A bejegyzések listája

2011. július 15., péntek

A "szabadkőműves palota": Dég, Festetics-kastély

Újra a dégi Festetics kastélyról:


A "ház és a kert"...
Az előző posztban megismerkedtünk a háromszáz hektáros dégi kastélyparkkal. Most következzen a kastélyépület, ami a szakirodalomban "szabadkőműves helyként" szerepel.
A kastély és a parkot az ország "leggazdagabb köznemese", a gabonaszállításból meggazdagodott Festetics Antal építtette 1810 és 1815 között. A megbízó az akkoriban illegális szabadkőműves mozgalom tagja volt. Erre alapozva a kései leszármazott, Festetics Sándor a húszas években "teleaggatta" a falat a titokzatos mozgalmat idéző motívumokkal. A háború után a kastély sorsa tipikus fordulatot vett: árvaházként működött egészen 1996-ig.

A fiatal Pollack a lehető legjobb helyen tudott felkészülni hivatására: bátyja, Leopoldo Milánóban volt "sztárépítész". Ő tervezte többek között a Villa Realét, vagyis a királyi nyári palotát. Kép forrása.
A kerti homlokzat jól tükrözi az új szellemiséget: a reprezentatív terek a földszintre kerültek, az emeleten a vendég-és gyerekszobák kaptak helyet. Ráadásul itt nem lépcsősor, hanem széles rámpa vezet a kertbe. Ennek a jó kertkapcsolatnak minden bizonnyal az az oka, hogy az építtető és felesége, báró Splényi Amália is műkedvelő botanikusok és kertészek voltak, és igényelték, hogy a lehető legközelebb lehessenek a természethez.
A húszas években felhelyezett szabadkőműves szimbólumok egyike: a Nap.
A kastély bejárati portikusza a kocsifelhajtóval.
Pollack mindenre gondolt: a "kőkockák" arra valók, hogy a lovakra, illetve a kocsikra kényelmesen fel lehessen szállni.
Az főbejárat "verandája" az előcsarnokba vezet. A díszítések jórésze a húszas évekből származik.
A visszaállított földszinti teremsor részlete. Az árvaházi használat idején a tereket leválasztották, megszüntették az enfilade-ot, vagyis az egymásba nyíló teremsort. Ezt 2007-ben állították vissza, ekkor alakították ki a képen is látható kiállítást.
A szobák fehérsége csalóka: a kastély szinte mindegyik termében találtak falfestést. Csak restaurálni kellene...
Szinte a napokban tárták fel az egyik szobából a grófné fürdőszobájába vezető "titkosajtót" (a szoba természetesen azelőtt is ismert volt). Eredetileg itt volt a szabadkőműves irattár, ezt alakították át Sándor gróf idején-nemes egyszerűséggel-fürdőszobává! A  szoba mennyezetét a pesti Kálvin téri templom boltozatmotívumairól mintázták.
Az egykori grófi szalon.
A szobából a teniszpályára lehet kilátni.
A szobát (birodalmi) sasok egész hadserege díszíti. 
A teremsor másik végén található a "szabadkőműves" terem. Ez a megnevezés az ötvenes években terjedt el: furcsának találták, hogy az épület legnagyobb helyisége nem a középtengelyben, hanem oldalt helyezkedik el, erre pedig ráerősítettek a (húszas években elhelyezett) szabadkőműves motívumok. Később persze mindenre meglett a magyarázat: egy ilyen elrendezésű épület található Palladio könyveiben, és a szabadkőműves termeknek alapfeltétele a négy derékszögű sarok. A dégi terem pedig ovális... (viszont a sztorit jobban el lehet adni :).
Akárhogy is, a terem egyedülálló Magyarországon-ez épp olyan különlegessé teszi, mint kitalált múltja.
...ráadásul a kilátás sem utolsó
Az emeletről pedig még jobban feltárul a park. A jobb oldali-2007-ben kitisztított nyiladékon épp rá lehet látni a dégi katolikus templomra (és a mögé emelt hidroglóbuszra).



Forrás: http://taj-kert.blog.hu/2011/07/15/a_szabadkomuves_palota_deg_festetics_kastely

2011. július 14., csütörtök

Sarló, kalapács, szögmérő

Pável recenziója Sárosdi Bence: Az áruló című könyvéről


Sarló, kalapács, szögmérő

2011.07.14. 10:51 | Pável | 

Sárosdi Bence: Az áruló
Sárosdi Bence: Az áruló 
krimi
Dekameron, 2011.

