A bejegyzések listája

2007. december 15., szombat

Deizmus és szabadkőművesség

Deizmus és szabadkőművesség

A szabadkőművesség deista vonásaival kapcsolatban jó kiindulási alap Péter Róbert: Szabadkőművesség és természetes vallás, Valóság, 1999. 9. sz. (18-35. old.) című tanulmánya. Bár a szerző néha túlzott következtetéseket von le kutatásaiból, véleményét a szabadkőművesség alapvető írásos forrásaira alapozott, következetesen végigvitt szövegelemzésekkel támasztja alá.

Ezek summázata a következő:

"Az 1723. évi alkotmány az ész korának toleráns közszellemét tükrözve, a deizmus és a természetes vallás filozófiáival átitatva tüntette el szinte teljes egészében a kereszténységre utaló nyomokat egy előzőleg keresztény testvériség törvényeiből. Az 1738. évi alkotmányban említett „legősibb katolikus vallás", „Noé három nagy törvénye" és „a vallás, amelyben minden ember egyetért" kifejezések a természetes vallás filozófiáját hivatottak leírni. Az erkölcsről, Istenről és a vallásról hirdetett nézeteikben a szabadkőművesek egyetértettek a deizmus filozófiájával."

Akármennyire is szeretnék egyesek egységesnek és változatlannak látni az angolszász orientájú szabadkőművességet, ez az elképzelés azonnal megdől, ha körülnézünk a világban és visszatekintünk a történelemben. Vessük csak össze az angol, a svéd és a dél-európai Jánosrendi szabadkőművességet és határozott különbségeket fogunk találni. Ugyanez érvényes az időbeli visszatekintésnél is.

Péter Róbert az angol szabadkőművesség ideológiai változásait elemzi a régebbi kéziratoktól az Alkotmány 1938-as kiadásáig:

'A Régi kötelességek kéziratok majdnem kivétel nélkül egyértelműen keresztény vonásokat tükröznek. Példaként említhetjük a második legősibb ilyen dokumentumot, a Cooke-kéziratot, amely azt kívánja a kőművestől, hogy „mindenekelőtt szeresse Istent és a szent egyházat és minden szentet". A XVI. század végére módosították ezt a kötelességet: kibővítették az első részét, s eltörölték a szentekre való utalást. A Grand Lodge No. 1. című kézirat (1583) első törvénye már a következőképpen fogalmaz: „Legyél hű Istenhez és a Szent Egyházhoz, és tudatosan ne hibázz, sem pediglen ne kövess el eretnekséget, de légy elővigyázatos és bölcs minden dologban." Arról nincs tudomásunk, hogy ebben a formában mikor használták először a törvényt, de valószínű, hogy jóval a kézirat datálása előtt készülhetett. A szentek elhagyása feltehetőleg szándékos volt, s a reformáció hatásának tudható be. A Regius kivételével az összes Régi kötelességek kézirat a Szentháromsághoz szóló invokációval kezdődik. A Grand Lodge No. 1. bevezető invokációjának szavai szintén 1583-nál sokkal régebbi keletkezésre utalnak.
Száznegyven évvel később az andersoni alkotmány első törvényéből nemcsak a szentek említése, hanem a Szentháromsághoz szóló invokáció is eltűnt

...

"A régi időkben a keresztény kőmívesek arra voltak kötelezve, hogy alkalmazkodjanak azon ország keresztény szokásaihoz, amelyen át utaztak vagy dolgoztak. Mivel a kőmívesség alapjai minden nemzetben, mi több, különböző vallásokban megtalálhatók, ezért most arra kötelezzük őket, hogy ragaszkodjanak azon valláshoz, amelyben minden ember egyetért." Ez egyértelmű újítás az eredeti változathoz képest.

...

