L. Nagy Zsuzsa a szabadkőművesség Tanácsköztársaság alatti helyzetéről

Hazai szabadkőműves forrásokban - és nyilván erre támaszkodva - más publikációkban is gyakran előkerül az az állítás, hogy a Tanácsköztársaság alatt betiltották a szabadkőművességet. (Ezt gyakran még azzal a képtelenséggel is fokozzák, hogy ezt a betiltást hagyták volna tovább élni a Horthy-korszakban...)

Én átnéztem a Tanácsköztársaság - az első Magyar Népköztársaság - által kiadott jogszabályokat, pontosabban azokat, amelyek a Corpus Juris CD-re felkerültek. Ez a CD elvileg a magyar törvények és legfelsőbb szintű rendeletek  visszamenőleges gyűjteménye.

Azt kell mondanom, hogy a Tanácsköztársaság rendeleteiben a szabadkőművesség feloszlatása nem szerepel. Sőt, általában véve vett egyesületek feloszlatása sem található meg bennük, amelybe beletartozhatna a szabadkőművesség is.


Viszont gyanúra ad okot a gyűjtemény teljességét illetően, hogy a rendelkezések számozása nem  folyamatos, néhol ugrás van bennük. Erre nézve nem találtam magyarázatot, talán arról lehet szó, hogy kiadtak egy rendeletet, aztán visszavonták? Nem tudom. (Ha valaki tudja az okot, legyen szíves írja meg.)

Tanácstalanságomban levélben kérdést intéztem L. Nagy Zsuzsa történészhez, a szabadkőművesség történetének egyik hazai szakértőjéhez ezzel kapcsolatban, aki volt olyan szíves, hogy válaszolt, bár a megoldást ő sem tudta.

L. Nagy Zsuzsa leveléből a kérdéssel kapcsolatos részek:

"Sajnos semmi jót, biztosat nem mondhatok. Én évtizedek óta nem foglalkozom a szabadkőművességgel, a 70-es években is csak azért érdekelt, mert a polgári liberális -demokratikus ellenzékhez valamilyen módon kapcsolódott. ...


A Tanácsköztársasággal kapcsolatban - a második szakaszra vonatkozóan különösen - igen furcsa, sajátos helyzet alakult ki. A proletárdiktatúra különböző kulturális, értelmiségi szervezeteiben jelentős szerepet játszottak szabadkőművesek.


Attól tartok, a Kun Béla kormányzat a szabadkőműveseket egyszerűen nem tartotta komoly ellenfélnek (igazuk is volt), másfelől talán zavaróan hatott sok jeles képviselőjük aktív szerepe. Amennyire rekonstruálni tudom a történteket, kifejezetten a szabadkőművesek ellen semmiféle rendeletet, betiltást nem hoztak. Viszont betiltottak minden polgári, burzsoának, ellenforradalminak és ellenforradalmi gyűjtőhelynek minősített szervezetet. Ebbe a körbe került be a szabadkőművesség.


1919 tavaszán-nyarán nem szabad normális jogi eljárásokat keresni. Miféle állapotok voltak azok, hogy a túszként - májusban elfogott - személyek szakszervezetet alapíthattak, mert dohányt, cigarettát csak szakszervezeti tagok kaptak?


Ha valami nyomra akad, azt csak a napi sajtóban találhatja feltételezésem szerint. Bár én a 60-as - 70-es években néztem a napi sajtót, nem bukkantam speciális közlésre. Ez persze semmit sem jelent. Abban biztos vagyok, hogy Kun Béláék nem tartották komoly ellenfélnek, ellenzéknek a testvériség tagjait, csupán burzsoá hajlamú személyeknek.

Nagyon örülnék, ha értesítene, ha jut valami eredményre."

Hasonlóképpen én pedig a Profán lapok olvasóit kérem, hogy értesítsenek, ha rábukkannak valami konkrétumra a kérdéssel kapcsolatban.