Üldözött eszmék: A szabadkőművesség Magyarországon

„Olyan bűnöket kennek a szabadkőművesekre a klerikálisok, mint a katakombákban agitátorkodó keresztényekre valamikor a római hivatalnokok.”
(írja Ady Endre, aki maga is tagja volt a szervezetnek)

Már a XVIII. század Európájában sem volt tanácsos szabadkőműves gondolatokkal hivalkodni.
Derék Mária Terézia elhivatottan üldöztette a páholyokat. Fia és utódja, II. József a francia forradalom eszméitől félve, a Martinovics-összeesküvés után, 1795-ben betiltotta a szabadkőművességet a monarchiában.
A kiegyezést követően, 1868-ban engedélyezték először újra szabadkőműves páholyok megalakulását. Egyfajta szövetségi egyesülés volt a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy létrejötte 1886. március 21-én, Pulszky Ferenc politikus, régész, művészettörténész vezetésével.
A nagyrészt értelmiség alkotta, emberbaráti és jószolgálati szervezet fejlődésének Európa-szerte az I. világháború szabott újabb gátat. Magyarországon először a Tanácsköztársaság idején tiltották be a szövetség működését. A kegyelemdöfést az 1920. május 18-ai belügyminiszteri (Dömötör Mihály) rendelet adta meg. Sorsfintor, hogy mindkét kabinet miniszterei közt voltak szabadkőműves páholytagok.
A erősen nacionalista fajvédők később még az 1918/19-es forradalmakért, majd a trianoni békéért is a szabadkőműveseket (és a zsidókat) tették felelőssé.
Az 1949-1951 között újra működő időszakot „rövid, második virágkornak” is nevezhetjük. Kezdetben Supka Géza (a Könyvnap kitalálója) volt a választott nagymester, majd 1949-től Benedek Marcell (szabadkőműves Benedek Elek fia, Kossuth-díjas irodalomtörténész). Benedek programmondata: „Szépen élni, amíg lehet, és szépen meghalni, amikor kell”.
Sztálin nagyon szorgalmazta a mozgalom felszámolását. Rákosi Mátyás, MKP főtitkár – mivel maga is ösztöndíjat kapott a szabadkőművesektől gyermekkorában – amíg tudott, ellenállt az orosz vezető nyomásának.
A vég elkerülhetetlen volt: 1950. június 12-én az ÁVH-sok betörtek a Podmaniczky utca 45. szám alatti páholyba. Az ÁVH az összes páholyt feldúlta, a berendezéseket elhurcolták, vagy elrabolták. A páholyok betiltását az akkori belügyminiszter, Kádár János írta alá. A háttérben a „főgonosz” Révai József népművelési miniszter elkötelezett tevékenysége is meghúzódott.
Nálunk – más országokkal ellentétben – nem voltak szabadkőműves perek, a rendelet pusztán a „titkos szervezet megszűnéséről” szólt. A szabadkőműves munka folytatódott, de nyíltan nem lehetett tevékenykedni. Benedek Marcell lakásán zajlottak titkos összejövetelek.
Végül, 1989. augusztus 15-én hosszas külföldi és magyar előkészület után az óbudai Zichy-palotában újjáalakult a Magyar Symbolikus Nagypáholy, Galambos István nagymester vezetésével. Már ebben az évben megszerveződött az Árpád, a Deák Ferenc, a Galilei, az Egyenlőség, stb. nagypáholy, ám ők a szabályok értelmében már csak működő nagypáholyhoz tartozhattak – ezeket az osztrák nagypáholy fogadta be.
Az 1874-ben (szabadkőműves időszámítás szerint 5874-ben) alapított belső folyóiratot, mely a Kelet címet viselte, 1992-ben indították újra, az azóta elhunyt történészprofesszor, Pók Lajos szerkesztésében.

Mini BIO a szerzőről: Kovács András

Újságíró, riporter, szerkesztő, producer. Korábban az MTV kötelékében dolgoztam, aztán szállítottam be külsős műsorokat az ATV-nek, de jött a webes őrület és megalapítottuk a GazdaságTV.hu-t. Emellett szívesen dolgozom kisebb-nagyobb kreatív projekteken, mint pl. a Publik.hu.

0 comments

Szólj hozzá!

Lalo5555

2014/01/17 at 09:26 - Válasz

Az írás nagyon tömör, objektív, de sajnos hibákat tartalmaz:
Mária Terézia ugyan nem kedvelte a szabadkőműveseket, a rendőrséggel zaklattatta a páholyűléseket, de mivel férje, I. Ferenc német-római császár is szabadkőműves volt, végső soron azért elfogadta a működésüket.
II. József 1790-ben meghalt, tehát nem tilthatta be 1795-ben a szabadkőművességet. Ezt unokaöccse, Ferenc követte el, aki apja, II. Lipót rövid regnálása (1790-1792) után lett az uralkodó.
A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy létrejötte azért egyesülés, mert 1868 után két különböző nagypáholy (a Jánosrendi és a Nagy-Oriens) működött egymással rivalizálva, majd hosszas tárgyalások után sikerült közös szervezetet alakítani.
Pulszky Ferenc már a Jánosrendi nagypáholynak is vezetője, nagymestere volt, s olyan tekintélye, hogy az egyesülés után is őt választották meg nagymesternek.
Rákosi Mátyás nem gyerekkorában, hanem fiatalkorában, felsőfokú tanulmányai alatt kapott ösztöndíjat a Galilei körtől, amelynek egy ideig titkára volt. A Galilei kör nem tartozott a szabadkőművesség szervezetébe, viszont a radikális szabadkőműves páholyok támogatták. pénzügyileg támogatták.
A Symbolikus nagypáholyt 1989-ben újjáalapító “alapszervezetek” az Árpád, a Deák Ferenc, a Galilei, az Egyenlőség, stb. páholyok voltak természetesen, s nem nagypáholyok.
Az újjáalakult a Magyar Symbolikus Nagypáholy angol irányzatú (konzervatívabb) működésével egyet nem értő szabadkőművesek 2 év múlva saját nagypáholyt alapítottak Magyarországi Nagyoriens néven, s azóta is párhuzamosan működik a két szabadkőműves szervezet, hasonlóan min mint annak idején a Jánosrendi és a Nagy-Oriens.
Üdvözlettel:
Lalo

---

Forrás: http://publik.hu/2014/01/07/uldozott-eszmek-a-szabadkomuvesseg-magyarorszagon/