[három és fél kulcs, hozzávaló zár nélkül]


„a kőműves órája soha nem siet”

Divatba jött a történelmi krimi, pl. az antik világba Steven Saylor Gordianusa kísér el minket, a Horthy-korszakon és a második világháborún Kondor Vilmos Gordon Zsigmondja kalauzol végig (csak hogy pár nevesebbet említsek), most pedig a Kádár-korszakba látogathatunk vissza, ahol a krimiszál – kissé Dan Brown-os módon – egy néhai titkos szervezettel fonódik egybe, a még Rákosiék korában betiltott és (persze ne teljesen) felszámolt szabadkőművességgel... Lássuk hát, megérdemelten szerepel-e Sárosdi Bence műve az említett bűnügyi krónikásokkal együtt!



Argentin – magyar összecsapás, a szovjetet már levertük, de a latinok kifogtak rajtunk, persze a bíró is csalt – hát mi másról lenne szó, mint egy 1978-as vébé nyitómérkőzéséről? Ezt tárgyalják ki sör mellett, pár héttel később egy pesti kocsmában a nyitójelenetben - miközben a pultoslány Pilinszkyt hallgat a halk rádióban. Egyiküket aztán, az öreg Rajcsányit hazafelé inzultálja egy, a rongyain P-mobilos címkét viselő huligán, a bajból egy akcentussal beszélő, de magyar rendszámos, zöld „bogaras” férfi menti ki. (A legvégén megértjük, ki ő.)

Aztán alig pár szót vált valakivel (egy régi kollégájával? még nem tudjuk), akinek az aggályai csupán üldözési mániának tűntek, de a férfit másnapra meggyilkolják: elvágják a torkát, és nem rablógyilkosság volt. A hírrel egy csinos fiatal nő keresi fel Rajcsányit a Szolgálattól.

„Oldalra sandított, és észrevett az utca másik oldalán, kicsit arrébb parkoló, hófehér, ezerötös, kétlámpás Ladát. Rögtön megállapította, hogy ezek szerint még nem sikerült beszerezniük a legújabb típust, pedig állítólag már ezerhatost is gyártanak.”
 (p23.)

Bár a szabadkőműves szál már a lerí a borítón elhelyezett szimbólumról és beszél róla a fülszöveg is, félszáz oldalig nem kerül elő maga a kifejezés, akkor viszont mintha meglepetést szeretne kelteni az olvasóban, de már hiába. Az állambiztonságis nyomozónő újra felkeresi Rajcsányit, nem, nincs több hulla, feleli az öreg aggodalmaskodására, mindössze azt kéri: meséljen neki a szabadkőművességről... Úgy látszik, a szolgálat könyvtárából is leselejtezték ezt a fajta irodalmat az ötvenes években, és rászorultak az utolsó túlélőkre?

 

Dr. Rajcsányink a Testvériság Páholy tagja, és akik még életben vannak közülük, havonta összejárnak az Newyorkban (sic)  - pardon, ekkor már a Hungária étteremben. Ha már egyszer régi székhelyükre, a Nagypáholy székházába, a Podmaniczky (Rudas László) utcában (45. szám, a Vörösmarty u. sarkán) beköltözött a BM útlevélosztálya... A beszélgetésnek álcázott kihallgatás során szóba kerül az a pikáns részlet is, hogy anno maga Kádár János volt a szervezetet betiltó belügyminiszter. A fruska ügynöknő és az öreg beszélgetéséből az esetleg szintén tájékozatlanabb olvasók is képet kaphatnak – dióhéjban – a szervezet múltjáról (7. fejezet).

Kissé iskolás beszélgetés, röpködnek a híres emberek nevei Kazinczytól a Benedek íróklánig (Elek, Marcell, István), sőt azt is megtudjuk (és engem ez felcsigázott, bevallom), egy régimagyar írónk, Pálóczi Horváth Ádám regényt is szentelt a történetüknek. Majd jelentkezem vele – addig is vissza ehhez a gyilkossághoz: elvágták a torkát - a hír hallatán a páholytagok összenéznek, mert tudják, amit a nyomozók még nem, hogy ennek jelentése van. És most idézzük fel a regény címét: Gulyás Károly, a meggyilkolt szabadkőműves árulóvá letehetett? De vajon a testvériséget árulta el? Vagy éppen azt védte meg? Aztán még egy testvér elvágott torokkal végzi, és még a hullája is eltűnik.

A pályakezdő, nem is viselt vállapjai ellenére oly szívesen mondhatnók, hamvas Maros Vera illetve főnöke, a hithű ávéhás Varga alezredes ég és föld. De Maros anyja is hírhedt ávós volt, aki aztán öngyilkos lett. (Az olvasó a szereplő háta mögött tud meg ilyen pletykákat, beavatás talán ez az író részéről? Mintha kipletykálná nekünk a szereplőit.) Ugyanakkor Rajcsányi körül is gomolyog valami titok, pontosabban a halott fiával kapcsolatban, aki valahol nyugaton nyugszik, de nem engedik ki a sírjához. (Felesége és lánya az ostrom alatt pusztultak el.) Valami titokra utal egy „testvére”: a két áldozat fiainak volt valami közös titka az övével... A szervezetben ismeretlen erők dolgoznak, egyikük – a szokásos nyári üzemszünet ellenére – tagfelvételt is hirdet, vérfrissítést.

