látjuk, hogy épületek azt a funkciót töltik be, amelynek egykoron épültek. A
20. század eseményei nyomán hatalmas mennyiségben fosztottak meg építményeket
eredeti funkciójuktól. Így lettek a rendházak jó esetben iskolák, rossz esetben
raktárak, a zsinagógák jó esetben koncerttermek és kiállítóterek vagy rossz
esetben zöldséglerakatok. Templomokban nem ritka a könyvesbolt, a turkáló vagy
a szórakozóhely. Kisajátított családi házak váltak kisüzemekké,
közintézményekké, erőszakszervezeti kaszárnyák bérházakká. Az épületek gyakori
funkcióváltása mintegy feltételes reflexként van jelen máig a
rendszerváltozásokon átesett Kelet-Európa életében. A funkcióváltást ráadásul
nem mindig indokolja valamely intézmény valós helyigénye. Államok és állami
fenntartású szervezetek mérhetetlen energiát képesek fektetni olyan szimbolikus
beruházásokba, amelyek egyik problémája, hogy nem a megfelelő célnak tervezett
épületekhez kell hozzányúlniuk (könyvtárból nehezen lesz minisztérium, és vice
versa). Itt elsősorban szimbolikus és hivatali beruházásokról van szó, amelyek
csak ritkán vezetnek olyan őszinte ingatlanfejlesztéshez, mint amilyen a használaton
kívüli ipari létesítmények kulturális céllal való hasznosítása. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">A nagyváradi egykori szabadkőműves páholy épülete1 most
látszólag visszakapott valamit eredeti funkciójából, amely a két világháború
között először kisdedóvóra, majd a szocializmus évei alatt vámhivatalra is
módosult. Persze ennek a látszatnak részben ellentmond az épület hivatalosan
vállalt funkciója. Az ugyanis teljesen általános értelemben vett kiállítóhely,
amelynek vannak tematikus termei. Ez a téma a szabadkőművesség mint olyan.2 A
felújított, tanácskozásokra használt aula egyetlen létező vagy egykor létezett szabadkőműves
tanácstermet sem akart rekonstruálni, illetve másolni. A Testvérek a mai
Európában működő gyülekező helyeinek ideáltipikus elemeit mutatja be egy olyan
térben, amely éppen a egykori nagyváradi páholyszékházban található.
Ideáltipikus páholy teremről beszélünk, vagyis olyanról, amely ebben a formában
sehol nincs, de a megvalósítók szerint mégis felismerhetővé teszi, hogy miről
van szó. Ugyanakkor (1) sem az épület neve mű és világa 111 nem zárja ki, hogy
az több legyen, mint kiállítóhely. Sőt (2) a teljesen új bútorzat és a valóban
funkcionális egyéb berendezési tárgyak alkalmassá teszik azt a bemutatott célok
szerinti használatra.<o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">Ad 1): Az épület megnevezése románul Templul Francmasoneriei
Oradea", vagyis magyar fordításban: A Szabadkőművesség Szentélye, Nagyvárad.
Ezt a megnevezést némileg erősítik is az épület tervezőinek a klasszikus ókori
görög és római) templomok bizonyos kanonikus elemeire tett építésze ti
utalásai. A választott neolatin terminológián mégis többen fennakadtak, de ez
elsősorban a román megnevezésből eszközölt magyar tükörfordítások hibájából
származik. Az etimológiai kiindulópont, vagyis templum, -i főnév latinul olyan
nyílt, de jelzett határokkal rendelkező teret jelent, amelyben a jövőt érint6
(= templum"), vagy valamilyen istenséget dicsőnő tevékenység (= templum)
zajlik. Magyarul ez a második jelentésréteg adja a szó jelentésének
kiindulópontját. Nevezik ugyan a szabadkőműves páholyok szertartási és tanácstermeit
templomszerűnek", de semmilyen hivatalos forrásban nem nevezik templomnak,
mert nem tölt be egyházi funkciót, és nem egy az Istennek vagy istenségeknek
bemutatott áldozat helye. Történelmi okokból bizonyos ábrahámi vallások
szertartási tereire nem is lehet templomokként hivatkozni, hiszen abban de
facto nincsenek papok, csak képzett segédszemélyzet, világi igehirdetők és
tudósok. Ez vonatkozik a zsidó, a muszlim és bizonyos keresztény felekezetekre
(elsősorban a baptistákra vagy egyéb újkeresztény hittársaikra) is. A történeti
érvköteg a magyar megnevezésben döntő templomnak csak a görög és római
áldozócsarnokok, az elpusztult jeruzsálemi Nagytemplom, illetve bizonyos
keresztény felekezetek imahelyei minősülnek. Különösen nem nevezhető templomnak
olyan szimbolikus szerepet betöltő létesítmény, amelynek fenntartója nem
tekinti magát intézményes vallásnak, és nem is törekszik ilyen státus
kivívására. Páholytag bármely vallási felekezet tagja lehet. A szabadkőművesek
viszont páholytagként nem áldoznak semmilyen hellén vagy ábrahámi vallás
istenének sem."<o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">A román terminológia ellenben egészen más. Bár a
szabadkőművesek gyülekezőhelyeit németesen abban is nevezik ugyan
páholynak" (loja), de a magyar névhasználatban érvényesített történeti
érvköteghez ott egyéb preferenciák is társulnak. Ez formájában egyezik az angolszász
megnevezéssel, még ha tartalmában különbözik is. A keresztény hagyomány keleti
ortodox vonulatához illeszkedve románul a keresztény imahelyeket egységesen
biserică, i névvel jelölik, amely a pogány ógörög amaro-ból, vagyis a király
csarnoka" kifejezésből származik. Az angolszász népeknél pedig hasonlóan a
kontinentális germán nyelvek jelentős részéhez a keresztény ógörög xmxó,-ból,
vagyis az Úrhoz tartozó"-ból származtatják az olyan keresztény imahelyek
neveit, amelyekben jelen van aktív papság. Ennek köszönhetően az angol temple,
-es vagy a román templu, -e szavak használhatók minden szertartásos rendezvény
helyéül szolgáló terem vagy épület megnevezésére, vagyis minden olyan
helyszínre-a latin szó elsődleges jelentésében - amelyen a jövő re vonatkozó
tevékenység zajlik.<o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">Ezért javaslom itt a szentély szó használatát. Ez a magyar
úzusban a temploménál valamivel semlegesebb, bár nem a jövőre vonatkozó, hanem
valamilyen áldozati tevékenységet kapcsolunk hozzá. De egyszersmind nem
társítunk hozzá intézményes vallást is, amely viszont a mi esetünkben döntő.<o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">112Szentélye ugyanúgy lehet a természeti erők és deitások
imádóinak, ahogyan az összemberiség javáért és a felvilágosult szemléletért
síkra szállóknak. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">Egy „szentélyben”, vagyis a templum1 szerint értett
„templomban” (templu, temple) viszont semmi sem tiltja, hogy olyan szertartást
végezzenek, amelyben valamiféleképpen az emberiség jövõjét és fejlődését
vitatják meg ebből a célból társult egyénnek. Itt tehát olyan munkát is lehet
végezni, mint amelyet a német terminológiára (Loge) utalva a magyar
nyelvhasználó a szabadkőművesek „páholyaiban” lát megvalósíthatónak. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">Ad 2): A tanácsterem belsejébe vezető folyosónak a bejárat előtti
fordulójában ma is jól látható az eredeti meanderes („futókutyás”) keretezésű
terazzopadló. Ez azonban az egyetlen eredeti részlet, amelyet az épület adott
traktusában találunk. A tanácsterem bútorzata vadonatúj, és minden szempontból
megfelel egy olyan eseménynek, amelynek keretében egy szabadkőműves vakolás
akár azonnal le tud zajlani. Különösen azért lehet ezt kijelenteni, mert a
benne levő tárgyak, kellékek mindennapi használatát egyetlen műemlékvédelmi
szabály sem korlátozza, hiszen nincsen nekik ilyen jellege. A nagyváradi új
intézmény belső tere tehát jelen időben nem minősül szabadkőműves páholynak,
ellenben alkalmas szabadkőműves szertartások megtartására. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">A román sajtóban olvasható kifogások többrétűek. Az egyik
aspektus a magyar cikkekben is megtalálható, vagyis hogy az intézményben elenyésző
szó esik magáról a nagyváradi szabadkőművességről és az épületről. Kiállítási
tárgy látszólag egyetlenegy kötődik a városhoz: Kupán Árpád monográfiájának
román fordításából7 az egyik tárlóban megjelenik egy könyvtári állományból
letétbe adott darab. Erre a felvetésre villámgyors válasz adható. Az intézmény
neve már maga sem árul zsákbamacskát. Ez egy olyan hely, amely a szabadkőművességhez
kapcsolódik, és Nagyváradon van. Nem a nagyváradi szabadkőművességnek állít
emléket, hanem a szabadkőművességre mint általában vett jelenségre hívja fel a
figyelmet. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">Vagyis akinek mindezeken túl van vitája, annak az épület
koncepciójának kialakítóival kell azt lefolytatnia, hiszen a megvalósult
intézmény az, aminek hirdeti magát. Ez fokozottan így van egy másik kritikai
aspektusból is, amely a sajtóban több helyen megjelenik: egy mai
kiállítóhelynek ennél egészen egyszerűen több információt kellene közölnie. Nos
erre is van válasz. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">Mivel az intézmény nem akkreditált múzeum, hanem olyan
turisztikai létesítmény, amely a szabadkőművesség témája köré szerveződő
anyagot ismertet meg a nagyközönséggel, több kritikai perspektívát ab ovo
kizár. Ennek egyik oka, hogy nem múzeumi létesítményen nehéz számon kérni a
múzeumi funkciókat. A kérdés persze az, hogy ebben az esetben annak funkciója
mi, ha nem múzeumi. A válasz az előbbi leírásban található: turisztikai célpont
kíván lenni, ráadásul, hangzott el az intézményt felügyelő alapítvány vezetőjének
szájából, olyan emberek számára létesült, akiket érdekel a történelem.8 Vagyis
az intézmény nem más, mint a város ajándéka a műkedvelő lakosságnak, akik
szeretnének valamilyen képet kapni arról, hogy ez a furcsa és ellentmondásos történetű
nemzetközi szerveződés bizonyos, szabadon kiválasztott korokban és helyszíneken
mit is művelt. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">Tehát – és csak ismételjük magunkat – aki itt vitázni akar,
annak az intézményhez kell fordulnia, és olyan adatokat kell kérnie, amelyeknek
írott nyoma sincs az intézmény falain, egyik szimbolikus vagy kiállítási térben
sem. Az intézményben ugyanis pontosan az történik, amelyet a benne levő dolgok mű
és világa 113 ígérnek: tárgyakról és terekről van szó, melyek a „szabadkőműves”
szóra rímelnek. A szabadkőműves szóra és semmi másra. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">Néhány apró pontosítást azonban érdemes megtennünk. A
sajtóban többször leírtakkal és a Szabadkőművesség Nagyváradi Szentélyében
láthatókkal szemben9 Nagyváradon 1912 és 1919 között két szabadkőműves páholy
is mûködött,10 amely megegyezés alapján, közösen használta az épületet. Ezek
egyike volt a Magyar Symbolikus Nagypáholy nagyváradi fiókja, a sokat említett,
László király (és nem Szent László) nevet viselő szervezet, amelyből 1912-ben
vált ki, elsősorban radikális aktuálpolitikai irányultsága miatt a Bihar
páholy. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">A szabadkőműves páholyok működését a Tanácsköztársaság alatt
korlátozták először, majd a frissen felálló Simonyi-Semadam-kormány alatt
betiltották. Ez utóbbi, sajátos módon és a még mindig bizonytalan helyzetben
éppen a Magyar Symbolikus Nagypáholyhoz való kötödés miatt vonatkozott az
impériumváltás utáni Erdélyre is. A László király páholy, amely nem szűnt meg a
Symbolikus Nagypáholy részének lenni, a betiltás után, de már román
felségterületen megteremtette saját elaltatásának feltételeit, amelyet a
nagyváradi református egyházzal kötött szerződésben rögzített, és vagyonát a
haszonjog élvezetéért cserébe megőrzésre átadta. Az utódállam Romániában a szabadkőművesség
nem esett tiltás alá, viszont a potenciális irredenta konnotációk nyomán a
László király páholy nevét elhagyva, de facto összeolvadt a Bihar páhollyal. A
páholyházat eladták, és az 1920 júniusától szűnt meg a Testvérek székhelyeként működni.
Az épület története innentől kezdve vált a eredetitől eltérő rendeltetés
históriájává. Erről, akárcsak az épület változó tulajdonjogáról igen keveset
tudunk. Ugyancsak hiányos a tudásunk a két magyar szertartási nyelvű nagyváradi
páholy (a Bihar és az 1928-ban, zsidó felekezetűek által alapított Jezirah),
illetve az új alapítású, román szertartási nyelvű Emanuil Gojdu páholy két
világháború közötti tevekénységéről. Ezek azok a kérdések, amelyek kutatását a szabadkőműves
házban működő nagyváradi intézménynek akár fel is lehetne vállalni. Ha minden
igaz, akkor az intézmény munkatársainak a nagyváradi anyagra vonatkozóan
bevallott távlati tervei vannak, de annak részleteiről, szemléletmódjáról hasonlóan
keveset tudunk. Csak az látszik bizonyosnak, hogy a kiállítóhely vezetője –
elmondása szerint – a nagyváradi anyagnak is kiemelt helyet szán majd az
épületben. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">Csakhogy az épületben jelenleg olvasható információk alapján
azért hasztalan kritizálni annak koncepcióját, mert arról azok semmit nem
közölnek. A vonatkozó impresszum (vagyis annak hiánya) révén nem tudjuk, hogy
van-e a kiállításnak kurátora, nem tudjuk, hogy volt-e grafikusa, volt-e
restaurátora, szobrásza, szekkófestõje, nem tudjuk, hogy a kiállítás rendezőinek
volt-e a témában elmélyült szakmai tanácsadója. Feltételezéseket pedig igen
nehéz kritizálni. Tudjuk viszont – a megnyitón elhangzottak alapján –, hogy kik
voltak a beruházásban részt vevõ szakmai szervezetek (a Román Nemzeti
Nagypáholy, a Román Nemzeti Levéltár és a Bihar Megyei Könyvtár). Viszont
tökéletes az ignorabimus hatálya akkor, amikor az egyszeri látogató az iránt érdeklődne,
hogy kinek volt egyedi hozzájárulása a kiállításhoz, és hogy az miben állt.
Mint már említettük, feltételezéseket eleve problémás elemeire bontani majd
ezen keresztül kritikai vizsgálatnak alávetni. Ezt csak olyan konkrét és erős
állítások esetén lehet megtenni, amelyet ez a jórészt önreferenciális
nagyváradi turisztikai célpont egyelőre nem nyújt. Így pedig a kritika – a bevezetőben
beharangozottak szerint – nem 114 csak óvatosságból marad el. Hanem eleve igen
kevés tere marad. 2022/3 <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">JEGYZETEK <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">1. Címe: Calea Armatei Române (az építéskor Rulikowski út),
4. szám, Nagyvárad. A benne működő intézmény a Bihar megyei Mûemlékvédelmi
Alapítvány (Fundaþia de Protejare a Monumentelor Istorice din Judeþul Bihor)
filiáléja. Az épület 1901–1902-ben épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos
építészek tervei szerint. Mindketten az egyik legaktívabb budapesti páholy, a
Demokratia tagjai voltak. A Nagyváradi Szabadkőművesség Szentélyében 2021.
november 25-én, vagyis jóval jelen szöveg írása után nyílt meg a helyi szabadkőművesség
történetének szentelt új kiállítás, amely a helyi páholyok történetének néhány
dokumentumát állítja ki. Ennek értékelése egy másik cikk témája lehetne. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">2. Cristina Ghilea: Despre masoni în general, în templul
orãdean. <a href="http://www.bihon.ro/stirile-judetuluibihor/muzeul-francmasoneriei-despre-masoni-in-general-in-templul-oradean-3830648">www.bihon.ro/stirile-judetuluibihor/muzeul-francmasoneriei-despre-masoni-in-general-in-templul-oradean-3830648</a>.
<o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">3. Ezek kivétel nélkül magyarajkú újságcikkek szerzői
voltak. Mindjárt kifejtjük, hogy szerintünk miért. A román nyelvű cikkek, mivel
ott nyelvi disszenzus nem áll fenn, mindannyian a múzeumi koncepciót
kritizálták. Ennek egy logikai aspektusáról később. A magyar cikkek közül kiemelhető:
Pap István: Történeti múzeum helyett kulturális kisajátítás Nagyváradon.
www.erdon.ro/kozelet/helyikozelet/torteneti-muzeum-helyett-kulturalis-kisajatitas-varadon-3960209.
Utolsó letöltés: 2021. október 15. Lásd még Laura Gal: Muzeul Francmasoneriei, unic
în România, s-a deschis în clãdirea fostului templu din Oradea, fãrã masoni ºi
fãrã vreun exponat din istoria localã. www.ebihoreanul.ro/
stiri/muzeul-francmasoneriei-unic-in-romania-s-a-deschis-in-cladirea-fostului-templu-din-oradeafara-masoni-si-fara-vreun-exponat-din-istoria-locala-166799.html.
Utolsó letöltés: 2021. október 15. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">4. Nemcsak a köznyelvi fordulat szerint, amelyet Ady Endrétől
kölcsönöznek, hanem – bárha pontatlanul is – informális módon magyarul
„templom”-nak nevezhetnek minden olyan helyet, amely rituálisszertartási
tevékenységet fogad be. Ady megfogalmazása szerint „Nagyváradon, ahol semmivel
sem kisebb a sötétség veszedelme, mint bárhol e hazában, pompás új templomszerű
csarnok áll, mely hajléka a humanizmusnak, irgalmasságnak és világosság
hintésének”. Nagyváradi Napló, 1902. február 2. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">5. Lásd korábban Benjamin Franklin: The Constitutions of the
Free-Masons. History, Charges, Regulations &c. of the most Ancient and
Right Worshipful Fraternity. Philadelphia, 1734. 48: Bár az ősi időkben a kőműves
testvéreket rávitték arra, hogy az ország vagy a nemzet vallásán legyenek
(bármelyik is volt az), most mégis ajánlatosabbnak tűnik, hogy csak arra a
vallásra kötelezzék őket, amelyben minden Ember egyetért, egyéni véleményeiket
pedig maguknak tartsák meg.” Illetve: „A szabadkőművesség nem kérdezi
tagjainak, sem a hozzá jelentkezőknek a vallási-felekezeti hovatartozását. A
tagság egyetlen követelménye e téren az Istenbe vetett hit, ám hogy őt ki
miként nevezi és milyen vallás szerint hiszi, annak megítélése nem tartozik a szabadkőművesség
keretei közé – mondja ki a mai Magyarországi Symbolikus Nagypáholy vallás és szabadkőművesség
kapcsolatát szabályozó irányelve.
www.szabadkomuves.hu/szabadkomuvesseg-es-vallas Utolsó letöltés: 2021. október
15. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">6. „A Nagy Nemzeti Páholyban és az ezeknek Engedelmes
páholyokban folyó munkálatok során szigorúan tilos politikáról, vallásról és
gazdasági érdekről beszélni” – hangzik a romániai központi páholy egyik
alapelve. Lásd Declaraþie de Principii. https://mlnr.xyz/declaratie-de-principii.
Utolsó letöltés: 2021. október 15. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">7. Francmasonii în Oradea. Nota?ii istorice. Editura Convex,
Oradea, 2018. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">8. Vö. Cristina Ghilea: i. m. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">9. Nem igaz, hogy az intézményben „gyakorlatilag semmit nem
lehet megtudni” (Pap István: i. m.) a váradi szabadkőművességről, és annak
egykori székházáról. Az épület egyetlen terme minõsül kiállítási területnek (a
többi egy szabadon értelmezhető turisztikai látványosság, amely a szabadkőműves
szertartás három helyszínét szeretné bemutatni). Ebben található az az érintőképernyő,
amelyen megfelelő áramellátás és gesztusvezérlési alapismeretek esetén négy
oldal beszél a váradi páholyéletről, az épületről és a felújítás kivitelezőjéről
(sajnos nem tudjuk meg, hogy a felújításnak ki volt az építésze, de egy biztos:
a címben foglalt kérdés tekintetében ez túl sokat nem tenne hozzá a válaszhoz).
Helyesebb, ha úgy fogalmazunk tehát, hogy „gyakorlatilag nagyon keveset”. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">10. Ezt igen egyértelműen tárgyalta Kupán Árpád már idézett
könyve. A magyar kiadáshoz lásd: Szabadkőművesek Nagyváradon. Nagyváradi Ady
Társaság kiadása, Nagyvárad, 2004. Különösképpen: 169–182. mû és világa 115 Az
új nagyváradi turisztikai látványosság belépőjegyének egy példánya.<o:p></o:p></p>___</div><div><br /></div><div>Forrás: <a href="https://epa.oszk.hu/00400/00458/00688/pdf/EPA00458_korunk_2022_03_111-115.pdf">https://epa.oszk.hu/00400/00458/00688/pdf/EPA00458_korunk_2022_03_111-115.pdf</a></div><div><br /></div><div>___</div><div><br /></div><div><span style="color: red;">Megjegyzésem:</span></div><div><span style="color: red;"><br /></span></div><div><span style="color: red;">A szerző a filológia és etimológia segítségével nyelvészkedve próbálja igazolni a volt nagyváradi páholyház "turisztikai attrakciókénti" elszakítását a volt nagyváradi szabadkőművesség valós múltjától.</span></div><div><span style="color: red;"><br /></span></div><div><span style="color: red;">Ennek fényében kiváltképpen nevetséges, hogy nem ismeri a "vakolás" szó szabadkőműves jelntését.</span></div><div><span style="color: red;"> </span></div><div><span style="color: red;">Azt írja: </span></div><div><span style="color: red;"><br /></span></div><div><span style="color: red;">"A tanácsterem bútorzata vadonatúj, és minden szempontból megfelel egy olyan eseménynek, amelynek keretében egy szabadkőműves vakolás akár azonnal le tud zajlani."</span></div><div><span style="color: red;"><br /></span></div><div><span style="color: red;">Viszont egy "vakoláshoz" nem bútorzat, hanem "eccájg" kellene, hiszen a vakolás vacsorázást, étkezést jelent a szabadkőműves "munka" után. </span></div><div><span style="color: red;"><br /></span></div><div><span style="color: red;">Közkeletű tévesztés ez, sokszor elkövetik a tájékozatlanok. De egy szakértőként fellépő, szómagyarázgatásokkal érvelő írásban ez visszatetsző. Aki nem tud arabusul, az ne beszéljen arabusul ...</span></div>Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-89225883281874381652022-06-28T13:17:00.001+02:002022-06-28T13:17:30.877+02:00Kukucskálás a Skanzen szabadkőműves kiállításán<p> Kukucskálás a Skanzen szabadkőműves kiállításán</p><p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxiZ6w1Q2gP7WLtFDfJHRYlI3ymcboNST2RSYCZ0L1gGNWJLZOsIsgY3cdMkXbJm03IKvv4t9qiRstJdzRo6J3jVd1_T-fA2V6NewlGS8QOlSEMtgjLnlbhblcHwy6tO4I9M7gIh25I4VUa0XbmnPP_nTyfLy55YRca44E4BbJbRhlFiOJMUkelOVOuw/s808/IMG_20220625_112406-ANIMATION.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="808" data-original-width="606" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxiZ6w1Q2gP7WLtFDfJHRYlI3ymcboNST2RSYCZ0L1gGNWJLZOsIsgY3cdMkXbJm03IKvv4t9qiRstJdzRo6J3jVd1_T-fA2V6NewlGS8QOlSEMtgjLnlbhblcHwy6tO4I9M7gIh25I4VUa0XbmnPP_nTyfLy55YRca44E4BbJbRhlFiOJMUkelOVOuw/w480-h640/IMG_20220625_112406-ANIMATION.gif" width="480" /></a></div><br /><p><br /></p>Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-16144689917849094492022-06-27T12:32:00.001+02:002022-06-27T12:36:02.784+02:00Saint-Germain gróf<h1 style="text-align: left;"><iframe allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture" allowfullscreen="" frameborder="0" height="409" src="https://www.youtube.com/embed/Z43VweRF9yA" title="The Mystery of the Count of St. Germain" width="727"></iframe> <br /><span style="font-size: large;">Ráth-Végh István </span></h1><h3 style="text-align: left;">Saint-Germain gróf </h3><div><br /></div><div><div>Saint-Germain gróf nem volt sarlatán. Nem csalt meg, nem károsított meg senkit. A XVIII. század kalandorai közt különleges hely illeti meg, mert alakjához két rejtély tapad: nem ismerték származásának titkát, s ez örökre homályban is maradt, – sosem tudták kideríteni, hogy gazdagságának mi volt a forrása.</div><div><br /></div><div>A kalandorok grófi címét akkoriban nem vették komolyan. Mikor Casanovát az egyik rendőrségen kérdőre vonták, hogy milyen jogon viseli a „Seingalt lovag” nevet, arcátlanul ezt felelte: „Az alphabet jogán.”</div><div><br /></div><div>Fiatalkoráról egyáltalán semmit sem lehetett megtudni. Csak az bizonyos, hogy elsőrangú nevelésben volt része. Rendkívül megnyerő, előkelő modorán kívül tudása és műveltsége tette kedvelté Európa fejedelmi udvaraiban, különösen Párizsban. Beszélt németül, franciául, angolul, oroszul és olaszul; művészien hegedült; jártas volt természetesen az alkímiában és egyéb titkos tudományokban, ami akkoriban a kalandorok egyik beléptijegye volt a nagyúri szalonokba.</div><div><br /></div><div>A párizsi előkelő világ több tollforgató embere és asszonysága igyekezett megismerkedni az érdekes emberrel, s az ő emlékirataik és levelezéseik adataiból sikerült összeállítani a nagy kalandor párizsi életének adatait.</div><div><br /></div><div>Itt 1757-ben tűnt fel. Pártfogója, a francia Belle-Isle marsall Bécsből hozta oda és bevezette az udvari körökbe. Ezt megelőző éveiről francia életírói semmit sem tudnak, ellenben az angol Andrew Lang róla írt tanulmányban ismerteti Horace Walpole 1745. december 9-ről kelt levelét.[9] Eszerint Londonban letartóztattak kémkedés gyanúja miatt egy gróf Saint-Germain nevű öreg embert. Bevallotta, hogy ez nem a valódi neve, de minden további felvilágosítást megtagadott a származásáról. „Mondják – folytatja Walpole hogy talán olasz vagy spanyol; az is hírlik, hogy gazdag nőt vett feleségül Mexikóban, de az asszony kincseivel Konstantinápolyba szökött. Szépen énekel és csodálatosan hegedül. A walesi herceg is érdeklődött iránta. Miután semmi bizonyítékot sem találtak ellene, szabadon bocsátották.”</div><div><br /></div><div>Íme a Saint-Germain halhatatlanságáról szóló legenda magva. Mint öreg embert fogják el Londonban és mint délceg férfi érkezik Párizsba. Még ha arra gondolunk is, hogy a találó adatok ellenére a londoni rejtélyes ember nem azonos a párizsi szalonok hősével, itt Párizsban is meglepő kijelentések hangzottak el: Az öreg Gergy grófné esküdött rá, hogy ötven évvel ezelőtt látta Velencében s akkor is éppen olyan volt, mint ma. Ugyanilyennek látta Rameau, a zeneszerző is 1710-ben.</div><div><br /></div><div>Aki mindazt csak szófia beszédnek ítélte, megtántorodott hitében, ha magával Saint-Germain gróffal beszélt. Tökéletesen ismerte a francia történelmet, és a legapróbb részleteket is olyan élethíven mondta el, mintha az eseményeknél maga is ott lett volna. Híre futott hát, hogy valami titkos elixírje van és ezzel képes magát újra meg újra megfiatalítani.</div><div><br /></div><div>Alkalmasint a mértékletesen élő férfiak sorába tartozott, akiknek arca sokáig üde marad, nem szántják fel a ráncok. Az ősz hajat eltakarja a fehér paróka, s ha kell, itt-ott segítenek a kendőző szerek.</div><div><br /></div><div>Ő maga sohasem dicsekedett a csodaszereivel olyan otromba módon, mint Cagliostro. De nem is cáfolta meg a nekivadult híreket. Az emberi gyöngéket jól ismerő kalandor fensőbbségével vont vállat. „Higgyenek a buta párizsiak, amit akarnak” – mondta bizalmas körben.</div><div><br /></div><div>Nagy műveltségével, páratlan társalgói készségével megnyerte a szíveket. Mindenütt szívesen látták. Az udvarnál otthonos volt; XV. Lajos király és Pompadour asszony szinte családias bizalmassággal bánt vele. Jellemző a bizalmas viszonyra egy beszélgetése a királlyal.</div><div><br /></div><div>– Sire, – mondotta – aki az embereket becsülni akarja, ne legyen se gyóntatópap, se miniszter, se rendőrtiszt.</div><div><br /></div><div>– Király se? – vetette közbe Lajos.</div><div><br /></div><div>– Emlékszik, Felséged, a múltkori nagy ködre, amikor szinte csak négykézláb lehetett az utcán járni? Ekkora ködöt teremtenek a miniszterek a király körül, úgy hogy nem láthatja a valóságot, csak azt, amit a miniszterek elébe tárnak.</div><div><br /></div><div>Volt egy nagy szenvedélye: szerette a drágaköveket. Ezeket gyűjtötte, mutogatta. Bár egyik ismerőse szerint „nagyszerű egyszerűséggel” öltözködött, mégis úgy jelent meg egy udvari bálon, hogy még a cipőcsatján is valódi gyémántok szikráztak. A pletyka persze szárnyai alá vette Saint-Germain drágaköveit, és kikotlotta azt a hírt, hogy a gróf alkimista módszerekkel maga csinálja őket. A kalandor szokása szerint engedte a híreket dagadni, nem szólt ellenük. A király egyszer próbára akarta tenni és mutatott neki egy nem egészen tiszta vizű gyémántot. „Ez így hatezer livre-t ér – mondta –, de ha a foltot ki lehetne venni belőle, megérne tízezret.” Saint-Germain elkérte a gyémántot és egyhavi haladékot kért a folttisztító műveletre. Egy hónap múlva visszahozta: a gyémánt tiszta fénnyel ragyogott. Lemérték: pontosan akkora volt, mint amikor átvette. „Ha ugyan ezt vette át” – kajánkodtak a rossz nyelvek.</div><div><br /></div><div>Amennyiben kicserélte, ez még fontosabb adat a kalandor lélekrajzához, mintha vegyileg tisztította volna ki a foltot, ami különben nem is valószínű. Négyezer livre-t dobott ki a zsebéből, csak azért, hogy a királyt és az udvart egy trükkel elkápráztassa. Vetőmag volt ez a pénz, és utána aratott is. Nem pénzt, erre nem volt szüksége, hanem csodálatot, elismerést, megbecsülést. S a kalandor ezt szomjazta leginkább.</div><div><br /></div><div>Pénzre nem volt szüksége – mondtam. Mikor egyszer Gleichen báró meglátogatta, csak elámult azon, ami elébe tárult. Mintha Aladdin lámpájával világított volna rá Saint-Germain kincseire – írta. Drágakövek halmaza s egy különösen szép, óriási opál. Elsőrendű képek a falakon, köztük egy ritka műbecsű Murillo. Pompa, gazdagság. S a nagy vagyon eredetét sűrű homály fedte, akárcsak az udvar kedvencének a származását.</div><div><br /></div><div>A gyémántkirály tündöklése Párizsban csak néhány esztendeig tartott. Azután megtörtént a baj. Beleártotta magát a politikába, és bármilyen ügyesen csúszkált is a szalonok parkettáján, a politikáén elvágódott. Egyszerre csak feltűnt Hollandiában, és mint titkos diplomáciai ügynök, egy fontos ügyben tapogatózni kezdett. Az ottani francia nagykövet ezt megneszelte, és méltatlankodó levelet írt Párizsba Choiseul külügyminiszternek, hogy miféle titkos ügynököket küldenek ide az ő háta mögött. A miniszter felolvasta a követ levelét az államtanácsban, szörnyen fel volt háborodva, a király azonban „szemét lesütve hallgatott”. Magyarán mondva: lapított. Vagyis Pompadour asszonnyal ők ketten főzték ki a tervet, hogy Saint-Germaint titokban kiküldik Hollandiába, ellenőrzendő Choiseul-ék lépéseit. Nyilván nem bíztak a tulajdon minisztereikben, s valami egyéb tervük volt.</div><div><br /></div><div>Elég az hozzá, Choiseul megkereséssel fordult Hollandia kormányához, hogy Saint-Germain grófot, mint csalót, fogassa el és bilincsbe verve kísértesse Franciaországba. A bölcs hollandusok sehogyan sem akartak ebbe a gyanús illatú falatba beleharapni. Azt eszelték ki, hogy besúgták a dolgot Saint-Germainnek, és módot adtak neki, hogy átszökjék Angliába. Így azután a kecske sem lakott jól, és a káposzta sem maradt a nyakukon.</div><div><br /></div><div>Londonban a szökevényt nagy hűhóval fogadták. A lapok cikkeket írtak róla, s különösen az életelixírről tálaltak fel szenzációs híreket az olvasóknak. Mégsem volt itt sokáig maradása. A kalandvágy űzte-e tovább? Nem tudni. A következő hír Szentpétervárról jött felőle; ott részt vett a palotaforradalomban. Majd orosz barátaitól is megvált, egy darabig Berlinben élt, ezután Ansbachban lett az uralkodó herceg kegyence.</div><div><br /></div><div>Életének utolsó éveiről az adatok ismét homályba vesznek. Csak nagyjában tudni annyit, hogy Károly hesseni uralkodó gróf (Landgraf) udvarában telepedett meg. Ez is bolondja volt az alkímiának, s együtt keresgélték a bölcsek kövét. Az életelexírről nem esett többé szó. Nem is eshetett, mert Saint-Germain gróf viszontagságos életét Eckernfördében 1780 körül befejezte.</div><div><br /></div><div>Azóta is sokan törték a fejüket, hogy a különös ember talányát megfejtsék. Kalandor volt, de nem mindennapi. Elszédítette a környezetét, de nem azért, hogy a pénzüket elszedje; volt neki magának is bőven. Társadalmi szereplés volt a célja, szalonoknak akart a csillaga lenni. Mintha ez a társadalmi rang származásánál fogva megillette volna, de valamely gátló ok miatt jogos igényével nem állhatott volna elő…</div><div><br /></div><div>Ezen a nyomon indultak el a talányfejtők. Már életében is feltűnt, hogy a király és Pompadour asszony milyen bizalmas viszonyban volt vele. Igaz, sok kalandor megfordult a versailles-i udvarban, de ennyire közel egyet sem engedtek magukhoz. A király tehát ismerhette Saint-Germain származásának titkát.</div><div><br /></div><div>A magam véleménye az, hogy egész bizonyosan ismerte. Lehetetlen, hogy a szemfüles párizsi rendőrség ne fürkészte volna ki. Tudjuk például, milyen alaposan ellenőrizte az udvari uraságok éjjeli kiruccanásait. Bajosan képzelhető, hogy éppen az udvar egyik legfeltűnőbb alakja siklott volna ki a hálóból. A rendőrség könnyűszerrel figyelhette meg minden lépését, levelezését, összeköttetéseit.</div></div><div><br /></div><div><div>Ám, ha voltak róla jelentések, hová lettek? Állítólag III. Napóleon idejében még megvoltak. A császárt, aki félig-meddig maga is kalandor volt, érdekelte Saint-Germain személye, összeszedte a rávonatkozó iratokat és letétette a rendőrfőnökség irattárába. Jött azonban a porosz-francia háború, a császárság bukása, Párizs ostroma, s a felgyújtott épületek közt leégett a rendőrfőnökség is.</div><div><br /></div><div>Mintha a sors is segített volna a titok szövedékét még sűrűbbé szőni. Saint-Germain halála előtt iratait Károly grófra bízta, ez azonban valamennyit megsemmisítette.</div><div><br /></div><div>Az utolsó nyomra Londonban kellett volna akadni. Ha a Walpole levelében említett öreg embert kémkedés miatt fogták el, bizonyosan jegyzőkönyvet vettek fel a kihallgatásról és a rendőrség is utána járt a személyi adatainak. Ezekből sok minden kiderült volna, egyebek közt az is, hogy csakugyan „öreg ember” volt-e, amint Walpole írja. (The other day they seized an old mán who goes by the name of Count Saint-Germain.) Lehet, hogy a 26 éves Walpole szemében az érett férfi már „öreg ember” volt. Ebben az esetben a halhatatlanság máza ugyan letöredezett volna a kalandor alakjáról, de a kíváncsi életrajzi tudomány többet tudott volna meg róla. Andrew Lang, aki a levelet Walpole írásaiból kiásta, rászánta a fáradságot és felkutatta London minden irattárát, ahol csak valami nyomra remélt akadni. Nem talált semmit.</div><div><br /></div><div>A titok tehát elbújt a kutatók szeme elől. Már csak találgatni lehetett. A leginkább épkézláb talányfejtés a következő:</div><div><br /></div><div>Saint-Germain bölcsőjét Spanyolországban kell keresni. A koronát egy gyámoltalan király viselte, II. Károly. Egyéb tökéletlenségei közt azt is hibájául rótták fel, hogy nem elegendő buzgalommal gondoskodott a dinasztia fennmaradásáról. Mindkét házassága meddő maradt. Érthető, ha Mária királyné, a második feleség fázott a hideg férj mellett a madridi udvarban. Bizalmas embere volt Adanero gazdag bankár, utóbb pénzügyminiszter. Őnála talált menedéket a környező hideg elől, s ennek a felmelegedésnek lett volna következménye a későbbi Saint-Germain gróf.</div><div><br /></div><div>A sejtést több adat támogatja. A memoár-írók kiemelték, hogy XV. Lajos szinte családias bizalmassággal bánt vele. A spanyol trónra II. Károly után Bourbon-ivadék került, s így Lajos király csakugyan tanúsíthatott némi atyafiságos jóindulatot a fiú iránt, aki bár még törvénytelen alapon sem volt rokona, de ott született valahol a trón körül. Ha nem is a fényében, legalább az árnyékában.</div><div><br /></div><div>Előkelő modora, nagy műveltsége arra vallott, hogy jó helyről származott és jó helyen nevelték. Gazdagsága a bankár apára utal, a drágakövek pedig a spanyol királyok kincses kamráiból kerülhettek elő.</div><div><br /></div><div>Egy másik elmélettel egy Cooper-Oakley nevű hölgy lepte meg a világot. Úgy látszik, a hölgyek szeretik a titkok fátylait bontogatni, talán a toalett-titkokhoz kapcsolódó gondolattársítás révén. Az angol írónő onnan indult ki, hogy Saint-Germain az ansbachi udvarban elhagyta eddigi nevét és – nem tudni mi okból –, mint Tzarogy gróf szerepelt. A furcsa név nem úgy fest, mintha valódi volna. Lerí róla a csináltság. De hát hogyan lehetne a titkához hozzáférni? Egyszerűen az anagrammakészítés útmutatásával. Szedjük szét a betűket és rakjuk össze eredeti értelmük szerint, ez jön ki belőlük: Ragotzy. Vagyis Rákóczi.</div><div><br /></div><div>Mrs. Cooper-Oakley ezen a nyomon indult el és odáig jutott, hogy Saint-Germain gróf minden valószínűség szerint II. Rákóczi Ferencnek a törvénytelen fia volt. Sejtését bizonyossággá akarta érlelni és Magyarországra jött, hogy itt levéltári kutatásokat végezzen.</div><div><br /></div><div>De munkáját nem fejezhette be, noha állandó lakosává lett a magyar földnek.</div><div><br /></div><div>Kinn nyugszik a farkasréti temetőben.</div></div>Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-13347629333539816792022-06-27T00:05:00.002+02:002022-06-27T00:05:25.105+02:00A Bethlen Gábor páholy a szentendrei Skanzen új, Erdélyi tájegység kiállításán<p> A Bethlen Gábor páholy a szentendrei Skanzen új, Erdélyi tájegység kiállításán</p><p>A Skanzen nemrégiben megnyílt új tájegységében erdélyi épületeket és a benne elő emberek életét, munkásságát tekinthetjük meg interaktív megoldások segítségével. A Corso kávéház emeletén a Bethlen Gábor szabadkőműves páholy szentélye van berendezve, előtte pedig a szabadkőművesség nemzetközi, hazai és erdélyi állomásait és rekvizítumait tekinthetjük meg. A rendkívül érdekes kiállításról ízelítőül lássunk néhány képet:</p><p><br /></p><p><br /></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiquvWqyv9YieFONQPA35lYQUjFPTVVc2LTRkx5-NZNWORyig1a9EgROCAb07-QBH2QH-ZU0hELP5mnpvS0UAnbnQjiziiRAVefxkMunsGFFFs8QZAdp5BPyy5k3f5BMCEKSxsEgD-lsZKgx7TAcBCELPA9-8PZR6FVWonqfCw8UG1KWBPM1ejJhqgQUQ/s4000/IMG_20220625_112807.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="3000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiquvWqyv9YieFONQPA35lYQUjFPTVVc2LTRkx5-NZNWORyig1a9EgROCAb07-QBH2QH-ZU0hELP5mnpvS0UAnbnQjiziiRAVefxkMunsGFFFs8QZAdp5BPyy5k3f5BMCEKSxsEgD-lsZKgx7TAcBCELPA9-8PZR6FVWonqfCw8UG1KWBPM1ejJhqgQUQ/w480-h640/IMG_20220625_112807.jpg" width="480" /></a></div><br /> </div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoHy4_1-zbDPGRKi11HtynGMwVQzZSe2DuCSGRZwg6EkzNpEmmrY8-68WdOPK-bGwL9dsxBtOCgJRNQGlD1HqXrKmEIo85c9M3WUcEvaiybwY1nYAhhl9x4a7LczNs-OVjH1F3wXx0VFBRObNZnhbmzVVVYSAnDadARv0OMpcy91hgaekNCCyzKxUyqw/s4000/IMG_20220625_112556.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="3000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoHy4_1-zbDPGRKi11HtynGMwVQzZSe2DuCSGRZwg6EkzNpEmmrY8-68WdOPK-bGwL9dsxBtOCgJRNQGlD1HqXrKmEIo85c9M3WUcEvaiybwY1nYAhhl9x4a7LczNs-OVjH1F3wXx0VFBRObNZnhbmzVVVYSAnDadARv0OMpcy91hgaekNCCyzKxUyqw/w480-h640/IMG_20220625_112556.jpg" width="480" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRK3LVS-UT9M2TsSpuDYa3RfrEJFNh8Yz-5IjmcUt-II-dnTuIrHngwhxIPMnXmd2P8-B3lkXeWQl-D_rDme2GOAKHKkP4g3gtazeYpoX2MJR3g8hPIXA4Ek6uYko1CLhY4ucFE8IIECtGIDZBcINhjvVyVx-J2s3T2lCMuOp0-JoF-gLftrMdFMLZPA/s4000/IMG_20220625_112722.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="3000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRK3LVS-UT9M2TsSpuDYa3RfrEJFNh8Yz-5IjmcUt-II-dnTuIrHngwhxIPMnXmd2P8-B3lkXeWQl-D_rDme2GOAKHKkP4g3gtazeYpoX2MJR3g8hPIXA4Ek6uYko1CLhY4ucFE8IIECtGIDZBcINhjvVyVx-J2s3T2lCMuOp0-JoF-gLftrMdFMLZPA/w480-h640/IMG_20220625_112722.jpg" width="480" /></a></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br /></div><br /><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgip3eS3hy42FVm7_6GTdcANgXwx1HAkO1Y923_iGAucu2Eh2YUsjOEdkxaaNFccDr_XyKPEYTiIjehI1Pzo8pLL98u8GFz35ER9EVc0X9JoePpodnGCGGRLoGJuvC2361-h-dhKEaAL7hCT0JL-GrWTVbxGATvWwQmKGi82JoVp_Nh-JXis_kUpjziJA/s4000/IMG_20220625_112606.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="4000" data-original-width="3000" height="640" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgip3eS3hy42FVm7_6GTdcANgXwx1HAkO1Y923_iGAucu2Eh2YUsjOEdkxaaNFccDr_XyKPEYTiIjehI1Pzo8pLL98u8GFz35ER9EVc0X9JoePpodnGCGGRLoGJuvC2361-h-dhKEaAL7hCT0JL-GrWTVbxGATvWwQmKGi82JoVp_Nh-JXis_kUpjziJA/w480-h640/IMG_20220625_112606.jpg" width="480" /></a></div><br />Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-26020688510094128872022-06-09T15:09:00.001+02:002022-06-09T15:09:43.143+02:00Lars Lovari: Bloom, a magyar szabadkőműves!<p> <span style="background-color: white; color: #333333; font-family: Georgia, Times, "Times New Roman", serif; font-size: 34px;">Bloom, a magyar szabadkőműves! írta Lars Lovari</span></p><p><span style="background-color: white; color: #333333; font-family: Georgia, Times, "Times New Roman", serif; font-size: 34px;"><br /></span></p><p><span style="background-color: white; color: #333333; font-family: Georgia, Times, "Times New Roman", serif;">Az Academia.edu portálon olvasható Lars Lovari cikke Leopold Bloomról, James Joyce Ulysses című művének (egyik) főszereplőjéről. A szerző rafináltan, Bloom magyar apján (Virág Rudolf) keresztül bizonyítja Leopold Bloom szabadkőművességét. Ehhez az egyik hazai leszármazott, dr. Virágh Endre kutatásaira támaszkodott, amelyet Békés Pál hozott nyilvánosságra.</span></p><p><span style="background-color: white; color: #333333; font-family: Georgia, Times, "Times New Roman", serif;"><br /></span></p><p><span style="background-color: white; color: #333333; font-family: Georgia, Times, "Times New Roman", serif;">A tanulmány elérhető a következő címen: <br /><a href="https://www.academia.edu/80607475/Lars_Lovari_Bloom_a_magyar_szabadkőműves_">https://www.academia.edu/80607475/Lars_Lovari_Bloom_a_magyar_szabadkőműves_</a></span></p><p><span style="background-color: white; color: #333333; font-family: Georgia, Times, "Times New Roman", serif;"><br /></span></p><p><span style="background-color: white; color: #333333; font-family: Georgia, Times, "Times New Roman", serif;">Hozzászólni 2022. június 24-ig lehet a következő linken:</span></p><p><span style="background-color: white; color: #333333; font-family: Georgia, Times, "Times New Roman", serif;"><a href="https://www.academia.edu/s/ed7a0903e1">https://www.academia.edu/s/ed7a0903e1</a></span></p><p><span style="background-color: white; color: #333333; font-family: Georgia, Times, "Times New Roman", serif;"><br /></span></p><p><span style="background-color: white; color: #333333; font-family: Georgia, Times, "Times New Roman", serif;"><br /></span></p>
Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-70144002745099806412022-04-12T12:32:00.000+02:002022-08-27T14:11:58.109+02:00Reiman Zoltán: Szabadkőművesek Miskolcon 1-2. rész<p> <span face="Prompt, sans-serif" style="background-color: white; font-size: 20px;">Múltidéző</span></p><div class="top-section" style="background-color: white; box-sizing: border-box; display: flex; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 16px; justify-content: space-between; margin-bottom: 20px;"><p class="time" style="box-sizing: border-box; color: #5a5a5a; font-size: 14px; line-height: 21px; margin: 0px; padding: 0px;">2022.04.12. 07:00</p></div><h1 style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 60px; font-weight: 500; line-height: 70px; margin: 0px 0px 30px; padding: 0px;">„Erényes kozmopoliták az égő bokorhoz Kelet felé”</h1><p class="lead" style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 30px; line-height: 50px; margin: 0px 0px 30px; padding: 0px;">Reiman Zoltán sorozata miskolci történetekről. Szabadkőművesek Miskolcon (1. rész)</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTjawoOV9Za6k8tceQOGSfTx6ipFlprUvSNpTiJUnjG2QbZUigAyXLhKX26mbuF4H5hokzz2-95cHtbkmXEcB-uGa5n7wCdblEt0TvojDCM5DqWg7IO7SKPwI8LKBARz4KTP3K1O7kRJgKz77vnLjkxiE0bdeeWzX350L7MC2gnLBFvxPgFlrm_hAWHA/s850/8c845fc8d17b44f8b2cb580ad0c5b2d2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="478" data-original-width="850" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTjawoOV9Za6k8tceQOGSfTx6ipFlprUvSNpTiJUnjG2QbZUigAyXLhKX26mbuF4H5hokzz2-95cHtbkmXEcB-uGa5n7wCdblEt0TvojDCM5DqWg7IO7SKPwI8LKBARz4KTP3K1O7kRJgKz77vnLjkxiE0bdeeWzX350L7MC2gnLBFvxPgFlrm_hAWHA/w640-h360/8c845fc8d17b44f8b2cb580ad0c5b2d2.jpg" width="640" /></a></div><br /><p class="lead" style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 30px; line-height: 50px; margin: 0px 0px 30px; padding: 0px;"><span style="font-size: 20px;">Aki nem ismeri Miskolc történetét, annak biztosan újat fogok most mondani, sőt szerintem azoknak is, akik ismerik, jól ismerik a hely történetét. A XVIII. század végén városunkban megalakult a szabadkőműves-páholy, amely a helyi szellemi kultúra nagyságát bizonyítja.</span></p><p class="lead" style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 30px; line-height: 50px; margin: 0px 0px 30px; padding: 0px;"><span style="font-size: 20px;">De honnan ered a szabadkőművesség? Ez nagyon összetett és érdekes kérdés. A legelterjedtebb elmélet szerint a templomos lovagokig, illetve Salamon templomáig vezetik vissza „származásukat”. Egy biztos, nagy tudású, istenfélő emberek voltak azok, akik a szabadkőművesség alapjait lefektették. </span></p><h3 style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Az arra érdemeseknek adták át a tudásukat </h3><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"> Az első magyarországi szabadkőműves-páholy 1749-ben alakult Brassóban, „Három oszlophoz” néven. Magyarország felvidéki részein, északon, pár évtizeddel később indult a térnyerése. 1769-ben Eperjesen az „Erényes utazóhoz”, Besztercebányán 1774-ben az „Erényes emberbaráthoz”, 1781-ben Miskolcon az „Erényes világpolgárhoz” és Balassagyarmaton ugyanebben az évben az „Erényes zarándokhoz” nevű páholyok alakultak meg. </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"> Láthatjuk, hogy az erényes szó milyen gyakran fordul elő a páholyneveink között. Nem véletlenül. A templomosok egyik eredetelmélete szerint a középkorban a templomokat, székesegyházakat építő mesteremberek csak az arra érdemeseknek adták át tudásukat. Ők lettek a későbbi szabadkőművesek, akik már nem fizikai munkával keresték a kenyerüket, hanem gondolkodással, kereskedéssel, illetve egy nemesi család sarjaként akár egy egész életen át tartó tanulással. </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"> A páholynevek második része metaforikus. „Utazó”, „zarándok”, ezek arra utalnak, hogy mi csak látogatóban vagyunk a földön, és célunk az Isten országa, a mennyország. Ebből azt is láthatjuk, hogy hazánkban az úgynevezett reguláris szabadkőművesség terjedt el, tehát az Istenben való hit feltétele volt a tagságnak. Nagyon fontos még a szabadkőművesség eszmerendszerében a szabadság, egyenlőség, testvériség. Minden embert egyenlőként kezeltek, minden embert egyenlőnek tartottak a páholy tagjai. </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"> „Világot teremtének Miskolcon, mely az egész tájra, mely egész honra kilövelé jóltevő sugárait” (Zsédenyi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája [Miskolc, 1929, Magyar Jövő Nyomdaüzem és Lapkiadóvállalat Részvénytársaság]) – írja Kazinczy Ferenc (a képen), aki maga is tagja volt a miskolci „Erényes világpolgárok”-nak.</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"> Ilyen szép felvezetés után nézzük a miskolci páholy történetét! Alapítója gróf Török Lajos, a bécsi páholy tagja, ő az, aki a szabadkőművesség magvait elhinti a miskolci és borsodi értelmiségiek körében. Szerény anyagi körülmények között élő – hogy miért lett szegény, arra még visszatérünk –, mélyen vallásos ember volt, a régi tudományokat tanulmányozta. Maga köré gyűjtötte azokat a barátait, ismerőseit, akiket érdemesnek tartott a szabadkőművesség alapelveire. </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"> Miután úgy látta, hogy elegendő embert toborzott össze, megkérte az engedélyt Bécsből egy saját miskolci páholy létrehozására. A tagok saját, külön neveket vettek fel, ezek közül idézzünk fel egypárat! </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Török Lajos – Rutil Vendogra <br style="box-sizing: border-box;" />Vay Miklós – Vociny Vasul <br style="box-sizing: border-box;" />Kail János – Enias Kalion <br style="box-sizing: border-box;" />Orczy József – Zophorces Borcas <br style="box-sizing: border-box;" />Vay József – Hoyas Vivus de Japea</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Később a páholy jeles tagjai közé belépő Kazinczy Ferenc az Orpheus nevet vette fel. </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"> Több helyen ezt lehet olvasni az egykori miskolci páholy neveként: „Erényes kozmopoliták az égő bokorhoz Kelet felé”. Nos, ennek is megvan a magyarázata, először nem értettem az okát. Török úr nem 1780-ban lépett be a szabadkőművesek közé – ahogy sok forrásban találjuk –, és nem a miskolci volt az első páholy, melyet létrehozott. Az „Égő bokorhoz” nevűt Kassán alapította 1779-ben, de anyagi gondjai miatt vissza kellett vonulnia birtokaira Borsod megyébe. Ekkor a kassai páholy nem működött tovább. Amikor Miskolcon megszületett az új páholy – mivel a kassaiak tárgyai nála voltak –, egy ideig a kassai páholy pecsétjét használta, ezen pedig az „Égő bokorhoz” felirat állott. </p><figure class="image image_resized" style="background-color: white; box-sizing: border-box; clear: both; display: table; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 1em auto 48px; padding: 0px; text-align: center; width: 564.75px;"><img src="https://cdn.boon.hu/2022/04/hgwJzYQPGupxjb8VqxKmBBlXsNrUwtM0r9pi7bway4w/fill/2319/2609/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzcyYmQ2ODdlNmVlNDQ4YzNiZjE3MjJlYjZiNzZlOWIw.jpg" style="border-style: none; box-sizing: border-box; height: auto; max-width: 100%; vertical-align: middle;" /></figure><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">De térjünk vissza a tagokra és a miskolci csoport alapítására. Minden tagnak külön címere is volt. Tehát hivatalosan a miskolci páholy az „Erényes világpolgárhoz” nevet vette fel, alakuló ülése 1781. május 8-án történt meg. A páholy alapítója és első főmestere gróf Török Lajos lett. Első felügyelője Vay József, második felügyelője Ragályi István, szónoka és kincstárnoka Óváry László, titkára Fáy Barnabás. </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">A rendelkezésre álló dokumentumokból kiderül, hogy a miskolci alapítók mind tagjai voltak előtte az eperjesi páholynak. Az eperjesi „Erényes utazóhoz” páholy első felügyelője, Potthornyai Imre – az anyapáholy részéről küldött képviselő – beiktatta a miskolci páholy vezetőségét. </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"> A páholy folyamatosan bővült, egyre többen kérték felvételüket a „világpolgárokhoz”. Egy alkalommal azonban váratlan esemény keltett izgalmat a kis csapaton belül. Vay Józsefné, aki nem tudta, hogy férje a páholy tagja – és megrögzött szabadkőművesség-ellenes volt –, egyik levelét felbontva értesült erről. Ekkor olyan éktelen haragra gerjedt, hogy feltörte József íróasztalát is, és megtalálta benne a szabadkőművesek törvényeit és a rend esküjét. Az iratok egy részét ott helyben összetépte, és a férjét is elhagyta. Az iratok nagy része azonban megmaradt, és mivel Vayné nem tudott németül – vagy latinul –, a csoport szerencséjére egy olyan emberhez vitte, aki később visszajuttatta őket a páholy tagjaihoz. </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"> Mi ebből a tanulság? Ha tudjuk, hogy az asszony nem szereti azt, amit titokban csinálunk, akkor a levelezésünket diszkréten kezeljük. Ez más esetben is igaz lehet... Török Lajos ezek után a páholy könyvtárának az alapjait is letette. </p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"> 1784. január 16-án lépett be Kazinczy Ferenc költő, nyelvreformátor a páholy tagjainak sorába. Később titkári megbízást is kapott. Érdekesség, hogy a fiatal Kazinczynak Kassán Török Lajos a főnöke volt, később pedig lányát, Török Sophie-t vette feleségül. De ekkor még szó sem volt erről. </p><h4 style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Források </h4><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"><i style="box-sizing: border-box; text-align: center;"></i></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Zsédenyi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája (Miskolc, 1929, Magyar Jövő Nyomdaüzem és Lapkiadóvállalat Részvénytársaság) <br style="box-sizing: border-box;" />Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata II. (Miskolc, 1904, Miskolc város közönsége) <br style="box-sizing: border-box;" />Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc szabadkőműves kátéja (epa.oszk.hu) <br style="box-sizing: border-box;" />Berényi Zsuzsa Ágnes: Miskolc és környéke szabadkőművesi páholyneveinek vizsgálata (mnytud.arts.unideb.hu) <br style="box-sizing: border-box;" />Kárpáti Béla: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1998, dr. Szabadfalvi József) – Szarka Róbert: A szabadkőművesség Miskolcon <br style="box-sizing: border-box;" />Kárpáti Béla: Borsodi szép-históriák – Orpheus alias Kazinczy Ferenc (mek.oszk.hu) <br style="box-sizing: border-box;" />Ekert Anna Zsófia: A szabadkőművesség történeti és eszmei háttere – szakdolgozat (midra.uni-miskolc.hu) <br style="box-sizing: border-box;" />konteo.blogrepublik.eu <br style="box-sizing: border-box;" />Wikipédia – Kazinczy Ferenc szócikk</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Forrás: <a href="https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2022/04/erenyes-kozmopolitak-az-ego-bokorhoz-kelet-fele">https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2022/04/erenyes-kozmopolitak-az-ego-bokorhoz-kelet-fele</a></p><h1 style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 60px; font-weight: 500; line-height: 70px; margin: 0px 0px 30px; padding: 0px;"><div class="short-lead" style="box-sizing: border-box; font-size: 20px; line-height: 21px; position: relative;">Múltidéző – Reiman Zoltán sorozata miskolci történetekről</div><p class="time" style="box-sizing: border-box; color: #5a5a5a; font-size: 14px; line-height: 21px; margin: 0px; padding: 0px;">2022.04.21. 