Márton László hozzászólása a rasszizmus, szexizmus vitához

Ami összetartozik együtt elemzendő. Így az amerikai feketebőrű szabadkőművességet, illetve a legújabb fejleményeket és a női szabadkőművességről nyitott vitát csak a következő kontextusban lehet megérteni:

1. A szabadkőművességnek, mint szervezetnek nincsenek időtlen hagyományai. Aki az ellenkezőjét állítja halandzsázik. Az első és mindmáig alapvetőnek tartott szöveg Anderson alkotmánya, Az ú.n. határkövek (milesstines) jóval később, a XIX. század végén, a XX. század elején kerültek forgalomba. Mellesleg az andersoni alkotmány különböző kiadásainak szövege is elég jelentős különbségeket tartalmaz. Mivel most nem filológoiáról beszélünk, ezeket nem elemzem.

2. Az andersoni alkotmány kétségtelenül alkalmatlannak nyilvánítja a nőket és az alávetett, vagy szolga sorsuakat (bondsmen) a szabadkőművességre. Ezt lehet nem értelmezni és állítani, hogy mivel a XVIII. század elején ezt Anderson és Desagulier leírta szó szerint betartandó. Ez esetben a bondsmen értelmezése elég bajos, ugyanis a rabszolgák, jobbágyok ma nem léteznek (legalábbis kevés helyen) de annál több a nem független pl. alkalmazott, bérből élő (bérrabszolga)száma. Ezeket nem lehet felavatni? A nőkről tudjuk, hogy jogilag csak a XX. században váltak a férfiakkal egyenlővé és a muzulmán országok egy részében ma sem azok. Mi a konkluzió, mi a megoldás?

3. Ami a nőket illeti az Egyesült Angol Nagypáholy és néhány szövetségese szerint a nők természetüknél fogva nem avathatók, illetve nem gyakorolhatják az egyedül férfiaknak kialakított rítusokat. Ezt pl. az amerikaiak sem követik, hiszen ott is létezik női szabadkőművesség. Az európai liberális, vagy adogmatikus rendek ezt elutasítják, a női szabadkőművességet egyenrangúnak ismerik el. Más kérdés, hogy saját rendükbe felvesznek-e nőket, illetve fogadják-e őket vendégként. Ebben a rendek gyakorlata megoszlik. Nem kívánok most a részletekbe menni, de a törzsasztal nem szabadkőműves tagjai figyelmébe ajánlom a következőt: "ideológiai" alapja a férfi-nő különállásnak nincs és nem is lehet. A gyakorlatot (csak férfi és női, vagy vegyes rend, illetve kell-e fogadni és milyen esetben a nőket (férfiakat?) nem lehet kívülről és ismét csak ideológiai alapon eldönteni. Ez minden esetben a szabadkőműves szervezetek hagyományaitól és jelen helyezetétől függ. Rendszeresen felteszik a kérdés, hogy pl. az MNO miért nem vesz fel női tagokat. A válasz egyszerű: nincs igény rá. Ebből nem következik, hogy a jelenlegi helyzet örökkévaló, mert ezt valaki egyszer megírta. De azt se, hogy most gyorsan változtatunk, mert a törzsasztalnál valaki szóvá tette...

4. Az amerikai szabadkőművesség alakulásakor még javában rabszolgaság volt, mind az északi, mind a déli államokban. Később, amikor Északon megszűnt, Délen pedig arra hivatkoztak, hogy Anderson szerint rabszolga nem lehet kőműves. Prince Hall volt - a történet szerint - az első felszabadított rabszolga, akit felavattak. Mind a mai napig a fehérek és feketék, sőt újabban a latinók is külön rendben működnek. A Prince Halltől az elismerést (azaz kinyilvánítását annak, hogy ők is szabadkőművesek) olyan alapon tagadták meg, hogy Prince Hall avatása nem volt szabályos. Ez rosszhiszemű érv volt, de már túl vannak rajta, legalábbis a legtöbb államban. Az elismerés (tengerentúlon) azonban nem jár látogatási joggal. Most ezen van a vita. A szegregáció fenntartói hol az időtlen hagyományra hivatkoznak (ami így halandzsa) vagy arra, hogy egy kőműves páholy voltaképpen magánklub, ahova azt vesznek fel, akit akarnak.