„-Akkor..? - Rajcsányi Burgerre bízta, hogy kimondja.
-Igen. Méliusznál. Az ő háza tökéletesen alkalmas erre. Elférünk, hogy senki nem gondolná, hogy éppen ott, a [rózsadombi] káderdűlőben dolgoznak a szabadkőművesek...”
  (p103.)

Egyszerű, darabos nyelvezeten szól ez a könyv, a posztmodern csak hírből érte utol, olyan egyszerű és puritán, mintha a történet korában íródott volna, ha nem robognának benne színes autókon, noir krimi is lehetne. A párbeszédek darabosak, a könnyed humornak is alig akad bennük nyoma, Sárosdi talán inkább a hangulatfestésben jó: ó micsoda időutazás egy ilyen adat: pl. Gulyást a Chelpko Ede térnél gyilkolták meg, vagy ahogy öreg hősünk megidézi Márait, vagy ahogy neki mesélnek Esterházyakról – az íróról is, meg a focistáról is. (És akiknek a nagyapjuk, most esett le nekem is,  miniszterelnök volt a nagy háború idején.) Korábban említettem, kissé iskolás volt a gyorstalpaló áttekintés a szervezet történetéről, de aztán kellemesebb anekdotikus hangra vált, ahogy a pesti székház történetén keresztül bemutatja, a monarchia bukása óta gyakorlatilag minden rendszer tiltotta őket, csak 1945-50 közt jutottak némi levegőhöz.

A beavatási ceremóniától felgyorsuló eseményekről már nem illetékes a recenzens beszámolni, legyen annyi elég, hogy senki nem az, akinek látszik, eltűnt halottak kerülnek elő, visszaüt az átkos múlt, stb. Ami a bűnügy lényegét illeti, egy, a szolgálatoknál még '56-ban, ostoba módon időzített akna (egy akta) „robbant fel”, egy megtévesztő információ sarkallt személyes bosszúra valakit – nem lesz itt semmiféle szabadkőműves összeesküvés, árnyékkormány, semmi ilyesmi, csak emberi gyarlóságok. A krimi szálainak összebogozása - az írás során - megérdemelt volna kissé több munkát, a regény pedig egy parányit lazább, vagányabb keretet - bár „a Trabant útfekvése kitűnő...”-idézettől kapott egy vajszínű árnyalatot a szöveg.


(Köszönet a könyvért a szerzőnek.)



Forrás: http://pavelolvas.blog.hu/2011/07/14/sarosdi_bence_az_arulo

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2011/04/sarosdi-bence-az-arulo.html

2011. június 27., hétfő

Szabad - kőműves - munka (Liszttől Sinowatzig)

"Frei-Maurer-Arbeit" von Liszt bis Sinowatz ("Szabad - kőműves - munka" Liszttől Sinowatzig) címmel nyílt meg egy időszaki kiállítás (2011. május 6. - október 11.) a burgenlandi Neutalban az osztrák Liszt-évhez kapcsolódva. A megnyitón a kiállítás kurátora, Susanna Steiger-Moser mellett részt vett Peter Rezar, a burgenlandi tartományi kormány minisztere, Erich Trummer polgármester valamint Dr. Nikolaus Schwärzler, az Osztrák Nagypáholy nagymestere. A neves osztrák színész, Helmut Lohner olvasott fel Liszt írásaiból. Ausztriában (is) most Liszt év van és "Lisztomania" ill. "Franz Liszt Superstar" címekkel csalogatják Liszt születésének 200. évfordulója kapcsán a múzeumok és a hangversenytermek az érdeklődőket.

Neutal félúton van Kőszeg és Sopron között; autóval fél óra Kőszeg felől, 40 perc Sopronból indulva. Vonattal Sopronból Mattersburgig 15 perc, majd busszal Neutalig fél óra. A MUBA (Museum für Baukultur) a helység főutcáján, a Hauptstraße 47. alatt található.


Származási hely: MUBA

Szombaton és vasárnap 10-17h között van nyitva, más napokon a múzeum weblapján megadott telefonszámon (+43 (0) 2618 / 2414), illetve a bejáratnál elhelyezett kaputelefon gombját megnyomva lehet bebocsáttatást kérni. Ebédidőben (12:00-13:00) zárva van.

