Péter László halálára

Köszönet Laci bátyámnak

Amikor Espersit János szabadkőművességének titkát (1925-ben, a betiltás idején írta naplójában, hogy "Főmestere vagyok a szegedi Klauzál Gábor reform szabadkőmives páholynak.") elkezdtem felgöngyölíteni, egyik első lépésem az volt, hogy e-mailben felvettem a kapcsolatot Péter Lászlóval. Az Espersit János (1879-1931) - Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez című 1955-ben megjelent könyvében ő ismertettea fenti adatot Espersit naplója alapján.

Péter László kedvességével és kérdéseimre adott azonnali válaszaival lenyűgözött, szinte minden szegedi problémára megoldást adott. Így rajta keresztül derült ki számos adat az ekként felfedezett, eddig ismeretlen hazai nagypáholy tagjairól. A kutatásban való közreműködését nevével is vállalta, társszerzője lett A Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholya című cikkünknek.

Levelezésünkben az ő kezdeményezésére hamarosan áttértünk a tegeződésre és aláírásként ill. megszólításként a "Laci bátyád", "Laci öcséd" nevekre. Néhány évvel ezelőtt szerencsém volt Szegeden járva személyesen is megismerkedni vele s szőregi házában egy üveg vörösborral megajándékozni. A találkozás lehetőséget adott egy jóízű beszélgetésre, annak ellenére, hogy éppen a szemével bajlódott egy szerencsétlen baleset következtében.

Éppen most, 2019. július 30-án utaztam feleségemmel Makóra, s fel is merült bennünk, hogy újra meg kellene látogatni, mivel megígértük, hogy ha erre járunk, feltétlenül beugrunk hozzá, de szoros időrendünk miatt ezt nem tarthattuk be. Azóta kiderült, hogy Laci bátyám halála miatt erre már később sem kerülhet sor.

Kedves Laci bátyám!

Köszönöm bíztatásodat, segítségedet, közreműködésedet munkámban!

Nyugodj békében!

Laci öcséd 

---

Péter László szabadkőművességgel kapcsolatos írásai:

Espersit János (1879-1931) - Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955. : Ebben elsőként publikálta Espersit János szabadkőművességét, annak naplója alapján.

A szabadkőművesség Szegeden in: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980/81-1., Szeged, 1981. : Ismerteti a szegedi Árpád a Testvériséghez és a Szeged páholyok történetét és elsőként hívja fel a figyelmet az ismeretlen Klauzál Gábor és az Amicitia reformpáholyokra.

A szabadkőművesség Szegeden in: A szerette város - Írások Szegedről, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1986. : A Móra Ferenc Múzeum Évkönyvében megjelent írás újraközlése.

Utószó in: Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek, Universum kiadó, Szeged, 1990. : Elsőként ismertette Nagy Töhötöm hazatérését és hazai tevékenységét.

A szövődmény természetrajza (Célszemély: Csongor Győző), Tekintet, 2004. 12. szám: Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szeged szürke eminenciása című könyvének jelentős kiegészítése és pontosítása.

Egy politikai nyomozóról, Élet és Irodalom, 2005. január 21., 49. évfolyam, 3. szám. : Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szeged szürke eminenciása című könyvének pontosítása és kiegészítése.

A Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholya, társszerzők: Vári László és Orbán Róbert,  Aetas, 28. évf. 2013. 4. szám. : Adatok a szabadkőművesség betitása után is működő nagypáholyról, amelynek Szegeden két páholya is működött.

Előrendelhető: Szabadkőművesség - titkok nélkül

Szabadkőművesség - titkok nélkül

Hiánypótló munkát tart a kezében az olvasó. A kötet számos jelentős történeti forrást közread a magyar szabadkőművesség kezdeteitől a közelmúltig terjedő időszakból, ám nem feledkezik meg a laikus érdeklődőről sem. Mi volt a szerepe a szabadkőművességnek Kossuth Lajos emigrációjában? Csakugyan szabadkőműves volt Ady Endre? Kik voltak a magyar mozgalom legjelentősebb alakjai? Interjú, portré, tanulmányértékű esszé és sok más szöveg mind egy célt szolgál: olvassunk és beszéljünk a szabadkőművességről - titkok nélkül. 

