A bejegyzések listája

2015. október 4., vasárnap

A Kilenc Nővér rövid története

A Kilenc Nővér rövid története

As to the Freemasons, unless she will believe me when I assure her that they are in general a very harmless sort of People; and have no principles or Practices that are inconsistent with Religion or good Manners, I know no Way of giving my Mother a better Opinion of them than she seems to have at present, (since it is not allow’d that Women should be admitted into that secret Society).
Benjamin Franklin to Josiah (1657 – 1745) and Abiah Franklin (1667 – 1752), April 13. 1738[1]
„Ami pedig a szabadkőműveseket illeti, hacsak el nem fogja hinni nekem, amikor biztosítom őt arról, hogy ez általában véve igen ártalmatlan emberfajta, továbbá se elveik, se gyakorlatuk nem összeférhetetlen a vallással és a jó modorral, nem tudok más utat-módot arra, hogy alakíthatnék ki Anyámban jobb véleményt róluk e mostaninál (minthogy nőket nem engednek be ebbe a titkos társaságba).”
Benjamin Franklin levele szüleihez, 1738. április 13-án
Benjamin Franklin belülről ismerte a szabadkőműves társaságok életét, és mind a keresztény, mind a szabadkőműves erkölcs, de legfőképp maga Benjamin Franklin jelleme kizárja, hogy kételkedjünk szavaiban. Anyját, az Old South Church of Christ[2] odaadó hívőjét azok után akarja megnyugtatni, hogy keserűen kifakadt: egyik fiam ariánus, másik fiam arminiánus.
A lybiai Areios presbiter (260? – 336) tanaival már többször foglalkoztunk. Jacobus Arminiusról (Jacob Harmensen, 1560 – 1609) itt annyit elég lesz megemlíteni, hogy radikális vallásmegújító volt, akinek nézetei rokonok voltak Kálvinéival (1509 – 1564), azzal a legérzékenyebb különbséggel, amint ezt a kor vallásvitái a bizánci mintákat megszégyenítő alapossággal kimutatták, hogy Arminius képesnek látta az embert ellenállni az isteni akaratnak, Kálvin nem.[3]
Franklin élete úgyszólván nyitott könyv[4], melyben néhány lap talán összetapadt az idők folyamán. A kevésbé ismert fejezetek egyikébe pillantunk bele.
A szabadkőművesség egy időben nemcsak Amerikában, de Európában is viszonylag szabadon működhetett. A páholyok titkossága, sőt, az egyházakkal konfrontáló működése sem zavarta különösebben a bennük szükség esetén (őket támogató) ellensúlyt látó koronás főket – akik közül többen tételesen szabadkőműves testvérek is voltak –, egészen 1789-ig, amikor megült koronás fejükben a gyanú, hogy a szabadkőművesek működése alapvetően közrejátszott a francia forradalom kirobbanásában. A dolog természetéből adódóan szabatos vizsgálatokat nemigen lehetett lefolytatni, és egy fő, ha koronás, akármennyire is felvilágosult (legalább érdekből), nemigen dédelget magában politikailag korrekt attitűdöt.
1 Lalande
Joseph Jérôme Le Français de la Lande (1732 – 1807)
De most még a szabadkőművesség aranykorában járunk. Benjamin Franklint 1776 végén mint „amerikai minisztert” (ma nagykövetnek mondanánk) a párizsi udvarba küldték, ahol 1785-ig látta el tisztét.[5] Párizsban ekkor több szabadkőműves páholy is működött, a szeretet parancsát az egymás közötti kapcsolataikban olykor elhanyagolva. Az egyik legillusztrisabb közülük A Kilenc Nővér Páholya (a kilenc múzsáról elnevezve).[6] A páholyt 1776 márciusában Joseph Jérôme Le Français de la Lande alapította. (A napvilágot még Le Français-ként látta meg, ám húsz évesen birtokai után hozzáillesztette a ”de la Lande” nemesi utónevet, de a francia forradalom idején biztosabbnak látta a nemesi származásra utaló jeleket mérsékelni a nevében, akkor lett Jérôme Lefrançais de Lalande.)
2 VY_Canis_Majoris,_Rutherford_Observatory,_07_September_2014
VY Canis Majoris a Rutherford Csillagvizsgáló 2014. szeptember 7-ei megfigyelése alapján
A jeles matematikus és csillagász leghíresebb felfedezése a szabad szemmel a csekély fényessége miatt nem látható VY Canis Majoris, a Nagy Kutya csillagkép VY-ja, vagy, ahogy ő jegyezte fel 1801 március 7-én, VY CMa. Ez a ma ismert legnagyobb csillag, átmérője mintegy szelíd 2924636400 km (Napunké másfél millió sincs), Földünktől 4900 fényévnyire található.[7] Lalande a páholy alapításakor  magát Zorobábelhez hasonlítja (az Ószövetségben Sesbassárként szerepel[8]), aki Kr.e. 535 körül a babiloni foglyok első csapatát hazakíséri, és a Templom újjáépítése részben az ő feladata. Ezért mondja Lalande: „egyik kezemben kard, másikban vakolókanál”.
3 JacobVanLooZerubabbelCyrus1655-1660 k
Jacob van Loo (1614 – 1670): Zorobábel bemutatja II. (Nagy) Kurusnak (Kyrosnak) Jeruzsálem alaprajzát (1655-1660 körül)
Lalande bizalmas baráti kapcsolatot köt Franklin-nel, és nemcsak bevezeti őt a páholyba, de Franklin 1779. május 21-től Lalande utódja lesz a páholyt vezető mesteri poszton. Franklin nyilván tudatában van annak, mekkora befolyást jelent a cím.
5 Houdon-Voltaire
Houdon (1741 – 1828): Voltaire (1694 – 1778)
Ő volt Voltaire  ajánlója 1778. április 7-én (azaz nem egészen két hónappal Voltaire halála előtt). A beiktatáskor átölelte Voltaire-t, és kettejüket (szerényen) Solonhoz (Kr.e. 638? – 558), illetve Sofokleshez (Kr.e. 497? – 405?) hasonlította. Voltaire-nek ekkor adta át a róla készített portréját a páholytag Monnet (1732 – 1808?) festő, de a leghíresebb Voltaire-mellszobrot alkotó Houdon is testvér. [9] Franklin a párizsi társaság kedvelt figurája, egészen odáig menően, hogy miután a paróka viseletét visszautasítva tüntetőleg prémsapkát visel, frizuradivatot teremt coiffure à la Franklin néven.[10]
4 Franklin
Trumbull (1756-1843): Benjamin Franklin (1706 – 1790) nyestprém sapkájában – a Franklin-frizura újabb kori rekonstrukciós kísérlete
Hogy kik voltak a tagjai A Kilenc Nővér Páholynak, a szabadkőművesség természetéből adódóan biztonsággal nem megállapítható. A valószínűségi skálának az összeesküvéselméleti felén olyan neveket találunk, mint Lenin (1870 – 1924)[11]. Augustin de Barruel jezsuita abbé (1741 – 1820) a francia forradalom számos prominens figurájáról állítja, hogy tagjai lettek volna a páholynak. Közlései megbízhatatlanok.[12] A másik oldalon olyanok szerepelnek, akik tagságukat maguk sem rejtették véka alá. Az utóbbiak közé tartozik például Dr. Joseph-Ignace Guillotin (1738 – 1814), a páholy alapító tagja.[13] 1778-ban Chamfort-t is beavatták.[14] A zeneéletet harcaival inkább, mint örök értékeivel felkavaró, mindamellett kiugróan népszerű Piccinni (1728 – 1800)  is tagja volt a páholynak.[15]

