Reiman Zoltán: Szabadkőművesek Miskolcon 1-2. rész

 Múltidéző

2022.04.12. 07:00

„Erényes kozmopoliták az égő bokorhoz Kelet felé”

Reiman Zoltán sorozata miskolci történetekről. Szabadkőművesek Miskolcon (1. rész)

Aki nem ismeri Miskolc történetét, annak biztosan újat fogok most mondani, sőt szerintem azoknak is, akik ismerik, jól ismerik a hely történetét. A XVIII. század végén városunkban megalakult a szabadkőműves-páholy, amely a helyi szellemi kultúra nagyságát bizonyítja.

De honnan ered a szabadkőművesség? Ez nagyon összetett és érdekes kérdés. A legelterjedtebb elmélet szerint a templomos lovagokig, illetve Salamon templomáig vezetik vissza „származásukat”. Egy biztos, nagy tudású, istenfélő emberek voltak azok, akik a szabadkőművesség alapjait lefektették. 

Az arra érdemeseknek adták át a tudásukat 

 Az első magyarországi szabadkőműves-páholy 1749-ben alakult Brassóban, „Három oszlophoz” néven. Magyarország felvidéki részein, északon, pár évtizeddel később indult a térnyerése. 1769-ben Eperjesen az „Erényes utazóhoz”, Besztercebányán 1774-ben az „Erényes emberbaráthoz”, 1781-ben Miskolcon az „Erényes világpolgárhoz” és Balassagyarmaton ugyanebben az évben az „Erényes zarándokhoz” nevű páholyok alakultak meg. 

 Láthatjuk, hogy az erényes szó milyen gyakran fordul elő a páholyneveink között. Nem véletlenül. A templomosok egyik eredetelmélete szerint a középkorban a templomokat, székesegyházakat építő mester­emberek csak az arra érdemeseknek adták át tudásukat. Ők lettek a későbbi szabadkőművesek, akik már nem fizikai munkával keresték a kenyerüket, hanem gondolkodással, kereskedéssel, illetve egy nemesi család sarjaként akár egy egész életen át tartó tanulással. 

 A páholynevek második része metaforikus. „Utazó”, „zarándok”, ezek arra utalnak, hogy mi csak látogatóban vagyunk a földön, és célunk az Isten országa, a mennyország. Ebből azt is láthatjuk, hogy hazánkban az úgynevezett reguláris szabadkőművesség terjedt el, tehát az Istenben való hit feltétele volt a tagságnak. Nagyon fontos még a szabadkőművesség eszmerendszerében a szabadság, egyenlőség, testvériség. Minden embert egyenlőként kezeltek, minden embert egyenlőnek tartottak a páholy tagjai. 

 „Világot teremtének Miskolcon, mely az egész tájra, mely egész honra kilövelé jóltevő sugárait” (Zsédenyi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája [Miskolc, 1929, Magyar Jövő Nyomdaüzem és Lapkiadóvállalat Részvénytársaság]) – írja Kazinczy Ferenc (a képen), aki maga is tagja volt a miskolci „Erényes világpolgárok”-nak.

 Ilyen szép felvezetés után nézzük a miskolci páholy történetét! Alapítója gróf Török Lajos, a bécsi páholy tagja, ő az, aki a szabadkőművesség magvait elhinti a miskolci és borsodi értelmiségiek körében. Szerény anyagi körülmények között élő – hogy miért lett szegény, arra még visszatérünk –, mélyen vallásos ember volt, a régi tudományokat tanulmányozta. Maga köré gyűjtötte azokat a barátait, ismerőseit, akiket érdemesnek tartott a szabadkőművesség alapelveire. 

 Miután úgy látta, hogy elegendő embert toborzott össze, megkérte az engedélyt Bécsből egy saját miskolci páholy létrehozására. A tagok saját, külön neveket vettek fel, ezek közül idézzünk fel egypárat! 

Török Lajos – Rutil Vendogra 
Vay Miklós – Vociny Vasul 
Kail János – Enias Kalion 
Orczy József – Zophorces Borcas 
Vay József – Hoyas Vivus de Japea

Később a páholy jeles tagjai közé belépő Kazinczy Ferenc az Orpheus nevet vette fel. 