Kiadó: NORAN LIBRO KFT.

Oldalak száma: 400

Borító: KARTONÁLT

ISBN: 9786155761492

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2018

Árukód: 2715793 / 1175634

Várható megjelenés: 2018. június 04.
Méret: 195 mm x 135 mm x 12 mm

Szabadkőművesség titkok nélkül - Szerzők:

Móra Ferenc
Benedek Elek
Márton László
Benedek István
Sumonyi Zoltán
Kende Péter
Kazinczy Ferenc
Benedek Marcell
Benedek Szabolcs
Supka Géza
Dr Alain Keghel
Berényi Zsuzsanna Ágnes
Jászi Oszkár
Kossuth Lajos
Matlák Gábor
Molter Károly
Nacsády András
Vári László
Várkonyi Benedek

  

---

https://www.libri.hu/konyv/szabadkomuvesseg-1.html

https://www.lira.hu/hu/konyv/tovabbi-konyveink/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul-ukh-2018#bovebb_ismerteto

https://webaruhaz.rozsavolgyi.hu/hu/konyv/tovabbi-konyveink/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul-ukh-2018#bovebb_ismerteto

Szabadkőművességgel foglalkozó cikkek a Szépirodalmi Figyelőben

A Szépirodalmi Figyelő 2018-as második számában a tanulmányblokkot a szabadkőművességnek szentelték. Az összeállítás cikkei foglalkoznak a szabadkőművesség popoláris kultúrában játszott szerepével, a rituálék miszticizmusával, a szabadkőművesség társadalmi tevékenységével és mai magyarországi helyzetével.

 

2018/2. szám - Tartalom

...

Szabadkőművesség

• Kálai Sándor – Keszeg Anna: A szabadkőművesek helye a kortárs populáris kultúrában
• Péter Róbert: Unio mystica a szabadkőműves titkok drámai kinyilatkoztatásában?
• Helmut Reinalter: A szabadkőművesség társadalmi és politikai szerepe
• Vári László: Szabadkőművesség Magyarországon ma és tegnap

...

A kéthavonta megjelenő irodalmi, kritikai, szemléző folyóirat cikkei a megjelenés után néhány hónappal letölthetők az archívumból.

Az első tanulmány már most olvasható a kiadvány online változatában: első rész, második rész.

---

http://www.szepirodalmifigyelo.hu/

http://www.szepirodalmifigyelo.hu/aktualis-szam

http://www.szepirodalmifigyelo.hu/archivum

http://www.szifonline.hu/?cikk_ID=966

http://www.szifonline.hu/?cikk_ID=967

Magyar cikk a bécsi kutatópáholy évkönyvében

2017 szeptember 28-én mutatják be a bécsi Quatuor Coronati kutatópáholy 2016-ra szóló évkönyvét: Quatuor Coronati Berichte – Wiener Jahrbuch für historische Freimaurerforschung Nr. 36/2016

Az évkönyvet most második alkalommal terjesztik nyilvánosan, mintegy 30 eurórért lehet megrendelni az Amazonon. Az előző évi kötetnet olyan nagy sikere volt, hogy csak utánnyomással tudták kielégíteni az igényeket.



A 450 oldalas kötetben szerepel Vári László: Eastern Star káptalan Magyarországon című cikkének angol nyelvű változata.