Franklin és más jeles honfitársai révén erős amerikai hatás étvényesült a páholyban.
Claude Adrien Helvétius kiemelkedő intellektusú szabadkőműves volt. Franklin az ő szabadkőművesi kötényét viselte a saját avatásakor. Özvegyébe, az akkor már nem fiatal Anne-Catherine de Ligniville d’Autricourt-ba Franklin beleszeretett.[16]
6 Claude_Adrien_Helvétius
Claude Adrien Helvétius (1715 – 1771) és Mme Helvétius, Anne-Catherine de Ligniville d’Autricourt (1722 – 1800)
7 James Sharples (American, ca. 1751–1811) 1798
Sharples (1751? – 1811): Médéric Louis Élie Moreau de Saint-Méry 1798-ban
A Wikipédia a hírességeknek mindenesetre terjedelmes, de hivatkozás, bizonyítás nélküli listáját sorolja fel.[17]
És hogy végtisztességként felmentsük Lenint a vád alól: 1790 elején A Kilenc Nővér páholy megszűnt, és nőket is felvevő, nyilvános üléseket tartó „nemzeti társasággá” alakult (le Société Nationale des Neuf Soeurs). Ilyen körülmények közepette a férfias, diszkrét elzárkózáshoz szokott tagság 1792-ben jobbnak látta feloszlatni magát. 1806-ban szabadkőműves páholyként éledtek újjá Médéric Louis Élie Moreau de Saint-Méry mesteri irányítása alatt, bár Napóleonnak (1769 – 1821) nem tetszett az ötlet. A létszám 1827-ben mintegy húszfősre apadt. Ekkor beolvadtak a Szent Lajos Páholyba.[18]

[2] https://www.fi.edu/benjamin-franklin-faq
[3] http://www.theopedia.com/jacobus-arminius
[4] http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/franklin/kozelet.html
[5] https://history.state.gov/milestones/1776-1783/b-franklin
[6] A Kilenc Nővér Páholya
[7] VY CMa
[8] http://biblia.hit.hu/bible/21/EZR/1
[9] Voltaire beavatása…
[10] https://history.state.gov/milestones/1776-1783/b-franklin
[11] http://www.conspiracyarchive.com/2013/11/27/blatant-masonic-temple-right-next-to-lenin-statue/
[12] http://freemasonry.bcy.ca/texts/robison-barruel.html
[13] http://freemasonry.bcy.ca/biography/guillotin_j/guillotin_j.html
[14] Chamfort
[15] Piccinni
[16] Helvétius és özvegye
[17] https://fr.wikipedia.org/wiki/Neuf_S%C5%93urs
[18] A Kilenc Nővér végzete




Forrás: https://sunyiverzum.wordpress.com/2015/10/04/a-kilenc-nover-rovid-tortenete/

Nincsenek megjegyzések:

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum