Titkos társaság alakította Gyöngyös történetét? – Máig rejtély a farkasmályi pincék és az Orczy-kastély szobájának múltja
Forrás: 2.sz. Dózsa György Általános Iskola – Gyöngyös / Facebook
A szabadkőművességről nagyon érdekes felfogás terjedt el, kezdte Báryné dr. Gál Edit. Titkos társaságokként is nevezik őket, de a ma is létező szabadkőműves páholyok tagjai szerint nincs semmi titok a működésükben, bár zárt társaságok.
– Szabadkőművesnek lenni azt jelenti, hogy az illető fogékony a társadalmi jelenségekre. Olyan emberek a tagjai, akik hajlandók jót tenni a társaiért, tanulnak, továbbképzik magukat. A saját anyagi lehetőségeikhez képest adni akarnak valamit a társadalomnak.
A titkosság abban áll, hogy a tagfelvétel valóban titkos. Vannak például bizonyos kézfogások, amelyekkel jelzik egymásnak, hogy tagjai egy szabadkőműves páholynak, de jártunkban-keltünkben fel sem tűnnek
– mondta a történész.
Gyöngyösi szabadkőművesekről az 1770-es évek óta van tudomásunk
Mint megtudtuk, az első szabadkőműves páholy 1717-ben alakult meg Londonban, míg Magyarországon az 1740-es évek második felében jön létre az első ilyen szervezeti egység. A tagjai szinte minden esetben főrangúak, főurak voltak, majd a XIX. században már mások is csatlakoztak – a kor meghatározó embereit, tudósait, íróit, festőit, zeneszerzőit ott találjuk a soraik között. Gyöngyösön az első, szabadkőművességhez köthető emberek az Orczy-család tagjai voltak, fűzte hozzá a történész.
Az Orczy-család tagjai először pesti páholy tagjai voltak
– 1770-ben alakult meg Pesten a Nagyszívűség páholy. Ennek lett a tagja Orczy Lőrinc, továbbá a fia, Orczy József, és nagy valószínűséggel a másik fia, Orczy László is, igaz, utóbbiról kevesebbet tudunk. A Nagyszívűség páholy 1781-ben kettévált, létrejött a pesti és a budai ága, de két év múlva újra egyesültek. A budai páholyrésznek Orczy József lett a nagymestere. Akkor a gyöngyösi kastélyról még szó nincs a szabadkőművesség történetben, de tudjuk, hogy ezt az U alaprajzú barokk kastélyt 1770 körül építteti Orczy Lőrinc vadászkastélynak.
1795-ben betiltották a szabadkőműves páholyokat. Viszont, akkor már olyan sok tagja volt, akik olyan jelentős emberek voltak, hogy nem lehetett a tevékenységüket csak úgy, egyik napról a másikra beszüntetni. Pláne úgy nem, hogy ezek a tagok mind felvilágosult gondolkodásúak voltak, és ha megnézzük, milyen előadásokat tartottak, miről beszélgettek, akkor látható, hogy abban nagy mértékben jelen volt a zsarnokság elleni küzdelem is
– magyarázta Báryné dr. Gál Edit.
Forrás: gyongyos.hu
Titkos gyűlések voltak Gyöngyösön és Farkasmályban?
A páholyok 1795-ös betiltása után, ahogy mondják, a páholyok titkos helyeken működtek, és innen ered az a történet, hogy a gyöngyösi Orczy-kastélyban is szabadkőműves munkákat tartottak, tette hozzá a történész.
– A szabadkőművesek a betiltás után, félve a megtorlástól, felégették a páholyok anyagát, dokumentumait, ezért nem tudjuk, hogy konkrétan mi történt. Viszont a mai szabadkőművesek, akik kutatják az összes páholy történetét, találtak valahol anyagot arról, hogy Gyöngyösön, egyrészt a farkasmályi két Orczy-pincében, másrészt pedig az Orczy-kastély pásztorlánykás szobájában lehettek szabadkőműves gyűlések. 1789-ben meghalt Orczy Lőrinc, a birtokait két fia örökölte – gyöngyösi részeket leginkább József.
Tudjuk azt is a kastélyban végzett falkutatásokból, hogy az 1790 körüli átalakítások során az emeleti rész nyitott árkádjait elfalazták, és középen ablakokat nyitottak. A szabadkőművesek magyarázata szerint ez részben azért történt, hogy el lehessen tüntetni a feljáratokat, a bejáratokat, azaz valóban titkos legyen ez a helyszín
– fejtette ki Báryné dr. Gál Edit.
A pásztorlánykás szoba máig nem fedte fel a titkát
– Az Orczy-kastély pásztorlánykás szobájával kapcsolatban számomra kicsit problémás, hogy lehettek-e ott szabadkőműves gyűlések. Egy páholyháznak, tehát ahol a munkák, a vakolások folytak, nagyon szigorúan kialakult rendszere volt és van a kifestésétől kezdve az égtájak szerinti elrendezéséig. Nagyon szigorú a szabálya annak is, hogy a jelentkezőt hol veszik fel. Az arra alkalmas kis teremnek ablaktalannak, sötétnek kellett lenni, felkészítve a jelentkezőt a majdani megvilágosodásra. Én itt látok egy kis ellentmondást, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetett volna helyszín a pásztorlánykás szoba. Ez egy érdekes történet, nem zárom ki a valódiságát – fűzte hozzá a történész.
Az Orczy-pince legsötétebb része is titkos találkozóhely lehetett
– Ha a két farkasmályi Orczy-pince közül a régebbibe bemegyünk, akkor az egyenes pinceágból – aminek megvan az 1700-as évekbeli tervrajza –, elágazik egy nagyon sötét, terem formájú kivájt rész. A szabadkőművesek ezt is kutatták, és azt mondják, lehetett egy olyan találkozóhely, amit valóban titokban tudtak tartani – mutatott rá Báryné dr. Gál Edit.
Forrás: Fortepan / Gazda Anikó
Sokatmondó évszámok, de ugyanazt mondják-e?
Orczy Lőrinc 1789-es halála után nem tudjuk, hogy mire használták az Orczy-kastély épületét – bár tudunk az 1790-es átalakításról, részletezte a történész.
– Orczy József ugyanis nem itt élt, hanem a mai Petőfi út 32-34 szám alatt, az általa örökölt Haller-kastélyban. Az biztos, hogy valamilyen módon fenntartották az Orczy-kastély épületét – ez az úgynevezett külső kastély volt, ahol foglalkoztattak kertészeket – de nem tudjuk megmondani, hogy pontosan mikor mire használták. Mindenesetre, ha beleképzeljük magunkat ebbe a miliőbe, akkor egykori vendégként egy zárt belső térre érkezünk. A mai Kossuth utca felőli, emeltre vezető lépcső szintén az 1790-es években lett kialakítva. A kis pásztorlánykás szoba szintén valamikor ez idő tájt alakult ki, és ha az épület egészét nézzük, valóban nem nagyon látható. Azt nagyon el lehetett dugni kívülről is, belülről is. Ezért is elképzelhető a történet valódisága az itt tartott titkos szabadkőműves gyűlésekről – összegezte Báryné dr. Gál Edit.
(folytatjuk)
Forrás: https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2026/08/gyongyosi-szabadkomuvesek-tortenete
Bejegyzések
