Szabadkőműves professzor az összeesküvés-elméletekről

A MOHA (Mindent az Oktatásról Hallgatóknak) azaz az egyetemisták, főiskolások ingyenes magazinja egy rövidségében is informatív interjúban vázolja fel az összeesküvés-elméletek struktúráját, hatásmechanizmusát.

A Helmut Reinalterrel, az Innsbrucki Egyetem professzorával B. Simon Krisztián (az online lap Eszme rovatának vezetője, a Magyar Narancs külsőse) készítette interjúnak már a címe sokatmondó: „Nem több puszta kitalációnál”.

Helmut Reinalter kifejti, hogy az összeesküvés-elméletek népszerűségét a bonyolult történések leegyszerűsítésének vágya; identitás- és tudásképző, valamint a legitimáló hatása; ellenségképző funkciója adja - azoknak, akiknek erre szükségük van. Az összeesküvés-elméletek legtöbbje bizonyos démonizált kisebbségeknek a társadalomra gyakorolt állítólagos hatását festi le sötét színekkel. Az összeesküvők szerepét a leggyakrabban az illuminátusokra, a szabadkőművesekre, a zsidókra, a szocialistákra, a kommunistákra stb. osztják.

A modern technológiák, az Internet pedig ezeknek az elméleteknek az elterjedésében játszik nagy szerepet.


A teljes interjú: http://www.mohaonline.hu/eszme/%E2%80%9Enem_tobb_puszta_kitalacional%E2%80%9D

Helmut Reinalterről a Wikipédia: http://de.wikipedia.org/wiki/Helmut_Reinalter