A Szegedi Tudományos-Fantasztikus Író-Olvasó és Alkotótábor, azaz Szefantor (a rövidítés keresztanyja Trethon Judit) 1985 nyarán jött létre. A rendezvény Magyarország legrégebbi és leghosszabb (9 napos) scifi eseménye. Ezen 2014-ben az elő előadás a szabadkőművességről szólt.
Posted by sheenard on 22nd augusztus , 2014
Többszöri
halasztást, időpontváltozást, titkolózást követően, az est beálltával
végre sor kerülhetett az idei nyári tábor első – nem zenés –előadására. A
sötét drapériával bevont kisteremben a projektor fénye villódzott az
arcokon, a Fehér-tó környéki szúnyogok pedig tömeges véráldozatot
mutattak be a kószán kaszáló emberlábakon.
A kínos csittek, tétova pisszek és „nem mondhatom meg, hová ment apa ma este” világába kívánt betekintést nyújtani
Kerekes B. „Chookee” László
vallástörténész, ős-tábortag. Az alapfogalmaknál kezdve először is azt
körvonalazta, mitől titkos egy társaság. A csoportosulás, a tagság,
szabályzat, felépítés, beavatás, tanítás és tevékenység legalább
valamelyikének titkossága az alapkövetelmény.
Léo Taxil estén keresztül léptünk közelebb a
főtémához, a szabadkőművességhez. A jezsuita tanulmányokat folytató
francia kilépve az egyházból szabadkőműves lett, majd újabb
pálfordulással onnan is kiugorva tömegesen jelentetett meg írásokat a
titokzatos társaságról, beavatási szertartásaikról. Az „itt egy testvér,
ott egy hulla” jellegű orgiák leírásán bőven csámcsoghatott a katolikus
egyház, az általuk újra megbecsültté vált Taxil azonban önleleplező
előadáson vallotta meg, minden írása porhintés, és szerinte kár, hogy
nem ment messzebbre.
A
fenti példa mutatta, nem bízhatunk meg a titkos társaságokról
szivárogtatott információkban. A forrásokat legalábbis kétkedve kell
kezelni, nehéz fogódzót találni a hiteles ismeretek szerzéséhez.
A szabadkőművesség, mint erkölcsi értékeket, a szellem szabadságát
valló mozgalom alapítása homályba vész, skót vagy angol eredetű.
Az andersoni alkotmány értelmében a szabadkőműves (mason / maçon)
békés, erkölcsös és megfontolt alattvaló, akinek tartoznia kell egy
páholyhoz, tisztelettel tartozik páholytársai iránt, vallásról és
állampolitikáról nem vitázik, az ember és társadalom szüntelen
jobbításáért fáradozik. A Beavatott Kereső a Műveltség segítségével
közelít a Nagy Mű felé (László B. meglátása szerint ez utóbbi nem más,
mint a görög ábécé egy betűje).
Bárki nem lehet páholytag, érett korú, jó és igaz, szabadnak
született férfi, lehetőleg nem szegény sorú, nem lehet rossz erkölcsű. A
felvételi procedúra közel sem sétagalopp, ajánlás, ellenőrzés, fekete
és fehér golyókkal történő titkos szavazás (már egy fekete golyóval is
lehet vétózni!), újabb ellenőrzés (indiszkrét vendég a
könyvtárszobában), meghívás és szellemi végrendelkezés utáni beavatás
során válhat valaki a titok részévé. A beavatáson nincsenek hullák,
nincsenek csontvázak, nincsen torokra tartott tőr, sőt, beavatás sincs,
sőt, ez az előadás sincs. De kanyarodjunk vissza: a beavatott
szabadkőműves lehetőséget kap, hogy „átlásson a leplen”, közel kerüljön a
mélyebb összefüggések megértéséhez.
Egyesek 33 szintről beszélnek a szervezeten belül, de 3 biztosan (?)
létezik: inasok, legények és mesterek (Énoch királyi boltíve, a Rézkígyó
lovagja és némely szint mindenesetre izgalmasan hangzik, a 23. szintet
képező Sátor Ura pedig egyből sok táborlakót gyanússá tett a másik
szemében…).
A szabadkőműves jelképeket az amerikai egydollároson is szép számmal
megfigyelhetjük, a beavatási szerszámok a mindennapok részei: véső,
kalapács, körző és vonalzó, emelő, szögmérő, vakolókanál és szintező.
Szóba került a kereszténység finoman szólva is ambivalens viszonya a
társasághoz (többszöri tiltás, kiközösítések, húzd meg – ereszd meg
viszony), a fenyegetést a nagy egyházak részére elsősorban az
jelentette, hogy a szabadkőművesség – legalábbis annak irreguláris,
francia eredetű ága – nem vár el vallásosságot a tagoktól.
Közismert magyar szabadkőműveseket is említett Chookee, ahogy a magyar páholyok történetét is sorra vettük.
Egy érdekesség: Magyarországon egyedülálló módon egyesült 1886-ban az
angolszász típusú, vallásosságot elváró reguláris és az irreguláris
nagypáholy. A szabadkőművességet nálunk is hol tűrték, hol tiltották,
II. József királynak például kalapos, kőművesnek viszont alapos volt, míg 1795-ben utódja,
Ferenc császár vagy 1950-ben
Kádár János
erőteljesen tiltotta a tevékenységet. 1989 óta újra működhetnek a
páholyok, a róluk szóló megbízható információk száma viszont nem lett
sokkal több.
Végezetül igazolásra került, hogy nem helyes oly módon feltenni a
kérdést: vallás-e a szabadkőművesség. A kultusz, a papság és a
transzcendenssel való kapcsolatteremtés hiánya, a liturgiák
különbözősége mellett kevés egyezést jelent, hogy mindkettő
eszmerendszer erkölcsi szabályokat foglal magába. Kacskaringós
beszélgetést, nézetcserét eredményezett a lezáró szakasz, a hallgatóság
soraiban ülők hosszan találgatták egymás szintjét, na meg hogy kit visz
el legközelebb a félelmetes Kadosh lovag oda, ahol már csak beavatási
kellék lehet belőle.
S. Z.
A cikk a Szefantor Kurír 2014 augusztus 10.-i
számában jelent meg.
Forrás:
http://szefantor.sfblogs.net/2014/08/22/paholybol-nezve-avagy-a-nyiltan-titkos-tarsasagok-legkomivesebbike/
Bejegyzések
