A bejegyzések listája

2003. április 2., szerda

Szabadkőműves teokrácia?

Ez is egy lehetséges olvasata a szabadkőműves céloknak, ami ugye Salamon templomának újjáépítése, értsd: a világ újjáépítése. Azonban ez az új teokrácia sehol sem alakult ki, legfeljebb gőzös lázálmokban. Nem is alakulhatott, hiszen a szabadkőművesség messze nem játszott akkora szerepet a társadalmi változásokban, fejlődésben mint akár ők maguk, akár ellenfeleik állítják. Legfeljebb valamiféle kovász szerepét töltötték be rajtuk kívül álló okokból kialakult eseményekben, ahol bizony gyakran le is maradtak a változások mögött.

Ennek az oka véleményem szerint az lehet, hogy világmegváltó céljai ellenére a szabadkőművesség végtelenül konzervatív szervezet, előretekintés helyett hátrafele néz, a változó világhoz, korokhoz való igazodás helyett makacsul ragaszkodik elavult hagyományaihoz. Ha pedig több száz éves vajúdások után valami mégis csak megújul - női és vegyes szabadkőművesség, ateisták, nem keresztények és színesbőrűek felvétele, stb. - akkor ez is felemás módon, egymástól mereven elszakított, egymás szervezeteit el nem ismerő szakadár mozgalmak, "szabadkőműves szekták" keretében megy végbe.

Az a gyanúm, hogy ezen már nem is lehet változtatni. Mindez az eredendő születési hiba következménye, hogy fiktív eredetlegendára építve - amit nyilván a legitimációs bázis megteremtése érdekében használtak - a múlt örökségét továbbvivő, tradicionalista szellemiséggel itatták át szertartásaikat, tevékenységüket. A belső szervezetet, rítusokat, titkokat, több száz éve lényegében változatlanul használják. (Itt jegyzem meg, hogy nem hiszem el azokat az állításokat, ami szerint pl. a titkos jeleket a nyilvánosságra kerülésüket követően megváltoztatták volna. Erre egy ilyen kiterjedt szervezet esetében egyszerűen nincs mód, másrészt ezek túl mélyen beágyazódtak a szimbólumrendszerbe ahhoz, hogy változtatni lehessen rajtuk, továbbá számos különböző idejű forrás ugyanúgy írja le őket.)

Ami a szabadkőművességben rendkívül vonzó volt, az a résztvevők egyéni és társadalmi csoportkénti emancipációs törekvéseinek támogatása, az egyenlőség egymás közötti megvalósítása. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb kérdés a vallási és származási egyenlőség, különösen a zsidóság szempontjából. A női emancipációról sajnálatos módon lemaradtak, legalábbis a "mainstream" szabadkőművesség. (Azért azokat az indokokat, amire egyesek hivatkoznak a nők fel nem vehetőségével kapcsolatban, utoljára a női választójog ill. választhatóság jogának vitáiban hozták fel, s nem éppen a haladás bajnokai.)

Magyarországon egy időben a nemzeti hátrányos helyzet megszüntetésében érdekelt nemesi, később a polgárosodás során a gazdasági erővel rendelkező, de társadalmilag, politikailag hátrányos helyzetben levő polgári rétegek emancipációs törekvései vezettek a páholyok szaporodásához. (Egyesek szerint a ma Magyarországon hiányzó erős középosztály lehetne a bázisa a hazai szabadkőművességnek. Attól tartok ez kevés lenne, ill. lesz hamarosan. A mai megerősödő polgárság ugyanis politikailag, társadalmilag is erősödik, tehát nincs, ill. nem lesz szüksége emancipációs igényeinek pótcselekvések útján történő kielégítésére.)

Ami a legnagyobb gátja a szabadkőművesség terjedésének, az a hihetetlenül szabályozott rituálék rendszere, ami még a világ problémáiról szóló előadásokat (rajzolatokat) is átitatja. Ez általában a mai ember számára idegen és taszító. (Ha viszont a rituálékat kedvelőket tekintik elsődleges merítési bázisnak, akkor bizony erősen elcsúszhatnak a misztikus szellemiség irányába.)

Úgy 12 éve kezdte el tevékenységét néhány újjáalakított páholy. Ha havonta 2-4 alkalommal "dolgoztak", akkor kb. három havonta felvehettek 2-6 "keresőt". Az egy páholyból kiindulva a 12 év alatt 100-300 új szabadkőművest jelent, azaz mára minden páholy minimum három, maximum 9 új páholyt hozott volna létre. Az a gyanúm, erről szó sincs. Kíváncsi lennék a lemorzsolódás arányaira az egyes páholyokban, azokkal lehetne igazán verifikálni feltételezéseim helyességét (vagy helytelenségét).

Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=29296321&t=9027376

Nincsenek megjegyzések:

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum