Támogassuk a Draskovich obszervanciáról szóló könyv megjelenését!

Az egyik első Szabdkőműves szervezetet

Írta: Super User

Kategória: Freemasons

     Az egyik első Szabdkőműves szervezetet, amelyre mint a Magyar királyi korona alatti szabadkőművesség kezdetére tekintünk, Draskovich János gróf és Niczky István gróf hozták létre. Draskovich rendi neve Jacobus, és Niczky-é Hyeronimos volt. A Horvátország, Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Románia területére kiterjedő új Nagypáholyt Brezovicában hozták létre 1772-ben, és “Latomia Libertatis sub Corona Hungariae in Provinciam redactae”, nevet kapta, amely röviden: “Draskovich Observance” néven ismert. Az alapító okiratot latin nyelven írták, és tartalmazza a szabadkőművesség részletes leírását, a katonai, nevelési, vallási, gazdasági és politikai kérdéseket, és lefektet egy alapszabályt is, - és részletesen tárgyalja a tagok kötelességeit és a páholyi rangokat is.
     Dr. Reininger Alice professzor-asszony “Der Draskovich-Observanz” címen egy alapvető könyvet és tanulmányokat írt a Szabadkőművesség 18. századi történetéről, és részletesen tárgyalja az 1772 és 1795 közötti eseményeket, külön fejezetben írja le Draskovich János gróf életrajzát is. A páholyok Varasd-on, Agram-ban (ma Zágráb), Károlyváros-ban, Eszék-en, Pesthen (Budapest), Bratislava-án (Pozsonyban), Lika-ban, Kőrös-ön, Glina-n, Otocsán-ban és Temesvár-on létesültek. A könyv nagyon sokoldalú, fordítják angolra és folyamatban van magyarra fordítása is. Sajnos csak Reininger tanárnő saját sebét terhelő 1000 Euró áll rendelkezésre, és a magyar fordítás befejezéséhez és a könyv kiadásához további 9000 Euróra lenne szükség. Ezért kérjük, szíveskedjenek támogatni ennek a fontos műnek a Magyar-országon való megjelentetését. (Prof. Géza Betlenfalvy, Budapest)

---

One of the first Freemason organizations in Austrian - Hungarian Monarchy in 18th century. Draskovic Observance.

Written by Dr. Alice Reininger

Category: Freemasons

     One of the first Freemason organisations, which is considered as the beginning of Freemasonry under the Hungarian crown was formed by count John (Ivan, Johann, János) Draskovich (Drašković) and count Stjepan (Stefan) Niczky. Draskovich took the name Jacobus, and Niczky took the name Hyeronimos. The new Grand Lodge under the Hungarian crown was founded in the castle Brezovica in 1772, and was called “Latomia Libertatis sub Corona Hungariae in Provinciam redactae”, which can be called in a short form: “Draskovich Observance”. The original text has been written in Latin, and contains a basic description of all aspects of the Masonic activities, including the personal work and degrees as well. The fields discussed are: military, education, religion, economy, policy, and presents a constitution.
     Dr. Alice Reininger studied the original documents of the history of 18th century Freemasonry, kept in the archives of Vienna. Budapest and Zagreb, and has written dawn the results in a form, easily understandable for the wide public, including the biography of count Draskovich. In her great book, accompanied by important particular studies, she has put together the history of Freemasonry under the Hungarian crown between 1772 and 1785. Lodges were established in Varaždin (Varasd), Agram (today Zagreb, Zágráb), Carlovac (Karlstadt, Károlyváros), Osijek (Esseg, Eszék), Pesth (Budapest), Bratislava (Presburg, Pozsony), Lica (Lika), Križevci (Kreuz, Kőrös), Glina, Otočac (Ottochaz, Otocsán) and Temišvar (Timisoara, Temeswar, Temesvár). The book is extremely many-sided, its translation to English, and to Hungarian is going on, but the expenses of translation and publication are high, (about 10 000 Euros), and we need more money to the publication. Please kindly donate some contribution to this task.
(by Prof. Géza Betlenfalvy, Budapest)

---

Forrás: http://www.observance-translation.com/hu/

Napkorona - a pécsi Zsolnay páholy online folyóirata

Online folyóiratot indított a Nagyorienshez tartozó  pécsi Zsolnay páholy Napkorona címen. A tetszetősen kialakított weblap első számának tartalomjegyzéke a következő:

I. évfolyam 1.szám 2014

 TARTALOM

SZABADKŐMŰVES MUNKÁK

INTERNET ÉS ETIKA

A KOMMUNIKÁCIÓ  MINT ESZKÖZ

A ZSOLNAY MAUZÓLEUM

DOKUMENTUMOK

A NÉPOKTATÁS TÖRTÉNETE SZABOLCS-BÁNYATELEPEN  - Dr. Rajczi Péter

A KAPOSVÁRI "BERZSENYI" PÁHOLY TÖRTÉNETE - Dr. Gáspár Ferenc

ON-LINE IRODALOM

SZENTKUTHY MIKLÓS A DIGITÁLIS IRODALMI AKADÉMIA ÚJ, POSZTHUMUSZ TAGJA

SZÖCSKE-SZTORI

A Szabadkőműves munkák rovatban a páholyban elhangzott rajzolatok jelentek meg, a Dokumentumok részben régi és új, máshol már publikált anyagokat közöl a lap szkennelt formában, míg az On-line irodalomba a belletrisztika kért bebocsájtást.

A szerkesztőség nagy dobása, hogy megszerezte dr. Gáspár Ferenc engedélyét a kaposvári páholy történetét feldolgozó művének folytatásokban való közlésére. Sajnálatos módon e dokumentumok eredeti megjelenésének adatai nincsenek feltüntetve, de a Napkorona online megjelenése révén ez még pótolható.

Külön kiemelem azt a truvájt (trouvaill), hogy a lap egésze pdf dokumentumként egy az egyben letölthető. (Bár a cikkek sorrendje itt más, mint a webes változatban.)

Gratulálok!

---

Forrás: http://napkorona.webs.com/szabad-szemmel 

Kapcsolódó link: http://zsolnaypaholy.webs.com/

1% a Nagyoriensnek - felhívás

Rendelkezz adód 1 százalékával a Magyarországi Nagyoriens javára.18170995-1-41

2014. május 04, vasárnap, 21:41

Az Egyesület adószáma: 18170995-1-41

Kedves Tv:.

Gondolom, mostanában több szervezet keresett meg jövedelmi adód egy százalékát kérve.
A Magyarországi Nagyoriens elnökeként arra kérlek, sorold első helyre rendünket.
Bizonyára magad is elégedetlen ……… utcai templomunk állapotával, szeretnéd ha eszméinket gyakrabban és intenzívebben osztanánk meg a külvilággal, páholyaink megerősödnének, újabb páholyokat alapítanánk. További fejlődésünk legfőbb akadálya a pénzhiány. A tagdíjak, ha mindenki teljesíti vállalt kötelezettségét éppen csak fedezik a fenntartás költségeit, új, ambiciózusabb tervekhez új forrásokra van szükségünk.
Ezért kérlek, rendelkezz adód 1 százalékával a Magyarországi Nagyoriens javára.
Az Egyesület adószáma: 18170995-1-41
Háromszoros öleléssel

---

Forrás: http://www.breuerpress.com/2014/05/04/rendelkezz-adod-1-szazalekaval-a-magyarorszagi-nagyoriens-javara-18170995-1-41/

SZABADKŐMŰVES JELKÉPEK A VARÁZSFUVOLÁBAN - kommentárjaim

Egy rokonszenves hangvételű blogbejegyzést tett közzé Szimfonia című blogjában Végvári András. Sajnos néhány hiba is belekeveredett a tiszta búza közé:

A rokonszenves írásba néhány félreértés is belekeveredett:

a) Csokonai eddigi ismereteink szerint nem volt szabadkőműves. Már csak azért se, mert 22 éves korában, 1795-ben betiltották hazánkban a szabadkőművességet, ahová pedig csak 24 éves kor felett vették fel a jelentkezőket.

b) Mozart nem apjával együtt jelentkezett, hanem saját felvétele után apját is rábeszélte a belépésre.

c) Verdi szabadkőművessége is kétséges - mindenesetre születtek ez ügyben pr és kontra is tanulmányok.

d) Túlzás az az állítás, hogy a szabadkőművesség alapeszméi, alapjában és lényegében különböznek a keresztény hit elveitől - legfeljebb a katolikus dogmáktól. Egyébként pedig a szabadkőművesség nem szól bele senki hitébe.

e) Rákosi Mátyás nem volt szabadkőműves, toleranciája irántuk onnan ered, hogy a szabadkőművesek finanszírozta Galilei körtől kapott külföldi tanulmányaira ösztöndíjat.

f) Ma a világ szabadkőművessége nem hatmilliós, hanem legfeljebb csak 2,7 milliós. Létszámuk 1964-ben volt kb. 6 millió, azóta folyamatosan csökken.

g) Magyarországon legfeljebb 700 szabadkőműves van.

h) Ausztráliában és Dél-Amerikában is vannak szabadkőművesek.

i) A G értelmezése vitatott, a Geometria és a Gnosis állnak a dobogó felső két fokán, de az angol ajkú szabadkőművesek szerint a God rövidítése.

j) A középkorban a szabadkőművesség még nem létezett, tehát kenyér, tej, ruhaosztásokat és kölcsönkönyvtárakat sem szervezhettek.

k) Robespierre szabadkőművessége legalábbis kétséges.

l) XVI. Lajos nem volt szabadkőműves, bár rokonszenvezett velük.

m) Gandhi sem.

n) A páholy név jelentése eredetileg az építő céh kunyhója volt az építkezés mellett.

o) A felvételi próbák virtuálisak, sem szellemi, sem fizikai igénybevételt nem jelentenek. A szűrést a felvételre javaslók végzik el.

p) A "mindent látó szem" csak 1797-ben jelenik meg szabadkőműves kontextusban, tehát az 1791-ben meghalt Mozart nem használhatta.

q) A páholyok vezető testületének ülésrendje nem félkörös.

r) A bemutató egész színtársulata a közönség nagy részével együtt mindenestül nem volt szabadkőműves, már csak azért sem, mert Schikaneder népszínházának közönsége nem éppen az előkelőek köreiből került ki.

s) Mária Terézia nem  üldözte  tűzzel-vassal a szabadkőműveseket, hiszen a férje is az volt. Egyszer parancsára a rendőrség szétugrasztott egy páholygyűlést, de aztán hallgatólagosan megtűrte működésüket.

A többi nagyjából stimmel.

---

Forrás: http://szimfonia.blogspot.hu/2014/04/szabadkomuves-jelkepek-varazsfuvolaban.html

Szabadkőművesség a Biblia mérlegén

Egy érdekes elmélkedést - előadást? - találtam a Bibliai kincsestár című weblapon. A szerző a Wikipédia szabadkőművességet tárgyaló cikkének ismertetése után saját gondolatait írja le:

---

2014.02.27 12:49

Szabadkőművesség a Biblia mérlegén

Régóta – nagyon régóta – foglalkoztatott, hogy: Kik a szabadkőművesek? Annyi egymásnak ellentmondó hírt hallottam, nem tudtam hova tenni ezt a kérdést. Szerettem volna utánajárni a dolgoknak, azért választottam ezt a témát.
Amikor elkezdtem a kutatást, az interneten hasonló problémába ütköztem. Legalább annyi hiteles cikk jelent meg róluk, mint „álhiteles”, vagy „holtbiztos”.
Ezért elmentem könyvtárba is, és megpróbálom részlehajlástól mentesen bemutatni ezt a mozgalmat. Munkám végén felsorolom majd a forrásokat.

Gazdasági válság idején élünk. Ezt az emberek különféle okokra vezetik vissza. Találkoztam olyanokkal, akik suttogóra fogva, közelebb hajolva hozzám – közölték: „A szabadkőművesek csinálták!”
Előadásom kezdetén szeretnék leszögezni egy tényt. A szabadkőművességről nehéz teljesen tárgyszerűen beszélni vagy írni, mivel a társaság nem nyilvános, hanem zárt közösség. Ezért nehéz a tényeket a mende-mondáktól, az ellenségeik részéről terjesztett hírektől elválasztani. A következőkben a szabadkőművességről elmondottakat több forrással egybevetettem, de így sem zárható ki teljesen a tévedés, félreértés. Ennek előrebocsátásával kezdek a téma tárgyalásába.

...

A szabadkőművesség elvei a Biblia mérlegén
Amikor nekiálltam, hogy ezt a szakaszt megszövegezzem, először az első, James Anderson által megírt Alkotmányt vettem alapul. Időközben változtattam ezen, mivel ez többször is módosult az idők folyamán. Nem etikus a mai szövetséget olyan dolgokért kritizálni, amit időközben kijavítottak.
Összevetésem kezdetén szeretném elmondani, hogy nem kívánom minősíteni, vagy bántani a szervezet tagjait, csupán összehasonlítani elveiket a Biblia kijelentéseivel. Csak a deklarált elvekre térek ki.

• Az erkölcsi törvény megtartásának kötelme az egyik alapelv. Hogy mit értenek erkölcsi törvény alatt, számomra nem derült ki teljesen. Valószínűnek tartom, hogy az Alkotmány egyik szakasza, ami 25 pontból áll, aminek „Ősi kötelmek” a címe.
• A Biblia az erkölcsi törvény alatt a Bibliát, ezen belül a Tízparancsolatot tartja erkölcsi törvénynek. (2Mózes 20:1-17.). Az Újszövetség szemszögéből Jézus Hegyibeszédét tekintik (Máté 5-7 fejezet) a kereszténység „Alkotmányának”, mint az erkölcsi élet alapját. Erről a szabadkőműves alkotmányban nem esik szó.
• A Világegyetem Nagy Építőmesterében való hit.

Elsőre jól hangzik, és mondhatnánk, hogy nevezhetjük így is Istent. Csakhogy baj van ezzel, mert a név tulajdonságokat hordoz. A Biblia Istene több, mint Teremtő (amit vélhetően a szabadkőműves meghatározás takar) Amikor Mózes megkérdezi Istentől, hogy mi a neve, Ő így felel: „És monda Isten Mózesnek: VAGYOK, AKI VAGYOK. És monda: Így szólj az Izráel fiaihoz: A VAGYOK küldött engem ti hozzátok” 2Mózes 3:14.     Ez a név Isten örökkévalóságát fejezi ki.

Az Isten természetét, jellemét és tulajdonságait bemutató neveinek fontosságát ebből a parancsból láthatjuk: „Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd…” (2Mózes 20) Dávid így énekelt: „…éneklek a Felséges Úr nevének” (Zsoltár 7:18.) „Dicsérjétek az Úrnak nevét, mert az Ő neve dicső egyedül” (Zsoltár 148:13.) „Szent és rettenetes az Ő neve” (Zsoltár 111:9.)

A Biblia Istene több mint Teremtő!

„A héber Él és Elóhim (Isten) nevek isteni hatalmát mutatják be. Erősnek, hatalmasnak, a teremtés Istenének mondják (1Mózes 1:1; 2Móz 20:2; Dán 9:4). Az Eljón (Magasságos) és az Él Eljón (Magasságos Isten) fenséges voltára irányítja a figyelmet (1Mózes 14:18-20; Ésa 14:14). Az Adonáj (Úr) mindenható uralkodóként mutatja be Istent (Ésa 6:1; Zsolt 35:23). Ezek a nevek Isten fenséges voltát és természetfölötti jellemét hangsúlyozzák.
Más nevei arra világítanak rá, hogy Isten kész kapcsolatba lépni népével. A Saddáj (Mindenható) és Él Saddáj (Mindenható Isten) elénk állítja a Mindenható Istent, az áldás és a vigasztalás forrását (2Móz 6:3; Zsolt 91:1). A Jahve név,3 amit ÚR-nak fordítanak, Isten szövetségi hűségét és kegyelmét hangsúlyozza (2Móz 15:2-3; Hós 12:5-6). 2Móz 3:14-ben Jahve így mutatja be magát: "VAGYOK AKI VAGYOK" vagy "leszek aki leszek", utalva ezzel népéhez fűződő változatlan kapcsolatára. Alkalmanként Isten még bensőségesebb névvel mutatta be magát, úgy, mint "Atya" (5Mózes 32:6; Ézsaiás 63:16; Jeremiás 31:9; Malakiás 2:10), Izraelt pedig "elsőszülött fiamnak" nevezi (2Móz 4:22; vö. 5Móz 32:19).
Az Atya kivételével Isten újszövetségi nevei az ószövetségiekkel azonos értelmet hordoznak. Az Újszövetségben Jézus azért használta az Atya megszólítást, hogy szoros és személyes kapcsolatba hozzon bennünket Istennel (Máté 6:9; Márk 14:36; vö. Róma 8:15; Galata 4:6).”                             (A hetedik napot ünneplő adventisták hitelvei 27-28- oldal)

Természetesen ez a liberális (francia eredetű) szabadkőművességre nem vonatkozik.

• A szabadkőműves mozgalom a felvilágosodás eszméit vallja. A felvilágosodás ’istene’ a szellem, a gondolkodás, a ráció. Nem mintha a Biblia tagadná a gondolkodást, de nem engedi, hogy bármi elfoglalja Isten helyét. „Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptomnak földéről, a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.”  2Mózes 20:2-3.
• A felvilágosodás középpontjában az emberi gondolkozás, az EMBER áll, míg a bibliai világkép középpontjában: Jézus!
• Vallásszabadsága a következő jellemzője a szabadkőművességnek. A Biblia szemszögéből nézve az ember elidegeníthetetlen joga, hogy élhessen ezzel a szabadsággal. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a Biblia nem pluralista szemléletű. Csak két út van; az élet vagy a halál útja. (5Mózes 30:19.)
• A páholytagok vagyoni és társadalmi helyzetétől független egyenlőséget élveznek a szervezeten belül. Ez a mondat akkor lenne igaz, ha az utolsó két szó nem lenne benne. Ha összegyűlnek a páholy tagok, akkor teljes testvériség, egyenlőség, ha kimennek a teremből, visszaállnak a különbségek. A Biblia szerint Isten „az egész nemzetséget egy vérből teremtette.” (Apcsel 17:26.) Tehát testvérek és egyenlők vagyunk.
• Többé-kevésbé megegyezik a Biblia szemléletével, hogy az egyes tagok a „só” szerepét kívánják betölteni a világban és fontosnak érzik a jótékonysági tevékenységet.
• A zárt működés és a titoktartás amiről nem derül ki pontosan, hogy mire terjed ki, misztikussá és titokzatossá teszi a szabadkőművességet.. Ezzel szemben a Biblia a nyíltságot, a nyilvánosságot tanítja. Jézus a következőket mondja: „Felelt néki Jézus: Én nyilván szólottam a világnak, én mindenkor tanítottam a zsinagógában és a templomban, ahol a zsidók mindenünnen összegyülekeznek; és titkon semmit sem szólottam. Mit kérdesz engem? Kérdezd azokat, akik hallották, mit szóltam nékik: ímé ők tudják, amiket nékik szólottam.”  (János 18:20-21.)

Ahogy a bevezetőben említettem, ez sok gondot okoz a mozgalomnak.

• Míg a Biblia nem tesz különbséget férfi és nő, zsidó és pogány, szolga és szabad között, addig a szabadkőműves mozgalomban végig találkozhatunk negatív diszkriminációval.

• A szabadkőművesség a 18. század hátterén alakult ki. Erre az időre az emberek csalódtak a vallásban, az eszmékben és mintegy ’vallás pótlékként’ lépett fel. Ez adta népszerűségét. Amit az erejét vesztett vallás nem tudott megtenni, azt várták a szabadkőművességtől.
• Akárhogy vesszük, a szabadkőművesség a misztikussága ellenére sem vallás, vagy ha az akar lenni, nem a Biblia szerinti hit, amely megmutatja a bűnös ember számára a megváltás útját.

-    Egyik veszélynek – a Biblia szemszögéből nézve – ezt látom.

-   Rendelkezik néhány olyan jellemzővel, ami a vallásnak is jellemzője: erkölcs, jótékonyság, misztikum… Ezért az emberek biztonságban érezhetik magukat, mert „jó” helyen vannak. Ezt érezték a zsidók is, mégsem voltak jó helyen. (János 8: 36, 42.)

• A szimbólumok megértésével, tanulmányozásával akarnak növekedni, fejlődni. A Bibliában nem a szimbólumokat kell tanulmányozni, hogy nagyobb ismerethez jussunk, hanem azokat az eseményeket, lelki folyamatokat, amikre a szimbólumok emlékeztetnek. A szimbólumnak nincs értéke, hanem csak annak, amit takar. Pl.: keresztség, úrvacsora, kereszt.

A keresztségnek nincs értéke, ha nem jár megtéréssel, csupán kifejezi, hogy aki    megkeresztelkedik:

• Meghalt a bűnnek
• Feltámadt egy új életre
• Megtisztult bűneiből
• Hisz Jézus halálában és feltámadásában
• Szövetséget kötött Jézussal
• Jézus követőjévé, bizonyságtevőjévé vált

A keresztség egy emlékoszlop, hogy a megfogható dolgok visszaemlékeztessenek a lélekben lezajlott folyamatokra, megtapasztalásokra.

Összefoglalva. A szabadkőművesség nehezen mérhető a Biblia mérlegén, mivel nem találtam sok kapcsolódási pontot a mozgalom tételei és a Biblia tanításai között. Inkább egy olyan filozófiai irányzatnak látom, amely valamilyen szinten hatást gyakorol a közéletre, kultúrára és a társadalomra. Az, hogy ez a hatás mennyiben pozitív, ill. negatív, egy ilyen rövid tanulmányban nem lehet részrehajlástól mentesen kiértékelni.

Ha a Szentírás lesz életünk zsinórmértéke, és hozzá szabjuk életünket, akkor nehezebben tévedünk el az élet útvesztőiben!

Gyürüs Istvánné

2010. október 19.

---

Forrás: http://www.bibliai-kincsestar.hu/news/szabadkomuvesseg/

A szabadkőműves Kazinczy

SZÉPHALOM

A 13-16. században épült katedrálisok, kastélyok, erődök kőművesmesterei közül a legnagyobb tisztelet a munkájukat tökélyre fejlesztő épületszobrászoknak járt: ők a jobban munkálható szabad kővel dolgoztak. Így lett nevük: szabadkő-műves.

Szathmáry-Király Ágnes

2014-02-25 07:40

Orpheus

A szabadkőművesség asszociációja a köznyelvben a titkos társaság, az alkímia, a templomos lovagok kincse, a Szent Grál, a pénzvilág totalitárius diktatúrája és az ezekhez hasonló misztikus, többnyire pejoratív tartalmak. Ezt közvetítik, sugallják és sulykolják a hollywoodi sikerfilmek. Ezért sem véletlen, hogy a Széphalomra látogatók egy része egyetlen ítélettel elintézi Kazinczy Ferenc illuminátusokhoz való viszonyát, amikor szabadkőműves kötényét, szalagját vagy melltűjét meglátja az Emlékcsarnok vitrinjében. A nyelvújítót 1783-ban Orpheus néven avatták az Erényes kozmopolitához címzett rend miskolci páholyának tagjává, titkárhelyettesi tisztséget kapott, majd egy évre rá a rózsakeresztes kör tagjává emelték Fichtenbaum Kálmán néven. A gyűléseket a széphalmi mester olvasókörnek, irodalmi körnek és művelődési fórumnak tekintette, ahol vitaesteket, előadásokat szervezett. Ezeket a tényeket azonban kevesen tudják. Néhány éve egy fiatalember az Emlékcsarnok vendégkönyvébe becsmérlő szavakat írt Kazinczy Ferencről szabadkőműves múltja miatt. Tavaly tavasszal ez a férfi családjával együtt visszatért a széphalmi birtokra, és megkérte a tárlatvezetőt, adjon lehetőséget egykori bejegyzése törlésére, mondván, hogy annak idején őt félretájékoztatták Kazinczy Ferenc és a rend viszonyáról, de ma már – alaposan tanulmányozva a témát – tisztán látja, hogy a mester hithű keresztényként, protestáns főgondnokként távol tartotta magát az okkult tudományoktól. A vendégkönyvben hagyott egykori bejegyzése –tájékozatlanságának jele – pedig nyomta a lelkét, és zarándoklatával kívánta jóvátenni azt.
Kevés olyan előadást hallani, amely tudományos kutatásokra alapozva közelíti meg az okkult tevékenységeket, alkimistákat, rózsakereszteseket, illuminátusokat vagy a maszonériához kapcsolt nagy összeesküvés-elméleteket, pláne Kazinczy Ferencet a középpontba állítva. A Magyar Nyelv Múzeuma Testvérmúzsák címmel indított közművelődési előadás-sorozatán – melyet a korszak jobb megismerése miatt indított az intézmény – Kiss Endre József, a Sárospataki Református Nagykönyvtár igazgatója beszélt a birtok egykori tulajdonosának maszonériához fűződő viszonyáról: „Azért fontos ezt a helyzetet tisztázni, mert a 18. századi szabadkőművesség – melyhez Kazinczy Ferenc is csatlakozott – még a 19. századival sem mérhető össze, nemhogy a 20. századival vagy napjainkéval. Ennek hiányában pedig torzul annak megítélése, hogy Kazinczy hogyan viszonyult valójában az illuminátusokhoz.”

Az építészettől a politikáig

A máig csodált, 13-16. században épült katedrálisok, kastélyok, erődök kőművesmesterei közül a legnagyobb tisztelet a munkájukat tökélyre fejlesztő épületszobrászoknak járt, akik a jobban munkálható szabad kővel dolgoztak. Innen kapták nevüket: „szabadkő-művesek”. Az építkezéseken külön pihenőhelyet, páholyt alakítottak ki, ahol szerszámaikat tartották, és ahol sajátos rituálé keretében átadták tudásukat a következő nemzedék arra érdemes tagjainak. Az idővel intézményesült páholyok szétmorzsolódásához a nagy megrendelések megszűnése vezetett inkább, mintsem az a tény, hogy e zárt társaságokat más céhek és sok közember is Isten törvénye ellen vétő testületeknek tartotta. Ez a közvélekedés ugyan a betiltásukat eredményezte, mégis titkos társaságként – sajátos szimbolikát, jelrendszert használva – tovább működtek. Közösségi összejöveteleiken ekkor már a szaktudás helyett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a spiritualitás. Az eszmék helyett mégis fontosabb volt a betevő falat, így a munkakeresés szétzilálta a páholyokat.
A maszonéria újabb hulláma a 18. században jött el, amikor tucatjával alakultak titkos és nem titkos társaságok, amelyek a középkorihoz hasonló szimbolikával éltek, jelképrendszerük hagyományosan a szobrászok szerszámait – körző, szögmérő, függőón, kalapács stb. – használta, de éltek más, általában a természettudományokhoz köthető tárgyak képeivel is. Ez a szabadkőműves eszme viszonylag későn érte el az Osztrák-Magyar Monarchiát. Európa nyugati országaiban már a ’20-as években megalakultak az első páholyok, míg a birodalomban csak Mária Terézia uralkodásának elején, 1742-ben, Bécsben hozták létre azt főúri és nemesi családok tagságával. Sőt, egyházi méltóságok is csatlakoztak, hiszen a rend feltételként szabta a belépéshez a keresztény vallás gyakorlását, a béke tiszteletben tartását, azt, hogy nem vesznek részt egyházi vagy világi hatalom elleni összeesküvésben. Az a nemesi értelmiség gyűlt össze ezekben a páholyban, amely tenni akart a hazáért.
Kazinczy korát a szalonképes szabadkőművesség jellemezte. A rendbe többeket az itt szerezhető kapcsolati tőke, a karrier lehetősége csábított, vagy éppen a humanista programokhoz kapcsolódás, de persze akadt olyan is, akit mégis inkább a titkos társaság misztikuma, az alkimista kutatások csábítottak. A szabadkőműves mozgalmat idővel a hatalom és a közvélemény is a francia forradalmat előkészítő folyamatok szervezőjeként, eszmék terjesztőjeként azonosította. Ezért működését több országban betiltották, a szervezetet felszámolták, az illegálisan tovább működő csoportok pedig jelentéktelenné váltak. Ha ezt a történetiséget évszámokban nézzük, akkor látható Kazinczy tényleges páholytevékenységének tiszavirág-életű volta: 24 évesen, 1783-ban belépett a rendbe, egy évre rá II. József meghozta az első rendelkezést a szabadkőművesség ellen, majd az I. Ferenc által 1795 júniusában hozott törvény az egész Monarchiában betiltotta a működését. Ez Kazinczyt már nem érinti, mert egy évvel korábban börtönre ítélték a jakobinus mozgalom egyik szereplőjeként a Martinovics-perben. Magyarországon a köztársaságpárti szervezkedés résztvevőit a szabadkőművesekkel azonosították, ami Kazinczy számára hat és fél év várfogságot, valamint kettétört karriert jelentett. 1801-ben szabadult, de ekkorra már a magyar szabadkőművességnek is vége volt, az összes páholyt törvényen kívül helyezték.

A nyelv a „Nemzet aranya”

Kazinczyt főnöke, későbbi apósa ajánlására avatták be a rendbe. A kassai tanulmányi kerület igazgatóját, Török Lajost a természettudomány szenvedélyes vegyészként tartja számon. Kolera ellen alkalmazott Rusz tinktúrája a kor csodaszerének számított. De az alkímia is vonzotta: az örök ifjúság titkának kutatása is felkeltette figyelmét. Apósának ezeken a próbálkozásain Kazinczy csak mosolygott feleségével, Sophieval. A rokonságon kívüli, okkult szertartásokban részt vevő szabadkőműveseket azonban megvetette, iszonyodott az „ördögöket segítségül hívó” praktikáktól, ezeket „haszontalanságnak, esztelenségnek, bolondságnak” tartotta, és ezt a véleményét többször is papírra vetette, többek között Aranka Györgynek. Apósával talán azért is volt elnézőbb, mert látta, hogy Sophie milyen sikerrel alkalmazza a növényeket gyógyításra nemcsak családjában, de a hozzá forduló falusiak körében is. A könyvet – melyet ma a Kazinczy Emlékcsarnok őriz – Török Sophie az apjától kapta, és az abból szerzett tudása miatt majd száz évvel korábban még boszorkánysággal vádolták volna.
Kazinczy Ferenc a szabadkőművességben egy nemesebb erkölcsiséget, tisztább gondolkodásmódot keresett. A nyelvújító a maszonériát éppúgy művelődéspolitikai eszköznek tekintette, mint a levelezést, a publicisztikát, a megteremteni vágyott Magyar Tudós Társaságot. A haladó és emelkedő nemzet látomásának jegyében művelte nyelvünket és szervezte irodalmunkat ebben a körben. Egy ilyen fórum alkalmával tett javaslatot arra, hogy az eddig német és latin nyelvű páholyok mellett indítsanak magyar nyelvűt is. Indítványára évek múltán az erdélyi testvériség nyelvművelő társaságot hozott létre, melynek előremozdítója barátja és levelezőtársa, Aranka György volt.
A felolvasások Kazinczy publicisztikájában is folytatódtak. Orpheus címmel Kassán indított folyóiratának célja a felvilágosult eszmék propagálása, a nyelvművelés és a nemzeti önismeret gyarapítása volt.
A fogság utáni Kazinczy Ferenc, akiről a tankönyvek is írnak, már levetkőzte fiatalkori naivitását, idealizmusát, amit ezekben a „szektákban” szívügyeinek – irodalomszervezés, nyelvújítási és népművelési feladatok – megvalósításához akart felhasználni.  Ezután karriert már nem futhatott be, mégis megtalálta a módját, hogyan szolgálja nemzetét.

---

Forrás: http://www.magyarmuzeumok.hu/tema/1693_a_szabadkomuves_kazinczy_

Könyv a szabadkőműves építészetről

Szentpéteri Márton · 2013.08.25

James Stevens Curl megújult könyve a szabadkőműves építészetről

A világhírű ír építészettörténész, James Stevens Curl nemzetközi szakmai körökben méltán alapművé vált The Art and Architecture of Freemasonry (Batsford, 1991) című könyvének szinte semmilyen érdemi hazai visszhangjáról nem tudni. Remélhető, hogy az új változattal már másként lesz.

James Stevens Curl megújult könyve a szabadkőműves építészetről: Freemasonry & the Enlightenment: Architecture, Symbols, & Influences (London: Historical Publications Ltd., 2011).

A világhírű ír építészettörténész, James Stevens Curl nemzetközi szakmai körökben méltán alapművé vált The Art and Architecture of Freemasonry (Batsford, 1991) című könyvének szinte semmilyen érdemi hazai visszhangjáról nem tudni. Ennek feltehetően a honi tudományos körök szabadkőművességgel kapcsolatos – hol ideológiai alapú, hol pedig a téma szövevényességével és az óvatlan kutatót bizony gyakran ingoványos talajra vezető jellegével magyarázható – ódzkodása volt az egyik oka, másfelől pedig a hazai építészettörténészek a szabadkőművesség eszmetörténete iránti érdeklődésének szinte teljes hiánya szolgálhat némi magyarázatul.

Csak remélni lehet, hogy a csaknem teljesen újra írt új változat hálásabb fogadtatásra talál idehaza, még akkor is, ha Curl műve persze nem éppen hibátlan alkotás, különösen ami a skót, illetve angol modern szabadkőművesség történetének, ha mégoly vázlatos áttekintését illeti. Az ír professzor impozáns kiállítású műve korántsem tökéletes tehát, ám ettől függetlenül minden a téma iránt érdeklődő kutató számára inspiráló kiindulási pontként szolgálhat – gazdag illusztrációs anyaga pedig egészen egyedülálló ebben a tekintetben. A könyv hiánypótló voltára vonatkozó megállapításunk még akkor is megállja a helyét, ha tudomásul vesszük, hogy Curl munkája egyáltalán nem lóg ki az angolszász szabadkőművesség-kutatás nagy átlagának abból a sorából, amelyik nemigen figyelmez érdemben a kontinentális, latin utas kőművesség az angolszásztól markánsan különböző történetére és karakterére.

James Stevens Curl könyve komoly szellemi kalandot ígér. Salamon templomának szimbolikus jelentőségétől, és a legfontosabb reneszánsz és kora újkori rekonstrukciós kísérletektől a páholyházak építészetén, a temetők és kertek tervezésében számottevő kőműves szimbolika elemzésén, a mesterlevelek építészeti jelképrendszerének interpretációján, a 18. századi egyiptománia bemutatásán át Mozart Varázsfuvolájának színpadi díszleteiig számos igen izgalmas kérdés kerül terítékre a könyvben, amelyik tulajdonképpen csak egyetlen egy kérdésre nem ad meggyőző választ: vajon miért is adta a híres professzor annak a Szabadkőművesség és felvilágosodás címet? Curl fantasztikus mennyiségű anyagot mozgósít a mérhetetlenül izgalmas téma bemutatása közben, ám az egyszeri olvasónak talán éppen ezért is az a benyomása támadhat a könyv olvastán, mintha az ír szerző nem látná a filológiai erdőtől a filozófiai fát. Bátran kijelenthetjük, hogy a címben felidézett, s ma oly sokaktól feszegetett kérdésben nem Curl adja majd meg a megnyugtató választ az érdeklődők számára, ugyanakkor a Freemasonry and the Enlightenment szinte kimeríthetetlen mennyiségben nyújthat témákat további alapos kutatásokhoz, különösen a mi régiónkban, ahol a szabadkőművesség építészet- és designtörténeti vonatkozásait illetően tulajdonképpen csak közhelyeket pufogtató, komolytalan munkákkal találkozhatni, ha egyáltalán.

Curl könyve első sorban azok számára szolgálhat rendkívüli szellemi munícióval, akiket a posztmodern építészet és design hőskorában olyan divatossá lett kérdések foglalkoztatnak ma is, mint az építészet nyelve vagy a narratív design kérdései. Ezek a témák ugyanis a posztmodern építészet és design letűnte után is megfontolásra érdemesek maradtak, sőt! A posztmodern hőskorában inkább divatos szlogenek szintjén, semmint alapos elemzések formájában megfogalmazott problémák ma végre valódi feldolgozásért kiáltanak, márpedig az európai építészet- és designtörténet ilyen irányú vizsgálata elképzelhetetlen a szabadkőművesség eszmetörténeti jelentőségének és az anyagi kultúrában megtestesült voltának számba vétele nélkül. A kőművesség kulturális kontribúciója ugyanis szépen példázhatja azt a tételt, amelyet Nigel Cross – a posztmodern narratív építészet pápája – fogalmazott meg, s amely szerint az építészet a klasszikus modern megjelenése előtt jelentős narratív potenciállal rendelkezett, ez azonban a Le Corbusier és Walter Gropius-féle modernista tervezőknek köszönhetően feledésbe merült. Renato De Fusco, az olasz designelmélet doyenje a kérdést hasonlóan értelmezte, szerinte az alapvetően konformatív jelműködésre épülő építészet bizonyos korokban erőteljesebb reprezentatív szerepet vállalhat, ahogyan például az alapvetően reprezentatív festészet is koroktól függően lehet éppen konformatívabb is. Ez utóbbira remek példát nyújtanak a barokk mennyezetfreskók, az előbbire pedig az olyan jelképes erejű építészeti alkotások, mint az architecture parlante híres példái, amelyekről Curl könyvében is olvashatni – ezernyi más releváns példa mellett természetesen.

---

Forrás: http://obeliscus.hu/hu/content/james-stevens-curl-meg%C3%BAjult-k%C3%B6nyve-szabadk%C5%91m%C5%B1ves-%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szetr%C5%91l