Kassák szabadkőművessége

Kassák szabadkőművessége

A Magyar Műhely legújabb, 143. számában jelent meg Suhajda Péter: Kassák Lajos tényleges és szimbolikus szabadkőművessége című cikke.

Az írás Kassák művei és levéltári dokumentumok alapján elemzi Kassák szabadkőműves elkötelezettségét. Az irodalmi elemzésbe nem kívánok beleszólni - bár eléggé erőltetettnek tűnik néhány érv - de a dokumentumok értelmezésével kapcslatban van mondanivalóm.

Nézzük meg, mit mond Suhajda a Kassák és a szabadkőművesség kapcsolatáról tanúskodó dokumentumok alapján:

".. Kassák Lajost 1946-ban avatta inasává ... 1945-től működő Magyarországi Symbolikus Nagypáholy, illetve az annak védnöksége alatt dolgozó, újonnan alapított Libertas páholy. A felvételi eljárás hoszúsága miatt nem lehetetlen, hogy már 1945-ben jelezte belépési szándékát, mint kereső ...

"A Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy T. Vezetőségéhez" írott felvételi kérelme 1946. február 10-én kelt ...

"Alulírott tisztelettel kérem, szíveskedjenek engemet a szabadkőművesek szövetségébe felvenni."

Foglalkozását tekintve "író, szerkesztő" áll a kérvényen, ám motivációjának megjelőlésénél igen szűkszavú volt: "Hét évig emigrációban éltem, azóta is részt veszek a szocialista-humanista mozgalmakban". Esetleges irodalmi munkásságánál ennyit jegyzett le: "Ötven kötet szépirodalmi és társadalomkritika". Életszemléleti vallomására adott válasza is lényegre törő: "Szocialista-humanista világszemlélet hangsúlyozása irodalomban és előadásokban".13 Adatlapja14 alapján 1946. április 28-án lett szabadkőművessé, négy társával ... az újonnan szervezett páholy második inasavatásán ...

Kőműves társai közül többekkel kapcsolatban állt a szervezet keretein kívül is, talán közülük került ki azon ajánló, avagy kezes, akinek révén végül a társasághoz csatlakozott. Ennek személye lényegében kideríthetetlen, ugyanis a páholyok főmesterei nagyon vigyáztak arra, hogy a keresőkkel foglalkozó, azokat ajánló, illetve megvizsgáló kőművesek neve rejtett maradjon.
...
Kassákot legényfokra 1948 áprilisában emelték, a mesterek harmadik fokát már nem érte el, mert 1948. október 7-én fedezését kérte25, ami nem jelenti feltétlenül a szabadkőműves kötelékektől való megválást, ám Kassák esetében ez majdnem bizonyos. Ennek számtalan oka lehetett, s nem feltétlenül a megtalált társasággal való elégedetlenség; talán közéleti problémák, hiszen 1949-ben végképp belső számüzetésbe kényszerült. S "társadalmi elfoglaltságai" miatt egyébként sem tudta látogatni a páholymunkákat, ahogyan az, a páholy főmesteréhez, Lenkei Gyula ügyvédhez címzett kimentése alapján egyértelműsíthető: "Megkaptam a Libertas páholy figyelmeztető sorait, de sajnos a felszólításnak egyelőre a legnagyobb sajnálatom ellenére sem tudok eleget tenni. Nem hanyagság, vagy közömbösség az, hogy nem látogatom a páholyt, de olyan nagyfokú a társadalmi elfoglaltságom, hogy most nem vehetek részt a páholy munkájában. Éppen csütörtökönként például két ülésem is van, egyik a Művészeti Tanácsnál, ahol én vagyok a hetes tanács elnöke, lehetetlen tehát az elmaradásom. Később ezeknek a terheknek egy részét le tudom majd vetni s akkor nemcsak érzésben, hanem gyakorlatban is részt tudok venni a Veletek való közös munkálkodásban. Kérlek, vegyétek figyelembe kimentő soraimat és továbbra is tartsatok meg szeretetekben".26

A levél hangja cseppet sem kiábrándult vagy ellenséges, valószínű tehát, hogy az őt, és egyáltalán a magyar szabadkőművességet ért támadások miatt nem látogatta, látogathatta többé a munkákat. A távolmaradás egyik oka talán Kassák parlamenti szerepvállalásában kereshető27, mivel az apolitikus szemlélet a tolerancián alapuló szabadkőműves gondolkodás legelemibb követelménye (általában). Ráadásul a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyt öt év működés után, 1950-ben, ismét betiltották.

Jegyzetek:

13 MOL, P1083, 115.d Kassák Lajos felvételi kérelme. Az idézetteken kívül még életének ismert adatai szerepelnek a kisméretű kártyán. További jelzet: XXVIII-M-16d (Libertas)

14 MOL, P1083, 268. XXVIII-M-1, 33/a, 11.d. A jelentkezési lap száma: 16, anyakönyvi száma: 1042. Az említett információkon kívül általánosan ismert adatok szerepelnek rajta.
...
25 MOL, P1083, 268. 33/d, 128. (1948. X. 7). A Libertas páholy titkára a következő levelet írta a nagypáholy főtitkárához, Gerő Andorhoz: "Szeretett Főtitkár Tv:.! Szíves tudomásodra hozom, hogy Kassák Lajos tv:. fedezését kérte, mely kéréséhez Libertas -unk mai, azaz október 7-i elsőfokú munkáján egyhangúlag hozzájárult". A MOL, P1083, 268. 33/d, 205. irat szerint a Libertas első, 1946. IV. 7-én történt inasavatása egyben a páholy első munkája is volt.