 Több helyen ezt lehet olvasni az egykori miskolci páholy neveként: „Erényes kozmopoliták az égő bokorhoz Kelet felé”. Nos, ennek is megvan a magyarázata, először nem értettem az okát. Török úr nem 1780-ban lépett be a szabadkőművesek közé – ahogy sok forrásban találjuk –, és nem a miskolci volt az első páholy, melyet létrehozott. Az „Égő bokorhoz” nevűt Kassán alapította 1779-ben, de anyagi gondjai miatt vissza kellett vonulnia birtokaira Borsod megyébe. Ekkor a kassai páholy nem működött tovább. Amikor Miskolcon megszületett az új páholy – mivel a kassaiak tárgyai nála voltak –, egy ideig a kassai páholy pecsétjét használta, ezen pedig az „Égő bokorhoz” felirat állott. 

De térjünk vissza a tagokra és a miskolci csoport alapítására. Minden tagnak külön címere is volt. Tehát hivatalosan a miskolci páholy az „Erényes világpolgárhoz” nevet vette fel, alakuló ülése 1781. május 8-án történt meg. A páholy alapítója és első főmestere gróf Török Lajos lett. Első felügyelője Vay József, második felügyelője Ragályi István, szónoka és kincstárnoka Óváry László, titkára Fáy Barnabás. 

A rendelkezésre álló dokumentumokból kiderül, hogy a miskolci alapítók mind tagjai voltak előtte az eperjesi páholynak. Az eperjesi „Erényes utazóhoz” páholy első felügyelője, Potthornyai Imre – az anyapáholy részéről küldött képviselő – beiktatta a miskolci páholy vezetőségét. 

 A páholy folyamatosan bővült, egyre többen kérték felvételüket a „világpolgárokhoz”. Egy alkalommal azonban váratlan esemény keltett izgalmat a kis csapaton belül. Vay Józsefné, aki nem tudta, hogy férje a páholy tagja – és megrögzött szabadkőművesség-ellenes volt –, egyik levelét felbontva értesült erről. Ekkor olyan éktelen haragra gerjedt, hogy feltörte József íróasztalát is, és megtalálta benne a szabadkőművesek törvényeit és a rend esküjét. Az iratok egy részét ott helyben összetépte, és a férjét is elhagyta. Az iratok nagy része azonban megmaradt, és mivel Vayné nem tudott németül – vagy latinul –, a csoport szerencséjére egy olyan emberhez vitte, aki később visszajuttatta őket a páholy tagjaihoz. 

 Mi ebből a tanulság? Ha tudjuk, hogy az asszony nem szereti azt, amit titokban csinálunk, akkor a levelezésünket diszkréten kezeljük. Ez más esetben is igaz lehet... Török Lajos ezek után a páholy könyvtárának az alapjait is letette. 

 1784. január 16-án lépett be Kazinczy Ferenc költő, nyelvreformátor a páholy tagjainak sorába. Később titkári megbízást is kapott. Érdekesség, hogy a fiatal Kazinczynak Kassán Török Lajos a főnöke volt, később pedig lányát, Török Sophie-t vette feleségül. De ekkor még szó sem volt erről. 

Források 

Zsédenyi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája (Miskolc, 1929, Magyar Jövő Nyomdaüzem és Lapkiadóvállalat Részvénytársaság) 
Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes hely­irata II. (Miskolc, 1904, Miskolc város közönsége) 
Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc szabadkőműves kátéja (epa.oszk.hu) 
Berényi Zsuzsa Ágnes: Miskolc és környéke szabadkőművesi páholyneveinek vizsgálata (mnytud.arts.unideb.hu) 
Kárpáti Béla: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1998, dr. Szabadfalvi József) – Szarka Róbert: A szabadkőművesség Miskolcon 
Kárpáti Béla: Borsodi szép-históriák – Orpheus alias Kazinczy Ferenc (mek.oszk.hu) 
Ekert Anna Zsófia: A szabadkőművesség történeti és eszmei háttere – szakdolgozat (midra.uni-miskolc.hu) 
konteo.blogrepublik.eu 
Wikipédia – Kazinczy Ferenc szócikk

Forrás: https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2022/04/erenyes-kozmopolitak-az-ego-bokorhoz-kelet-fele

Múltidéző – Reiman Zoltán sorozata miskolci történetekről

2022.04.21. 17:30

„Az ember a Királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi”

Szabadkőművesek Miskolcon (2., befejező rész)

1785-ben II. József olyan rendeletet bocsátott ki, miszerint szabadkőműves-páholy csak olyan városban lehet, ahol főbb kormányhivatal is működik. Ezért – mivel Miskolcon nem volt ilyen – a miskolci csoport megszűnt. Ezek után még évekig találkoztak, abban bízva, hogy a császár megenyhül majd. 1788-ban döntöttek úgy, hogy a páholy felszerelését több részre osztják, és egyik-másik egykori tagnál tárolják majd. Nem kétséges, hogy titokban még évekig folytatták tevékenységüket, erről azonban semmilyen írásos bizonyíték nem maradt fenn számunkra.

1788. október 3-án a páholy egykori első felügyelője átvette a következő tárgyakat: 
– 4 db salamoni öltözéket, jelvénnyel együtt 
– 2 db skót mesteri öltönyt 
– 4 db mesteri, 3 db legény- és 1 db tanoncöltönyt 
– 1 db főmesteri és 1 db szónoki jelvényt 
– 1 db háromszöget

A leltárban szerepelt még: 
– 1 db alkotmánykönyv 
– 1 db jegyzőkönyv 
– a 3 alsó fok szertartásának leírása 
– 7 db tanonc-, 4 db legény-, 11 db mester-, 4 db skót mesteröltöny 
– 9 db salamoni öltözék 
– 8 db világosság jelvényei 
– 8 db ragyogó csillag 
– 44 db szavazógolyó 
– 3 db fakalapács 
– 1 db háromszög 
– a körző fából 
– 1 db halálfő 
– 3 db tapis 
– 1 db lámpa

Ezeken kívül a páholy pecsétje és még sok apróbb dolog.

Megmondom őszintén, pár dologról fogalmam sincs, hogy mi, de ezek szerepeltek a leltárban.

Ebből azért láthatjuk, hogy rendesen fel volt szerelve mindennel a páholy. E tárgyak nagy része Ragályi István alsószuhai kastélyába került. Ott sok évtizeden át megvoltak, aztán az 1850-es, 60-as években elvesztek.

Sok protestáns azért tartotta jónak a szabadkőművességet, mert a katolikus elnyomás alatt nehezebben érvényesülhettek a világban, de itt szabadon fejthették ki véleményüket, szabadon gondolkodhattak, mindenféle korlátozás nélkül.

Kazinczy Ferenc ezt írja, amikor kifejti a szabadkőművesség melletti elkötelezettségét: „Én nekem a kőmívesség olly társaság, amely kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből; melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van; amelyben az ember a Királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi, amelyben elfelejtkezik a Világ esztelenségei felől, s azt látván, hogy minden tagban egy lélek, t. i. a jónak szeretete, dolgozik, öröm könnyeket sír, amelyben ki-ki igyekezik ember társainak nyomorúságát a szerint mint tehetsége engedi, könnyíteni [...].” (Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc szabadkőműves kátéja [epa.oszk.hu])

Nagyon nemes, nagyon szép gondolatsor. Így ért véget a miskolci „Erényes világpolgárok” története. Vajon így ért véget a miskolci „Erényes világpolgárok” története?

Végezetül nézzük, kik voltak a miskolci páholy prominens tagjai.

Gróf Török Lajos

„A páholy alapítója s első főmestere, szendrői gróf Török Lajos, II. József alatt 1785–90. a kassai tanulmányi kerület igazgatója, s utóbb Kazinczy Ferenc apósa, szül. Ónodon 1748. okt. 7-én † 1809. Eleinte katonai pályára lépett, de csakhamar elhagyta azt, hogy az államot mint hivatalnok szolgálja.

Török Lajos buzgó híve ugy a szabadkőművességnek, mint ennek minden kinövésének; ugy mint a rózsakeresztesek alchymistikus üzelmeinek és a »Rózsa-Intézetnek« is.

Hogy Török alchymiával is nagyban foglalkozott, arról veje Kazinczy tanuskodik leveleiben, azt állítván, hogy iszonnyal szemlélte azt. Ugylátszik vagyonának jó része »füstbe« ment. A déghi levéltárban fenmaradt egy alchymistikus műve is.” (Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata II. – A szabadkőműves páholy [Miskolc, 1904, Miskolc város közönsége], 659. oldal) 

Gróf Török Lajos (a képen) a XVIII. századi magyar szabadkőművesség egyik leghíresebb alakja volt. Sajnos vagyona jó részét eltékozolta, részben a fent említett alkímia területén folytatott kísérletei által.

Vay József

„Nem kevésbé nevezetes férfiu volt a páholy I. felügyelője Vay József (szül. 1750), ki közpályát Szabolcsban kezdvén, 1785-ben ülnöke volt a tiszáninneni kerületi táblának, mint Szabolcsmegyei alispán, 1786-ban kir. tanácsos, 1789-ben helytartói tanácsos, 1791-ben pedig a m. udvari kancelláriánál udvari tanácsos lett. 1790-ben Szabolcsmegye, 1792-ben pedig Borsodmegye dietai követe volt. 1796 óta nagy buzgalommal viselte a tiszáninneni Superintendetia főcuratorságát és nagy érdemeket szerzett a pataki főiskola körül is, melynek 20 000 frtot hagyományozott. Áldásos életét 70 éves korában fejezte be Bugyiban 1821. decz. 30-án.” (Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata II. – A szabadkőműves páholy [Miskolc, 1904, Miskolc város közönsége], 660. oldal)

Ragályi István

„A II. felügyelő kiscsoltói Ragályi István kiválóan művelt, olvasott és tudományos férfi, 1790-ben a borsodi koronaőrök hadnagya, utóbb Borsodmegye több évtizeden át közszeretetű alispánja volt. [...]

Kis-csoltói Ragályi József, szül. Ragályon 1736-ban, 1785–1800-ig Borsodmegye alispánja, ki 1787-ben a megyei rabokkal kövezteti Miskolcz utczáit s hidakat készitet, mi nagy megtakarítás, »a rabok pedig kivül nappalok levegő éggel élnek, csak éjszaka szivják magokba a tömlöcz megrekedt rosszaságu levegő egét. Ez a legbölcsebb gondolatok közt egy« – kiált fel az egykori hírlapíró.

Közben kinevezték Ragályit 1785-ben a tiszántúli kerület tábla ülnökévé, 1786-ban kir. tanácsossá, 1791-ben pedig a tiszántúli iskola bizottság tagjává. Meghalt 1804-ben.” (Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata II. – A szabadkőműves páholy [Miskolc, 1904, Miskolc város közönsége], 669. oldal)

Kazinczy Ferenc

„Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgálta.

[...] 1784. január 16-án gróf Török Lajos, a kassai tankerület főigazgatója és a miskolci szabadkőműves-páholy főmestere felavatta a páholy tagjai közé. Szabadkőművesként ismerte meg Born Ignácot és Angelo Solimant” – írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia.

Források

Zsédenyi Béla: Miskolc szellemi élete és kultúrája (Miskolc, 1929, Magyar Jövő Nyomdaüzem és Lapkiadóvállalat Részvénytársaság) 
Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes hely­irata II. (Miskolc, 1904, Miskolc város közönsége) 
Miskolczy Ambrus: Kazinczy Ferenc szabadkőműves kátéja (epa.oszk.hu) 
Berényi Zsuzsa Ágnes: Miskolc és környéke szabadkőművesi páholyneveinek vizsgálata (mnytud.arts.unideb.hu) 
Kárpáti Béla: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1998, dr. Szabadfalvi József) – Szarka Róbert: A szabadkőművesség Miskolcon 
Kárpáti Béla: Borsodi szép-históriák – Orpheus alias Kazinczy Ferenc (mek.oszk.hu) 
Ekert Anna Zsófia: A szabadkőművesség történeti és eszmei háttere – szakdolgozat (midra.uni-miskolc.hu) 
konteo.blogrepublik.eu 
Wikipédia – Kazinczy Ferenc szócikk

Forrás: https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2022/04/az-ember-a-kiralyt-es-a-legalacsonyabb-rendu-embert-testverenek-nezi

Szabadkőműves játékelem a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma Nyelvlesen című kiállításán

Az Irodalomismeret online 2014/3. számban jelent meg a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma Nyelvlesen című kiállításának múzeumpedagógiai megvalósítása, amelynek egyik termében szabadkőműves elemekből összeállított játék van.A játék könnyen felismerhetően az Időfutár című fantasztikus rádiójáték ill. könyvsorozat egyik epizódját valósítja meg, kissé átalakítva.

---

ROZBROY VIKTOR

Kalandos nyelveset

A széphalmi A Magyar Nyelv Múzeuma Nyelvlesen című kiállításának múzeumpedagógiai megvalósítása

Egy kiállítás célja lehet például tárgyak, személyek, események, dolgok bemutatása, ábrázolása. Az irodalmi, nyelvészeti múzeumoknak annyiban nehezebb a dolguk, hogy kevesebb közvetlen tárgyi anyaggal szolgálhatnak. A „sok vitrinben sok papír” látványban nem veheti fel a versenyt egy természettudományi vagy r égészeti kiáll í- tással. Ezért a széphalmi kiállítás esetében pontosítanám a kiállítás célját: egy önálló, komplex művészeti alkotás létrehozása, melyben a nyelvészeti tartalmat interaktív, múzeumpedagógiai közegen keresztül közvetítjük.

Adott Kazinczy és a nyelvészet. Adott a kor és a közeg. Kérdés, hogyan lehet a fiatalok számára érdekesebbé, kívánatosabbá tenni a kiállítás témáját és a múze u- mot. Általános szabálynak tekinthető: ha egy kiállítás interaktív, jobban leköti a látogató figyelmét. Ezért nem is v olt kérdés, hogy ebbe az irányba kell elindulnunk.

A kiállítás szerepjátékkal való ötvözése elég újszerűnek tűnt és elég sok lehet ő- séggel kecsegtetett ahhoz, hogy tegyünk vele egy próbát. Olyan többszereplős ját é- kot képzeltünk el, ahol a különböző szerepek hez különböző rejtvények, játékok, megoldások kapcsolódnak.


...

Körző. A Páholyban körző és derékszögű vonalzó – mindkettő szabadkőműves szimbólum – segítségével keressük a megfejtést. A teljes padlót grafika borítja, melyen betűk vannak. A játékhoz tartozó táblán szereplő számsor első számát a körzővel lemérjük a vonalzón , majd a padlógrafika kezdőpontjából rajzolunk egy kört, s az a betű lesz a következő, amelyiken a körvonal áthalad. A második érték alapján lemért körvonalat ebből a pontból húzzuk. A körvonalakon elhelyezett betűket összeolvasva kapjuk meg a megfejtést. Mindegyik szerephez más - más számsort rendeltünk, így itt is elégnek bizonyult egyetlen játék a három karakter számára.

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos képek

---

Forrás: http://www.irodalomismeret.hu/files/2104_3/rozbroy_viktor.pdf

A szabadkőműves Kazinczy

SZÉPHALOM

A 13-16. században épült katedrálisok, kastélyok, erődök kőművesmesterei közül a legnagyobb tisztelet a munkájukat tökélyre fejlesztő épületszobrászoknak járt: ők a jobban munkálható szabad kővel dolgoztak. Így lett nevük: szabadkő-műves.

Szathmáry-Király Ágnes

2014-02-25 07:40

Orpheus

A szabadkőművesség asszociációja a köznyelvben a titkos társaság, az alkímia, a templomos lovagok kincse, a Szent Grál, a pénzvilág totalitárius diktatúrája és az ezekhez hasonló misztikus, többnyire pejoratív tartalmak. Ezt közvetítik, sugallják és sulykolják a hollywoodi sikerfilmek. Ezért sem véletlen, hogy a Széphalomra látogatók egy része egyetlen ítélettel elintézi Kazinczy Ferenc illuminátusokhoz való viszonyát, amikor szabadkőműves kötényét, szalagját vagy melltűjét meglátja az Emlékcsarnok vitrinjében. A nyelvújítót 1783-ban Orpheus néven avatták az Erényes kozmopolitához címzett rend miskolci páholyának tagjává, titkárhelyettesi tisztséget kapott, majd egy évre rá a rózsakeresztes kör tagjává emelték Fichtenbaum Kálmán néven. A gyűléseket a széphalmi mester olvasókörnek, irodalmi körnek és művelődési fórumnak tekintette, ahol vitaesteket, előadásokat szervezett. Ezeket a tényeket azonban kevesen tudják. Néhány éve egy fiatalember az Emlékcsarnok vendégkönyvébe becsmérlő szavakat írt Kazinczy Ferencről szabadkőműves múltja miatt. Tavaly tavasszal ez a férfi családjával együtt visszatért a széphalmi birtokra, és megkérte a tárlatvezetőt, adjon lehetőséget egykori bejegyzése törlésére, mondván, hogy annak idején őt félretájékoztatták Kazinczy Ferenc és a rend viszonyáról, de ma már – alaposan tanulmányozva a témát – tisztán látja, hogy a mester hithű keresztényként, protestáns főgondnokként távol tartotta magát az okkult tudományoktól. A vendégkönyvben hagyott egykori bejegyzése –tájékozatlanságának jele – pedig nyomta a lelkét, és zarándoklatával kívánta jóvátenni azt.
Kevés olyan előadást hallani, amely tudományos kutatásokra alapozva közelíti meg az okkult tevékenységeket, alkimistákat, rózsakereszteseket, illuminátusokat vagy a maszonériához kapcsolt nagy összeesküvés-elméleteket, pláne Kazinczy Ferencet a középpontba állítva. A Magyar Nyelv Múzeuma Testvérmúzsák címmel indított közművelődési előadás-sorozatán – melyet a korszak jobb megismerése miatt indított az intézmény – Kiss Endre József, a Sárospataki Református Nagykönyvtár igazgatója beszélt a birtok egykori tulajdonosának maszonériához fűződő viszonyáról: „Azért fontos ezt a helyzetet tisztázni, mert a 18. századi szabadkőművesség – melyhez Kazinczy Ferenc is csatlakozott – még a 19. századival sem mérhető össze, nemhogy a 20. századival vagy napjainkéval. Ennek hiányában pedig torzul annak megítélése, hogy Kazinczy hogyan viszonyult valójában az illuminátusokhoz.”

Az építészettől a politikáig

A máig csodált, 13-16. században épült katedrálisok, kastélyok, erődök kőművesmesterei közül a legnagyobb tisztelet a munkájukat tökélyre fejlesztő épületszobrászoknak járt, akik a jobban munkálható szabad kővel dolgoztak. Innen kapták nevüket: „szabadkő-művesek”. Az építkezéseken külön pihenőhelyet, páholyt alakítottak ki, ahol szerszámaikat tartották, és ahol sajátos rituálé keretében átadták tudásukat a következő nemzedék arra érdemes tagjainak. Az idővel intézményesült páholyok szétmorzsolódásához a nagy megrendelések megszűnése vezetett inkább, mintsem az a tény, hogy e zárt társaságokat más céhek és sok közember is Isten törvénye ellen vétő testületeknek tartotta. Ez a közvélekedés ugyan a betiltásukat eredményezte, mégis titkos társaságként – sajátos szimbolikát, jelrendszert használva – tovább működtek. Közösségi összejöveteleiken ekkor már a szaktudás helyett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a spiritualitás. Az eszmék helyett mégis fontosabb volt a betevő falat, így a munkakeresés szétzilálta a páholyokat.
A maszonéria újabb hulláma a 18. században jött el, amikor tucatjával alakultak titkos és nem titkos társaságok, amelyek a középkorihoz hasonló szimbolikával éltek, jelképrendszerük hagyományosan a szobrászok szerszámait – körző, szögmérő, függőón, kalapács stb. – használta, de éltek más, általában a természettudományokhoz köthető tárgyak képeivel is. Ez a szabadkőműves eszme viszonylag későn érte el az Osztrák-Magyar Monarchiát. Európa nyugati országaiban már a ’20-as években megalakultak az első páholyok, míg a birodalomban csak Mária Terézia uralkodásának elején, 1742-ben, Bécsben hozták létre azt főúri és nemesi családok tagságával. Sőt, egyházi méltóságok is csatlakoztak, hiszen a rend feltételként szabta a belépéshez a keresztény vallás gyakorlását, a béke tiszteletben tartását, azt, hogy nem vesznek részt egyházi vagy világi hatalom elleni összeesküvésben. Az a nemesi értelmiség gyűlt össze ezekben a páholyban, amely tenni akart a hazáért.
Kazinczy korát a szalonképes szabadkőművesség jellemezte. A rendbe többeket az itt szerezhető kapcsolati tőke, a karrier lehetősége csábított, vagy éppen a humanista programokhoz kapcsolódás, de persze akadt olyan is, akit mégis inkább a titkos társaság misztikuma, az alkimista kutatások csábítottak. A szabadkőműves mozgalmat idővel a hatalom és a közvélemény is a francia forradalmat előkészítő folyamatok szervezőjeként, eszmék terjesztőjeként azonosította. Ezért működését több országban betiltották, a szervezetet felszámolták, az illegálisan tovább működő csoportok pedig jelentéktelenné váltak. Ha ezt a történetiséget évszámokban nézzük, akkor látható Kazinczy tényleges páholytevékenységének tiszavirág-életű volta: 24 évesen, 1783-ban belépett a rendbe, egy évre rá II. József meghozta az első rendelkezést a szabadkőművesség ellen, majd az I. Ferenc által 1795 júniusában hozott törvény az egész Monarchiában betiltotta a működését. Ez Kazinczyt már nem érinti, mert egy évvel korábban börtönre ítélték a jakobinus mozgalom egyik szereplőjeként a Martinovics-perben. Magyarországon a köztársaságpárti szervezkedés résztvevőit a szabadkőművesekkel azonosították, ami Kazinczy számára hat és fél év várfogságot, valamint kettétört karriert jelentett. 1801-ben szabadult, de ekkorra már a magyar szabadkőművességnek is vége volt, az összes páholyt törvényen kívül helyezték.

A nyelv a „Nemzet aranya”

Kazinczyt főnöke, későbbi apósa ajánlására avatták be a rendbe. A kassai tanulmányi kerület igazgatóját, Török Lajost a természettudomány szenvedélyes vegyészként tartja számon. Kolera ellen alkalmazott Rusz tinktúrája a kor csodaszerének számított. De az alkímia is vonzotta: az örök ifjúság titkának kutatása is felkeltette figyelmét. Apósának ezeken a próbálkozásain Kazinczy csak mosolygott feleségével, Sophieval. A rokonságon kívüli, okkult szertartásokban részt vevő szabadkőműveseket azonban megvetette, iszonyodott az „ördögöket segítségül hívó” praktikáktól, ezeket „haszontalanságnak, esztelenségnek, bolondságnak” tartotta, és ezt a véleményét többször is papírra vetette, többek között Aranka Györgynek. Apósával talán azért is volt elnézőbb, mert látta, hogy Sophie milyen sikerrel alkalmazza a növényeket gyógyításra nemcsak családjában, de a hozzá forduló falusiak körében is. A könyvet – melyet ma a Kazinczy Emlékcsarnok őriz – Török Sophie az apjától kapta, és az abból szerzett tudása miatt majd száz évvel korábban még boszorkánysággal vádolták volna.
Kazinczy Ferenc a szabadkőművességben egy nemesebb erkölcsiséget, tisztább gondolkodásmódot keresett. A nyelvújító a maszonériát éppúgy művelődéspolitikai eszköznek tekintette, mint a levelezést, a publicisztikát, a megteremteni vágyott Magyar Tudós Társaságot. A haladó és emelkedő nemzet látomásának jegyében művelte nyelvünket és szervezte irodalmunkat ebben a körben. Egy ilyen fórum alkalmával tett javaslatot arra, hogy az eddig német és latin nyelvű páholyok mellett indítsanak magyar nyelvűt is. Indítványára évek múltán az erdélyi testvériség nyelvművelő társaságot hozott létre, melynek előremozdítója barátja és levelezőtársa, Aranka György volt.
A felolvasások Kazinczy publicisztikájában is folytatódtak. Orpheus címmel Kassán indított folyóiratának célja a felvilágosult eszmék propagálása, a nyelvművelés és a nemzeti önismeret gyarapítása volt.
A fogság utáni Kazinczy Ferenc, akiről a tankönyvek is írnak, már levetkőzte fiatalkori naivitását, idealizmusát, amit ezekben a „szektákban” szívügyeinek – irodalomszervezés, nyelvújítási és népművelési feladatok – megvalósításához akart felhasználni.  Ezután karriert már nem futhatott be, mégis megtalálta a módját, hogyan szolgálja nemzetét.

---

Forrás: http://www.magyarmuzeumok.hu/tema/1693_a_szabadkomuves_kazinczy_

A Kazinczy év a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban

A FSzEK számos - könyvtárhoz méltó - módon emlékezik meg Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójáról. Honlapján Kazinczyről szóló cikkek és ajánló bibliográfiák, termeiben könyv- és képkiállítás látható.

Egyik olvasóm hívta fel a figyelmemet arra  a tárlóra, amelyben Kazinczy szabadkőművességének emlékei is láthatók és küldte el a fényképét. A tárló jobb szélén kinyitott könyv képén Kazinczy szabadkőműves köténye és vállszalagja van, mellette egy szabadkőműves megemlékezés az íróról.

Származási hely: Profán gondolatok a szabadkőművességről

A 4. emeleti Művészeti Olvasó előterében, a fénymásoló mellett berendezett mini kiállítás anyagát idén  nyáron helyezték ki és mintegy egy évig lesz ott.

A könyvtár honlapján több összeállítás is foglalkozik Kazinczyval, ezeken elő-előfordul szabadkőművessége is:

"1784-től szabadkőműves. 1784–1786-ban zempléni és abaúji aljegyző, majd Kassán Török Lajos gróf mellett iskolai felügyelő, II. József modern, világi szellemű oktatási elveinek megvalósításáért küzd."

http://kazinczy2009.hu/eletrajz


"Kazinczy Ferenc földbirtokos nemesi család sarjaként látta meg a napvilágot 1759-ben. Tíz éves volt, amikor a sárospataki kollégiumban tanulmányait kezdte, ahonnan húsz éves korában előbb Kassára, később Eperjesre, végül Pestre vezetett útja, ahol joggyakorlatot folytatott. Ekkor került kapcsolatba a szabadkőműves mozgalommal, 1784-ben lett tagja a szervezetnek."

http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/olvasoi_terek/olvasotermek/irodalmi_es_nyelvi_olvasoterem/kalendarium?article_id=27742&highlight_text=kazinczy

"Az 1780-as évek elején belefog Gessner-fordításába, levelezésbe kezd külföldi kortárs írókkal, 1784 elején szabadkőműves lesz. ...


A felvilágosodásról, a szabadkőművességről szólnak tankölteményei, episztolái."

http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/emlekev/2009/kazinczy_ferenc?article_id=67619&highlight_text=kazinczy

"1784. január 16-án szabadkőművessé lett; felvették a Miskolcon működő Erényes Világpolgárok nevű szabadkőműves páholy tagjai közé, ahol az Orpheus fedőnevet kapta. A páholy megszűnte után belépett a Rózsa Rendbe; ott a Fichtenbaum Kálmán nevet adták neki."

http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/emlekev/2009/kazinczy_ferenc?article_id=67608&highlight_text=kazinczy

Néhány bibliográfiai adat is előkerül szabadkőművességével kapcsolatban:


Kupán Árpád: Kazinczy Ferenc, a magyar szabadkőművesség első nagy személyisége
Várad, 2003. 4. sz.
http://epa.oszk.hu/00100/00181/00008/21.htm

http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/emlekev/2009/kazinczy_ferenc?article_id=67608&highlight_text=kazinczy

Szilágyi Ferenc: Eperjesi szerelmek, pesti szabadkőművesség: Kazinczy kiadatlan Önéletírásából
In: Napjaink (1985), 10. sz. 34-37. p.

http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/emlekev/2009/kazinczy_ferenc?article_id=67614&highlight_text=kazinczy

Szabadkőművesség a Napútban

Nem tudom, hogy a Napút szerkesztői az idei 8. szám Szabadkőművesség blokkját milyen módon hozták össze - felkérték a szerzőket a Kazinczy-év kapcsán, vagy a meglevő írásokat gereblyézték össze - mindenesetre érdekes egybeesések és ellentmondások találhatóak az írásokban.

Szigeti Csaba "A Kazinczy-net régen és manapság" című cikkében is előkerül Angelo Soliman, a tudós bécsi szerecsen - az, aki a rákövetkező Péterfy Gergely: Kazinczy és Soliman (Egy fejezet a PhD értekezésből) írásnak főhőse.

Igazán elolvashatta volna Szigeti ezt a tanulmányt. Akkor nem írta volna azt egy - jóindulatú, de naív - mondatában, hogy 'Európába került egy afrikai származású, fekete bőrű "szerecseny", aki belépett a szabadkőművességbe, majd erre arra látogatott, mígnem megtelepedett Bécsben. ' Csupán hat oldalnyira ettől megtalálhatta volna Péterfy reális beszámolóját Angelo Soliman Bécsbe kerüléséről. Ugyanis nem magától "került" Európába, hanem eladták és megvásárolták, Lobkowitz herceg pedig az ajándékba kapott rabszolgát kísérleti alanyként taníttatta - arra volt kíváncsi, hogy egy néger képes-e nyelveket és tudományos ismereteket magas szinten elsajátítani. Tehát Angelo Soliman nem "megtelepedett" Bécsben, hanem ide hozták és itt szolgálta gazdáját. Az már egy másik kérdés, hogy ragyogó szellemének hála híressé vált, mint "tudós szerecseny"; s szerencséjének köszönhetően pedig - fáraó játékon nyert vagyonából - megválthatta magát.

A blokk talán legjobb műve Benedek Szabolcs: Mítoszok a szabadkőművesség körül című írása, amelyben cáfolja a Rosslyn kápolna szabadkőművességének legendáját, az USA - alapítóinak, elnökeinek, városterveinek stb. - szabadkőművességéről szóló hiedelmeket oszlatja el, illetve a Trianoni békének a szabadkőművesek által a magyarok megnyomorítására kitervelt voltát kérdőjelezi meg. A dégi kastély disztermének és a budatétényi pincekápolna szabadkőművességét is joggal vitatja.

A Rosslynnal kapcsolatos érvek (melyek a "The Rosslyn Hoax?" c. könyvből származnak) között az egyiket viszont nem tartom elég fajsúlyosnak - a régi skót szabadkőművesség két fokúságával érvel az állítólagos Inas, Legény és Mester oszlop szabadkőművessége ellen. Viszont a Rosslyn legendát terjesztők nem mindegyike szerepelteti érvei között a Legény oszlopot - ezek a vélemények már elfogadhatók a szabadkőműves kutatók számára?

Kapcsolódó cikkek:

http://szkp4.blogspot.com/2009/11/szigeti-csaba-kazinczy-net-regen-es.html 


http://szkp4.blogspot.com/2009/11/peterfy-gergely-kazinczy-es-soliman.html

http://szkp4.blogspot.com/2009/11/mate-j-gyorgy-halal-szeretete.html

http://szkp4.blogspot.com/2009/11/benedek-szabolcs-mitoszok.html