A Liszttől Sinowatzig című kiállítás a bejárattal szembeni teremben, a pénztár pultja mögött helyezkedik el. Liszt, Sinowatz és Heinrich Hoffmann életéről és szabadkőművességéről nagyméretű tablók  számolnak be, körbe a falakon a szabadkőművességet bemutató képek; középen üvegtárlók vannak szabadkőműves relíkviákkal.

Liszt felvételi iratai fénymásolatban szerepelnek tablóján, mellette a falon három páholy Lisztnek adományozott díszoklevelét - az egyik a berlini Zur Eintracht (Az Egyetértéshez) páholy mesteroklevele - láthatjuk. A multimédia összhatás elérése érdekében egy MP3 lejátszón Liszt szabadkőműves ihletésű darabjai: Marche héroïque (Hõsi induló); Über allen Gipfeln ist Ruh (Goethe) (Vándor éji dala); Gottes ist der Orient (Goethe) (Isten földje Napkelet); Wer nie sein Brot mit Tränen ass (Goethe) hallgathatók meg.

     

A Liszttel kapcsolatos anyagok sora ezzel zárul, viszont láthatjuk a szabadkőműves avatások folyamatát bemutató angol képsorozatot (a Magyar Nemzeti Múzeumban is bemutatnak belőle néhányat); s a kiállítás egészén végigvonuló párhuzam illusztrálásaként kőműves inas, legény és mesteroklevelet illetve szabadkőműves inas, legény és mesteroklevelet. A kötények bemutatásakor már nem teljes a párhuzam - az igazi kőművesek köténye nem változik a mesterségbeli előrehaladásuk során.



A kiállítási tér közepén négy tárlóban láthatunk szabadkőműves regáliákat, fényképeket. Ezeket az osztrák nagypáholy bocsájtották a múzeum rendelkezésére, mégpedig egy-egy lapnyi bemutatkozásuk szerint a Droit Humain vegyes szabadkőműves rend osztrák tagozata, Ausztria Humanitas Nagypáholy, Osztrák Liberális Nagypáholy, Hermetica Univerzális Nagypáholy, Osztrák Nagypáholy és az Osztrák Nagyoriens.

     

Tablót kapott még Heinrich Hoffmann (1809-1894) pszichiáter és gyermekkönyv író, aki Liszthez hasonlóan a frankfurti Zur Einigkeit (Az Egységhez) páholy tagja volt, valamint Fred Sinowatz (1929-2008), Ausztria volt kancellárja.

 

Érdemes még megemlíteni, hogy a múzeumnak a burgenlandi építőipar és kőművesség történetét bemutató látványos és informatív állandó kiállításán is több tárló, valamint egy külön terem is foglalkozik a szabadkőművességgel.

 

A kiállítás kurátora,  Susanna Steiger-Moser által szerkesztett 88 oldalas katalógus szép kiállítású, kilenc értékes tanulmány található benne az időrendi áttekintés és a protokollszövegek mellett; a szerzők a Liszt szabadkőművességén kívül foglalkoznak Burgenland neves szabadkőműveseivel, páholyaival; a szabadkőműves szimbólumokkal, a tárlat kiemelkedő fontosságú tárgyaival.




Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/05/kiallitas-szabad-komuves-munka-liszttol.html

Kapcsolódó hír: http://szkp3.blogspot.com/2011/05/megnyilt-neutalban-szabad-komuves-munka.html

A múzeum weblapja: http://www.muba-neutal.at/content/index.php?nav1=home

A katalógus: http://szkp2.blogspot.com/2011/05/steiger-moser-susanna-szerk-frei-maurer.html

A Lisztománián: http://www.lisztomania.at/index.php?id=61&L=0&cHash=33c07a33ca

A kiállításról: http://www.lisztomania.at/index.php?id=80&L=woclclnhco&tx_ttnews[tt_news]=65&cHash=6501c6dda58a37119a9de29daca437c8

A BVZ (Burgenländische Volkszeitung) beharangozója: http://www.bvz.at/lokales/bvz-ausgaben/oberpullen/kultur/art6241,43821

Az ORF a kiállításról: http://go.orf.at/burgenland/stories/514288/

Liszt a szabadkőműves wikiben: http://szk.wiki-site.com/index.php/Liszt_Ferenc

Diasorozat a megnyitóról: http://www.neutal.at/gemeinde/index.php?nav=galeriedetail&id=553 

Fotógalériám az időszakos kiállításról: https://picasaweb.google.com/lalo5555/MUBALisztSinowatz?authkey=Gv1sRgCI-Q0YmK2svgvgE