17:30</p></h1><h1 style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 60px; font-weight: 500; line-height: 70px; margin: 0px 0px 30px; padding: 0px;">„Az ember a Királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi”</h1><p class="lead" style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 30px; line-height: 50px; margin: 0px 0px 30px; padding: 0px;">Szabadkőművesek Miskolcon (2., befejező rész)</p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgido8c8SC5a8d-EhSd_sJEjRUiwr6EaCzZe348GWmfeepxAXEq93ykoC2VzWEX1FKxT17M7sp_Cy6Zxwnmeg3jNUjVAXYXQzHU6vRmuD6e8wCHMi4k0J8rcYtzEo14hWA7sVR69pBZisPZrKo2xDUKLsXb8g1Y_YhsU12IRasmfAZbaK7f5RUs87E4tA/s850/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2VkOTg4NjczMzYyMDQ3Y2RiMTQ2M2JiNTk0OWIxZmZi.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="478" data-original-width="850" height="360" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgido8c8SC5a8d-EhSd_sJEjRUiwr6EaCzZe348GWmfeepxAXEq93ykoC2VzWEX1FKxT17M7sp_Cy6Zxwnmeg3jNUjVAXYXQzHU6vRmuD6e8wCHMi4k0J8rcYtzEo14hWA7sVR69pBZisPZrKo2xDUKLsXb8g1Y_YhsU12IRasmfAZbaK7f5RUs87E4tA/w640-h360/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2VkOTg4NjczMzYyMDQ3Y2RiMTQ2M2JiNTk0OWIxZmZi.jpg" width="640" /></a></div><br /><p class="lead" style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 30px; line-height: 50px; margin: 0px 0px 30px; padding: 0px;"><span style="font-size: 20px;">1785-ben II. József olyan rendeletet bocsátott ki, miszerint szabadkőműves-páholy csak olyan városban lehet, ahol főbb kormányhivatal is működik. Ezért – mivel Miskolcon nem volt ilyen – a miskolci csoport megszűnt. Ezek után még évekig találkoztak, abban bízva, hogy a császár megenyhül majd. 1788-ban döntöttek úgy, hogy a páholy felszerelését több részre osztják, és egyik-másik egykori tagnál tárolják majd. Nem kétséges, hogy titokban még évekig folytatták tevékenységüket, erről azonban semmilyen írásos bizonyíték nem maradt fenn számunkra.</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">1788. október 3-án a páholy egykori első felügyelője átvette a következő tárgyakat: <br style="box-sizing: border-box;" />– 4 db salamoni öltözéket, jelvénnyel együtt <br style="box-sizing: border-box;" />– 2 db skót mesteri öltönyt <br style="box-sizing: border-box;" />– 4 db mesteri, 3 db legény- és 1 db tanoncöltönyt <br style="box-sizing: border-box;" />– 1 db főmesteri és 1 db szónoki jelvényt <br style="box-sizing: border-box;" />– 1 db háromszöget</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">A leltárban szerepelt még: <br style="box-sizing: border-box;" />– 1 db alkotmánykönyv <br style="box-sizing: border-box;" />– 1 db jegyzőkönyv <br style="box-sizing: border-box;" />– a 3 alsó fok szertartásának leírása <br style="box-sizing: border-box;" />– 7 db tanonc-, 4 db legény-, 11 db mester-, 4 db skót mesteröltöny <br style="box-sizing: border-box;" />– 9 db salamoni öltözék <br style="box-sizing: border-box;" />– 8 db világosság jelvényei <br style="box-sizing: border-box;" />– 8 db ragyogó csillag <br style="box-sizing: border-box;" />– 44 db szavazógolyó <br style="box-sizing: border-box;" />– 3 db fakalapács <br style="box-sizing: border-box;" />– 1 db háromszög <br style="box-sizing: border-box;" />– a körző fából <br style="box-sizing: border-box;" />– 1 db halálfő <br style="box-sizing: border-box;" />– 3 db tapis <br style="box-sizing: border-box;" />– 1 db lámpa</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Ezeken kívül a páholy pecsétje és még sok apróbb dolog.</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Megmondom őszintén, pár dologról fogalmam sincs, hogy mi, de ezek szerepeltek a leltárban.</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Ebből azért láthatjuk, hogy rendesen fel volt szerelve mindennel a páholy. E tárgyak nagy része Ragályi István alsószuhai kastélyába került. Ott sok évtizeden át megvoltak, aztán az 1850-es, 60-as években elvesztek.</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Sok protestáns azért tartotta jónak a szabadkőművességet, mert a katolikus elnyomás alatt nehezebben érvényesülhettek a világban, de itt szabadon fejthették ki véleményüket, szabadon gondolkodhattak, mindenféle korlátozás nélkül.</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Kazinczy Ferenc ezt írja, amikor kifejti a szabadkőművesség melletti elkötelezettségét: <i style="box-sizing: border-box;">„Én nekem a kőmívesség olly társaság, amely kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből; melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van; amelyben az ember a Királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi, amelyben elfelejtkezik a Világ esztelenségei felől, s azt látván, hogy minden tagban egy lélek, t. i. a jónak szeretete, dolgozik, öröm könnyeket sír, amelyben ki-ki igyekezik ember társainak nyomorúságát a szerint mint tehetsége engedi, könnyíteni [...].” </i><span style="box-sizing: border-box; font-weight: 700;">(Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc szabadkőműves kátéja [epa.oszk.hu])</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Nagyon nemes, nagyon szép gondolatsor. Így ért véget a miskolci „Erényes világpolgárok” története. Vajon így ért véget a miskolci „Erényes világpolgárok” története?</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Végezetül nézzük, kik voltak a miskolci páholy prominens tagjai.</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"><span style="box-sizing: border-box; font-weight: 700;">Gróf Török Lajos</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"><i style="box-sizing: border-box;">„A páholy alapítója s első főmestere, szendrői gróf Török Lajos, II. József alatt 1785–90. a kassai tanulmányi kerület igazgatója, s utóbb Kazinczy Ferenc apósa, szül. Ónodon 1748. okt. 7-én † 1809. Eleinte katonai pályára lépett, de csakhamar elhagyta azt, hogy az államot mint hivatalnok szolgálja.</i></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"><i style="box-sizing: border-box;">Török Lajos buzgó híve ugy a szabadkőművességnek, mint ennek minden kinövésének; ugy mint a rózsakeresztesek alchymistikus üzelmeinek és a »Rózsa-Intézetnek« is.</i></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"><i style="box-sizing: border-box;">Hogy Török alchymiával is nagyban foglalkozott, arról veje Kazinczy tanuskodik leveleiben, azt állítván, hogy iszonnyal szemlélte azt. Ugylátszik vagyonának jó része »füstbe« ment. A déghi levéltárban fenmaradt egy alchymistikus műve is.” </i><span style="box-sizing: border-box; font-weight: 700;">(Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata II. – A szabadkőműves páholy [Miskolc, 1904, Miskolc város közönsége], 659. oldal) </span></p><figure class="image" style="background-color: white; box-sizing: border-box; clear: both; display: table; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 1em auto 48px; padding: 0px; text-align: center;"><img src="https://cdn.boon.hu/2022/04/AkVXu3uU_E25RXyKpCagAKDz7w4oiNMi2Xp2LGvHgPY/fit/1200/1411/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzEyNmNjMWQ3MDI2ZjQ3Nzk5YTkxODE1MzQ0MmRhMDBh.jpg" style="border-style: none; box-sizing: border-box; height: auto; max-width: 100%; vertical-align: middle;" /></figure><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Gróf Török Lajos (a képen) a XVIII. századi magyar szabadkőművesség egyik leghíresebb alakja volt. Sajnos vagyona jó részét eltékozolta, részben a fent említett alkímia területén folytatott kísérletei által.</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"><span style="box-sizing: border-box; font-weight: 700;">Vay József</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"><i style="box-sizing: border-box;">„Nem kevésbé nevezetes férfiu volt a páholy I. felügyelője Vay József (szül. 1750), ki közpályát Szabolcsban kezdvén, 1785-ben ülnöke volt a tiszáninneni kerületi táblának, mint Szabolcsmegyei alispán, 1786-ban kir. tanácsos, 1789-ben helytartói tanácsos, 1791-ben pedig a m. udvari kancelláriánál udvari tanácsos lett. 1790-ben Szabolcsmegye, 1792-ben pedig Borsodmegye dietai követe volt. 1796 óta nagy buzgalommal viselte a tiszáninneni Superintendetia főcuratorságát és nagy érdemeket szerzett a pataki főiskola körül is, melynek 20 000 frtot hagyományozott. Áldásos életét 70 éves korában fejezte be Bugyiban 1821. decz. 30-án.”</i> <span style="box-sizing: border-box; font-weight: 700;">(Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata II. – A szabadkőműves páholy [Miskolc, 1904, Miskolc város közönsége], 660. oldal)</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"><span style="box-sizing: border-box; font-weight: 700;">Ragályi István</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"><i style="box-sizing: border-box;">„A II. felügyelő kiscsoltói Ragályi István kiválóan művelt, olvasott és tudományos férfi, 1790-ben a borsodi koronaőrök hadnagya, utóbb Borsodmegye több évtizeden át közszeretetű alispánja volt. [...]</i></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"><i style="box-sizing: border-box;">Kis-csoltói Ragályi József, szül. Ragályon 1736-ban, 1785–1800-ig Borsodmegye alispánja, ki 1787-ben a megyei rabokkal kövezteti Miskolcz utczáit s hidakat készitet, mi nagy megtakarítás, »a rabok pedig kivül nappalok levegő éggel élnek, csak éjszaka szivják magokba a tömlöcz megrekedt rosszaságu levegő egét. Ez a legbölcsebb gondolatok közt egy« – kiált fel az egykori hírlapíró.</i></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"><i style="box-sizing: border-box;">Közben kinevezték Ragályit 1785-ben a tiszántúli kerület tábla ülnökévé, 1786-ban kir. tanácsossá, 1791-ben pedig a tiszántúli iskola bizottság tagjává. Meghalt 1804-ben.”</i><span style="box-sizing: border-box; font-weight: 700;"> (Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata II. – A szabadkőműves páholy [Miskolc, 1904, Miskolc város közönsége], 669. oldal)</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"><span style="box-sizing: border-box; font-weight: 700;">Kazinczy Ferenc</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">„Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">[...] 1784. január 16-án gróf Török Lajos, a kassai tankerület főigazgatója és a miskolci szabadkőműves-páholy főmestere felavatta a páholy tagjai közé. Szabadkőművesként ismerte meg Born Ignácot és Angelo Solimant” – írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia.</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;"><span style="box-sizing: border-box; font-weight: 700;">Források</span></p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Zsédenyi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája (Miskolc, 1929, Magyar Jövő Nyomdaüzem és Lapkiadóvállalat Részvénytársaság) <br style="box-sizing: border-box;" />Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata II. (Miskolc, 1904, Miskolc város közönsége) <br style="box-sizing: border-box;" />Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc szabadkőműves kátéja (epa.oszk.hu) <br style="box-sizing: border-box;" />Berényi Zsuzsa Ágnes: Miskolc és környéke szabadkőművesi páholyneveinek vizsgálata (mnytud.arts.unideb.hu) <br style="box-sizing: border-box;" />Kárpáti Béla: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1998, dr. Szabadfalvi József) – Szarka Róbert: A szabadkőművesség Miskolcon <br style="box-sizing: border-box;" />Kárpáti Béla: Borsodi szép-históriák – Orpheus alias Kazinczy Ferenc (mek.oszk.hu) <br style="box-sizing: border-box;" />Ekert Anna Zsófia: A szabadkőművesség történeti és eszmei háttere – szakdolgozat (midra.uni-miskolc.hu) <br style="box-sizing: border-box;" />konteo.blogrepublik.eu <br style="box-sizing: border-box;" />Wikipédia – Kazinczy Ferenc szócikk</p><p style="background-color: white; box-sizing: border-box; font-family: Prompt, sans-serif; font-size: 20px; margin: 50px 0px; padding: 0px;">Forrás: <a href="https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2022/04/az-ember-a-kiralyt-es-a-legalacsonyabb-rendu-embert-testverenek-nezi">https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2022/04/az-ember-a-kiralyt-es-a-legalacsonyabb-rendu-embert-testverenek-nezi</a></p>Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-179014865134305402021-10-31T12:52:00.002+01:002021-10-31T12:56:57.420+01:00Apraxin Júlia története angol szabadkőműves weblaponApraxin Júliát 1880. június 14-én Madridban vették fel a Spanyol Nemzeti Nagyoriens 15. számú, Fraternidad Iberica (Ibéria Testvérisége) nevű szabadkőműves páholyába. Nyilván problémát jelentett a kereső neme, mert a felvételhez maga a nagymester adta meg az engedélyt. Júlia a Buda szabadkőműves nevet választotta magának. <div><br /></div><div> A felvétel története és Apraxin Júlia életének históriája megtalálható a "La masonería: mito ehistoria, XV Symposium Internacional de Historia de la Masonería Española, Lisboa, 12 October 2018" konferencia előadásai között: Vári, László: Buda, the first woman freemason in Spain. Life and
career of Countess Julia Apraxin. Powerpoint vázlata itt olvasható:</div><div> <a href="https://www.academia.edu/37579284/Buda_the_first_woman_freemason_in_Spain_Life_and_career_of_Countess_Julia_Apraxin_PowerPoint">https://www.academia.edu/37579284/Buda_the_first_woman_freemason_in_Spain_Life_and_career_of_Countess_Julia_Apraxin_PowerPoint</a> </div><div><br /></div><div> A <a href="http://tetraktys.co.uk">tetraktys.co.uk</a> angol szabadkőműves portál felkérésére és szerkesztője segítségével elkészült egy rövidebb, ismeretterjesztő változat: </div><div><br /></div><div><a href="https://tetraktys.co.uk/julia-apraxin/">https://tetraktys.co.uk/julia-apraxin/</a> </div><div><br /></div><div> Köszönet érte!
</div>Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-75156055710401504952021-05-10T13:55:00.002+02:002021-05-10T13:58:14.293+02:00Kérdőiv a szabadkőművességrőlEgy nemzetközi felmérés kapcsán keresnek szabadkőműveseket és nem szabadkőműveseket egy kérdőiv kitöltésére. Ezeket angolul és magyarul is ki lehet tölteni: <div><br /></div><div> angolul
<a href="https://forms.gle/yjGsoprmjDuQX3FC8" target="_blank">https://forms.gle/yjGsoprmjDuQX3FC8</a> </div><div><br /></div><div>magyarul
<a href="https://forms.gle/BsupFUbbBWAj9XrD7" target="_blank">https://forms.gle/BsupFUbbBWAj9XrD7</a> </div><div><br /></div><div> A felmérés felhivása megjelent a <a href="https://gorator.wordpress.com/2021/05/07/szabadkomuves-azonosulas-felmeres/#more-518" target="_blank">Szabadkőműves – Azonosulás Felmérés | G. ORATOR</a> (wordpress.com) oldalon. </div><div><br /></div><div> Jó kitöltögetést kívánok: </div><div><br /></div><div> Lalo</div>Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-85932385014680482472020-05-25T11:16:00.000+02:002020-05-25T11:16:56.249+02:00A Templom rejtélye - szabadkőműves szabadulószoba játék.<div class="has-text-align-center has-medium-font-size" style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: dimgrey; font-family: "Open Sans", sans-serif; font-size: 20px; margin-bottom: 20px; text-align: center;">
<strong style="box-sizing: border-box;">LE MYSTÈRE DU TEMPLE : l’escape game maçonnique</strong></div>
<center style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: dimgrey; font-family: "Open Sans", sans-serif; font-size: 14px;">
<div style="box-sizing: border-box; width: 816.5px;">
<div style="box-sizing: border-box; height: 0px; padding-bottom: 459.281px; padding-top: 0px; position: relative;">
<iframe allowfullscreen="true" allownetworking="all" allowscriptaccess="always" frameborder="0" height="675" scrolling="yes" src="https://view.genial.ly/5eafddf598d6ea0d8c853acf" style="box-sizing: border-box; height: 459.281px; left: 0px; position: absolute; top: 0px; width: 816.5px;" type="text/html" width="1200"></iframe></div>
</div>
</center>
<div class="wp-block-image is-style-rounded" style="background-color: white; box-sizing: border-box; color: dimgrey; font-family: "Open Sans", sans-serif; font-size: 14px; margin-bottom: 1em;">
<br /></div>
<hr />
Forrás: <a href="https://view.genial.ly/5eafddf598d6ea0d8c853acf">https://view.genial.ly/5eafddf598d6ea0d8c853acf</a>Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-16174600395848865642019-08-01T10:17:00.000+02:002019-08-01T10:44:06.899+02:00Péter László halálára<h2>
Köszönet Laci bátyámnak</h2>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh76x7U9LX1oLwjGSL4rRY_9imJkMixnzmOKCb2T5r41DODt2rMuQaoFqBz4M40RFjNtpByCSG8C9kdpAjurFl58YHIo7B6l2MWDEvhBVR2dsez5HJ3mFxtT6QSasbbzgDeaPvdLjcIfJwc/s1600/peterl.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="432" data-original-width="400" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh76x7U9LX1oLwjGSL4rRY_9imJkMixnzmOKCb2T5r41DODt2rMuQaoFqBz4M40RFjNtpByCSG8C9kdpAjurFl58YHIo7B6l2MWDEvhBVR2dsez5HJ3mFxtT6QSasbbzgDeaPvdLjcIfJwc/s320/peterl.jpg" width="296" /></a></div>
Amikor Espersit János szabadkőművességének titkát (1925-ben, a betiltás idején írta naplójában, hogy "Főmestere vagyok a szegedi Klauzál Gábor reform szabadkőmives páholynak.") elkezdtem felgöngyölíteni, egyik első lépésem az volt, hogy e-mailben felvettem a kapcsolatot Péter Lászlóval. Az <i>Espersit János (1879-1931) - Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez</i> című 1955-ben megjelent könyvében ő ismertettea fenti adatot Espersit naplója alapján.<br />
<br />
Péter László kedvességével és kérdéseimre adott azonnali válaszaival lenyűgözött, szinte minden szegedi problémára megoldást adott. Így rajta keresztül derült ki számos adat az ekként felfedezett, eddig ismeretlen hazai nagypáholy tagjairól. A kutatásban való közreműködését nevével is vállalta, társszerzője lett <i>A Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholya</i> című cikkünknek.<br />
<br />
Levelezésünkben az ő kezdeményezésére hamarosan áttértünk a tegeződésre és aláírásként ill. megszólításként a "<i>Laci bátyád</i>", "<i>Laci öcséd</i>" nevekre. Néhány évvel ezelőtt szerencsém volt Szegeden járva személyesen is megismerkedni vele s szőregi házában egy üveg vörösborral megajándékozni. A találkozás lehetőséget adott egy jóízű beszélgetésre, annak ellenére, hogy éppen a szemével bajlódott egy szerencsétlen baleset következtében.<br />
<br />
Éppen most, 2019. július 30-án utaztam feleségemmel Makóra, s fel is merült bennünk, hogy újra meg kellene látogatni, mivel megígértük, hogy ha erre járunk, feltétlenül beugrunk hozzá, de szoros időrendünk miatt ezt nem tarthattuk be. Azóta kiderült, hogy <i>Laci bátyám</i> halála miatt erre már később sem kerülhet sor.<br />
<br />
Kedves Laci bátyám!<br />
<br />
Köszönöm bíztatásodat, segítségedet, közreműködésedet munkámban! <br />
<br />
Nyugodj békében!<br />
<br />
<i>Laci öcséd </i><br />
<br />
<hr />
<br />
Péter László szabadkőművességgel kapcsolatos írásai:<br />
<br />
<i>Espersit János (1879-1931) - Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez</i>, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955. : Ebben elsőként publikálta Espersit János szabadkőművességét, annak naplója alapján.<br />
<br />
<i>A szabadkőművesség Szegeden</i> in: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980/81-1., Szeged, 1981. : Ismerteti a szegedi Árpád a Testvériséghez és a Szeged páholyok történetét és elsőként hívja fel a figyelmet az ismeretlen Klauzál Gábor és az Amicitia reformpáholyokra.<br />
<br />
<i>A szabadkőművesség Szegeden</i> in: A szerette város - Írások Szegedről, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1986. : A Móra Ferenc Múzeum Évkönyvében megjelent írás újraközlése.<br />
<br />
<i>Utószó </i>in: Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek,
Universum kiadó, Szeged, 1990. : Elsőként ismertette Nagy Töhötöm
hazatérését és hazai tevékenységét.<br />
<br />
<i>A szövődmény természetrajza (Célszemély: Csongor Győző)</i>, Tekintet, 2004. 12. szám: Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szeged szürke eminenciása című könyvének jelentős kiegészítése és pontosítása.<br />
<br />
<i>Egy politikai nyomozóról</i>, Élet és Irodalom, 2005. január 21., 49.
évfolyam, 3. szám. : Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szeged szürke eminenciása
című könyvének pontosítása és kiegészítése.<br />
<br />
<i>A Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholya</i>, társszerzők: Vári László és Orbán Róbert, Aetas, 28. évf. 2013. 4. szám. : Adatok a szabadkőművesség betitása után is működő nagypáholyról, amelynek Szegeden két páholya is működött.<br />
<br />
<br />
<br />Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-6740184484450486632019-07-30T14:57:00.000+02:002019-08-01T08:44:31.846+02:00Elhunyt Péter László irodalomtörténész, Espersit János szabadkőművességének felfedezője<h1 class="focim">
Meghalt Péter László, Szeged díszpolgára</h1>
<img alt="" class="img-responsive" rel="lightbox" src="https://szeged.hu/image/kiemelt/5ef53-01peterlaszlo190730.jpg?w=800" title="" />
<br />
<div class="lead margin-top-30">
Életének 93. évében elhunyt Péter László irodalomtörténész, egyetemi
tanár, várostörténész, nyelvész, folklorista, a Tiszatáj folyóirat
alapító-névadó szerkesztője és Szeged díszpolgára.
</div>
<hr />
.A Tiszatáj online kiadása tette közzé a hírt, miszerint meghalt
Péter László. Az irodalomtörténész, nyelvész, szerkesztő és folklorista
93 éves volt.<br />
Szeged díszpolgára Jánoshalmán született 1926-ban. Dolgozott az
egyetemi könyvtárban, oktatott a bölcsészkaron, kutatott a
Somogyi-könyvtárban, második otthona pedig a Móra-múzeum volt. 1956-ban
írásai miatt bebörtönözték nyolc hónapra, 35 évvel később a Magyar
Tudományos Akadémia doktorai közé fogadta. Haláláig Szőregen élt,
aktívan dolgozott, kutatott.<br />
<h2 class="alcim">
<span class="sarga-kiemeles">Munkássága
megkerülhetetlen József Attila, vagy Juhász Gyula életével kapcsolatban,
évtizedeken keresztül szenvedélyesen kutatta Szegedet, minden bizonnyal
ő volt az, aki a legtöbbet tudott városunkról. Szorgos kutatója és
feltárója Szeged művelődéstörténetének, irodalomtörténetének és
néprajzának. Helytörténeti tanulmányai örökre forrásmunkának számítanak.</span></h2>
Tudományos és közírói tevékenysége méltó folytatása és bizonyos
mértékben megújítása egykori tanára, Bálint Sándor munkásságának. Bálint
Sándor a néprajzban, Péter László az irodalomtörténet-írásban
teremtette meg a tudományos szögediség fogalmát. Nagy monografikus
munkáiban Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, Tömörkény István
és legutóbb Móra Ferenc életművét vizsgálta és tette a magyar
tudományban és közgondolkodásban ismertté. Munkásságával részese, sőt
inspirátora a 60-as években kivirágzó helytörténeti kutatásoknak.<br />
<br />
Péter László szervezőmunkájának köszönhető, hogy az amerikai
magyarság legnagyobb gyűjteménye a Vasváry-hagyaték Szegedre, a
Somogyi-könyvtárba került.<br />
<br />
A város utcaneveiről írt monográfiája szinte az első volt
Magyarországon, és olyan művelődéstörténeti anyagot tárt fel a város
történetéből, amely helytörténeti irodalmunkban Reizner János és Bálint
Sándor óta példátlan volt.<br />
<br />
Publikációinak száma megközelíti a háromezret; ezeknek túlnyomó
többsége szegedi vonatkozású. Tagja és vezetőségi tagja több tudományos
egyesületnek, társaságnak. 1945-óta tagja a Magyar Irodalomtörténeti,
Néprajzi, Nyelvtudományi Társaságnak és a Magyar Történelmi Társulatnak.
1961. és 1986. között a Somogyi-könyvtár tudományos munkatársa volt,
azóta a JATE II. számú irodalomtörténeti tanszékének professzora. A
Magyar Tudományos Akadémia megbízásából az Új Magyar Irodalmi Lexikon
szerkesztője.<br />
<br />
<div class="idezetes-kiemeles">
Péter Lászlót Szeged Megyei Jogú Város a saját halottjának tekinti. Temetéséről az elhunyt rokonai később döntenek.</div>
<div class="idezetes-kiemeles">
<br /></div>
<div class="idezetes-kiemeles">
<hr />
Forrás: <a href="https://szeged.hu/hirek/29899/meghalt-peter-laszlo-szeged-diszpolgara">https://szeged.hu/hirek/29899/meghalt-peter-laszlo-szeged-diszpolgara</a></div>
Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-15000118357043855092019-07-08T15:00:00.000+02:002019-08-01T11:09:36.232+02:00Elhunyt Berényi Zsuzsanna Ágnes, a szabadkőművesség kutatója<span style="font-size: large;">2019. június 18-án, életének 84. évében elhunyt Berényi Zsuzsanna Ágnes, a szabadkőművesség kutatója. </span><br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3J_sCpXgWw1Qx3OfuOXh0ki9T4FkuBAggq2RoCE8PRAk2zGigHtoB8IP6ISQxC45S49YasuD6vv0Sb1mxSj8b_auomh8IAp3aVD-e230diboDsEJC20p9Mp4aMiJGpPvMQpnlC52b4eE5/s1600/BZSA-2019.03.13.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="448" data-original-width="336" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh3J_sCpXgWw1Qx3OfuOXh0ki9T4FkuBAggq2RoCE8PRAk2zGigHtoB8IP6ISQxC45S49YasuD6vv0Sb1mxSj8b_auomh8IAp3aVD-e230diboDsEJC20p9Mp4aMiJGpPvMQpnlC52b4eE5/s320/BZSA-2019.03.13.jpg" width="240" /></a>Számos könyvet, számtalan cikket írt a szabadkőművesség történetéről, amelyek mindegyike levéltári dokumentumokon alapult. Egészen halála napjáig aktív volt, a kiadókkal levelezett, cikkein dolgozott, amelyek majd posztumusz fognak megjelenni. Családi vállalkozásuk, az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár örököseként szülei halála után a jelvénykészítés átvételével a gyakorlatban ismerte meg a jelvények fajtáit, amelyekről sok elméleti cikket is írt. Sokáig szinte egymaga publikált két kutatási területének ötvözésével a szabadkőműves jelvényekről és érmekről. Eredményeit számos konferencián ismertette idehaza és külföldön egyaránt. Mint lelkes eszparantisát a világ minden táján szívesen látták. Kossuth Lajos csodálójaként írta meg Kossuth életével és szabadkőművességével kapcsolatos könyvét és cikkeit.<br />
<br />
Könyvei:<br />
<br />
Szabadkőműves páholyneveink 1991-ig, ELTE, 1992.<br />
A nagymester,
Rcopy 1997.<br />
Szabadkőműves páholyneveink az ezredfordulóig,
2. bővített kiadás,
Új Érték Szövetkezet, 2000.<br />
Iratok a magyarországi szabadkőművesség történetéhez 1918-1950,
Magyar Országos Levéltár, 2001.<br />
A szabadkőművesség kézikönyve, Heraldika, 2001.<br />
Látogatás "Kossuth"-ban,
Heraldika, 2002.<br />
Kossuth Lajos és a szabadkőművesek, Argumentum, 2002. <br />
Szeged szürke eminenciása,
Heraldika, 2003.<br />
Budapest és a szabadkőművesség, Argumentum, 2005.<br />
Szabadkőműves páholyok Budapesten,
Heraldika, 2006.<br />
Történelem jelvényekben elbeszélve - Az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár, <span class="st">Gondolat, 2015.</span><br />
<br />
<span class="st"><span style="font-size: large;"><b>Berényi Zsuzsanna Ágnes búcsúztatása 2019. július 8-án 15h-kor lesz a Deák téri evangélikus templom urnatermében.</b></span> </span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQ46CoqCS3NUmv3CriqBYR3DFVAF2fV_-jP9GENp1uJEmSh05qXuu2gS-jEF8EJ-k5LmYrSmhGQ29bgvUzJJJ0AGX4o_2qF4AflXnkeNcUKnZ7o1upbPl2J9vWmThLCWT8k2txEuu9WBGS/s1600/gy%25C3%25A1szjelent%25C3%25A9s.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1101" data-original-width="1600" height="440" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQ46CoqCS3NUmv3CriqBYR3DFVAF2fV_-jP9GENp1uJEmSh05qXuu2gS-jEF8EJ-k5LmYrSmhGQ29bgvUzJJJ0AGX4o_2qF4AflXnkeNcUKnZ7o1upbPl2J9vWmThLCWT8k2txEuu9WBGS/s640/gy%25C3%25A1szjelent%25C3%25A9s.jpg" width="640" /></a></div>
<span class="st"> </span> <br />
<br />Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-85247777273215299172018-08-09T14:54:00.004+02:002018-08-09T14:54:48.944+02:00Sziget Fesztivál - A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy a Civil Szigeten<h1 class="band-name">
Civil Sziget</h1>
<b>Nyitva: 11.00-20.00</b><br />
<b> </b>
<br />
A Civil Sziget a Sziget egyik legszínesebb, legérdekesebb
színfoltja olyan találkozóhely, ahol a fiatalok az őket leginkább
érdeklő témákban információt, szolgáltatást, segítséget kapnak, részt
vállalhatnak a szervezetek munkájában. Olyan eszméknek szeretnénk teret
adni, és olyan ügyeket akarunk támogatni, melyek előbbre viszik a
világot, és jobb hellyé teszik a Földet.<br />
<br />
<b>A Civil Szigeten résztvevő szervezetek</b><br />
<b>...</b><br />
<b> </b>
<br />
<b>Magyarországi Symbolikus Nagypáholy - Augusztus 12-14.</b><br />
<b> </b>
<br />
A szabadkőművesség a világ legrégebbi nem vallásos, nem
politikai, testvériségi és jótékonysági szervezete, amely szimbolizmusa
az ókori kőfaragók gazdag és szép hagyományaival rendelkezik. Ez az örök
önmegvalósítási törekvés útja, azzal a céllal, hogy jobb embereket
alakítson ki, és békében építse össze az egységes emberiség
metaforikusan tökéletes templomát.
<br />
<br />
<br />
<a href="http://www.szabadkomuves.hu/">www.szabadkomuves.hu</a><br />
<br />
<hr />
<br />
<br />
Forrás: <a href="https://szigetfestival.com/hu/program#!/v/473/civil-sziget">https://szigetfestival.com/hu/program#!/v/473/civil-sziget</a><br />
<br />
<br />
<br />Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-73340000633787157602018-07-31T14:57:00.000+02:002018-08-04T21:26:34.687+02:00Könyvismertetés - Barát Tamás: Szabadkőművesség titkok nélkül<br />
<br />
<header>
<h1 class="entry-title">
Szabadkőművesség titkok nélkül</h1>
<h1 class="entry-title">
</h1>
<div class="meta-info">
<div class="td-post-author-name">
<div class="td-author-by">
Írta:</div>
<a href="https://www.napimagazin.hu/author/barattamas/">Barát Tamás</a><br />
<div class="td-author-line">
- </div>
</div>
<span class="td-post-date td-post-date-no-dot"><time class="entry-date updated td-module-date" datetime="2018-07-31T14:57:58+00:00">2018. július 31. kedd 14:57</time></span> </div>
</header>
<br />
<div class="td-post-sharing-top td-pb-padding-side">
<div class="td-post-sharing td-ps-bg td-ps-notext td-post-sharing-style1 " id="td_social_sharing_article_top">
<div class="td-post-sharing-visible">
<a class="td-social-sharing-button td-social-sharing-button-js td-social-network td-social-facebook" href="https://www.facebook.com/sharer.php?u=https%3A%2F%2Fwww.napimagazin.hu%2Fszabadkomuvesseg-titkok-nelkul%2F" style="opacity: 1; transition: opacity 0.2s ease 0s;">
</a><a class="td-social-sharing-button td-social-sharing-button-js td-social-network td-social-twitter" href="https://twitter.com/intent/tweet?text=Szabadk%C5%91m%C5%B1vess%C3%A9g+titkok+n%C3%A9lk%C3%BCl&url=https%3A%2F%2Fwww.napimagazin.hu%2Fszabadkomuvesseg-titkok-nelkul%2F&via=Napimagazin" style="opacity: 1; transition: opacity 0.2s ease 0s;">
</a><a class="td-social-sharing-button td-social-sharing-button-js td-social-network td-social-googleplus" href="https://plus.google.com/share?url=https://www.napimagazin.hu/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul/" style="opacity: 1; transition: opacity 0.2s ease 0s;">
</a><a class="td-social-sharing-button td-social-sharing-button-js td-social-network td-social-pinterest" href="https://pinterest.com/pin/create/button/?url=https://www.napimagazin.hu/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul/&media=https://www.napimagazin.hu/kepek/szabadkomuves-barat-tamas-cikk-napimagazin-nepszava.jpg&description=%%excerpt%%%20Rengeteg%20a%20t%C3%A9vk%C3%A9pzet,%20de%20az%20%C3%BAj%20k%C3%B6nyv%20seg%C3%ADt%20eligazodni%20a%20szabadk%C5%91m%C5%B1vess%C3%A9g%20t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%A9ben." style="opacity: 1; transition: opacity 0.2s ease 0s;">
</a></div>
</div>
</div>
<b>Rengeteg a tévképzet, de az új könyv segít eligazodni a szabadkőművesség témakörében.</b><br />
<br />
<img alt="" class="size-full wp-image-18656 aligncenter" src="http://www.napimagazin.hu/kepek/szabadkomuves-barat-tamas-cikk-napimagazin-nepszava.jpg" height="536" width="640" /><br />
A szabadkőművesség nem vallás, nem politikai párt, a magukat
testvérnek nevező szabadkőművesek között a vélemény- és
gondolatszabadság teljes, egyénileg akár politikai elkötelezettséget is
vállalhatnak, de azt a szabadkőműves páholyokban nem kérdőjelezik meg<br />
<br />
Sok legenda, s számos tévképzet kering a világban a
szabadkőművességről. Számtalan magyarázat ismert, hogy mi is az a
szabadkőművesség, kik azok a szabadkőművesek?<br />
A legtöbb (félre)magyarázó a szabadkőművességet olyan titkos
társaságként jellemzi, amelynek titkos hatalom van a kezében, s hatalma
birtokában a világ megváltoztatására törekszik.<br />
Ezeket a tévképzeteket szeretné eloszlatni az a kötet, amely a
2018-as Ünnepi Könyvhétre jelent meg. A Szabadkőművesség titkok nélkül
című antológia olyan írásokat tartalmaz, amelyek hozzásegítik az olvasót
a szabadkőművesség megismeréséhez, egy gondolkodásmód megértéshez, “a
sötétség eloszlatásához”.<br />
Aki az írásokat összeválogatta, Márton László író, műfordító, a
szabadkőművességet jól ismeri, mivel a Martinovics páholy főmestere
volt, majd a magyarországi Skót Rend Nagytanácsának főparancsnoka. Az
elmúlt huszonöt év alatt ez a harmadik kötet, amit a témának szentel,
hiszen “Szabadkőműves gondolatok” és “Iskolája az emberi szívnek” címmel
szerkesztett már antológiát és ő fordította magyarra Lessing
“Szabadkőműves párbeszédek” című művét is. A “Szabadkőművesség titkok
nélkül” című könyv hiánypótló, három évszázad vonatkozó irodalmából
kerültek be szemelvények.<br />
Elöljáróban tisztázni kell a kötet legfontosabb mondanivalóját,
amelyet az egyik magyar szabadkőműves páholy honlapjáról származó
idézettel így lehet a legegyszerűbben megvilágítani:<br />
<blockquote>
“A szabadkőművesség független minden politikai,
gazdasági, vallási és csoport-hatalomtól. Az emberi élet minden
vonatkozásával törődik, az Igazság keresésében semmiféle béklyót nem tűr
el. A szabadkőművesség tagjait semmiféle hitelv elfogadására, vagy
elvetésére nem kötelezi. A mai szabadkőművesség célja, hogy „az egység
központjává váljék, és eszköz, igaz barátságok kötésére olyan személyek
között, kik nélküle örökös távolságban maradtak volna”.</blockquote>
A kötetből kiderül, hogy a szabadkőműves páholyok sokkal többet
jelentenek egy baráti társaságnál. A szabadkőművesség nem vallás, nem
politikai párt, a magukat testvérnek nevező szabadkőművesek között a
vélemény- és gondolatszabadság teljes, egyénileg akár politikai
elkötelezettséget is vállalhatnak, de azt a szabadkőműves páholyokban
nem kérdőjelezik meg. A szabadkőművesség nem önképzőkör, bár, ahogyan
magukról az idézett honlapon írják “önmagunkat állandóan csiszoljuk,
saját okulásunkra előadásokat tartunk, többek között a társadalmunkat
érintő kérdésekről, kultúráról, gazdaságról”.<br />
Márton László nyilvánvalóvá teszi, hogy két célt követett. Az
olvasóközönség számára pletyka-és rágalomoszlatóként szerette volna
bemutatni, mi történik valóban a páholyokban. A szabadkőművesek számára
pedig kézikönyvként szolgálhat.<br />
Az antológiában a szabadkőművességet jól ismerő számos jeles
személyiség írásai, beszédei, történetei támpontot adhatnak,
hozzájárulhatnak a téma alaposabb megismeréséhez.<br />
Márton László a kötetet elindító írásával egyértelműen hozzásegíti az
olvasót a szabadkőműves titkok megértéséhez. Számos olyan kérdésre adja
meg a választ, amely az olvasókban felmerül, ha meghallja a
szabadkőműves fogalmat.<br />
A három évszázad szabadkőművességének története megértéshez járul
hozzá az “Ősi kötelmek” című fejezet, valamint Alain de Keghel francia
történésznek a szabadkőművesség egyik legmeghatározóbb személyisége,
Anderson személyét megelőző és az őt követő korszakról szóló gondolatai,
illetve Michel de Ramsay, a Rend nagyszónokának egy, a szabadkőművessé
válás feltételeiről szóló beszéde.<br />
Benedek Szabolcs író írásában bepillantást kapunk a magyar
szabadkőművesség történetébe 1989-ig. A kötet első része két történeti
visszatekintéssel zárul: Vári László művelődéstörténésznek és a magyar
televízióból is közismert orvos- és művelődéstörténész Benedek Istvánnak
az írásával.<br />
A kötetben az olvasó találkozhat a szabadkőműves etikáról, valamint
pedagógiáról szóló gondolatokkal Benedek Marcell író tollából. A könyv
részletesen mutatja be a szabadkőműves páholymunkát olyan szerzők
írásain keresztül, mint Jászi Oszkár (társadalomtudós), Supka Géza (író,
régész), Molter Károly (egyetemi tanár), Benedek Elek (író).<br />
A könyv oldalain képet kaphat az olvasó a szabadkőművesek
gondolkodásmódjáról. Ilyen többek között Sumonyi-Papp Zoltán (író,
költő), vagy Matlák Gábor (ügyvéd) írása is.<br />
Az antológiában több ismert személyiség, Kossuth Lajos, Móra Ferenc,
Kazinczy Ferenc gondolatai is helyet kaptak, de olvashatunk a kötetben
róluk és más ismert szabadkőműves személyiségekről szóló írásokat is.
Például Berényi Zsuzsanna Ágnesnek, a magyar szabadkőművesség története
kutatójának, a “Kossuth Lajos, szabadsághős, szabadkőműves” című, vagy
Nacsády Andrásnak, a Martinovics páholy volt főmesterének, majd a
magyarországi Skót Rend Nagytanácsa főparancsnokának, Ady Endrét, mint
szabadkőművest bemutató írása, aztán Várkonyi Benedek rádiós
újságírónak, Kunfi Zsigmondról szóló cikke, valamint Kende Péter
politikai elemzőnek a “Jászi Oszkár hazatér” címmel közölt, a
társadalomtudósról és szabadkőművesről szóló méltatása.<br />
Befejezésül két idézet a kötetből. Az első Kazinczy Ferenctől
származik: „Énnekem a kőművesség oly társaság, amely egy kis karikát
csinál a legjobb szívű emberekből, melyben az ember elfelejti azt a nagy
egyenetlenséget, amely a külső világban van, amelyben az ember a
királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi.”<br />
A másik idézet abból az időből származik, amikor Kossuth Lajost az
Egyesült Államokban szabadkőművessé avatták. Vándorútján Bostonban így
üdvözölték: „Egykor rabságban Budavár falai között angolul tanult. Most
új nyelvet tanulhat: a szabadkőművességét. Ahol tiltják a
szabadkőművességet, ott rabság van.”<br />
Az antológia a közvéleményben kialakult torzkép helyett a valódit
mutatja be és gazdagítja a titkokat felfedő szabadkőműves szakirodalmat.
Az olvasó a könyv befejezése után valóban úgy érezheti, hogy a szerző
elérte célját, bemutatta az igazságot a szabadkőművességről.<br />
Jó, hasznos olvasmány érdeklődőknek és a szabadkőművességet ismerőknek egyaránt.<br />
Barát Tamás cikkét apró változtatásokkal vettük át a Népszava.hu portálról. Az eredeti cikk <b><a href="http://nepszava.hu/1163284_barat-tamas-szabadkomuvesseg-titkok-nelkul">IDE</a></b> kattintva tekinthető meg.
<br />
<hr />
Forrás: <a href="https://www.napimagazin.hu/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul/">https://www.napimagazin.hu/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul/</a>Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-15275864924766689972018-07-02T15:36:00.000+02:002018-07-02T15:42:43.337+02:00Szabadulójáték: A hóhér tornya - szabadkőműves titkokkalA dél-franciaországbeli kisvárosban, Sarlat-la-Canéda (Limoges és Toulouse között félúton) középkori tornyában rendeztek be egy szabadkőműves titkokban bővelkedő helyszínt a szabadulós játékok kedvelőinek.<br />
<br />
A hóhér egy óra múlva megjön - addig kell kiszabadulni a toronyból!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhO7_lTRjHZxxhaWoHboy80I9dUPjBuu9l2eQ52uvSyTQqPhh0OZ3XUYB2osuSkxlim-vdMjev4r6WdilV5vKPszMoKSdg2Va5CthrIo9lmJgtxjqzXsaEzOBYTKV5FhwBn0uQWmPPVANBF/s1600/escape-game-sarlat-noel-web4b.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="487" data-original-width="1024" height="304" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhO7_lTRjHZxxhaWoHboy80I9dUPjBuu9l2eQ52uvSyTQqPhh0OZ3XUYB2osuSkxlim-vdMjev4r6WdilV5vKPszMoKSdg2Va5CthrIo9lmJgtxjqzXsaEzOBYTKV5FhwBn0uQWmPPVANBF/s640/escape-game-sarlat-noel-web4b.jpeg" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<hr />
Forrás: <a href="http://escapegame-sarlat.com/">http://escapegame-sarlat.com/</a><br />
<br />
<br />
<br />Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-10821000809993155942018-05-17T00:48:00.001+02:002018-05-26T10:58:30.205+02:00Előrendelhető: Szabadkőművesség - titkok nélkül<div class="termekkep">
<br />
<br />
<br />
<header class="clearfix" id="product-page-header">
<h1>
<span class="product-title">
Szabadkőművesség
</span>
<span class="subtitle"> - titkok nélkül</span>
</h1>
<h2 class="authors">
</h2>
</header>
Hiánypótló munkát tart a kezében az olvasó. A kötet számos jelentős
történeti forrást közread a magyar szabadkőművesség kezdeteitől a
közelmúltig terjedő időszakból, ám nem feledkezik meg a laikus
érdeklődőről sem. Mi volt a szerepe a szabadkőművességnek Kossuth Lajos
emigrációjában? Csakugyan szabadkőműves volt Ady Endre? Kik voltak a
magyar mozgalom legjelentősebb alakjai? Interjú, portré, tanulmányértékű
esszé és sok más szöveg mind egy célt szolgál: olvassunk és beszéljünk a
szabadkőművességről - titkok nélkül. </div>
<div class="termekkep">
<br /></div>
<div class="termekkep">
<a href="https://www.blogger.com/null">
</a> </div>
<b class="szerzo"></b>
<br />
<div class="adatok">
<div class="adatok">
</div>
<div class="adatok">
<div class="cover-image">
<a class="highslide" href="https://s03.static.libri.hu/cover/f4/9/4572832_5.jpg" id="book_cover_7364482">
<img align="top" alt=" - Szabadkőművesség" height="320" src="https://s03.static.libri.hu/cover/f4/9/4572832_5.jpg" width="248" />
</a>
</div>
<div class="book-datas clearfix">
<div class="book-datas-value">
</div>
<div class="book-datas-value">
<br />
Kiadó: NORAN LIBRO KFT.
