A Kilenc Nővér rövid története
”As to the Freemasons,
unless she will believe me when I assure her that they are in general a
very harmless sort of People; and have no principles or Practices that
are inconsistent with Religion or good Manners, I know no Way of giving
my Mother a better Opinion of them than she seems to have at present,
(since it is not allow’d that Women should be admitted into that secret
Society).”
Benjamin Franklin to Josiah (1657 – 1745) and Abiah Franklin (1667 – 1752), April 13. 1738[1]
„Ami pedig a
szabadkőműveseket illeti, hacsak el nem fogja hinni nekem, amikor
biztosítom őt arról, hogy ez általában véve igen ártalmatlan emberfajta,
továbbá se elveik, se gyakorlatuk nem összeférhetetlen a vallással és a
jó modorral, nem tudok más utat-módot arra, hogy alakíthatnék ki
Anyámban jobb véleményt róluk e mostaninál (minthogy nőket nem engednek
be ebbe a titkos társaságba).”
Benjamin Franklin levele szüleihez, 1738. április 13-án
Benjamin Franklin belülről ismerte a
szabadkőműves társaságok életét, és mind a keresztény, mind a
szabadkőműves erkölcs, de legfőképp maga Benjamin Franklin jelleme
kizárja, hogy kételkedjünk szavaiban. Anyját, az Old South Church of Christ[2] odaadó hívőjét azok után akarja megnyugtatni, hogy keserűen kifakadt: egyik fiam ariánus, másik fiam arminiánus.
A lybiai Areios presbiter (260? – 336) tanaival már többször foglalkoztunk. Jacobus Arminiusról (Jacob Harmensen,
1560 – 1609) itt annyit elég lesz megemlíteni, hogy radikális
vallásmegújító volt, akinek nézetei rokonok voltak Kálvinéival (1509 –
1564), azzal a legérzékenyebb különbséggel, amint ezt a kor vallásvitái a
bizánci mintákat megszégyenítő alapossággal kimutatták, hogy Arminius
képesnek látta az embert ellenállni az isteni akaratnak, Kálvin nem.[3]
Franklin élete úgyszólván nyitott könyv[4], melyben néhány lap talán összetapadt az idők folyamán. A kevésbé ismert fejezetek egyikébe pillantunk bele.
A szabadkőművesség egy időben nemcsak
Amerikában, de Európában is viszonylag szabadon működhetett. A páholyok
titkossága, sőt, az egyházakkal konfrontáló működése sem zavarta
különösebben a bennük szükség esetén (őket támogató) ellensúlyt látó
koronás főket – akik közül többen tételesen szabadkőműves testvérek is
voltak –, egészen 1789-ig, amikor megült koronás fejükben a gyanú, hogy a
szabadkőművesek működése alapvetően közrejátszott a francia forradalom
kirobbanásában. A dolog természetéből adódóan szabatos vizsgálatokat
nemigen lehetett lefolytatni, és egy fő, ha koronás, akármennyire is
felvilágosult (legalább érdekből), nemigen dédelget magában politikailag
korrekt attitűdöt.
Joseph Jérôme Le Français de la Lande (1732 – 1807)
De most még a szabadkőművesség aranykorában járunk. Benjamin Franklint 1776 végén mint „amerikai minisztert” (ma nagykövetnek mondanánk) a párizsi udvarba küldték, ahol 1785-ig látta el tisztét.[5]
Párizsban ekkor több szabadkőműves páholy is működött, a szeretet
parancsát az egymás közötti kapcsolataikban olykor elhanyagolva. Az
egyik legillusztrisabb közülük A Kilenc Nővér Páholya (a kilenc múzsáról elnevezve).[6] A páholyt 1776 márciusában Joseph Jérôme Le Français de la Lande alapította.
(A napvilágot még Le Français-ként látta meg, ám húsz évesen birtokai
után hozzáillesztette a ”de la Lande” nemesi utónevet, de a francia
forradalom idején biztosabbnak látta a nemesi származásra utaló jeleket
mérsékelni a nevében, akkor lett Jérôme Lefrançais de Lalande.)
VY Canis Majoris a Rutherford Csillagvizsgáló 2014. szeptember 7-ei megfigyelése alapján
A jeles matematikus és csillagász leghíresebb felfedezése a szabad szemmel a csekély fényessége miatt nem látható VY Canis Majoris, a Nagy Kutya csillagkép VY-ja, vagy, ahogy ő jegyezte fel 1801 március 7-én, VY CMa. Ez a ma ismert legnagyobb csillag, átmérője mintegy szelíd 2924636400 km (Napunké másfél millió sincs), Földünktől 4900 fényévnyire található.[7] Lalande a páholy alapításakor magát Zorobábelhez hasonlítja (az Ószövetségben Sesbassárként szerepel[8]),
aki Kr.e. 535 körül a babiloni foglyok első csapatát hazakíséri, és a
Templom újjáépítése részben az ő feladata. Ezért mondja Lalande: „egyik
kezemben kard, másikban vakolókanál”.
Jacob van Loo (1614 – 1670): Zorobábel bemutatja II. (Nagy) Kurusnak (Kyrosnak) Jeruzsálem alaprajzát (1655-1660 körül)
Lalande bizalmas baráti kapcsolatot köt
Franklin-nel, és nemcsak bevezeti őt a páholyba, de Franklin 1779. május
21-től Lalande utódja lesz a páholyt vezető mesteri poszton. Franklin
nyilván tudatában van annak, mekkora befolyást jelent a cím.