1815-ben az alkotmányt is átírták. A szabadkőművesség mesés, legendás történetét - amely akkor már régen tekintélyét vesztette - kihagyták belőle. A legnagyobb jelentőségű változást azonban ismét az Istenről és vallásról szóló első törvényben hajtották végre, amelyet így fogalmaztak át: „Bármi is legyen egy ember vallása vagy imádati módja, nem lesz kizárva a rendből, ha hisz menny és föld dicsőséges építőmesterében, és gyakorolja az erkölcs szent kötelességeit." '

Tehát itt egy történelmi fejlődést (vagy visszafejlődést - ki-ki a magáét) láthatunk, amelybe aztán utóbb beleszólt az 1929-es Basic Principles is. (Érdekekes lenne azon is elmélkedni, hogy miért nem az Alkotmányban hajtották végre ezeket a változtatásokat, amellyel így ezek az Elvek inkonzisztenziában állnak...)

De ez már nem volt Péter Róbert tanulmányának a tárgya, ahogy az sem, hogy a jövőben milyen változásokra kerülhet még sor ebben a tekintetben. Botor az, aki szerint a jelenkor állapota az utolsó fázisa akár az egyetemes történelemnek, akár a szabadkőművesség történelmének és ideológiai változásainak.

Tehát az angol szabadkőművesség 1738 óta megjelent írásos dokumentumaiból egyfajta - nem dogmatizált - deizmus olvasható ki. Ennek ugyan ellentmond az 1929-es Basic Principles, de az Alkotmány nincsen hatályon kívül helyezve, tehát nyugodtan lehet arra is hivatkozni. S habár sokan a mintegy 80 éve megjelent Basic Principles-t tekintik e tekintetben mérvadónak, azért a szabadkőművesség kutatói nem hagyhatják figyelmen kívül a több mint 270 éve érvényben lévő szabadkőműves alkotmány szövegét sem.

Az 1717-es Angliában és az USA megalapításakor számos neves szabadkőműves személyiség deista nézeteket vallott és ez is rányomta bélyegét a szabadkőművesség akkori működésére.

Az Andersoni alkotmány mintegy negatív bizonyíték a deista hatásokra.

Az Anderson féle alkotmány (1723):

"A Mason is obliged by his Tenure, to obey the moral law; and if he rightly understands the Art, he will never be a stupid Atheist nor an irreligious Libertine."

Az 1738-as átalakított alkotmány:

"A Mason is obliged by his tenure to observe the moral law as a true Noachide; and if he rightly understands the Craft, he will never be a stupid Atheist nor an irreligious Libertine,..."

Az ősiek alkotmánya, Dermott (1754):

"So that no one who rightly understands the Art, can possibly tread in the irreligious Paths of the unhappy Libertine, or be induced to follow the arrogant Professors of Atheism or Deism; ..."

Az egyesülés (1813) utáni alkotmány vonatkozó része:

"A Mason is obliged, by his tenure, to obey the moral law; and if he rightly understand the art he will never be a stupid atheist nor an irreligious libertine. "

Tehát a deizmus tiltása csak az ősiek alkotmányában szerepelt, s az UGLE alkotmányába - amikor a két alkotmány szintéziseként hoztak létre egy újat - nem került be. Ez azért jelent valamit.

Eredetileg:
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=74291905&t=9027376
és
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=74266499&t=9027376
és
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=74244989&t=9027376

2007. december 4., kedd

MOL Szabadkőműves szervezetek levéltára

A Magyar Országos Levéltárban levő Szabadkőműves szervezetek levéltára természetesen kutatható a szokásos feltételek mellett, viszont más hasonló érdekességű közgyűjteményekhez (most tekintsünk el a létrejöttének történelmi okaitól) hasonlóan érdemes lenne ezt a felbecsülhetetlen értékű anyagot is digitalizálni és hálózaton keresztül is hozzáférhetővé tenni.

Ha már a dégi Festetics-kastályban tárolt szabadkőműves archívum megsemmisült, legalább a még meglevő anyagokat jó lenne biztonságban tudni. És erre nem az egyedi példányok minél védettebb tárolása - persze ez sem mellékes - hanem a digitális sokszorosítás adja meg a lehetőséget.

Ráadásul a dégi anyagok egy részének másolata is a MOL-ban van elhelyezve, tehát ezzel a munkával - a digitalizálással - annak másolatban megmaradt részei is biztonságban lennének.

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum