A Múlt-Kor 2026 tavaszi számában a Titkos társaságok összeállítás első cikkét Jászberényi József írta a szabadkőművességről. A Misztikus köntösben valós célokért című és A szabadkőművesség mint titkos és titok nélküli társaság alcímű írás kellemesen emészthető és informatív is. De van néhány probléma benne.
a) Állandóan a "francia" irányzat dominanciáját sulykolja. Ez nem áll meg. A Jánosrendi Nagypáholy és a Nagyoriens egyesüléséig folyamatosan kb 1/3-2/3 számarány állt fenn a taglétszám alapján az "angol" irányzat javára. Az egyesülés után pedig a magasfokok elsorvadása jellemezte a "francia" irányzatot. Ha a radikális páholyokra szeretne utalni, akkor pedig nem áll fenn a "francia"/"angol" megkülönböztetés. Mind a radikális, mind a konzervatív páholyok között vegyesen voltak "francia" és "angol" eredetű páholyok ill. már az egyesülés után alapított páholyok. Továbbá a radikális páholyok kisebbségben voltak a konzervatív páholyokkal szemben.
b) Azt írja, hogy az MSzNP-nek virágkorában több mint 10 ezer tagja volt. Ez nem igaz. 1870-1919 között több mint 13 ezer tagot avattak fel, de ezek folyamatosan öregedtek, meghaltak. A legmagasabb létszám egyetlen évben sen haladta meg a 7 és félezret. Erre nézve elfogadhatók Raffay Ernő: Harcoló szabadkőművesség művében a létszámadatok, ami szerint az egyesülés korabeli 1800 főtől folyamatosan emelkedett az I. világháború alatti 7400 körüli létszámig. Vári László a "Szabadkőművesség Magyarországon ma és tegnap" című cikkében más forrásokból kiindulva 1914-re 7500 főt becsült.
c) Péter Róbert revideálta korábbi állítását, hogy Esterházy Pál Antal lett volna az első magyar szabadkőműves. Ma már bizonyítható, és ez szerepelt a Felekezetek és titkos társaságok konferencia során előadott "Mardell Károly és lisszaboni páholya: a Katolikus Egyház és a szabadkőművesség kapcsolata az 1730-as években" című előadásában, hogy Mardell Károly felvétele megelőzte Esterházyét.
Bejegyzések