Fotógalériám az állandó kiállításról: https://picasaweb.google.com/lalo5555/MUBA?authkey=Gv1sRgCJbv-Yyj486aAw

2011. június 15., szerda

Ady patriotizmusa és szabadkőművessége

Babus Antal

Ady Endre: Vallomás a patriotizmusról

részlet:


A Vallomás a Szabadgondolat 1913 októberi számában látott napvilágot. Ha tisztázzuk, hogy milyen erők rejtőztek e kis példányszámú, alig ismert lap mögött, a cikk értelmezéséhez is hasznos fogódzót kapunk.
A Szabadgondolat az 1905-ben alakult Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületének és fiókszervezeteinek – a Galilei Körnek, a budapesti Harkányi Körnek, a Szabadgondolkodók Aradi Egyesületének, a nagyváradi Darwin Körnek, az eperjesi Martinovics Körnek, a kassai Batsányi Körnek és a szegedi Ferrer Körnek – volt a hivatalos lapja. 1 A tájékozottabbak már pusztán a felsorolt nevekből kitalálhatják, hogy a Szabadgondolat szabadkőműves lap volt, az viszont egyáltalán nem közismert, hogy Ady tagja volt az Egyesület választmányának, sőt belépett a szabadkőművesek közé is. 2 A költő döntésének jobb megértése végett vessünk egy futó pillantást a magyar szabadkőművesség helyzetére a XIX–XX. század fordulóján.
Az egységre, összetartásra mindig fölöttébb ügyelő szabadkőműves mozgalom a XX. század elején két táborra szakadt. A konzervatív gondolkodású „testvérek” úgy vélték, hogy a régi elvekhez híven nem szabad beleártaniuk magukat a politikába, elég ha karitatív tevékenységet folytatnak. (Köztudomású, hogy a szabadkőművesek számos jótékonysági intézményt alapítottak és működtettek, például az Anya- és Csecsemővédő Intézetet, a Vakokat és Süketeket Gyámolító Intézetet, a Mentő Egyesületet stb.) A szabadkőművesek másik ága viszont nem rejtette véka alá politikai ambícióit, s a radikális társadalmi változásokat elérendő nem riadt vissza a közvetlen politizálástól sem. 1908-ban Jászi Oszkár, a radikálisok vezéralakja több társával kivált a Demokrata páholyból, s megalapította a polgári radikális Martinovics-páholyt. A páholynak számos ismert értelmiségi volt a tagja: Bíró Lajos, Bölöni György, Csáth Géza, Lengyel Géza, Nagy Endre, Reinitz Béla, Szini Gyula, Schöpflin Aladár, Szende Pál, Czóbel Ernő, Székely Artúr, Sándor Pál. A névsorból több következtetés vonható le. Egyrészt szembeszökő, hogy ez a társaság kulcsfontosságú szerepet játszott az ország polgári radikális átalakításáért folytatott harcokban, másrészt a páholytagok szinte egytől egyig Ady baráti körébe tartoztak. Ady 1905 óta ismerte Jászit. Politikai céljaik hasonlóságán kívül összekapcsolta őket a közös alma mater is, mindketten Nagykárolyban (is) jártak gimnáziumba. Ezek után nem meglepő, hogy 1912. április 19-én Ady belépett a Martinovics-páholyba. 3 Egyik ajánlója éppen Jászi Oszkár, a páholy akkori főmestere volt, s a szakirodalom szinte biztosra veszi, hogy Ady az ő rábeszélésre szánta rá magát erre a lépésre. 4 Adynak 98 verse és 70 cikke jelent meg a Martinovics-páholy által 1910-ben indított és anyagi támogatásával fenntartott Világ című napilapban, de a költőt nem akarták, s nem is lehetett formaságok kalodájába zárni, lazán kezelte a páholyélet előírásait, s hétesztendős tagsága alatt „mindössze négy ízben vett részt a Martinovics-páholy munkáin…” 5 Ennek ellenére 1914. február 13-án mesterré avatták. 6
Nem csodálkozhatunk hát rajta, hogy 1913-ban, a Szabadgondolatban megjelent Vallomás a patriotizmusról című cikke éppen Székely Artúrnak, a Martinovics-páholy egyik tagjának hagyatékában maradt fenn. Székely Artúr, a jeles üzletember és gazdasági író volt 1913-ban a Szabadgondolat felelős szerkesztője. 7 Személyesen is többször találkozott Adyval, sőt 1906-ban, nyolcadikos gimnazistaként lelkes ismertetőt írt az Új versekről. Jelen volt a páholy ülésén 1912-ben, Ady felvételekor is: „Emlékezem szép meleg és szónoki forma tekintetében is tökéletes beszédére, amelyet a szabadkőművesek közé való fölvételét követő vacsorán mondott.” 8 ...


