Feltáruló Szabadkőművesség
A Magyarországi Nagyoriens rendezvénye a Vakok Általános Iskolája Nádor termében nem sokkal 3 óra után kezdődött Báti Márk (az Alba kör, a HEL = Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája, stb. civil szervezetek prominens képviselője) nagymester bevezető előadásával a magyarországi szabadkőművességről.
Az előadó ismertetése szerint a szabadkőművesség legkorábban Erdélyben és a Felvidéken jelent meg a Magyar Királyság területén, szót ejtett a bécsi testőrírók szabadkőműves tevékenységéről és kiemelten szólt a Draskovich féle sajátosan magyar szabadkőművességről. Véleménye szerint a templomos lovagok népi emlékezete is nyomot hagyott a szervezeten. A Martinovics féle jakobinus (nem szabadkőműves!) szervezkedéssel kapcsolatban azt mondta, hogy az abban résztvevő szabadkőművesek, főként Martinovics, gyarlóságaikat vérükkel mosták le. Magyarországon az 1870-es években alakult meg az angol irányzatú Jánosrendi Nagypáholy és a francia irányzatú Nagyoriens (Andrássy, Klapka és Türr vezetésével), amelyek 1886-os egyesülése utáni időszakot tekinthetjük a magyarországi szabadkőművesség virágkorának, mintegy 100 páhollyal. A Kun Béla féle betiltást Horthy is megújította, s így egészen 1945-ig illegalitásban élt a szabadkőműves mozgalom. 1945-től néhány évig újra működött a szabadkőművesség Supka Géza és Benedek Marcell vezetésével, de az újabb betiltás ennek az újjáéledésnek véget vetett. A Párizsban 1956-ban megalakult Martinovics páholy jelentette a folyamatosságot a hazai újjászerveződésig, amikor 1989-ben a Szimbolikus Nagypáholy majd 1991-ben a Magyarországi Nagyoriens is megalakult. Jelenleg e két nagypáholyon kívül egy női és egy vegyes páholy működik Magyarországon.
A következő előadó Szigeti Lajos Sándor (a szegedi egyetem tanszékvezető professzora) volt, aki a "szabadkőműves" József Attiláról olvasta fel apokrif írását, amelyben a Pannóniából és Hunniából vándorútra induló Attila Ezotériába (Tudásországba) érkezve találkozik egy csiszolatlan kövekből épült házban Jánossal, aki megismerteti vele az Apokalipszisról készülő írását. Bibliai szövegekből és általában is az európai kultúrkörben elterjedt számos példát ismerhettünk meg a 7-es szám misztikus jelentéseiből; a 7 = 3 + 4 (a Szentháromság és a világi erények); a 7 pecsét; a hetedik pecsét feltörése Isten tervének beteljesülése; a teljesség szimbóluma; Mária hét öröme; Mária hét fájdalma; a hét főbűn stb. stb. stb. A 7-es szimbolikájával kapcsolatban a szabadkőművesség is érintett, pl. 7 mester kell új páholy alapításához és a mesterré avatásnál is hét lépést kell megtennie a felavatandónak. (Itt az előadó kissé exkuzálta magát a szabadkőműves titkok felfedése miatt, de arra hivatkozva, hogy a szeretkezést se lehet könyvből olvasva megérteni, csak átélve, felmentette magát a titoksértés vádja alól.) Végül az 50. életévét éppen betöltő testvérének, Szigeti Csabának ajánlva nagy átéléssel felolvasta József Attilának "A hetedik" című versét.
A következő előadást Yves Jacob, a Francia Nagyoriens kancellárja tartotta francia nyelven, a szinkrontolmácsolást Márton László, a Magyar Nagyoriens korábbi nagymestere vállalta és végezte imponáló módon. Yves Jacob előadásának az elején a szabadkőművesség eredetéről beszélt, elvetve azt a sok helyütt elterjedt nézetet, mely szerint a szabadkőművesség az idők mélyében, misztikus ősök által keletkezett volna. E helyett ő a profán történészek által kb. 25 éve feltárt, igazolható és minden misztikumtól mentes eredetét ismertette a szabadkőművességnek. E szerint az angol polgár- és vallásháborúk korában Newton és környezete szükségesnek tartotta a tudományok és az alkotó gondolkodás békéjének helyét megteremteni; s ezt egyrészt a Royal Society tudós társaságával, másrészt a szabadkőművesség bármely polgárnak helyet adó közösségeivel, páholyaival vélték megalkotni. Erre már csak azért is szükség volt Angliában, mert ott, a kontinenssel ellentétben nem zajlott le a reformáció, hiányzott az enciklopédisták és a reformáció szelleme. Így Newtonék a szükségből erényt kovácsolva hozták létre azt teret, amelyben a tudományos haladásról adekvát módon, megalkuvás nélkül lehetett beszélni, s ez a társadalmi haladásra is kiterjedt. Newton környezetében három skóciai szabadkőműves is volt, így alkothatták meg ezt a megújított rendszert, amelyben Istenről és a vallásról megtiltották a vitákat és minden rendű és rangú tagjai egyenlőként kezelték egymást. Az angol nagypáholy 1717-ben alakult meg, főként az arisztokrácia, papság és nemesség részvételével, Franciaországban nem sokkal később jött létre, de inkább a középrétegek, polgárok alkották a tagságát. Angliában a nagypáholy megalakulása után a lutheránus (úgy látszik nem csak Sáry doktor tájékozatlan ezen a téren...) Anderson lelkészt kérték fel az alkotmány elkészítésére. A szervezeti keretek kialakítása után gyorsan elterjedt a szervezet Európában, sőt más világrészeken is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy a minden ember egyenlőségének eszméjét itt, ebben a térben fogalmazták meg. Persze itt is lezajlott egy fejlődési folyamat, pl. a páholybeli tisztségeket régebben vásárolták, s csak később alakult ki a választás rendszere. Az 1789-es forradalomnak csak eszmei előkészítői voltak - részlegesen -, s a terror első áldozatai is - ez később többször is megismétlődött. Napóleon teremtette újjá szabadkőművességet, majd a második köztársaságban jutottak tényleges hatalomhoz. Franciaországban elmondható, hogy a szabadkőművesség történelme azonos a köztársaság történelmével. 1849-ben születik meg hármas jelszavuk, a szabadság, egyenlőség, testvériség. 1905-ben sikerül megvalósítani régi célkitűzésüket, az állam és az egyházak törvényi elválasztását. 1939-től a barbárság idejét a szavadkőművesség is megsínylette, még a zsidótörvényeket megelőzően hoztak rendeleteket a szabadkőművesek ellen. 1945-ben a jelentősen lecsökkent létszámmal éledt újra a franciaországi szabadkőművesség, míg Németországban gyakorlatilag a nulláról kellett újrakezdeniük a működésüket. Hasonló újjászületésnek lehettek részesei 1989-ben a kelet-európai országok; Bulgária, Magyarország, Románia és más országok is engedélyezték a szabadkőművességet, mely engedélyezés mintegy az igazi demokrácia fokmérője lett. S hogy mit csinálnak immár 300 éve? Dolgoznak az egyéni és a társadalmi fejlődésen, a páholymunka elsősorban a kétségekről szól és az egymás iránti tiszteletről. Az újonnan felvetteknek az első évben nem szabad megszólalniuk, ez a hallgatás a mások meghallgatását tanítja meg az inasév folyamán. Elutasítják a dogmatizmust és a relativizmust, az igazság könyvének még nincs vége, a hiányzó lapokat magunknak kell megírni. A szabadkőművesség nem párt, nem idealista egyesület, nem szekta és nem vallás.
Yves Jacob nagyívű előadása után Kossuth Lajos 3/4 órás felvételi beszédéből hallhattunk részleteket. [Azóta kiderült, hogy nem felvételi beszéd, hanem jelentkezési kérvény volt a szöveg.] A Cincinattiban, felvételekor elmondott beszéd bevezetésekor megtudhattuk, hogy Kossuth már itthon is be akart lépni a szabadkőművességbe, de nem tartotta a maga számára elfogadhatónak, hogy róla elnevezett páholynak legyen tagja.
A (lerövidített) Kossuth beszéd elhangzása után kérdéseket lehetett feltenni. A mindig nehezen elhangzó első (másodiknak nevezett) kérdés a szabadkőművesség jelenlegi helyzetét firtatta. A francia vendég elmondotta, hogy hazájában a 130 ezer szabadkőműves közül 45 ezer a liberális Nagyoriensben, kb. feleannyian a dogmatikus (angol orientációjú) irányzat keretében, a maradék pedig vegyes és női páholyokban dolgozik. Európa egészében a 600 ezer szabadkőműves fele liberális, másik fele pedig dogmatikus. A második kérdés a modern filozófia képviselőinek hatását tudakolta a szabadkőművességre. Az alapvetően negatív válasz ellenére elképzelhetőnek tartott az előadó némi kölcsönhatást. A következő hozzászóló rákérdezett az előadó által gyakran használt dogmatikus jelző pontos értelmére. A válasz ezt az istenhit megkövetelésében, a lélek halhatatlansága dogmájának elismerésében (itt a jelen levő történész, Berényi Zsuzsa tagadólag rázta a fejét) és nők szabadkőművességből való kizárásában látta. Felmerült a templomos lovagrenddel kapcsolatosan az a kérdés is, hogy mennyiben tekinthető a szabadkőművesség egyik ősének. A válasz szerint csak egyes tradíciók átvételéről lehet szó. A következő kérdező a világszerte elterjedt jótékonysági intézmények (Lions club, Rotary club) és szabadkőművesség kapcsolatára kérdezett rá. Yves Jacob szerint semmi intézményes kapcsolat nincs, de tagjaik ezeknek a szervezeteknek is tagjai lehetnek, már csak azért is, mert a Rotaryt szabadkőműves alapította meg. Az utolsó kérdés a katolikus egyház és a szabadkőművesség ellentétének okára vonatkozott. A válasz visszanyúlt a kézműves (pl. kőműves) korporációk elleni korai egyházi fellépésekre (a különböző szakmai besorolások titkos jelekkel, szavakkal való kódolása miatt), s ehhez hasonlóan a szabadkőművesek titkait is sérelmezve pápai bullákat adtak ki ellenük. Az előadó hangsúlyozta, hogy a szabadkőművesség semmilyen okot nem adott a támadásokra, különböző korokban és országokban számos pap dolgozott a páholyokban.
Itt abba kellett hagyni a kérdezést, mert az erre előirányzott idő jócskán lejárt; a Nádor teremben aznap még egy orgonakoncert is következett. Az est lezárásaként aprósüteményekkel és üdítőkkel kínálták a résztvevőket, akik laza csoportokban folytatták az eszmecserét.
A program elején mintegy 50 résztvevő volt jelen, ez a szám a később érkezőkkel majdnem megduplázódott. A hallgatóság mintegy 3/4-e volt férfi, 1/4-e nő. A Nagyoriens "Trianon és a Szabadkőművesség (dokumentumok, tanulmányok)" című kiadványát 1000 forintokért meg lehetett vásárolni, a Napraforgó nevű női páholy ismertető lapját ingyenesen lehetett elvinni.
Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=42485012&t=9027376
Kapcsolat: Szabadkőművességgel kapcsolatos programok adatai: Feltáruló Szabadkőművesség
Bejegyzések