5. A pontosság kedvéért: sem az angol Nagypáholy, sem az európai páholyok nem alkalmaztak bőr szerinti megkülönböztetést és természetesen ma sem teszik. (Nagybritaniában jelenleg a Lordok Házának elnöke egy fekete nő, míg az Alsóházé zsidó...) tehát nehéz lenne. Amerikában Obama a jelek szerint még nem olyan fecske, amely tavaszt hoz. A német páholyok egy része a XIX. században nem vett fel zsidókat, amiért a franciákkal hosszú ideig feszült volt a viszony. Furcsa, hogy a rasszizmussal egyébként nem vádolható skandináv (svéd, norvég ls talán dán) szabadkőművesség sem vesz fel zsidókat, abból kiindulva, hogy a magasabb fokok közül a rózsakeresztes krisztikus jellegű, ezért zsidó, vagy muzulmán nem élheti meg. Ez is halandzsa, de más kérdés.

6. Amint láthatjátok a helyzet bonyolult és ellentmondásos. Ennek oka, hogy a szabadkőművesek is emberek, illetve embercsoportok. Sokkal egyszerűbb lenne a helyzet, ha vegytiszta és amint tudjuk nemiséggel sem bíró angyalok lennének. De hát nem azok...Még annyit, hogy, amint már említették Magyarországon éppen elég széles a választék ahhoz, hogy mindenki megtalálja, amire vágyik. Akik meg kívülről érdeklődnek elégedjenek meg ennyivel, ne akarjanak helyettünk így vagy amúgy dönteni. Persze nyugodtan kérdezhetnek, vagy kritizálhatnak.

Szabadkőműves antológia előkészületben

Egy régóta tervezett szabadkőműves irodalmi összeállítás valószínűleg végre megjelenik.

A 2006 decemberében a Pallas Páholy (NEM szabadkőműves páholy) weblapjának Klubháló (A Közéleti Társaságok Szabad Hálózata) részében bejelentették a Márton László szerkesztésében készülő kötetet és várható tartalmát:

http://www.klubhalo.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1821

"Iskolája az emberi szívnek" szabadkőműves antológia

Idestova három évszázados működése során a szabadkőművesség számtalan alkotóval és gondolkodóval gazdagította az emberiséget. A XVIII. században a felvilágosodás úgyszólván minden alakja szabadkőműves volt, Magyarországon és a nagyvilágon.

A XIX. században a romantika és a szimbolizmus, a XX. században a modernizáció és a nemzeti függetlenség képviselői hirdették a szabadkőművesség eszményeit. Ez az első, a szabadkőművesség irodalmát teljes szélességében és mélységében bemutatni kívánó antológia világviszonylatban is kiemelkedő kísérlet. Célja egyrészt, hogy közzé tegye minden magyar író és költő ilyen tárgyú szövegét, másrészt, hogy megismertesse az olvasót a világirodalmi szempontból jelentős szerzők műveivel.

A válogatás két elvet követ: a szerző legyen bizonyíthatóan szabadkőműves, a szöveg kapcsolódjék a témához.
Az antológia módot ad arra, hogy a szabadkőművesek elveit, eszmekörét, a páholyok tevékenységét, sőt a titkosnak vélt szertartások lefolyását az olvasó hiteles forrásokból ismerje meg. Ugyanakkor a magyar nyelven először közölt, vagy ilyen tematikus válogatásban először szereplő szövegek hasznos olvasmányul – mintegy segédkönyvként – szolgálnak a felvilágosodást, vagy a polgárosodást tanulmányozók számára. A mellékelt tartalomjegyzékből kitűnik, hogy a szemelvények a XIV. századtól napjainkig mutatják be a szabadkőművesség irodalmát. A szövegeket a szerzőket bemutató életrajz kíséri.

Az antológiát Márton László író, esszéista szerkesztette. A kötet előreláthatóan 2007. márciusában jelenik meg a Pallas Könyvek sorozatban.


Ady Endre: Versek a Galilei körhöz.(A piros gyász ünnepén, A magyar tanítókhoz, A tűz márciusa) A szétszóródás előtt

Batsányi János: A viaskodás

Benedek Elek: Testamentum

Benedek Marcell: Naplómat olvasom

Burns, Robert: No churchman I am, The sons of old Killy, A szabadság fája, A nagyhasú butykos, The Masons Apron

Casanova, Giacomo: Életem története

Conan-Doyle, Arthur: A félelem völgye

Goethe: Geheimniss, Symbolum, Verschwiegenheit, Gegentoast des Schwestern, Trauerloge, Dank des Sangers, Wilhelm mester tanulóévei

Kazinczy Ferenc: Az én életem, Levél Aranka Györgyhöz

Karinthy Frigyes: Vérmező, 798

Kármán József: Sejtelmek

Kazantsaki, Nikosz: Az építőmester

Kipling, Rudyart: Banquet night, My new cut ashlar, A Palota, Anyapáholyom, A testvérek nevében, Kafirisztán királya

Kosztolányi Dezső: A lánc

Lessing, Gotthold Ephraim: Szabadkőműves párbeszédek, Bölcs Nátán

Móra Ferenc: Láncbeszéd

De Nerval, Gérard: Hirám halála

Pálóczy Horváth Ádám: A felfedett titok

Perez Galdos, Benito: A Nagy Oriens

Petőcz András: A csiszolt kő

Verseghy Ferenc: A marszilai dal A Regius költemény

Sadoveanu, Mihail: Az aranyág

Szenteleky Kornél: Testvéri köszöntő, Akácok az őszben

Tolsztoj, Lev: Háború és Béke (részlet)

Verdun, Jean: Az építőmester

Voltaire: Fohász türelemért

Zalán Tibor: Pierre Bezuhov avatása 

---

Azóta megjelent: http://szkp2.blogspot.com/2009/03/marton-laszlo-szerk-iskolaja-az-emberi.html

Feltáruló Szabadkőművesség

Feltáruló Szabadkőművesség

A Magyarországi Nagyoriens rendezvénye a Vakok Általános Iskolája Nádor termében nem sokkal 3 óra után kezdődött Báti Márk (az Alba kör, a HEL = Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája, stb. civil szervezetek prominens képviselője) nagymester bevezető előadásával a magyarországi szabadkőművességről.

Az előadó ismertetése szerint a szabadkőművesség legkorábban Erdélyben és a Felvidéken jelent meg a Magyar Királyság területén, szót ejtett a bécsi testőrírók szabadkőműves tevékenységéről és kiemelten szólt a Draskovich féle sajátosan magyar szabadkőművességről. Véleménye szerint a templomos lovagok népi emlékezete is nyomot hagyott a szervezeten. A Martinovics féle jakobinus (nem szabadkőműves!) szervezkedéssel kapcsolatban azt mondta, hogy az abban résztvevő szabadkőművesek, főként Martinovics, gyarlóságaikat vérükkel mosták le. Magyarországon az 1870-es években alakult meg az angol irányzatú Jánosrendi Nagypáholy és a francia irányzatú Nagyoriens (Andrássy, Klapka és Türr vezetésével), amelyek 1886-os egyesülése utáni időszakot tekinthetjük a magyarországi szabadkőművesség virágkorának, mintegy 100 páhollyal. A Kun Béla féle betiltást Horthy is megújította, s így egészen 1945-ig illegalitásban élt a szabadkőműves mozgalom. 1945-től néhány évig újra működött a szabadkőművesség Supka Géza és Benedek Marcell vezetésével, de az újabb betiltás ennek az újjáéledésnek véget vetett. A Párizsban 1956-ban megalakult Martinovics páholy jelentette a folyamatosságot a hazai újjászerveződésig, amikor 1989-ben a Szimbolikus Nagypáholy majd 1991-ben a Magyarországi Nagyoriens is megalakult. Jelenleg e két nagypáholyon kívül egy női és egy vegyes páholy működik Magyarországon.

A következő előadó Szigeti Lajos Sándor (a szegedi egyetem tanszékvezető professzora) volt, aki a "szabadkőműves" József Attiláról olvasta fel apokrif írását, amelyben a Pannóniából és Hunniából vándorútra induló Attila Ezotériába (Tudásországba) érkezve találkozik egy csiszolatlan kövekből épült házban Jánossal, aki megismerteti vele az Apokalipszisról készülő írását. Bibliai szövegekből és általában is az európai kultúrkörben elterjedt számos példát ismerhettünk meg a 7-es szám misztikus jelentéseiből; a 7 = 3 + 4 (a Szentháromság és a világi erények); a 7 pecsét; a hetedik pecsét feltörése Isten tervének beteljesülése; a teljesség szimbóluma; Mária hét öröme; Mária hét fájdalma; a hét főbűn stb. stb. stb. A 7-es szimbolikájával kapcsolatban a szabadkőművesség is érintett, pl. 7 mester kell új páholy alapításához és a mesterré avatásnál is hét lépést kell megtennie a felavatandónak. (Itt az előadó kissé exkuzálta magát a szabadkőműves titkok felfedése miatt, de arra hivatkozva, hogy a szeretkezést se lehet könyvből olvasva megérteni, csak átélve, felmentette magát a titoksértés vádja alól.) Végül az 50. életévét éppen betöltő testvérének, Szigeti Csabának ajánlva nagy átéléssel felolvasta József Attilának "A hetedik" című versét.

A következő előadást Yves Jacob, a Francia Nagyoriens kancellárja tartotta francia nyelven, a szinkrontolmácsolást Márton László, a Magyar Nagyoriens korábbi nagymestere vállalta és végezte imponáló módon. Yves Jacob előadásának az elején a szabadkőművesség eredetéről beszélt, elvetve azt a sok helyütt elterjedt nézetet, mely szerint a szabadkőművesség az idők mélyében, misztikus ősök által keletkezett volna. E helyett ő a profán történészek által kb. 25 éve feltárt, igazolható és minden misztikumtól mentes eredetét ismertette a szabadkőművességnek. E szerint az angol polgár- és vallásháborúk korában Newton és környezete szükségesnek tartotta a tudományok és az alkotó gondolkodás békéjének helyét megteremteni; s ezt egyrészt a Royal Society tudós társaságával, másrészt a szabadkőművesség bármely polgárnak helyet adó közösségeivel, páholyaival vélték megalkotni. Erre már csak azért is szükség volt Angliában, mert ott, a kontinenssel ellentétben nem zajlott le a reformáció, hiányzott az enciklopédisták és a reformáció szelleme. Így Newtonék a szükségből erényt kovácsolva hozták létre azt teret, amelyben a tudományos haladásról adekvát módon, megalkuvás nélkül lehetett beszélni, s ez a társadalmi haladásra is kiterjedt. Newton környezetében három skóciai szabadkőműves is volt, így alkothatták meg ezt a megújított rendszert, amelyben Istenről és a vallásról megtiltották a vitákat és minden rendű és rangú tagjai egyenlőként kezelték egymást. Az angol nagypáholy 1717-ben alakult meg, főként az arisztokrácia, papság és nemesség részvételével, Franciaországban nem sokkal később jött létre, de inkább a középrétegek, polgárok alkották a tagságát. Angliában a nagypáholy megalakulása után a lutheránus (úgy látszik nem csak Sáry doktor tájékozatlan ezen a téren...) Anderson lelkészt kérték fel az alkotmány elkészítésére. A szervezeti keretek kialakítása után gyorsan elterjedt a szervezet Európában, sőt más világrészeken is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy a minden ember egyenlőségének eszméjét itt, ebben a térben fogalmazták meg. Persze itt is lezajlott egy fejlődési folyamat, pl. a páholybeli tisztségeket régebben vásárolták, s csak később alakult ki a választás rendszere. Az 1789-es forradalomnak csak eszmei előkészítői voltak - részlegesen -, s a terror első áldozatai is - ez később többször is megismétlődött. Napóleon teremtette újjá szabadkőművességet, majd a második köztársaságban jutottak tényleges hatalomhoz. Franciaországban elmondható, hogy a szabadkőművesség történelme azonos a köztársaság történelmével. 1849-ben születik meg hármas jelszavuk, a szabadság, egyenlőség, testvériség. 1905-ben sikerül megvalósítani régi célkitűzésüket, az állam és az egyházak törvényi elválasztását. 1939-től a barbárság idejét a szavadkőművesség is megsínylette, még a zsidótörvényeket megelőzően hoztak rendeleteket a szabadkőművesek ellen. 1945-ben a jelentősen lecsökkent létszámmal éledt újra a franciaországi szabadkőművesség, míg Németországban gyakorlatilag a nulláról kellett újrakezdeniük a működésüket. Hasonló újjászületésnek lehettek részesei 1989-ben a kelet-európai országok; Bulgária, Magyarország, Románia és más országok is engedélyezték a szabadkőművességet, mely engedélyezés mintegy az igazi demokrácia fokmérője lett. S hogy mit csinálnak immár 300 éve? Dolgoznak az egyéni és a társadalmi fejlődésen, a páholymunka elsősorban a kétségekről szól és az egymás iránti tiszteletről. Az újonnan felvetteknek az első évben nem szabad megszólalniuk, ez a hallgatás a mások meghallgatását tanítja meg az inasév folyamán. Elutasítják a dogmatizmust és a relativizmust, az igazság könyvének még nincs vége, a hiányzó lapokat magunknak kell megírni. A szabadkőművesség nem párt, nem idealista egyesület, nem szekta és nem vallás.