1) Vö. Schön István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai. Magyar Könyvszemle, 2000. 2. sz. 189. (http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html)
2) Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség. In: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 189.
3) Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség. In: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 187.
4) Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség. In: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 190–191.
5) Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség. In: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 191.
6) Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség. In: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 191.
7) Vö. Schön István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai. Magyar Könyvszemle, 2000. 2. sz. 189. (http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html)
8) Székely Artúr: Ady-emlékek. Nyugat, 1924. 3. sz. 213. (http://ady.mtak.hu/hu/sza.htm)



Forrás: http://ady.mtak.hu/hu/study.htm

2011. május 5., csütörtök

A nyíregyházi Szabolcs páholy

Egy szép írást találtam a nyíregyházi Szabolcs páholyról, megmutatom..


A felkelő nap háza

Számos épület van Budapesten és az ország más városaiban is, amelyeknek köze volt (van) a szabadkőműves-testvériséghez. Nyitott szemmel járva tájékozott olvasó ma is a titkos társaság nyomára lelhet. Ilyen talányosan zárta Békefi Eszter az Art Magazin III. évfolyam 4. számában, a Diszkrét páholyok - A szabadkőműves építészet Magyarországon című, 2005-ben megjelent cikkét.
...a szabadkőművesek 1907-ben már önálló házat építenek, nagymesterük, a kiváló Popini Albert vezetésével: a mai Benczúr tér 18. sz. alatt. (Margócsy József: Utcák, terek, emléktáblák I. kötet, 1984.)
 
saját kép
A szabadkőművesség beavatások sorozatán alapuló zárt testvériség - summázza a hazai szabadkőművesek egyik, az ún. angolszász irányzatban munkálkodó nagy szervezete, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy a honlapján e titokzatossággal övezett kultúra mibenlétét. A XXI. század nyelvén ez annyit tesz, mint az ember és a társadalom tökéletesítésén igyekezni. - teszi hozzá a másik nagy, az ún. latin ág csúcsszervezete, a Magyarországi Nagyoriens világhálós bemutatkozása. Temérdek, különféle oldalról, erős (mondhatni, közismert) kritikákkal fűszerezett irodalma van ennek az eszmeiségnek, amelyből e bejegyzéshez végzett kis ismeretszerzésem alapján csupán az alábbiakat emelem ki, a tényszerűségre törekedve:
A magyar mozgalom a XIX. század végén és a XX. század első két évtizedében élte - stílusosan kifejezve - fénykorát. 1919-ben a Tanácsköztársaság, 1920-ban a Horthy-rendszer, majd 1950-ben a Rákosi-éra is megtiltotta működésüket. 1989-ben szerveződtek újjá, egyesületi formában, de a tagozódásuk hagyományos egységeit jelentő páholyokban. A jelenlegi mintegy húsz páholyban nagyjából háromszázötven honfitársunk vakol. A többségük - ugyancsak hagyományosan - férfi, de van egy női és egy vegyes csoportjuk is az országban. A testvérek sajátjukat igen, de egymás kötődését nem fedhetik fel a kívülállók előtt.
saját kép

Nyíregyházán alakult Haladás, Béke, és Bessenyey nevű szerveződés is, azonban a - vidékiek között is az egyik - legjelentősebb a Szabolcs páholy volt (1907-1920), amelyet Popini Albert (1864-1930) irányított. E nagyműveltségű, megyei, sőt, országos szinten is tekintélyes személy neve a szabadkőművesek saját maguk által a világhálón közzétett listákon érdekes módon nem szerepel.
 
Az apai ágon olasz származású Popini teológiai és magyar-latin szakos tanári végzettséget szerzett, majd a kegyes tanítórendből kilépve evangélikus hitre tért és házas emberként került a szőke városba. 1917-ben az induló evangélikus leánygimnázium igazgatója lett, ekként őrzi emlékét ma is a jogutód Zrínyi Ilona Gimnázium, ahol 1977-ben emléktáblát avattak a tiszteletére. A Bessenyi Kör főtitkáraként hosszú éveken át fejtett ki elhivatott kultúraszervező és ismeretterjesztő tevékenységet. Elbeszéléseket és verseket is írt, de főleg értékesek műfordításai, amelyekkel a finn irodalmat és kultúrát tolmácsolta. A Tanácsköztársaság bukása után le kellett mondania állásáról, és távoznia kellett Nyíregyházáról. Egy debreceni kenyérgyár könyvelőjeként hunyt el.
 
saját kép

Az ifj. Szuchy József által tervezett Benczúr téri százéves, egykori páholyházon ma is megtekinthető a szabadkőműves nap-szimbólum, és láthatók a szintén ilyen motívumként tekintett szfinxek. A homlokzat háromszögeit a többszöri tatarozás már feloldotta. Az épületben később az anya- és csecsemővédelemmel foglalkozó Országos Stefánia Szövetség, majd a munkáját folytató Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat helyi fiókja működött. Édesanyám elmondta, hogy zsenge koromban innen hozott édeasapám számomra pótlólag tejet. Jelenleg az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Kirendeltsége és Szolgáltató Központja található itt. Tehát úgy tűnik, a szabadkőművesek szolgáló ideáljától nem áll távol a ház történelme. Még egy érdekes körülmény: az általam böngészett valamennyi szabadkőműves-lista tartalmazza Kisfaludi Stróbl Zsigmond nevét, akinek a korábban bemutatott Vénusz szobra nem messze a háztól, a téren került elhelyezésre...
 
saját kép

És végül a nagy kérdés: vajon vannak szőke szabadkőművesek? Nos, a két nagy irányzat páholyai között jelenleg nincs itteni hivatalos szervezet, továbbá az Index elektronikus lap Szabadkőművesség fórumában az egyik hozzászóló két évvel ezelőtt így fejezte be egy másik felhasználónak adott, a mozgalmat ismertető válaszát: (Attól tartok Nyíregyháza környékén nem fogsz senkit találni...)


Forrás (már nem elérhető): http://szokevaros.freeblog.hu/archives/2007/12/29/A_felkelo_nap_haza/

Internet archive: http://web.archive.org/web/20080309030451/http://szokevaros.freeblog.hu/tags/szuchy/

2011. április 25., hétfő

Szabadkőművességgel kapcsolatos egyetemi kurzusok

A magyar felsőoktatásban (sőt a középfokú oktatásban is) elő-előkerül egyes tantárgyakban (történelem, művelődéstörténet) a szabadkőművesség témaköre. Az viszont, hogy teljes kurzusokat szentelnek a tárgykörnek, az viszonylag új jelenség.

Én három ilyen kurzust találtam:

1. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán Péter Róbert: A szabadkőműves mozgalom Európában (XVIII-XX.sz.) címmel tart Az Európa és a Mediterráneum Vallás és Egyháztörténete Speciális Képzés keretében a III. (utolsó) évfolyamán kollokviummal lezárandó előadássorozatot.

2. Szintén Péter Róbert jegyzi a Szabadkőművesség a modern kori Egyház történetében című kurzust; ezt az előadássorozatot a szintén szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola is beillesztette Keresztény egyház- és művelődéstörténet mesterszakának tantervébe.

Ennek a tematikája megtalálható a Weben:

1. A tárgy célja

A szabadkőművesség történetét, mint esettanulmányt használva, a szeminárium célja, hogy megismertesse a hallgatót a modern egyháztörténelem számos heves vitát kiváltó eseményeivel és jelenségeivel (pl. deizmus, alkímia).


2. Fejlesztendő kompetenciák

? A hallgató megismerkedik a szabadkőművesség történetével a középkortól napjainkig és a megszerzett ismeretanyagot képes lesz a kor kulturális és vallási kontextusában elhelyezni
? Segíti a hallgatót a vitatott primer források (pl. szabadkőműves alkotmányok és rituálék) kritikus értelmezésében és értékelésében
? Megismeri a keresztény egyházak változó attitűdjét a szabadkőművességhez 1738 és az 1990-as évek között.

3. A tárgy tematikája

1. Bevezetés: mi a szabadkőművesség? 2. A középkori építő céhek és a Katolikus Egyház viszonya 3. A Reformáció hatása az építő céhekre 4. Az átmenet: építészek, alkimisták, rózsakeresztesek és szabadkőművesek 5. A spekulatív szabadkőművesség születése 6. A maszonéria mitikus eredete: esszénusok és templomos lovagok? 7. A szabadkőművesség, mint a Felvilágosodás gyermeke: deizmus, latitudinarianizmus és ateizmus? 8. Titkos rituálék és szimbólumok 9. A maszonikus ideológia és gyakorlat közötti ellentét 10. A Katolikus Egyház álláspontja a szabadkőművességgel kapcsolatban (pápai bullák a 18-19. században) 11. A keresztény egyházak és a maszonéria kapcsolata a 20. században 12. A magyar szabadkőművesség 13. A Da Vinci kód keresztény szemmel

4. Követelmény

Félév végén: kollokvium

5. Módszer

Előadás gyakorlatokal, kooperatív, interaktív, projekt-jellegű módszerek


3. A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán Szabadics Anita a Kertművészeti Tanszékről tart szabadon választható kurzust Szabadkőművesség és a tájképi kertek címmel. Ennek tematikája:

A tantárgy szakmai tartalma: A tárgy a szabadkőművesség kertművészetre gyakorolt hatását vizsgálja a felvilágosodás korában. Előadások formájában mutatja be a már feltárt kapcsolatokat és a hallgatók kutatási feladatain eterveinek elkészítésével foglalkozik

Évközi tanulmányi követelmények: Az évközi előadások látogatása, a féléves feladat határidőre történő leadása és minimálisan elégséges szintű megoldása.

Vizsgakövetelmény: Leadandó dolgozat minimum elégséges szintű beadása.

Az értékelés módszere:

Tananyag leírása:

Órarendi beosztás: 1. óra Tematika ismertetése
Előadás : Szabadkőművesség története,szimbólumrendszere

2. óra Előadás:
Szabadkőműves vonatkozású kertek Európában

3. óra Előadás:
Szabadkőműves vonatkozású kertek Magyarországon
Beadandó dolgozatok témájának kiadása

4 óra Meghívott előadó: Dég,egy szabadkőműves kert történeti kutatása,

5. óra Tanulmányi szemle: Dég vagy Pécel

6. óra Előadás:Szabadkőműves kerttulajdonosok Magyarországon

7. óra
Egyéni konzultáció

8. óra Előadás: Szabadkőművesség az építészetben

9. óra Beszámoló 1.

10. óra Beszámoló 2.

11. óra Látogatás a Nemzeti Múzeum Szabadkőműves gyűjteményében

12. óra Záróelőadás, a félév értékelése




Források:

http://www.arts.u-szeged.hu/

http://www2.arts.u-szeged.hu/relhist/kepzes_hun.html

http://www.gfhf.hu/

http://www.gfhf.hu/getfile/filestore/downloads/egyhaztortenet/Tanterv.pdf

http://www.u-szeged.hu/tanrend?browse=tanterv&kpId=2440&ciklusId=2010-2011-2

http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=16619

http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=22720&tanKod=6KM64SZTKCXN

2011. április 17., vasárnap

Nem rohanták meg a Francia Nagyoriens páholyait a nők

A napokban foglalkozott a Francia Nagyoriens tavalyi (7 hónappal ezelőtti) döntésének következményeivel az Express című francia újság. A cikkről angolul Chris Hodapp számolt be blogjában.

A François Koch által jegyzett cikkben a GODdF (Grand Orient de France) nagymestere, Guy Arcizet által megadott adatok a következők:

Jelenleg 53 nő tagja van a Francia Nagyoriensnek; de ebből 20 a Francia Női Nagypáholyból lépett át;

160 nő jelentkezett, ezek felvétele van folyamatban;

A Francia Nagyoriens páholyai közül minden ötödik elzárkózik a nők felvételétől (a nők felvételét megengedő döntés az egyes páholyok hatáskörébe utalta a kérdést); azaz a páholyok 80%-a hajlandó, 20%-a pedig nem hajlandó nőket felvenni.

A nagymester arra számít, hogy az év végére kb 500 női tagja lesz a Francia Nagyoriensnek, mintegy 1%-a a tagságnak. Azaz nem igazolódott az vélemény, hogy a nők meg fogják rohanni a GODF páholyait. A nők aránya valószínűleg csak évek, sőt évtizedek után fog emelkedni.

A francia cikk ismertetése után Hodapp blogjának amerikai olvasói számára megjegyzi, hogy a legnagyobb francia nagypáholy a GODF (Grand Orient de France), 50 ezer taggal; második a GLNF (Grande Loge Nationale Française) 38 ezer fővel - ezt ismerik el regulárisnak az angolszász irányzat hívei. A harmadik helyen a GLdF (Grande Loge de France ) áll 28 ezer taggal. Hodapp úgy tudja, hogy a francia szabadkőművesség összlétszámán belül 17% a nők aránya, ami a 15 ezres DH ( Le Droit Humain) vegyes páholy nő tagjaiból és a női GLFF (Grande Loge Feminine de France) 14 ezres tagságából  áll. (És persze a GOdF 53 nő tagjából.)

Azt azért irigykedve jegyzi meg, hogy az USA szabadkőműveseinak nagyarányú létszámcsökkenésével szemben a francia szabadkőművesség taglétszáma dinamikusan növekszik.



Források:

http://blogs.lexpress.fr/lumiere-franc-macon/2011/04/07/au-godf-mais-ou-sont-les-femmes/

http://freemasonsfordummies.blogspot.com/2011/04/women-not-flocking-to-grand-orient-of.html


Kapcsolódó linkek:


http://www.godf.org/


http://www.glnf.asso.fr/


http://www.gldf.org/


http://www.droit-humain.org/


http://www.glff.org/

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum