Figyelmeztettek arra, hogy a Google Utcakép előtt is volt (van) egy NORC nevű utcákat bemutató internetes szolgáltatás, amelyen láthatók a régi páholyházak, ha nem is annyi, amennyi a Google Utcaképpel.
Az egyes képek jobb felső sarkára kattintva teljes képernyőn láthatjuk a páholyházakat.
| A Nagypáholyház Budapesten |
|---|
A Google Utcakép (Street View) szolgáltatása legújabban már elérhető Magyarországon is. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy fennmaradt páholyházait is meg lehet tekinteni a segítségével.
Az egyes képek jobb felső sarkára kattintva teljes képernyőn láthatjuk a páholyházakat.
| A budapesti Nagypáholyház |
|---|
Nagyobb térképre váltás |
|
|
|
||||||
|
|
|
||||||
|
|
|
||||||
|
|
|
A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy keretei között angol nyelven dolgozó St. Stephen Lodge 2003-as internetes megjelenése óta immár a harmadik változatban ad információkat magáról és a szabadkőművességről. A Joomla! alapokra helyezett honlap minden hivalkodás nélküli, egyszerű dizájnnal és tartalmas cikkeivel hívja fel magára a figyelmet. Kiemelendő még a főként a kíváló Freemasons For Dummies blogból szemelgető szabadkőműves híreket közlő rendszere.
Az egykori budapesti Szent István páholy (1864) örökösének tekintve magát, az így majd 150 éves múltat magáénak mondható páholy büszkén hirdeti, hogy az 1999-ben hét mester szabadkőműves által újjáalapított páholy mára ötven fős létszámmal, élénk belső élettel rendelkező szervezetté nőtte ki magát, számos vezetőt adva a Nagypáholy tisztikarába.
A szokásos szabadkőművességről szóló információk mellett érdemes kiemelni a magyar szabadkőműves szerkezetbe újonnan bevezetett Royal Arch rendszert. Amint a weblap közli, a hazánkban működő három káptalan egyikét, a Cockfosters nevűt ők szponzorálják.
A Podmaniczky utca 45. címen található volt szabadkőműves páholyházat szállodává alakítják át - a külső helyreállítás már két éve kész, de azóta sem nyílt meg.
A helyreállítás folyamatáról a homlokzat felújítását végző kivitelező (Ornamentika kft.) honlapján már számos szép képet láthattunk. Most a Szoborlap nevű közösségi alapon működő művészeti adatbázisban megjelent egy cikk és néhány szép felvétel a volt páholyházból. Az írás a Keresztessy Csaba által az Építészfórumon megjelent cikkéből szemelget.
Egy másik szép képösszeállítás a http://indafoto.hu/casanova_marki címen szerepel.
Még 14 szép kép a generálkivitelező Buszer (Budapesti Építő és Szerelő Zrt.) weblapján: http://www.buszer.hu/referenciak&id=15#referencia_15
A Vallástudományi Szemle 2010/3. számában jelent meg Hoványi Márton: Egy beavatási rítus szimbolikájáról szóló cikke, amely "A Magyar Symbolikus Nagypáholy Szertartáskönyvének szemiotikája" alcímet viselte. A szerző a szabadkőműves szertartások szimbólumrendszerének feltárását, azok vallástörténeti gyökereinek beazonosítását tűzte ki céljául. Konklúzióként megállapítja, hogy "a szabadkőműves rítusok helye, formája és jelentése igen erősen a római katolikus rítusban gyökeredzik".
Nem vitatva a szerző végső konklúzióját, a cikkben számos hiányosság, tévedés vagy félreértés található, amelyekre szeretném felhívni a figyelmet.
Kezdjük először a könyvészeti adatokkal. Hoványi Márton azt közli, hogy 2008 nyarán találta meg az alcímben jelzett, Magyar Symbolikus Nagypáholy Szertartáskönyvének nevezett (valójában Magyarországi) kiadványt és egy szabadkőműves tagnévsort egy kiskereskedésben. Hosszasan tépelődik azon a kérdésen, hogy információról vagy dezinformációról van-e szó, a Nagypáholy adta-e ki vagy vásárolta-e fel ezeket a könyveket.
Mindezeket a problémákat megtakaríthatta volna, ha egy kis bibliográfiai kutatómunkát végez. Az Országos Széchenyi Könyvtár katalógusából kiderül, hogy a szabadkőműves taglista Palatinus József több kiadásban megjelent A szabadkőművesség bűnei című több részes műve egyik kötetének; a Szertartáskönyv pedig a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy többször is kiadott három részes sorozatából az első két rész 1998-as hasonmás kiadása. Az OSzK bibkiográfiája szerint Varga I. adta ki magánkiadásban.
A Nagypáholy a három részes szertartáskönyvet (1. fok, 92 p.; 2. fok 29 p.; 3. fok 34 p.) többször is kiadta; az OSzK-ban az 1902-es, 1904-es és az 1912-es (1. jegyzet) kiadás példányai találhatók meg. Az 1912-es kiadás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban is megvan (2. jegyzet), helyben olvasható. Természetesen megvan a Magyar Országos Levéltár (MOL) P. szekciójában, a Szabadkőműves gyűjteményben is.
A szabadkőműves szertartáskönyvek angolul, franciául és még számos más nyelven is megjelentek, könyvtárakban olvashatók, könyvesboltokban megvásárolhatók. Néhány régebbi kiadvány, amelyre már nem vonatkozik a szerzői jogi védelem, az Interneten olvasható illetve szabadon letölthető.
Ezeket összevetve és nagyon hasonlónak találva nyilvánvaló, hogy az összeesküvés-elméletekből átszivárgott dezinformáció teória teljességgel légből kapott, foglalkozni sem érdemes vele. Egyébként a szóban forgó 1998-as hasonmás kiadás folyamatosan kapható az antikváriumokban és a Vaterán. Tehát nem vásárolta fel a Testvériség.
Mindezekből kiderül, hogy a szabadkőműves szertartáskönyv publikálása Hoványi kijelentésével ellentétben nem nóvum, s téves az az állítása is, hogy "mégsem terjedt el oly mértékben, hogy a legfontosabb hazai könyvtárakban vagy könyvkereskedésekben megtalálható legyen".
Térjünk át a tanulmány tartalmi kérdéseire.
A szertartáskönyv nyelvi sajátosságai című résznek az első megfigyelése az, hogy a könyv szóhasználata régies. Ebben viszont semmi meglepő nincs annak ismeretében, hogy a kiadvány 1912-es datálású, s a szabadkőművesség hazai történetének ismerete alapján tudható, hogy ez a szöveg a hazai két nagypáholy (a Jánosrendi és a Nagyoriens) 1886-ban bekövetkezett egyesülésekor alakult ki azok 1870-körüli szertartásaiból. Ezek a rituálé szövegek pedig az angol eredeti német és francia közvetítésével kerültek hazánkba. Ezeknek a szertartás szövegeknek a történeti vizsgálatából kiderül az is, hogy többször is előfordult a szövegek megváltozása, az itthon hivatalosan használtak pl. a Schrőder-féle revízióból származnak. Ebből következően Hoványi azon megállapítása is korlátozottabb érvényű, amely szerint egyes szövegrészeket nem lehet más szavakkal elmondani.
Felületességről tanúskodik Hoványinak az a megjegyzése, mely a tegeződés hiányára, a következetes magázódásra utal. A magázódást ugyanis csak az első fok szertartásain, a felvétel során használják, a második és harmadik fok rituáléiban már tegeződnek. Ez így természetes, hiszen amíg valaki még nem tagja a Testvériségnek, addig milyen alapon tegeződnének vele?
Hoványi a kioktat mellett archaikusnak érzi a felruház szót is, azt írva, hogy pozitív, azaz régies jelentésben használják. Az a gyanúm, hogy a szerző itt a felruház szót összekeveri a megruházzal, aminek tényleg negatív az értelme, szemben a felruházzal, amelynek ilyen jelentésváltozása nincs.
A szertartás terének szemiotikája című részben a szerző azt írja, hogy mivel a keresők (a beavatásra várók) listája az előcsarnokban van kifüggesztve, ez azt szimbolizálja, hogy nem nem juthatnak tovább a műhelybe vagy szentélybe addig, amíg fel nem avatták őket. Ez így téves, hiszen az ún. kendő alatti meghallgatás is a páholyban történik, csak a keresők szeme be van kötve. Másrészt az ún. fehér munkák során még a szabadkőművességbe nem jelentkezett profánok és nők is beléphetnek a szentélybe. Nálunk nem elterjedt, de külföldön gyakori, hogy eseti, vagy állandó kiállítások során bárki felkeresheti a szentélyt.
Téves a szerzőnek az a kijelentése, hogy a páholy északi részén az inasok és a kevésbé tapasztalt legények, velük szemben pedig a déli oldalon a tapasztaltabb legények és mesterek ülnek. Maga a hivatkozott szertartáskönyv csak azt rögzíti, hogy az inasok az északi oldalon az első sorban a Kelethez legközelebb ülnek, a legények és mesterek pedig bárhol. Amelyik páholyban ennél részletesebb a szabályozás, ott a legények az inasokkal szemben ülnek, a mesterek pedig bármelyik oldalon, ahol hely van.
Teljes félreértése a szabadkőműves rituáléknak az megjegyzés, mely szerint botrányos az, hogy a főmester vagy nagymester nem keletre fordulva imádkozik, s hogy személyére tekintve a testvérek az abszolút Keletre, azaz a Világmindenség Nagy Építőmesterére tekintenek. A főmester, nagymester illetve a szertartásmester a rituálék során soha nem imádkozik, tehát a szerző féle értelmezés helytelen.
A beavatási szertartás szimbolikája című részben Hoványi azt írja, hogy tudvalevőleg beavatásukkor a szabadkőművesek új nevet is kapnak, amit egymás közt is használhatnak és megrója a szertartáskönyvet, hogy ezt nem dokumentálja. Ez a névadás XVIII. században igaz is volt, de az 1870-es évektől kezdve már nem alkalmazták, ezért nem is szólhat róla ez az 1912-es szertartáskönyv.
Hoványi egyetlen bekezdésben intézi el a legényavatást, s egyáltalán nem szól a rendkívül gazdag rituáléjú, s ennél fogva a szemiotikai elemzést kiváltképpen igénylő mesteravatásról. Tudjuk, ez annak a következménye, hogy a kezébe került szertartáskönyv csak az első két fok szertartásait tartalmazza. De azt is tudjuk a bevezető bibliográfiai megjegyzésekből, hogy akár a Széchenyi könyvtárban, akár a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban elolvashatta, feldolgozhatta volna. S akkor az egyébként találó megfigyelések, értelmezések búzája közé nem keveredett volna a fentiekben felsorolt pelyva.
Jegyzetek:
1) Az OSZK katalógusában 503.530/1, 2, 3 jelzettel szerepelnek az 1912-es kiadású szertartáskönyv kötetei.
2) A FSZEK katalógusában BQ 366/50/1, 2, 3 jelzettel szerepel a három fok szertartáskönyve.
Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2010/11/hovanyi-marton-egy-beavatasi-ritus.html
A családfa- és helytörténeti kutatóknak szánt, előfizetéses alapon működő internetes adatbázis-szolgáltatás, a RadixIndex 2000. február 1-jén indult. Mostani, tizedik születésnapján újabb adatforrásokkal bővült az adatgyűjtemény, így áprilisra mintegy 2 millió rekord áll a kutatók rendelkezésére. A bővítés egyik forrása A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy főhatósága alatt dolgozó szabadkőműves páholyok tagjainak névsora : Hivatalos kiadás / kiadja a magyar királyi belügyminiszter. - Budapest : Magyar Királyi Állami Nyomda, 1920. - 263 p. című kiadvány, amelyet a szabadkőművesség 1920-as feloszlatása és irattárának elkobzása után adtak ki.
Bár a szolgáltatás fizetős, tehát a részletes adatokat csak az előfizetők érhetik el, azt már ingyenesen is meg lehet tudni, hogy valaki szerepel-e az adatbázisban, azaz szabadkőműves volt-e?
Be kell írni a "vezetéknév keresés" mezőbe a keresett személy vezetéknevét, majd elküldve megkapjuk az adott nevű emberek listáját néhány alapadattal. Ha az "Információ jellege" mezőben az szerepel, hogy "Foglalkozás, szül. hely, év, tagság", akkor az információ forrása a szabadkőműves páholyok tagjainak névsora, tehát az illető szabadkőműves volt. Ha arra is kíváncsi valaki, hogy melyik páholyba mikor vették fel az illetőt, azért már fizetni kell.
Mintapélda: ellenőrizni akarjuk Lavotta Rezső szabadkőművességét.
|
A Magyaroszági Symbolikus (Szimbolikus) Nagypáholy honlapján közzétette, hogy a 2008-as év adóbevallásainak civil szervezetek részére történő 1%-os felajánlásaiból 216799 forintot kapott. A vonatkozó jogszabályok értelmében arról is be kell számolni, hogy ezt az összeget mire fordították és a kapott összeg maximum 30%-át lehet a fenntartásra, működésre fordítani, a többit a közhasznú tevékenységre úgy, hogy ne csak a tagok részesüljenek belőle.
A Nagypáholy honlapján az szerepel, hogy a pénzt a Kelet c. kiadvány nyomdai munkáira fordították.
Ez már egy kicsit necces, mert a Kelet jelenleg belső terjesztésű és a tagok ingyen kapják. Azaz csak a tagok részesültek az 1%-okból. Akkor lenne teljesen szabályos a dolog, ha mondjuk a kiadványt külsőknek is árusitanák, de a támogatás felhasználásával a bekerülési költségeknél olcsóbban. (Megjegyzem, hogy néhány éve még nyilvánosan, könyvesboltokban terjesztették a Keletet; s ma is fel-felbukkan az antikváriumokban.)
Nagyon érdekes egyébként, hogy a két nagypáholy, a szimbolikus és a nagyoriens az elmúlt években szinte váltotta egymást abban a tekintetben, hogy gyűjtött-e 1%-okat vagy nem.
Az alábbi táblázat bemutatja ezt a folyamatot:
| 1% | Nagypáholy | Nagyoriens |
2003 | 183568 | nincs |
2004 | 275792 | nincs |
2005 | nincs | 365918 |
2006 | nincs | 129665 |
2007 | nincs | 83102 |
2008 | 216799 | nincs |
A Nagypáholyházról
Érdekes cikk jelent meg a Helyi Téma című újságban nemrégiben:
| Páholyház a Podmaniczky utcában |  |  |  |
| Írta: -APR- | |||
| 2009. február 24. | |||
A nyilvános pályázat eredményeként a szabadkőművesek épületének tervezésével Ruppert Vilmost bízták meg, aki maga is a rendhez tartozott. Az ünnepélyes avatást 1896. június 21-re tűzték ki. A páholyház főhomlokzatán ülő szfinx egyiptomi jelleget adott az épületnek, jellegzetes szabadkőműves motívumként megjelent a négy bagoly tartotta éggömb a zodiákus jegyekkel, talapzatán az egymásra helyezett körzővel és derékszöggel. A szigorú előírások szerint, Róth Miksa és Than Mór közreműködésével kialakított berendezésre adományokból gyűlt össze a pénz. Az első világháború alatt hadikórházat működtettek a pályaudvarhoz közeli páholyházban, a Tanácsköztársaság kormánya azonban az épületet elvette, s átadta a szakszervezeteknek. Egy évvel később a Magyar Országos Véderő Egylet foglalta el a házat, s miután a páholyéletet amúgy is betiltották, telekkönyvileg is átírták a tulajdonjogot – az Országos Tisztviselői Betegsegély Alap nevére. 1945. február 23-án adták vissza az épületet az újra legálisan működő szabadkőműveseknek, de egy ideig osztozkodniuk kellett a helyen a Nemzeti Parasztpárttal. Megkezdődött a háború alatt megsérült épület rendbehozatala amerikai segítséggel, de a helyreállítást Kővágó József, Budapest főpolgármestere is jelentős összeggel támogatta. 1948. március 15-én ünnepélyes külsőségek közepette felavatták az I. emeleti helyiségeket, de korai volt az öröm. 1950-ben az ÁVH váratlanul elfoglalta az épületet, melyben ezt követően a Belügyminisztérium útlevélosztálya működött. Bár egy időben szó volt arról, hogy a házat lebontják, erre a műemléki védettség miatt nem került sor. A díszes berendezési tárgyakat, a bútorzat egy részét a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították. | |||
A Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Egyesületet lehet 1%-kal támogatni:
"Kérjük, segítse szervezetünket személyi jövedelemadójának 1%-val.
Ehhez adóbevallásán csupán egy "X" jelet kell a megfelelő mezőben bejelölni, valamint a mi adószámunkat: 18170995-1-41
Köszönjük, ha segít, szükségünk van rá!"
http://www.nagyoriens.hu/node/43
A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy-ról ilyen információm nincs.
Viszont a tolókocsi alapítványukat közvetlenül:
Budapest Bank 10102086 54870700 01000000
http://www.matoa.hu/adomanyozas.html
és egy rendezvényen való részvétellel lehet támogatni:
MAGYARORSZÁGI TOLÓKOCSI ALAPÍTVÁNY
Szeretettel meghívja a jótékonysági
Tavaszi Koncertjére
2008. május 17-én, 17.00 órakor
A református Közéleti és Kulturális Központ, Budapest, V. ker. Hold-u. 18.-20. sz. alatt
Egly Tibor zongoraművész Szolnoki Tibor színművész
Lőrinczky Attila zeneművész Zsadon Andrea színművésznő
Széles Tamás színművész Udvaros Béla rendező
Műsorvezető: Selmeczi Tibor
Támogatási belépőjegy 1200Ft
http://www.matoa.hu/nyitott/4.pdf
Furcsa, hogy a tolókocsi alapítvány (MATOA) nem gyűjti az 1%-os felajánlásokat.
Ugyanis a közkeletű félreértésekkel szemben nem csak közhasznú vagy fokozottan közhasznú szervezetek kaphatnak az SZJA második 1%-os felajánlásokból, ha a megfelelő feltételeknek megfelelnek. A közhasznúság elérése relatíve nehéz - rendszeresen kell közhasznúsági beszámolókat készíteni, s amelyeket el is kell fogadtatni.
Viszont a közhasznú tevékenységet folytató civil szervezetek - amelyek nem rendelkeznek a "közhasznú szervezet" cimkéjével - is jogosultak lehetnek az 1%-okra. Ehhez az kell, hogy az alapító okiratukban szereplő tevékenység szerepeljen az 1997. évi CLVI törvény 26. paragrafusának c) pontjában.
Ez a Nagyoriens esetében teljesül, a bejegyzett tevékenységi listájuk (nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása) mindegyike ilyen.
A Nagyoriens bejegyzett adatai: http://www.pesticivil.hu/szerv/egyszerv/57818.html
A Törvény 26. paragrafusa: http://www.complex.hu/kzldat/t9700156.htm/t9700156_3.htm
Viszont a törvény arról is rendelkezik, hogy a kapott összegek felhasználásáról az elszámolást nyilvánosságra kell hozni. Eddig újságban, ez évtől internetes honlapon is lehet illetve kell.
Fontos az is, hogy a kapott összeg maximum 30%-át lehet a fenntartásra, működésre fordítani, a többit a közhasznú tevékenységre úgy, hogy ne csak a tagok részesüljenek belőle.
http://www.ado.hu/hirek.php?idx=1250
Kíváncsi lennék az eddigi beszámolókra, ill. várom a most már Interneten is elérhető újakat.
Az Apeh honlapján az elmúlt években befolyt összegek megtalálhatók, de a felhasználás elszámolása nem.
2005: 366 ezer Ft
2006: 130 ezer Ft
2007: 83 ezer Ft (az eddigi összesen, de ez már január 3-án megvolt, azóta nem érkezett újabb felajánlás)
A "VILÁGOSSÁG" címmel megrendezett szabadkőműves programot az Óbudai Társaskör igazgatónője nyitotta meg, szívélyesen üdvözölte a megjelenteket és reményét fejezte ki, hogy későbbiekben is házigazdája lehet hasonló eseményeknek.
A műsor Kazinczy és Voltaire írásaival kezdődött, majd egy Bach zongoramű után Kossuth Cincinattiban, felavatásakor elmondott beszédéből hangzottak el részletek. Kipling egy versét követően két Mozart művet hallhattunk, majd Heltai Jenő költeményével végződött a szabadkőműves szerzők műveiből összeállított program.
Ezt követően Jászberényi József tartott előadást a magyar szabadkőművesség történetéről, a hangsúlyt a szabadkőművesség 90 %-ának filantróp és evolutív tevékenységére helyezve, szemben a maradék 10 % baloldali politikai pártokhoz kötődő revolutív elképzeléseivel. A jótékonyságot és a társadalmi bajok orvoslásának célját magukévá tevő páholyok a rászorultak részére nyújtott intézményes segítség elsődlegessége mellett egyénileg is támogatták a szabadkőművesek özvegyeit és árváit. A számos alapítvány és egyesület munkáját felsorakoztató előadás e részét kéziratból olvasta fel a szerző, így arra következtethetünk, hogy Jászberényi az eddigi két magas tudományos színvonalat képviselő kötete után újabb szabadkőművességgel foglalkozó könyvet fog megjelentetni. Az előadó felolvasásában idézett a jelen lévő Berényi Zsuzsa szabadkőművességről szóló tanulmányaiból is.
Az érdekes előadást követően Ort János nagymester állt az érdeklődők rendelkezésére és válaszolta meg az elhangzó kérdéseket. Az első kérdés az angol és a francia irányzatú szabadkőművesség viszonyát firtatta. A válaszban Ort nagymester reményét fejezte ki a megosztottság megszüntethetőségével kapcsolatban, kijelentette, hogy annak ellenére, hogy rituális közös munkán nem vehetnek részt, szabadkőművesnek tekintik a másik irányzat tagjait. Emlékeztetett arra, hogy az 1896-os egyesülést is 10 éves tárgyalássorozat előzte meg. A további kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Magyarországon mintegy 500 angol irányzatú szabadkőműves dolgozik, míg a világon összesen mintegy 4 millió. A Nagypáholy jelenlegi filantróp tevékenységével kapcsolatban felsorolta azokat az alapítványokat, amelyeken keresztül támogatják a vakok, gyengénlátók, mozgássérültek és más rászorultak életminőségének javítását. Kiemelte a Nagypáholy széleskörű nemzetközi elismertségét, konkrétan megemlítette a két hónap múlva megalakuló ukrán nagypáholy létrehozásához nyújtott magyar segítséget.
A kérdések elfogytával az est is véget ért, az ismerősök laza csoportokba tömörülve kötetlen beszélgetéseket folytattak miközben lassanként hazafelé indultak.
Bejegyzések
Megjegyzések