A teljes tartalomjegyzék a következő:

Österreich

• Herbert Zeman: Wolfgang Amadeus Mozart und Emanuel Schikaneder. Die Zauberflöte – Studien zum Textbuch
• Christoph Reiter: Johann Joseph Graf von Fries – ein Mann mit vielen Talenten
• Rainer Hubert: Die Grenzloge „Sokrates“
• Heinz Sichrovsky: Alfred Adler und die Psychologie der Grenzlogen
• Marcus Patka: Gedanken einer Epoche. Richard Schlesinger, Großmeister der Großloge von Wien von 1919 bis 1938
• Susanne Balazs: Männer und Frauen bauen gemeinsam am Tempel der Humanität. Die Protokolle der Droit Humain-Loge „Vertrauen“ in Österreich 1928–1938
• Clemens Hellsberg: Freimaurer bei den Wiener Philharmonikern
• Andreas Weiss: 1944 – Vergangen?
• Alfred Stalzer: Georg Kreisler
• Robert Minder: Milo Dor. Wege eines österreichischen Schriftstellers
• Milo Dor: Alle meine Brüder – eine kritische Bilanz
• Milo Dor: Fragen eines altmodischen Humanisten

Europa und Kleinasien

• Michael Kraus: Geschichte des York Ritus International
• Matevž Košir: Peace, brotherly love, carity, prohibition and conspiracy theories. A History of Slovenian Freemasonry
• Vahidin Preljevic: Das Attentat von Sarajevo und der Mythos von der Freimaurerverschwörung. Reflexionen aus kulturnarratologischer Sicht
• Manfred Pittioni: Giuseppe Garibaldi. Italien und die Freiheitsbewegungen des 19. Jahrhunderts
• Paul Rousseau: Der Logenbruder Samuel Hirsch
• Alexander Emanuely: Zwei flammende Sterne. Antonie Bernasconi und Joséphine Baker
• László Vári: An Unknown Eastern Star Chapter in Hungary
• Paul Rousseau: Bureau International de Relations Maçonniques
• Pavel Roháč: Die Loge „Zu den wahren vereinigten Freuden“ in Brünn
• Jacob Sadilek: Masonic work in Nazi-occupied Czechoslovakia?
• Arman Ayvazyan-Helldorff: Die Freimaurerei in der jungtürkischen Revolution
• Juan Augusto Abadjian: Genesis and develepoment of Masonic Lodges in the Armenian Diaspora (1920–2015)
• Leon Zeldis: The Sons of The Light in The Holy Land. Early Freemasonry in The Holy Land from its Beginnings Until The Creation of The Grand Lodge of The State of Israel 1953 (Part 1)

Überblicksdarstellungen

• Gerhard Hellwagner: Die Geopolitik der Freimaurer
• Peter Hoffer: Freimaurerei in Osteuropa. Die verlorene Generation
• Silvia Kuhn-Gehmacher: Der Freimaurer-Museum in Loket
• Hans-Jörg Kuhn: Geheimnisvoller Stephansdom

Nachrufe

• Alexander Giese
• Eric Suchan

Rezensionen

• Klaus-Jürgen Grün: Das verlorene Wort.
  Humanitäre Freimaurerei und die sanfte Revolte des autonomen Menschen. Leipzig: Salier 2014
• Guido Grünewald (Hg.): Alfred Hermann Fried: Organisiert die Welt. Der Friedens-Nobelpreisträger – sein Leben, Werk und bleibende Impulse. Bremen: Donat 2016
• Dieter Ney: Müssen Freimaurer Vampire jagen? Wahre Geschichten über Freimaurer. Graz: edition keiper 2015
• Heinz Sichrovsky: Mozart, Mowgli, Sherlock Holmes.
  Die Königliche Kunst in Musik und Dichtung der Freimaurer. Wien: Löcker 2013
• Karsten Oelckers: Großmeister Leo Müffelmann. Richtungskämpfe innerhalb der deutschen Freimaurerei in den Jahren 1923 –1934. Leipzig: Salier 2014
• Quatuor Coronati Lodge No. 9/ Národní veliká lóže česká (Hg.): Wenzel Tobias Epstein. Stammbuch/ Památník. Prag (Eigenverlag) 2014 (Edice Respectus, Bd. 3)
• Jörg Jordan: Kirchenkreuz versus Winkelmaß.
  Der andauernde Kampf der katholischen Kirche gegen die Freimaurerei. Leipzig: Salier Verlag 2015
• Maiken Nielsen: Die Freimaurerin. Reinbek bei Hamburg: Rowohlt 2007