Houdon (1741 – 1828): Voltaire (1694 – 1778)
Ő volt Voltaire ajánlója 1778. április
7-én (azaz nem egészen két hónappal Voltaire halála előtt). A
beiktatáskor átölelte Voltaire-t, és kettejüket (szerényen) Solonhoz
(Kr.e. 638? – 558), illetve Sofokleshez (Kr.e. 497? – 405?)
hasonlította. Voltaire-nek ekkor adta át a róla készített portréját a
páholytag Monnet (1732 – 1808?) festő, de a leghíresebb Voltaire-mellszobrot alkotó Houdon is testvér. [9]
Franklin a párizsi társaság kedvelt figurája, egészen odáig menően,
hogy miután a paróka viseletét visszautasítva tüntetőleg prémsapkát
visel, frizuradivatot teremt coiffure à la Franklin néven.[10]
Trumbull
(1756-1843): Benjamin Franklin (1706 – 1790) nyestprém sapkájában – a
Franklin-frizura újabb kori rekonstrukciós kísérlete
Hogy kik voltak a tagjai A Kilenc Nővér
Páholynak, a szabadkőművesség természetéből adódóan biztonsággal nem
megállapítható. A valószínűségi skálának az összeesküvéselméleti felén
olyan neveket találunk, mint Lenin (1870 – 1924)[11]. Augustin de Barruel
jezsuita abbé (1741 – 1820) a francia forradalom számos prominens
figurájáról állítja, hogy tagjai lettek volna a páholynak. Közlései
megbízhatatlanok.[12] A másik oldalon olyanok szerepelnek, akik tagságukat maguk sem rejtették véka alá. Az utóbbiak közé tartozik például Dr. Joseph-Ignace Guillotin (1738 – 1814), a páholy alapító tagja.[13] 1778-ban Chamfort-t is beavatták.[14] A zeneéletet harcaival inkább, mint örök értékeivel felkavaró, mindamellett kiugróan népszerű Piccinni (1728 – 1800) is tagja volt a páholynak.[15]
Franklin és más jeles honfitársai révén erős amerikai hatás étvényesült a páholyban.
Claude Adrien Helvétius kiemelkedő intellektusú szabadkőműves volt. Franklin az ő szabadkőművesi kötényét viselte a saját avatásakor. Özvegyébe, az akkor már nem fiatal Anne-Catherine de Ligniville d’Autricourt-ba Franklin beleszeretett.[16]
Claude Adrien Helvétius kiemelkedő intellektusú szabadkőműves volt. Franklin az ő szabadkőművesi kötényét viselte a saját avatásakor. Özvegyébe, az akkor már nem fiatal Anne-Catherine de Ligniville d’Autricourt-ba Franklin beleszeretett.[16]
Claude Adrien Helvétius (1715 – 1771) és Mme Helvétius, Anne-Catherine de Ligniville d’Autricourt (1722 – 1800)
Sharples (1751? – 1811): Médéric Louis Élie Moreau de Saint-Méry 1798-ban
A Wikipédia a hírességeknek mindenesetre terjedelmes, de hivatkozás, bizonyítás nélküli listáját sorolja fel.[17]
És hogy végtisztességként felmentsük Lenint a vád alól: 1790 elején A Kilenc Nővér páholy megszűnt, és nőket is felvevő, nyilvános üléseket tartó „nemzeti társasággá” alakult (le Société Nationale des Neuf Soeurs). Ilyen körülmények közepette a férfias, diszkrét elzárkózáshoz szokott tagság 1792-ben jobbnak látta feloszlatni magát. 1806-ban szabadkőműves páholyként éledtek újjá Médéric Louis Élie Moreau de Saint-Méry mesteri irányítása alatt, bár Napóleonnak (1769 – 1821) nem tetszett az ötlet. A létszám 1827-ben mintegy húszfősre apadt. Ekkor beolvadtak a Szent Lajos Páholyba.[18]
És hogy végtisztességként felmentsük Lenint a vád alól: 1790 elején A Kilenc Nővér páholy megszűnt, és nőket is felvevő, nyilvános üléseket tartó „nemzeti társasággá” alakult (le Société Nationale des Neuf Soeurs). Ilyen körülmények közepette a férfias, diszkrét elzárkózáshoz szokott tagság 1792-ben jobbnak látta feloszlatni magát. 1806-ban szabadkőműves páholyként éledtek újjá Médéric Louis Élie Moreau de Saint-Méry mesteri irányítása alatt, bár Napóleonnak (1769 – 1821) nem tetszett az ötlet. A létszám 1827-ben mintegy húszfősre apadt. Ekkor beolvadtak a Szent Lajos Páholyba.[18]
[2] https://www.fi.edu/benjamin-franklin-faq
[3] http://www.theopedia.com/jacobus-arminius
[4] http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/franklin/kozelet.html
[5] https://history.state.gov/milestones/1776-1783/b-franklin
[6] A Kilenc Nővér Páholya
[7] VY CMa
[8] http://biblia.hit.hu/bible/21/EZR/1
[9] Voltaire beavatása…
[10] https://history.state.gov/milestones/1776-1783/b-franklin
[11] http://www.conspiracyarchive.com/2013/11/27/blatant-masonic-temple-right-next-to-lenin-statue/
[12] http://freemasonry.bcy.ca/texts/robison-barruel.html
[13] http://freemasonry.bcy.ca/biography/guillotin_j/guillotin_j.html
[14] Chamfort
[15] Piccinni
[16] Helvétius és özvegye
[17] https://fr.wikipedia.org/wiki/Neuf_S%C5%93urs
[18] A Kilenc Nővér végzete
Forrás: https://sunyiverzum.wordpress.com/2015/10/04/a-kilenc-nover-rovid-tortenete/
Bejegyzések
