Lenne mit takargatnia

Mármint Takaró Mihálynak a Trianoni Szemlében megjelent "A szabadkőművesek és Trianon" című írásában tájékozatlanságát és hozzá nem értését.

Ki is ez a Takaró Mihály?

Önéletrajzai:
Szakmai:
azaz
a JPTE tanárképző magyar-ének szakán végzett;
középiskolai tanári diplomát 1982-ben szerzett a debreceni KLTE BTK-n;
az OKSZI főmunkatársaként a magyar nyelv és irodalom országos tantárgygondozója volt;
a magyar nyelv és irodalom érettségi tételkijelölő bizottságának elnöke volt;
1995-től közoktatási szakértő (Igazolványának száma: 1631);
a Károli Gáspár Református Egyetemen 2000 szeptemberétől 2005 júniusáig oktatott egyetemi adjunktusként;
2004 őszén szerezte meg a közép-és emeltszintű érettségi elnöki képesítést;
2005 júniusában végzett a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás vezető és menedzser szakán (Diplomájának és pedagógus szakvizsgájának száma: PTG-6834);
jelenleg az OKÉV külső munkatársa.
Egyházi:
azaz
öt testvéremmel együtt mindannyian egyházunk szolgálatában állunk;
több mint 20 éve a Pesterzsébet Központi gyülekezet presbitere és énekkarának karvezetője vagyok;
1993 óta vagyok egyházkerületünk iskolaügyi főtanácsosa;
1998 óta gyülekezeteink bizalmából választott tisztségviselőként egyházkerületünk főgondnoka vagyok;
2001-ben a Magyar Reformátusok Világszövetsége főtitkárává választottak
Mint az eddigiekből is látható volt, Takaró Mihály rendkívül szorgalmas ember. Irodalomtörténészi tevékenysége elsősorban Wass Albert kultuszának építésére irányul, de ebbe belefér mások értékeinek fel- és elismerése is, ilyen pl. Tormay Cecile, Herczeg Ferenc (az írófejedelem!), vagy éppen Darányi Kálmán és Horthy Miklós.
Egyházi tevékenységében a (MIÉP kapcsolataik kapcsán hírhedt) Hegedűs Lórántok támogatója, 2002-ben együtt bukott mentorával.
A szabadkőművességről keresztyén szemmel tartott előadást 2006-ban Szekszárdon.
Néhány kapcsolódó anyag:
Wass Albertről interjú Takaró Mihállyal videón.
Hegedűs püspök választási veresége.

Lelkészértekezleti tevékenysége.
Wass Albert útján című blogja.
Nos, ezzel az életúttal és képzettséggel vágott bele témájába, a szabadkőművesek és Trianon kapcsolatának elemzésébe - persze azzal azért megkönnyítette a dolgát, hogy az ítélet már a vizsgálat előtt megvolt: Trianon egy szabadkőműves klikk műve.
Ennek argumentálásához gyakorlatilag két forrást használt, az egyik Somogyi István szabadkőműves ellenes műve, "A szabadkőművesség igazi arca", a másik pedig az egyik hazai nagypáholy, a Magyarországi Nagyoriens összeállítása, Trianon és a Szabadkőművesség (dokumentumok, tanulmányok) című kiadvány. (Megjegyzem, hogy ezeket sem dolgozta fel rendszerezetten, egy-egy szájíze szerinti idézettel operált csak.)
A nagyágyúnak szánt Fejtő Ferenc idézet, a "Trianon egy szabadkőműves klikk műve" a Trianoni Szemle egyik szerkesztőjének, Szidiropulosz Archimédesznek az interjúkötetéből származik. Pedig Fejtő írt egy 432 oldalas nagy történelmi munkát is "Rekviem egy hajdanvolt birodalomért. Ausztria-Magyarország szétrombolása" címmel. Abból miért nem idézett Takaró Mihály? Talán nem is olvasta? Túl hosszú volt?
A tudományosság látszatát keltő Jegyzet címet viselő hivatkozások jegyzéke zavaros, áttekinthetetlen, semmilyen szabvány alkalmazása nem fedezhető fel benne. Nem pontosan idézi a címeket, hiányosak a hivatkozásai.
Egyik előző blogbejegyzésemben írtam már erről a cikkről, s saját és mások - köztük Fejtő Ferenc - véleményével egyetértve azt mondtam:

"Tehát nem "a szabadkőművesek" rombolták szét a Monarchiát - ezt nem is tudták volna megtenni - de ők is egyetértettek ezzel."
Nagy örömmel fedeztem fel a blogvilágtérben egy másik kritikát a Trianoni Szemléről és ezen belül a Takaró féle írásról:
"...

Ál-tudomány
A lap mélypontja azonban mégsem ez. A Skultéty-féle írás még csak meg sem próbál tudományos köntösbe bújni, ezzel szemben Takaró Mihály "A szabadkőművesek és Trianon" című munkája és annak tálalása abszolút magán viseli az ál-tudományos manipulálás minden ismérvét.
Először is a szerzőről. Míg Raffay Ernő komplett monográfiát jegyez az általa vizsgált témakörből Takaró Mihályról annyit tudunk meg, hogy irodalomtörténész és Wass Albert munkásságával foglalkozik. A szabadkőművességről egyetlen tanulmánya sem jelent meg korábban.
Forrásmunkák tekintetében sem áll túl fényesen, csak a wikipédián több magyar nyelvű művet találunk a témakörben, mint amit ő felhasznál. A szabadkőművességet, mint titkos mozgalmat egyébként is a legendák sora övezi. Szintén a magyar nyelvű wikipédián találhatunk egy listátszabadkőműves voltára, azonban az ott megjelölt forráson végigmenve zsákutcába jutunk. Benest a cseh nyelvű oldal is felsorolja, mint páholytagot (további alapja ennek sincs), ezzel szemben Tomás Masaryk sem a cseh sem az angol nyelvű listában nem szerepel, csak Takaró Mihály írásában a 31. oldalon Fejtő Ferencnek egy írására hivatkozva, amit nem is eredetiből idéz, hanem Szidropulosz Arkhimédész (a hivatkozásnál még a nevet is elírták!) Trianon utóélete című művét citálva.
Az egész írásban egyébiránt egyedül Jászi Oszkár esetében találunk pontos hivatkozást szabadkőműves voltára, persze rá máshol is könnyen ráakadhatunk, mint a Martinovics Páholy tagjára (Ady Endrével együtt). Takaró Mihály stílusa egyébként katasztrófális és ennek még a szerkesztés is alávág egy picit. Mindjárt az írás elején ott találjuk Wilson amerikai elnök képét, amiből azt gondolhatnánk, hogy ő is szabadkőműves volt. (Az angol wikipedia listájában nem szerepel.) A 35 . oldalon a szerző utal arra, hogy a Magyar Szimbolikus Nagypáholy üdvözölte Károlyi Mihályt "mint azon eszmék hatalomra juttatóját, amelyért a magyar szabadkőművesség már évtizedek óta küzdött..." Károlyi vajon szabadkőműves volt? Semmelyik ilyen listában nem szerepel a neve.
Ugyancsak a 35. oldalról kiderül az is, hogy a szabadkőművesség végcéljai pedig: "kozmopolitizmus, atheizmus, és kommunizmus." (Ez kivételesen forrásmegjelöléssel szerepel...)
Végeredményként leszögezhetjük a gyatra felépítése ellenére (az összegzést egy logikus gondolatmenetben nem a végére, hanem az elejére kellett volna rakni) Takaró Mihály írása az ál-tudományosság manipulatív eszközeit jól érvényesíti.
Bár a tanulmány kijelenti ugyan, hogy a szabadkőművesség célja nem a politizálás, de ezt ellentételezi a kommunizmussal, mint végcéllal. Edvard Benesről, mint mélyen elítélendő személyről leírja, hogy szabadkőműves. Ezt megerősíti a cikkhez kapcsolt 34. oldali képaláírás, illetve Skultéty Csaba írása mellett a 45. oldalon található jól kiemelt idézet, mely szerint "Hasznosak voltak az emigrációban a szabadkőműves kapcsolatok". Bemutatja, hogy a trianoni békediktátum kiváltói a külföldi szabadkőművesek. Bemutatja a magyar páholyok tehetetlenségét, utalva arra, hogy a hazai békebizottság tagjai nem voltak politikusok. (Szerintem például Kunfi Zsigmond erőteljesen az volt...) A magyar szabadkőművesek közül kiemeli az amúgy is nemzetietlennek tartott Jászi Oszkárt, de egy szót sem ejt például Ady Endréről...

A végkicsengése tehát, hogy a szabadkőművesség, mint mozgalom és az általa képviselt eszmék (kozmopolitizmus, ateizmus, kommunizmus) károsak és elítélendők.
...."

Kasza Péter Ferenc

Takaró Mihály cikkéhez röviden, de velősen hozzászólt Márton László (a Martinovics páholy egyik ex.főmestere) is az Index Szabadkőművesség fórumán:

"Takaró Mihály, mint sok amatőr "történész" összetéveszti Tomas Garrigue Masarykot, ennek fiával Ian Masarykkal. Tomas Masaryk nem volt szabadkőműves, fia Ian Masaryk az volt."

Utánakerestem az Internetem, s valóban:
"... the son of our first President T. G. Masaryk, John Masaryk, were Freemasons."

Professor Jiri (George) Syllaba, M.D., Doctor of Sciences, 33ø Grand Master

Ennyit Takaró egyik alaptéziséről, hogy Masaryk szabadkőműves volt...



Felhasznált anyagok:

http://www.origo.hu/itthon/20021209hegedus.html

http://www.parokia.net/valasztas2002/takaro_mihaly.html

http://www.fasori.hu/index.rbx/site/teachers/takaro-mihaly

http://www.youtube.com/watch?v=pkQ8G38p8JU

http://kaszapf.blogspot.com/2009/03/trianoni-szemle.html

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=89267467&t=9027376

http://members.verizon.net/~vze244bj/ReadingText/CZECHOSLOVAKIAN_FREEMASONRY_.txt

Kapcsolódó blogbejegyzés:

http://aprofan.blogspot.com/2009/02/trianon-es-szabadkomuvesseg.html

Trianon és a szabadkőművesség

Trianon és a szabadkőművesség

Szabadkőműves propaganda vagy az összeesküvéselméletek kvintesszenciája?

Csak a cím ugyanaz. A Trianoni Szemle című a "Trianon Kutatóintézet tudományos folyóirata" megnevezést viselő újonnan indult lap első számában jelent meg Takaró Mihály: Trianon és a szabadkőművesség című cikke.

A lap még nem került a kezembe, pedig kerestem, de a Váci utcában levő Inmedio hírlapboltban még csak nem is hallottak a Trianoni Szemléről.

Viszont hallottam a Vasárnapi Újság beszélgetését a folyóirat szerkesztőivel. "Trianon egy szabadkőműves klikk műve - idézik a nemrég Párzsban elhunyt történészt a szerkesztők" Fejtő Ferenc orákulum lett, hiszen most, hogy meghalt, már nem tud tiltakozni gondolatai meghamisítása ellen. Ezt és így ő sohasem mondta a könyvében.

Bezzeg amíg élt! Addig valahogy máshogy beszéltek róla:

"A nemzeti oldalt gyalázza a szabadkőműves múmia"

"Nemzet romboló nézetei a magyar közéletről"
"A szabadkőműves történész mindig is ellenséges volt a magyarországi jobboldallal szemben."

De most, hogy meghalt, már ki lehet ragadni egyes kijelentéseit az összefüggéseikből.

Fejtő Trianonnal és a szabadkőművesek szerepével kapcsolatos véleményét a Requiem pour un empire défunt, Histoire de la destruction de l'Autrich-Hongrie című, 1988-ban Párizsban megjelent könyvében fejtette ki, amelyet két év múlva itthon is kiadtak:

Rekviem egy hajdanvolt birodalomért. Ausztria-Magyarország szétrombolása. Ford. Jászay Gabriella és Körmendy Marianna, (Budapest), Minerva—Atlantisz, 1990.

Ebben a 432 oldalas nagy történelmi elemzésben egy rövid alfejezet, azaz néhány oldal foglalkozik a szabadkőművesek szerepével, megállapítva, hogy ők is - a könyv 99%-ában tárgyalt sokkal hatalmasabb politikai erők nagy részéhez hasonlóan - a Habsburg birodalom megszüntetését tartották célszerűnek.

Tehát nem "a szabadkőművesek" rombolták szét a Monarchiát - ezt nem is tudták volna megtenni - de ők is egyetértettek ezzel.

Ezt a könyvrészletet a Nagyoriens kiadványaként 2002-ben megjelent, Márton László szerkesztette Trianon és a Szabadkőművesség (dokumentumok, tanulmányok) című kötet is közölte.

Nézzük meg, hogy mit is írt Fejtő. Gondolatmenetének jó összefoglalása szerepel Horváth Andor: Igaz történet című cikkében, amely a Korunk 1999. novemberi számában jelent meg:

"Alaptétele röviden úgy foglalható össze, hogy a Monarchia nem egyszerűen széthullott az első világháborúban elszenvedett vereség hatására — feldarabolása a nagyhatalmak közös elhatározásának következménye. E döntés hátterében az európai erőviszonyok alakulását kell látnunk a 19. század végén és századunk elején. E tekintetben a szerző véleménye szerint a korszak legfontosabb politikai fejleménye az egységes Németország létrejötte, ennek nyomán ugyanis számolni lehetett a német-osztrák politikai szövetség, s ezzel egy új hatalmi koncentráció eshetőségével. A Monarchia bizonyos körei, maga Rudolf főherceg is inkább az osztrák-francia együttműködés hívei voltak ugyan, amely a 18. század bizonyos időszakaiban jól működött, Rudolf halála után azonban ez az irányzat alulmaradt és az osztrák-német viszony a századforduló után szinte sorsszerűen felértékelődött, egyre szorosabbá vált, végül pedig, az első világháború kitörésével katonai szövetség formáját öltötte. E tézis szerint tehát a Monarchia sorsát az pecsételte meg, hogy a francia és az angol politikusok egy része Németország térhódítását veszélyesnek ítélte országa jövőjére nézve, s e veszély elhárítására a legkézenfekvőbb megoldásnak a monarchia feldarabolását tekintette annál is inkább, hogy ezt a lépést a Monarchia fennhatósága alá tartozó nemzetek önállósulási törekvései is indokolták.

Fejtő elemzése azt is kimutatja, hogy ennek az elgondolásnak újabb tápot adott az első világháború különös kegyetlensége és a közgondolkodás ebből eredő módosulása. Korábbi századok gyakorlatától eltérően a hadban álló felek megsemmisítő győzelemre és az ellenfél feltétel nélküli kapitulációjára törekedtek, ami szükségképpen szemléletváltást vont maga után a békekötés feltételeit illetően is. A monarchia megszüntetése irányába hatott továbbá Fejtő okfejtése szerint az is, hogy a francia politikai és szellemi elit tagjai, különösen a szabadkőművesek, úgy tekintettek az Osztrák—Magyar Monarchiára, mint amely Spanyolország és a Vatikán mellett az idejétmúlt, reakciós katolicizmus bástyája. Clemanceau és a radikális párt hangadó személyiségei meg voltak győződve arról, hogy a francia forradalom művének betetőzésén munkálkodnak, ha Kelet-Közép-Európában a francia mintát követő demokratikus nemzetállamokat hoznak létre. Ettől az elgondolástól természetesen nem volt idegen a francia befolyás növelésének geopolitikai szempontja sem.

A háború kimenetelében és az azt követő békeszerződések kidolgozásában nagy szerepet játszott az Egyesült Államok is. Ami az amerikaiaknak a Monarchiával szembeni viszonyulását illeti, az Fejtő véleménye szerint egy év leforgása alatt számottevően módosult. Wilson elnök még 1917 végén is annak a föderatív megoldásnak a híve volt, amely a Monarchia keretei között lett volna hivatott eleget tenni a nemzetek önállósági követeléseinek — ezt tükrözte a "Seymour-terv" — , egy évvel később, 1918 végén azonban a híres "11 pont" már a Monarchia feldarabolását készítette elő. Az említett okok mellett az amerikai álláspont módosulásához más politikai és katonai tényezők is hozzájárultak — például a szövetségesek közötti titkos szerződések és a bennük rögzített ígéretek ténye. Mindez végképp megpecsételte a Monarchia sorsát. "

Véleményével nincs egyedül, állításai sok tekintetben megegyeznek Romsics Ignác történészi kutatásainak eredményeivel, amit a Détruire ou reconstruire l'Autriche-Hongrie? Franciaország dunai politikájának dilemmája a 20. század elején című írásában fejtett ki.

Kedves Feri bátyánk! Igazán fenéken billenthetnéd újsütetű tisztelőidet onnan a másvilágról!

Források:

http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=69482&Itemid=57

http://www.mr1-kossuth.hu/m3u/003c22a7_3131486.m3u

http://www.hunhir.hu/index.php?pid=hirek&id=4548

http://szentkoronaradio.com/belfold/2008_12_14_ki-az-a-fejto-ferenc

http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=z_get_reply&f=2&t=006769&m=000007

http://www.epa.oszk.hu/00400/00458/00023/11k21.htm
http://szkp2.blogspot.com/2002/06/marton-laszlo-szerk-trianon-es.html

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Hataron_tuli_magyarsag/Magyarsag_kutatas_1995_96/pages/018_romsics.htm


Kapcsolódó blogbejegyzés:http://aprofan.blogspot.com/2009/02/trianon-es-szabadkomuvesseg.html