---

Források:

http://freimaurer-wiki.de/index.php/Rezension:_Wiener_Quatuor_Coronati_Jahrbücher_ab_2015

http://www.loecker-verlag.at/sites/dynamic.pl?sid=20160520124623hhzk&action=shop&item=505&group=31 

Könyvsorozat az erdélyi és bánsági szabadkőműves szimbólumokról

Ovidiu Dan, aki román szabadkőműves, skót rítusú magasfokú mester, könyvsorozatot publikál az erdélyi és bánsági szabadkőműves szimbólumokról. Eddig három kötet jelent meg, az első kettő románul Lugos és Medgyes szimbólumairól, a harmadik pedig az első kötet német fordítása:

1. Ovidiu Dan: Egregora de la Lugoj
2. Ovidiu Dan: Egregora de la Mediaş
3. Ovidiu Dan: Die Lugoscher Egregora

Az egregora görög szó és a hely szellemét jelenti.A könyvek - amennyire a román és német szövegből megértettem - oldott hangvételűek, dialógusokból, kérdésekre adott válaszokból épülnek fel.  És rengeteg ábra színesíti, ezt nyelvi kompetencia híján is meg tudtam állapítani. Hadd büszkélkedjek azzal, hogy szerepelek - másokkal együtt - a kiadványokban, mint információforrás.

---

Források:

https://ovidiudan.wordpress.com/
http://www.mirceahodarnau.ro/ovidiu-dan-lanseaza-egregora-de-la-medias/
www.youtube.com/watch?v=41PIxdTv4f8
www.youtube.com/watch?v=4hkKD2bjSZI

Egy futótűzként terjedő hír anatómiája

Bekes József  2013.07.22-én jelentette meg a Heti Válasz Online-ban Irodalomtörténeti szenzáció: megfejtették a nagybajomi szabadkőműves naplót címmel írását Vámos Hanna szenzációs eredményéről, amellyel Pálóczi Horváth Ádám után 200 évvel megfejtette a szabadkőműves nagymestereknek tekintett személyiségekről szóló latin nyelvű titkosírást.

A hír hamarosan futótűzként terjedt el a hazai online sajtóban. Igen érdekes nyomon követni, hogy mikor melyik portál vette át a hírt és milyen kommentárral.

De mielőtt erre rátérnénk, szeretném Bekes írásának egy különös vonására felhívni a figyelmet: feltűnő egybeeséseket találhatunk benne egy másfél évvel ezelőtt megjelent írással.

Vári László: 200 év után újra megfejtették a szabadkőműves titkosírást

Idézek mindkettőből:

 Vári:
"Egyik Kazinczy Ferenchez írt levelében Horváth Ádám arról is beszámol, hogyan került hozzá ez a 12 kötetből álló titkosírással készült anyag, s hogy sikerült nagy sokára (2 kötet híján) megfejtenie és lefordítva beillesztenie saját munkájába. Ez a történet szerepel az 1792-ben megjelent Felfedezett titok című regényében, pontosabban ott még megfejtetlennek írja le, viszont az 1812-es datálású Biográfiában már felhasználja, tehát a két évszám közötti időben törhette fel a rejtjelezést."

Bekes:
"Egyik Kazinczy Ferenchez írt levelében Pálóczi arról is beszámol, hogyan került hozzá ez a 12 kötetből álló, titkosírással készült anyag, s hogy sikerült nagy sokára (2 kötet híján) megfejtenie és lefordítva beillesztenie saját munkájába. Ez a történet azután szerepel az 1792-ben megjelent Felfedezett titok című regényében, pontosabban ott még megfejtetlennek írja le, viszont az 1812-es művében a Biográfiában már felhasználja, tehát a két évszám közötti fejtette meg a rejtjelezést."

Vári:
 "Az emberiség történetében a kommunikációra szolgáló számos módszer mellett legalább ugyanennyi eljárás szolgált e kommunikáció illetéktelenektől való elzárására, titkosítására. A diplomácia, a hírszerzés, az állami szervezetek, vagy üzleti vállalkozások mellett különféle magán társaságok, például a szabadkőműves szervezetek is használtak rejtjeleket titkaik megőrzésére. A kora újkori Magyarországon elterjedt titkosítások rendszerei hasonlóak voltak a korabeli Európában használtakhoz, leggyakrabban a monoalfabetikus eljárást - amikor egy-egy karaktert mindig ugyanaz a jel helyettesíti, illetve a homofonikus behelyettesítést - amikor több jel is megfelel ugyanannak a karakternek - alkalmaztak.
A Sárközy-hagyaték dokumentumának statisztikai elemzéséből kiderült, hogy a természetes nyelvekre jellemző betűgyakoriságokat nem lehet a szövegben fellelni, azaz azt sem lehetett eldönteni, hogy magyar, német vagy latin nyelvű írásról van-e szó. Ráadásul furcsa jelkettőződések, sőt jelháromszorozódások is előfordultak, amelyek egy monoalfabetikus rejtjelezésnél elképzelhetetlenek."

Bekes:

"A kommunikációra szolgáló számos módszer mellett legalább ugyanennyi eljárás szolgált e kommunikáció illetéktelenektől való elzárására, titkosítására. Akárcsak ma: a diplomácia, a hírszerzés, az állami szervezetek, vagy üzleti vállalkozások mellett különféle titkos társaságok, például a szabadkőműves szervezetek is használtak rejtjeleket titkaik megőrzésére. A kora újkori Magyarországon elterjedt titkosítások rendszerei hasonlóak voltak a korabeli Európában használtakhoz, leggyakrabban a monoalfabetikus eljárást – amikor egy-egy karaktert mindig ugyanaz a jel helyettesíti -, illetve a homofonikus behelyettesítést – amikor több jel is megfelel ugyanannak a karakternek – alkalmaztak. A Sárközy-hagyatékból származó könyvecske oldalainak statisztikai elemzéséből kiderült, hogy a természetes nyelvekre jellemző betűgyakoriságokat nem lehet a szövegben fellelni, azaz azt sem lehetett eldönteni, hogy magyar, német vagy latin nyelvű írásról van-e szó. Ráadásul furcsa jelkettőződések, sőt jelháromszorozódások is előfordultak, amelyek egy monoalfabetikus rejtjelezésnél elképzelhetetlenek. "

Vári:

"A dokumentumot desiffrírozva kiderült, hogy hipotetikus szabadkőműves nagymesterek (Ádám, Noé, Prometheus, stb. egészen Aquinói Tamásig) életrajzait tartalmazza, köztük Hiram Abifét is, aki a szabadkőművesség emblematikus alakja. Erre rímel Pálóczi Horváth Ádám magyar nyelvű kéziratos munkája: A’ Böltsesség nagy Mestereinek A’ Szent Rend kezdetétül fogva a’ XIIdik Századig Biographiája úgy a’ mint azokat Rendel elő számlálja Hirám a’ maga idejeig; és Hiramon túl folytatja Aquinoi Tamás a’ maga életéig. Az 1812-re datált kézirat ma az OSZK kézirattárában található meg, s a megfejtett dokumentumhoz hasonló struktúrában tárgyalja a szabadkőművesség nevezetes személyiségeit, csak éppen a terjedelme mintegy 20-szorosa annak. A két szöveg összevetése alapján nyilvánvaló, hogy a titkosírásos szöveget illetve annak még elő nem került további köteteit használta Horváth Ádám forrásként saját Biográfiájához."

Bekes:

"A képzelt szabadkőműves nagymesterek (Ádám, Noé, Prometheustól egészen Aquinói Tamásig) életrajzait tartalmazza, köztük Hiram Abifét is, aki a szabadkőművesség emblematikus alakja. Erre rímel Pálóczi Horváth Ádám magyar nyelvű kéziratos munkája: A' Böltsesség nagy Mestereinek A' Szent Rend kezdetétül fogva a' XIIdik Századig Biographiája úgy a' mint azokat Rendel elő számlálja Hirám a' maga idejeig; és Hiramon túl folytatja Aquinoi Tamás a' maga életéig. Az 1812-re datált kézirat ma az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található, s a megfejtett dokumentumhoz hasonló struktúrában tárgyalja a szabadkőművesség nevezetes személyiségeit, csak éppen a terjedelme mintegy hússzorosa annak. A két szöveg összevetése alapján nyilvánvaló, hogy a titkosírásos szöveget illetve annak még elő nem került további köteteit használta Horváth Ádám forrásként saját Biographiájához. "

Azt hiszem, a fenti idézetek magukért beszélnek:

A két szöveg összevetése alapján nyilvánvaló, hogy Vári cikkét használta Bekes József "forrásként" saját írásához. 

Térjünk vissza a hír terjedésére. A másfél év előtti írás a Nyest.hu publikációinak szokásos átvevőin keresztül számos portálra eljutott, de nem keltett akkora szenzációt mint a mostani. Viszont érdemes megfigyelni a hírforrások és átvevőik közötti különbségeket.

Bekes cikkét a jobboldali Heti Válasz Online közölte július 22-én, s elsősorban a jobboldalra húzó portálok vették át. 

Mint szegedi érdekességű hírt, a Szeged.ma újságírója, Illés Attila dolgozta fel újra augusztus 5-én megjelent cikkében. Ezt az írást is számos portál átvette, különösen nagy publicitást biztosított az a körülmény, hogy erre hivatkozva az MTI is kiadott egy ismertetést.

A Szeged.ma féle publikációhoz sértődött kommentben szólt hozzá Bekes, hiányolva az ő "eredeti" cikkének forrásként való feltüntetését. Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű...

Az MTI híre aztán futótűzként terjedt, de sok magára adó portál saját cikket is közölt a szenzációról. ilyen volt pl. az Index, a Sonline (Somogyi Hírlap Online), a Blikk vagy (egyelőre) legújabban a Mancs (Magyar Narancs). A TV2 riportot készített az esetről Vadai Istvánnal, Vámos Hanna mentorával, az RTL Klub riportere pedig Vámos Hannával beszélgetett. Rádióriportjában Tráser László beszélgetett Vámos Hannával. Az ATV-n Friderikusz Sándor készitett vele interjút. A Szabad Föld Online is beszélgetett Vámos Hannával.

Van még néhány tanulsága a történetnek. A portálok, amelyek átvették valamelyik hírt vagy cikket, általában el sem olvasták azt. Vagy meg sem értették. Legalábbis erre utalnak azok a bombasztikus címek és alcímek, amelyekkel tálalták a dolgot:

Blikk:

"megfejtette a szabadkőművesek titkos naplójának rejtélyét" NEM napló!

Ez a naplónak nevezés nagyon gyakran  előfordul.

SzegedCafé:  

"gróf Sárközy István titkosírással készült naplója" NEM Sárközyé! NEM napló!

"nem akárki írta: egyenesen Pálóczi Horváth Ádám” NEM írta! Másolta!

HJB.hu: "Az FBI nem boldugult vele" NEM próbálta az FBI megfejteni!

Szeged.Ma: "az író megfejtett, lefordított, majd ismét kódolta" NEM kódolta újra! Másolta!

KaposPont: "Leránották a leplet a szabadkőműves titokról" ???

stb. stb.

---

A legújabb fejlemény: Bekes József aláírással a következő komment jelent meg a Magyar Narancs cikke után:

"Kedves Vári László!
Megkövetlek. Valóban riportomhoz "kölcsönvettem" dolgozatodból (amihez itt gratulálok, ez érdemeli meg az elsőséget, és a valóban beszámolói alaposságot) néhány részletet, miután igyekeztem mindent felderíteni ezzel a témával kapcsolatban. Közölnöm illett volna a nevedet és a téma fellelhetőségét a neten. Mégegyszer elnézést. Az igazi érdem azonban Hannáé - valamennyien itt, akik a sajtóban róla és eredményéről írtunk, független a sorrendtől, csak az ő eredményeit adtuk tovább. Magam részéről mindenkinek köszönöm, hogy írt erről a hihetelen felfedezésről, irodalomtörténeti szenzációról és a titkosítást megfejtő munkáról, független attól, hogy az újságcikkekben még a címek, bekezdések, szövegek is esetenként - hasonlóak.

Üdvözlettel:
Bekes József "

Augusztus 17-én a következő kiegészítés jelent meg a Heti Válasz Online cikk végén:

"(A téma feldolgozása során támaszkodtunk Vári László, "200 év után megfejtették a szabadkőműves titkosírást" című cikkében megjelentekre is - a szerk.)"

---

Források:

http://hetivalasz.hu/itthon/ot-perc-alatt-rajott-a-megoldas-alaptrukkjere-66365/

http://www.nyest.hu/hirek/200-ev-utan-ujra-megfejtettek-a-szabadkomuves-titkosirast

http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/08/ketszaz-eves-szabadkomuves-naplot-fejtett-meg-az-szte-s-hallgato.html#more-333173

 http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/leleplezett-titok-200-ev-utan-megoldottak-a-bajomi-rejtelyt-510069#hozzaszolas

http://index.hu/tudomany/2013/08/07/az_fbi_sem_torne_fel_a_regi_magyar_kodokat/

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/magyar-egyetemista-fejtette-meg-a-szabadkomuvesek-titkat-2204355

http://magyarnarancs.hu/tudomany/az-o-kezirasaval-irodott-a-szabadkomuves-szoveg-vamos-hanna-titkosiras-kutatot-kerdeztuk-86138

http://tv2.hu/neoplayer/tv2/embed/132476_ot_perc_alatt_fejtette_meg_a_szabadkomuves_titkosirast_a_doktorandusz.html

http://www.rtlklub.hu/musorok/fokusz/videok/217285

http://www.szegedilap.hu/cikkek/tudomany-tortenes/egy-igazi-rejtvenyfejto---vamos-hanna.html

http://szkp1.blogspot.hu/2013/10/tv-atv-friderikusz-vamos-hanna-kodfejto.html

http://www.szabadfold.hu/csalad/vamos_hanna_kodolt_levelek_a_multbol

Vári László: Szabad vadászat. Válasz Hoványi Mártonnak

Vári László
 
Szabad vadászat
Válasz Hoványi Mártonnak

Hoványi Márton a szabadkőművesség szertartásainak szemiotikai vizsgálatáról közölt cikkére[1] írt kritikus megjegyzéseim[2] legnagyobb részét cáfolhatónak érzi a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy szertartáskönyveinek sorozatában harmadikként szereplő, mester fokú rituálékat tartalmazó kiadvány megvizsgálása alapján[3].

Sajnos az általa elemzett példány nem az eredeti cikkében szereplő, 1912-ben kiadott 1. és 2. fok után következő 3. fokú szertartáskönyv, hanem egy sokkal régebbi (1888-as), ebből adódóan az erre vonatkozó megállapítások, az ezekből levont következtetések irrelevánsak, tévesek, tehát nem cáfolják kritikai megjegyzéseimet.