Yves Jacob nagyívű előadása után Kossuth Lajos 3/4 órás felvételi beszédéből hallhattunk részleteket. [Azóta kiderült, hogy nem felvételi beszéd, hanem jelentkezési kérvény volt a szöveg.] A Cincinattiban, felvételekor elmondott beszéd bevezetésekor megtudhattuk, hogy Kossuth már itthon is be akart lépni a szabadkőművességbe, de nem tartotta a maga számára elfogadhatónak, hogy róla elnevezett páholynak legyen tagja.

A (lerövidített) Kossuth beszéd elhangzása után kérdéseket lehetett feltenni. A mindig nehezen elhangzó első (másodiknak nevezett) kérdés a szabadkőművesség jelenlegi helyzetét firtatta. A francia vendég elmondotta, hogy hazájában a 130 ezer szabadkőműves közül 45 ezer a liberális Nagyoriensben, kb. feleannyian a dogmatikus (angol orientációjú) irányzat keretében, a maradék pedig vegyes és női páholyokban dolgozik. Európa egészében a 600 ezer szabadkőműves fele liberális, másik fele pedig dogmatikus. A második kérdés a modern filozófia képviselőinek hatását tudakolta a szabadkőművességre. Az alapvetően negatív válasz ellenére elképzelhetőnek tartott az előadó némi kölcsönhatást. A következő hozzászóló rákérdezett az előadó által gyakran használt dogmatikus jelző pontos értelmére. A válasz ezt az istenhit megkövetelésében, a lélek halhatatlansága dogmájának elismerésében (itt a jelen levő történész, Berényi Zsuzsa tagadólag rázta a fejét) és nők szabadkőművességből való kizárásában látta. Felmerült a templomos lovagrenddel kapcsolatosan az a kérdés is, hogy mennyiben tekinthető a szabadkőművesség egyik ősének. A válasz szerint csak egyes tradíciók átvételéről lehet szó. A következő kérdező a világszerte elterjedt jótékonysági intézmények (Lions club, Rotary club) és szabadkőművesség kapcsolatára kérdezett rá. Yves Jacob szerint semmi intézményes kapcsolat nincs, de tagjaik ezeknek a szervezeteknek is tagjai lehetnek, már csak azért is, mert a Rotaryt szabadkőműves alapította meg. Az utolsó kérdés a katolikus egyház és a szabadkőművesség ellentétének okára vonatkozott. A válasz visszanyúlt a kézműves (pl. kőműves) korporációk elleni korai egyházi fellépésekre (a különböző szakmai besorolások titkos jelekkel, szavakkal való kódolása miatt), s ehhez hasonlóan a szabadkőművesek titkait is sérelmezve pápai bullákat adtak ki ellenük. Az előadó hangsúlyozta, hogy a szabadkőművesség semmilyen okot nem adott a támadásokra, különböző korokban és országokban számos pap dolgozott a páholyokban.

Itt abba kellett hagyni a kérdezést, mert az erre előirányzott idő jócskán lejárt; a Nádor teremben aznap még egy orgonakoncert is következett. Az est lezárásaként aprósüteményekkel és üdítőkkel kínálták a résztvevőket, akik laza csoportokban folytatták az eszmecserét.

A program elején mintegy 50 résztvevő volt jelen, ez a szám a később érkezőkkel majdnem megduplázódott. A hallgatóság mintegy 3/4-e volt férfi, 1/4-e nő. A Nagyoriens "Trianon és a Szabadkőművesség (dokumentumok, tanulmányok)" című kiadványát 1000 forintokért meg lehetett vásárolni, a Napraforgó nevű női páholy ismertető lapját ingyenesen lehetett elvinni.

Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=42485012&t=9027376

Kapcsolat: Szabadkőművességgel kapcsolatos programok adatai: Feltáruló Szabadkőművesség