Komilfó

A francia "comme il faut" kifejezést. ami a kifogástalan, jól nevelt viselkedést jelenti, manapság gyakran a címben szereplő fonetikus formában használják.

Már ha valaki tudja, hogy mit jelent. S ha tudja is, nem biztos, hogy alkalmazza is.

Az Internet világában - s különösen a fórumok, csetek, e-levelezések anoním közegében - sajnálatosan kevés maradt meg a kulturált kommunikáció alapformáiból. Pedig a akár a legudvariasabb formában is lehet valamiről kritikus véleményt alkotni, sőt a forma és tartalom ellentéte még inkább segítheti a kívánt hatás elérését.

A komilfó netikettnek (net-etikett) nevezett változata mára szintén kevéssé ismert és használt - mindig csak mások vonatkozásában említődik meg a viták során.

A korrekt kommunikáció egyik alapszabálya, hogy az ember bemutatkozik, amikor beszélgetést kezdeményez másokkal. Ezt a követelményt valamennyire enyhíti a kifejezetten anoním kommunikációs csatornák megjelenése, de nem oltja ki. S a netikett határozott elvárása, hogy az aniním beszélgetésekben nem használható fel a résztvevők valódi személyiségére való utalás.

Viszont ha egy beszélgető fórum egyik résztvevője egy másikhoz magánlevelet ír, akkor elvárható, hogy az aláírásában már a valódi nevét tüntesse fel. Számos ilyen levelet kaptam és írtam is, az esetek legnagyobb részében felfedve a nicknevem inkognitóját. Természetesen ennek a párja is igaz, ha valódi névvel aláírt levelet kap valaki, akkor erkölcsi kötelessége neki is a valódi nevével válaszolni.

A kivételek leggyakrabban szabadkőműves levelezőtársaimmal kapcsolatosak. Úgy vélem és ezt a gyakorlatot is követem, hogy ha egy szabadkőművesnek írok magánlevelet, akkor a nicknevemmel írom alá. Mégpedig éppen azért, hogy ne tartsa kötelességének ő is valódi nevével aláírni. Nem komilfó ugyanis kényszerhelyzetet teremteni, mások úriemberségét kihasználni.

Ennek ellenére számos szabadkőművessel - mindkét irányzatból - folyó levelezésem valódi nevünkön folyik. Ezek egy része eleve így indult - saját nevüket aláírva írtak nekem levelet, illetve néhény nicknéven folyó levélváltás után bemutatkoztak, mire én is ezt tettem. Ez így komilfó, de mondhatnánk azt is, hogy ez illik a csiszolt kőhöz.

Ezek után elképzelhető, hogy mennyire meglepődtem, amikor egy szabadkőműves magánlevélben álnéven vitatkozva velem, velem kapcsolatos személyes információkat használt dehonesztáló formában. Azt hiszem ez sem a netikettnek, sem az etikettnek, sem a szabadkőműves erkölcsiségnek nem felel meg.

Ezen felháborodva saját nevemet aláírva válaszoltam az illetőnek, feltételezve, hogy erre már ő is aláírja a magáét és így egyenlő feltételek mellett folytathatjuk vitánkat.

Mivel ez nem történt meg, megszakítottam vele a kapcsolatot.

Kíváncsi vagyok arra, hogy mások komilfónak tartják-e az én elképzeléseimet a "comme il faut"-ról.