Így továbbra is tényként kezelhetők azon állításaim, hogy az 1998-ban megjelent szertartáskönyv szóról szóra azonos az 1912-es eredeti kiadványokkal (eltekintve a helyesírás modernizálásától); az áttérésre a magázódásról a tegeződésre az iniciáció lezárultával kerül sor (az 1912-re kialakult szabályozás szerint - régebben mindhárom fokon magázódtak); a szertartási szöveg bizonyos részeinek megváltoztathatatlansága is csak 1912-ben került a szertartáskönyvbe.

Az eddigiek alapján már csak két nyitott kérdése marad Hoványinak, az 1998-as kiadvány  eredete és a keletelés problémája.

Nem tudom bizonyítani, de meggyőződésem, hogy az 1912-es szertartáskönyv 1998-as reprintjét szabadkőműves-ellenes szervezet vagy egyén adhatta ki, leleplezni kívánván a szabadkőműves titkokat. Erre utal az a körülmény is, hogy a Hoványi első cikkében megemlített (nyíltan szabadkőműves-ellenes) Palatinus reprint ugyanolyan papíron, azonos formátumban, hasonló borítóval jelent meg.

A Kelet szimbolikus szerepét szerintem Hoványi eltúlozza. Egyrészt hasonlóan erős érvek szólnak a középen elhelyezett tápisz (rituális szőnyeg) kiemelkedő fontossága mellett, másrészt mivel a szabadkőművesség nem vallás (sem szekta), szertartásainak nem célja az istentisztelet, ezért a Keleten elhelyezkedő személyekkel kapcsolatban a blaszfémia kérdése fel sem merülhet.

Hoványi eredeti, és a mundér becsületét védő második cikkének tévedései abból fakadtak, hogy elhanyagolta a szakirodalom tanulmányozását, a primer és szekunder források feldolgozását. Pedig mára már a klasszikus szerzők (Abafi, Balassa) mellett számos kiváló mai kutató (H. Balázs Éva, L. Nagy Zsuzsa, Jászberényi József, stb.) eredményeire lehet támaszkodni a szabadkőművesség vizsgálata során.

Hoványi földművesség hasonlatára reagálva én másik gazdálkodási metaforára hívnám fel a figyelmet – a primer források szilárd talaján állva és a szakirodalom segítségével célozva több találattal és kevesebb céltévesztéssel zárhatjuk le tudományos vadászkalandjainkat.

---

[1] Hoványi Márton: Egy beavatási rítus szimbolikájáról. A Magyar Symbolikus Nagypáholy szertartáskönyvének szemiotikája, Vallástudományi Szemle, 2010/3. 29-39. p.

[2] Vári László: Megjegyzések Hoványi Márton: Egy beavatási rítus szimbolikájáról szóló cikkéhez, Vallástudományi Szemle, 2011/1., 129-131. p.

[3] Hoványi Márton: Szabad földművesség. Viszontválasz Vári László megjegyzéseire, Vallástudományi Szemle, 2011/3., 132-138.

---

Kapcsolódó cikkek:

Hoványi Márton: Egy beavatási rítus szimbolikájáról. A Magyar Symbolikus Nagypáholy szertartáskönyvének szemiotikája http://szkp4.blogspot.com/2010/11/hovanyi-marton-egy-beavatasi-ritus.html


Vári László: Megjegyzések Hoványi Márton: Egy beavatási rítus szimbolikájáról szóló cikkéhez http://szkp4.blogspot.com/2011/05/vari-laszlo-megjegyzesek-hovanyi-marton.html

Hoványi Márton: Szabad földművesség. Viszontválasz Vári László megjegyzéseire http://szkp4.blogspot.com/2011/05/hovanyi-marton-szabad-foldmuvesseg.html