</div>
<div class="book-datas-value">
Oldalak száma: 400 </div>
<div class="book-datas-value">
Borító: KARTONÁLT</div>
<div class="book-datas-value">
ISBN: 9786155761492</div>
<div class="book-datas-value">
Nyelv: MAGYAR</div>
<div class="book-datas-value">
Kiadás éve: 2018 </div>
<div class="book-datas-value">
Árukód: 2715793 / 1175634<br />
<br />
<b>Várható megjelenés: </b><b></b>2018. június 04.<br />
<b>Méret: </b>195 mm x 135 mm x 12 mm<br />
<br />
<h4>
<a data-lightbox="product-image" data-title="Szabadkőművesség titkok nélkül" href="https://www.book24.hu/img/boritok/Noran_Libro/SZABADK%C5%90M%C5%B0VESS%C3%89G.jpg">
</a>
</h4>
<div class="share-row clear">
</div>
<div class="product-description">
<h2 class="title" itemprop="name">
Szabadkőművesség titkok nélkül - Szerzők:</h2>
<h3 class="author">
<span itemprop="name">Móra Ferenc</span><br /><span itemprop="name">Benedek Elek</span><br /><span itemprop="name">Márton László</span><br /><span itemprop="name">Benedek István</span><br /><span itemprop="name">Sumonyi Zoltán</span><br /><span itemprop="name">Kende Péter</span><br /><span itemprop="name">Kazinczy Ferenc</span><br /><span itemprop="name">Benedek Marcell</span><br /><span itemprop="name">Benedek Szabolcs</span><br /><span itemprop="name">Supka Géza</span><br /><span itemprop="name">Dr Alain Keghel</span><br /><span itemprop="name">Berényi Zsuzsanna Ágnes</span><br /><span itemprop="name">Jászi Oszkár</span><br /><span itemprop="name">Kossuth Lajos</span><br /><span itemprop="name">Matlák Gábor</span><br /><span itemprop="name">Molter Károly</span><br /><span itemprop="name">Nacsády András</span><br /><span itemprop="name">Vári László</span><br /><span itemprop="name">Várkonyi Benedek</span></h3>
</div>
</div>
</div>
</div>
<div class="adatok">
<hr />
</div>
<div class="adatok">
</div>
<div class="adatok">
<a href="https://www.libri.hu/konyv/szabadkomuvesseg-1.html">https://www.libri.hu/konyv/szabadkomuvesseg-1.html</a></div>
<div class="adatok">
</div>
<div class="adatok">
<a href="https://www.lira.hu/hu/konyv/tovabbi-konyveink/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul-ukh-2018#bovebb_ismerteto">https://www.lira.hu/hu/konyv/tovabbi-konyveink/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul-ukh-2018#bovebb_ismerteto</a></div>
<div class="adatok">
</div>
<div class="adatok">
<a href="https://webaruhaz.rozsavolgyi.hu/hu/konyv/tovabbi-konyveink/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul-ukh-2018#bovebb_ismerteto">https://webaruhaz.rozsavolgyi.hu/hu/konyv/tovabbi-konyveink/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul-ukh-2018#bovebb_ismerteto</a> </div>
</div>
Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-66025862820074924352018-05-15T09:08:00.000+02:002018-05-15T09:23:51.931+02:00Szabadkőművességgel foglalkozó cikkek a Szépirodalmi FigyelőbenA <a href="http://www.szepirodalmifigyelo.hu/">Szépirodalmi Figyelő</a> 2018-as <a href="http://www.szepirodalmifigyelo.hu/aktualis-szam">második számában</a> a tanulmányblokkot a szabadkőművességnek szentelték. Az összeállítás cikkei foglalkoznak a szabadkőművesség popoláris kultúrában játszott szerepével, a rituálék miszticizmusával, a szabadkőművesség társadalmi tevékenységével és mai magyarországi helyzetével.<br />
<br />
<img alt="https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/32153187_10155220405746227_8759615542840524800_n.jpg?_nc_cat=0&oh=d2dd2991b362cf4455b9a9f8f76b2297&oe=5B82230E" src="https://scontent-vie1-1.xx.fbcdn.net/v/t1.0-9/32153187_10155220405746227_8759615542840524800_n.jpg?_nc_cat=0&oh=d2dd2991b362cf4455b9a9f8f76b2297&oe=5B82230E" /><br />
<h2>
2018/2. szám - Tartalom</h2>
<h2>
... </h2>
<h3>
Szabadkőművesség</h3>
<ul>
<li>Kálai Sándor – Keszeg Anna: <i>A szabadkőművesek helye a kortárs
populáris kultúrában </i> </li>
<li>Péter Róbert: <i>Unio mystica a szabadkőműves titkok drámai
kinyilatkoztatásában? </i> </li>
<li>Helmut Reinalter: <i>A szabadkőművesség társadalmi és politikai szerepe </i> </li>
<li>Vári László: <i>Szabadkőművesség Magyarországon ma és tegnap</i> </li>
</ul>
...<br />
<br />
A kéthavonta megjelenő irodalmi, kritikai, szemléző folyóirat cikkei a megjelenés után néhány hónappal letölthetők az <a href="http://www.szepirodalmifigyelo.hu/archivum">archívumból</a>.<br />
<br />
Az első tanulmány már most olvasható a kiadvány online változatában: <a href="http://www.szifonline.hu/?cikk_ID=966">első rész</a>, <a href="http://www.szifonline.hu/?cikk_ID=967">második rész</a>.<br />
<br />
<hr />
<br />
<br />
<a href="http://www.szepirodalmifigyelo.hu/">http://www.szepirodalmifigyelo.hu/</a><br />
<br />
<a href="http://www.szepirodalmifigyelo.hu/aktualis-szam">http://www.szepirodalmifigyelo.hu/aktualis-szam</a><br />
<br />
<a href="http://www.szepirodalmifigyelo.hu/archivum">http://www.szepirodalmifigyelo.hu/archivum</a> <br />
<br />
<a href="http://www.szifonline.hu/?cikk_ID=966">http://www.szifonline.hu/?cikk_ID=966</a><br />
<br />
<a href="http://www.szifonline.hu/?cikk_ID=967">http://www.szifonline.hu/?cikk_ID=967</a><br />
<br />
<br />
<br />
<br />Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-43603034466190163752017-12-26T20:13:00.002+01:002018-01-04T12:18:54.634+01:00Google kvíz<iframe frameborder="0" height="500" marginheight="0" marginwidth="0" src="https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSdSPYp3oBQdKAJLmpOg9NbjzFhQ6te-fMzDaoINLh6K2d3hcA/viewform?embedded=true" width="760">Betöltés...</iframe>
<br />
<hr />
<b>További kvízek: <a href="http://szk.referata.com/wiki/J%C3%A1t%C3%A9kok,_kv%C3%ADzek,_rejtv%C3%A9nyek">http://szk.referata.com/wiki/Játékok,_kvízek,_rejtvények</a></b>Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-22488621453490667382017-12-12T01:15:00.001+01:002017-12-14T09:24:07.870+01:00Kvízlista<script async src="//static.apester.com/js/sdk/v2.0/apester-javascript-sdk.min.js"></script>
<div class="apester-media" data-media-id="5a2e35bbdc7f580001715c96" height="519">
</div>
<div class="apester-media" data-random="" tags="szabadkőművesség,freemasonry"></div>Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-48167907193800271892017-12-12T00:57:00.000+01:002018-01-04T12:17:51.363+01:00Kvíz2<div class="apester-media" data-media-id="5a2e35bbdc7f580001715c96" height="519">
</div>
<script async="" src="//static.apester.com/js/sdk/v2.0/apester-javascript-sdk.min.js"></script>
<br />
<hr />
<b>További kvízek: <a href="http://szk.referata.com/wiki/J%C3%A1t%C3%A9kok,_kv%C3%ADzek,_rejtv%C3%A9nyek">http://szk.referata.com/wiki/Játékok,_kvízek,_rejtvények</a></b>Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-62048160009266319602017-12-10T16:05:00.003+01:002018-01-04T12:16:30.191+01:00Kvíz<div class="apester-media" data-media-id="5a2d2371e60eb90001e0e809" height="519">
</div>
<script async="" src="//static.apester.com/js/sdk/v2.0/apester-javascript-sdk.min.js"></script>
<hr />
<b>További kvízek: <a href="http://szk.referata.com/wiki/J%C3%A1t%C3%A9kok,_kv%C3%ADzek,_rejtv%C3%A9nyek">http://szk.referata.com/wiki/Játékok,_kvízek,_rejtvények</a></b>Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-8167284960139417491.post-78051163134176687812017-10-30T11:00:00.000+01:002017-10-30T21:45:32.383+01:00Orbán Róbert: Szabadkőművesek helyi emléke Szombathelyen<span class="enews-article-author">ORBÁN RÓBERT </span>
<br />
<div class="article-cover-text" id="article-cover-text">
<div class="article-info byline">
<div class="info ">
<span class="article-cover-link">
</span>
<span class="article-datetime" id="article-datetime">
<span class="article-datetime" id="article-datetime_1">2017. 10. 30. 11:00</span>
</span>
<br />
<div class="enews-article-button-group">
<div class="fb_shares">
<span class="icon"></span>
<span class="separator fb_shares_span" id="share_button"></span>
</div>
<div class="fb_like_span" id="fb_like_span">
<div class="fb-like fb_iframe_widget" data-action="like" data-href="https://www.vaol.hu/kultura/helyi-kultura/szabadkomuvesek-helyi-emleke-szombathelyen-2153329/" data-layout="button_count" data-share="false" data-show-faces="false" data-size="large" id="fb_like">
<span style="height: 28px; vertical-align: bottom; width: 90px;"></span></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<div class="article-title article-title" id="article-title">
<h1 id="article-title_h1">
Szabadkőművesek helyi emléke Szombathelyen</h1>
</div>
</div>
<div class="clearfix" id="content-area">
<div id="left-area">
<br />
<article class="post-2153329 enews_article type-enews_article status-publish has-post-thumbnail hentry enews_article_tags-emlekezet enews_article_tags-mozgalom enews_article_tags-szabadkomuvesek enews_article_tags-szombathely enews_article_columns-helyi-kultura enews_article_columns-kultura enews_region-szombathely" id="post-2153329">
<div class="entry-content clearfix">
<div class="enews-article-lead">
Szombathelyen viszonylag későn alakultak szabadkőműves páholyok. Az első a csúcsidőszakban száz taggal működött. </div>
<div class="enews-article-content">
<div class="endless-shared-area">
</div>
<br />
<div class="wp-caption aligncenter" id="attachment_2153391" style="width: 3702px;">
<img alt="" class="size-full wp-image-2153391" height="465" src="https://www.vaol.hu/wp-content/uploads/2017/10/szabadkomuves0301.jpg?mwfmv=1509125373" width="640" /><br />
<div class="wp-caption-text">
<br /></div>
<div class="wp-caption-text">
Az egykori szabadkőműves páholy helye. A Weiss Oscar által tervezett épület ma is áll a Zrínyi utcában Fotó: Szendi Péter</div>
</div>
<br />
<br />
A vasi szabadkőműves páholyok története két időszakra osztható. Ezek
egymástól 120 év távolságra vannak, a történet pedig együttesen „csak”
három évtized. Az első, Vas megye területén működő páholy 1775-ben, még a
felvilágosodás korában Monyorókeréken (ma Eberau, Burgenland) alakult. A
páholy<br />
előbb az Arany szarvashoz, aztán az Arany kerékhez nevet viselte. Az
alapító a monyorókeréki várkastély tulajdonosa, Erdődy Lajos gróf volt.
Az elnevezésekben szereplő szarvas és kerék egyaránt az Erdődy címer
motívumai. Az alapításban tulajdonképpen semmi rendkívüli nincs.
Ausztriában és Magyarországon ebben az időben már több tucat páholy
működött. Ez a szervezet a felső arisztokrácia egyik tagjához köthető.
Konkrét tevékenységéről ugyan nincs információ, de a szervezet tagja
volt egy időben Széchenyi Ferenc is, a Magyar Nemzeti Múzeum
megalapítója. Monyorókerék kis település, a tagok a tágabb környékről
jöttek össze. Két ismertebb szombathelyi nevet érdemes megemlíteni.
Egyikük Szegedy János szombathelyi székesegyházi kanonok, a másik
Kenedics József vármegyei mérnök, térképész. Az egy évtizeden át működő
páholy részletes történetét aztán Gerald<br />
Schlag osztrák történész írta meg.<br />
Bár a középkori építő és kőfaragó céhekről gyakran úgy beszélnek, mint a
szabadkőművesség előzményeiről, az első szabadkőműves szervezetek
(általánosan elterjedt elnevezéssel: páholyok) csak a 18. század elején
jöttek létre. Az általuk megfogalmazott legfontosabb alapelveket – a
humanizmus, az egyenlőség vagy a szabadság – ma is értékként tartjuk
számon. Fontos volt Istennek, „a Világegyetem Nagy Építőmesterének”
tisztelete is. Szabadkőműves rendezvényeken tilos volt napi politikai
kérdésekkel foglalkozni. Szertartásaik nem voltak nyilvánosak és
általános volt a titoktartási kötelezettség is. A szabadkőműves páholyok
hierarchikus szervezetek, a jelentősebb elnevezéseket (inas, legény,
mester) az építőcéhektől vették át. A legfontosabb szimbólumok a
kőművesek és építőmesterek szerszámai voltak: mint a vakolókanál, a
kalapács és a körző. 1795-ben, amikor elítélték a
Martinovics-összeesküvés vezetőit, betiltották a szabadkőműves
szervezeteket is. Az újraszerveződésre csak a kiegyezés időszaka adott
lehetőséget. Az 1870-ben létrejött magyarországi nagypáholy vezetője
Pulszky Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója lett.<br />
Az első szombathelyi páholy meglehetősen későn, 1902-ben alakult meg.
Első főmestere, Bárdossy István a város korábbi polgármestere volt. A
szervezet taglétszáma a csúcsidőszakban megközelítette a százat. Azok
közé a tehetősebb vidéki páholyok közé tartozott, amelyek önálló
páholyházat tudtak építeni. A Weiss Oscar által tervezett épület ma is
áll a Zrínyi utcában. A Bárdossy halálakor, 1910-ben megjelent hírlapi
tudósítás fontosnak tartotta közölni az alábbiakat is: „A temetőben az
egyházi szertartás után, mikor a gyászoló közönség szétoszlott, a
szabadkőműves páholy küldöttsége a szokásos láncfonással és
szabadkőművesi szertartásokkal juttatta kifejezésre a sírnál az elhunyt
főmester iránt való kegyeletét.” A láncfonás azt jelentette, hogy a
„kőművesek” egymásba karolva állták körbe a sírt.<br />
Az Ébredés mellett jóval kisebb létszámmal, de működött egy másik páholy
is. Ez 1915-ben alakult, neve Horváth Boldizsár – Az Igazsághoz volt. A
körön belül lévők röviden csak boldisoknak nevezték magukat. Amíg a
magyar páholyok többsége az egymást kölcsönösen respektáló két országos
szervezet (Nagyoriens Páholy és Symbolikus Nagypáholy) valamelyikének
oltalma alá tartozott. Ők egy, az előbbiektől független harmadik
szervezet, a Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholyának
megalakításában vettek részt. A reformpáholyi kezdeményezés német
gyökerű volt. Bár a szabadkőművesség az alapeszményét tekintve
felekezetsemleges, erre az irányzatra a protestantizmus is hatással
volt. Különösen jól érzékelhető ez a szombathelyi páholy esetében, ahol
az egyik alapító és vezető a Németországból származó Zimmermann Károly.
Ő, illetve édesapja adták ki a Szombathelyen megjelenő német nyelvű
hírlapot, a Volkstimmét, egyben tisztségeket töltöttek be az evangélikus
egyháznál is. Annak ellenére, hogy a szabadkőműves szervezetek
működését 1920-ban betiltották, a Horváth Boldizsár Páholy korábban
elkezdett tevékenységét egy ideig még tovább folytatta. Így diákokat
támogattak, szegényeket segélyeztek. Megalakulásuk 10. évfordulójáról is
megemlékeztek. A hivatalosan nem létezőként kezelt szervezet
tevékenysége a húszas évek vége táján halt el véglegesen. A magyar
szabadkőműves szervezetek a második világháborút követően rövid ideig
újra szabadon működhettek, de pár év után újra betiltották őket.
Újjáalakulásra csak 1989-től volt lehetőség. A cikk szerzője úgy tudja,
jelenleg nem működik Szombathelyen szabadkőműves páholy.<br />
<br />
<hr />
<br />
Forrás: <a href="https://www.vaol.hu/kultura/helyi-kultura/szabadkomuvesek-helyi-emleke-szombathelyen-2153329/">https://www.vaol.hu/kultura/helyi-kultura/szabadkomuvesek-helyi-emleke-szombathelyen-2153329/</a><br />
</div>
</div>
</article></div>
</div>
Lalohttp://www.blogger.com/profile/04166492432381874273noreply@blogger.com0