26 MOL, P1083, 268. 33/d, 135. (1946. VIII. 10.). A gépelt levelet kézzel írta alá, s békásmegyeri címéről küldte el a Podmaniczky utcai páholyházba.

27. "A jobboldal fokozatos kiszorulásával szerepe a mozgalomban tovább erősödik, s nem sokkal a választások után, 1948 elején, a lemondott, később letartóztatott Kelemen Gyula helyett a párt küldötteként a Parlamentbe is bekerül. E folyamatban pedig már olyan politikai tényező, akit vezető politikusok társaságában látni a fogadásokon és az ünnepi tribünökön, fellépései rendszeres belpolitikai híranyagokká emelkednek." Aczél, 1999, 318."


Először is néhány formai megjegyzés.

Eléggé trehány Suhajda szövege. Azt írja: "Életszemléleti vallomására adott válasza ..." Feltehetőleg azt akarta írni, hogy az életszemléletére vonatkozó kérdésre adott válasza, vagy az életszemléletére vonatkozó kérdésre adott vallomása stb.

Másik baki: "A levél hangja cseppet sem kiábrándult vagy ellenséges, valószínű tehát, hogy az őt, és egyáltalán a magyar szabadkőművességet ért támadások miatt nem látogatta, látogathatta többé a munkákat.

Itt valószínű, hogy egy nem kimaradt, logikusan "nem valószínű"-t akarhatott Suhajda írni.

Aztán: "...az apolitikus szemlélet a tolerancián alapuló szabadkőműves gondolkodás legelemibb követelménye ..."

Legjobb tudomásom szerint nem apolitikus szemléletet, hanem politikamentes tevékenységet várnak el, de nem általában, hanem a páholyon belül.


Nézzük meg most tartalmi szempontpól az írást.

Suhajda úgy véli, hogy Kassák fedezését azért kérte, mert az író "társadalmi elfoglaltságai" miatt nem tudta látogatni a páholymunkákat és ennek oka parlamenti szerepvállalásában kereshető valamint talán közéleti problémák miatt, hiszen 1949-ben végképp belső számüzetésbe kényszerült.

A fentiek a rendelkezésre álló dokumentumok sorrendjével való játék eredményei.

Rakjuk csak őket időrendi sorrendbe:

1946. február 10 - felvételi kérelem

1946. április 28 - inassá avatása

1946. augusztus 10. - mentegetőző levele

1948 elején - bekerül a parlamentbe

1948 április - legényfokra emelése

1948. október 7 - fedezésének kérése

1949 - belső száműzetésbe kényszerülése

1950 - betiltják a szabadkőművességet

Mi látszik mindezekből? Inassá avatása után nem sokkal írja mentegetőző levelét válaszként a páholymunkákról való távolmaradását számon kérő főmesteri levélre válaszként. Figyelembe véve a két hónapos nyári szünetet, ez azt jelenti, hogy már a felvétele után sem látogatta gyakran a páholyt. Ennek tehát nem lehet közvetlen kapcsolata 2 évvel későbbi kilépéséhez (fedezéséhez). (E gondolatmenet ellenőrzéséhez a látogatók könyvét kellene megvizsgálni, amelyben a páholymunkákon részt vevők aláírása szerepel.)

Csak 1948-ban, két évvel a felvétele után részesül díjemelésben, avatják legénnyé. A felvétel és a következő díjemelés közötti többé kevésbé kötelező egy év (amit azért gyakran nem tartanak be) megduplázása nyilván a rosszallás jele volt Kassák szabadkőművesi szorgalmának hiánya miatt. Erre az időszakra vonatkozik a mentegetőző levelében sorolt elfoglaltsága és parlamenti képviselősége.

Kassák belső száműzetésbe kényszerülése és a szabadkőművesség betiltása már a fedezése utáni időszakra esik, tehát semmi köze nincs a páholymunkák látogatásához és kilépéséhez.

Összefoglalva: Kassák valószínűleg azért nem járt páholymunkákra, és azért lépett ki a szabadkőművességből "minden kényszer nélkül", mert egyéb tevékenységeit fontosabbnak tartotta. Ha nem így lett volna, átszervezhette volna életét úgy, hogy a páholymunka is beleférjen, ahogy mindazok megtették, akik ott maradtak.

[Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=72177237&t=9027376

Kapcsolódó programok:

http://szkp1.blogspot.com/2007/03/eloadas-suhajda-peter-kassak.html

http://szkp1.blogspot.com/2009/02/eloadas-kassak-kod.html

Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2007/10/suhajda-peter-kassak-lajos-tenyleges-es.html

Kapcsolódó blogbejegyzés:

http://aprofan.blogspot.com/2007/10/kassak-kod.html

A Kassák-kód

A Kassák-kód

A Magyar Műhely legújabb, 143. számában megjelent Kassák-kód blokkjában szerepel Suhajda Péter: Kassák Lajos tényleges és szimbolikus szabadkőművessége című cikke.

http://www.kormend.hu/index.php?ugras=hirolvaso&hirszama=15318

A folyóirat Kassákkal foglalkozó írásai az Érsekújváron 2007. március 22-24. között tartott Kassák-kód című szimpózium előadásiból készültek. Ott hangzott el Suhajda Péter: Kassák szabadkőművessége előadása is, amelyből az írásos változat készült.

http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20070322&rub=print_kultura&cl=183492

A rendezvény apropóját az adta, hogy:

"120 éve született Érsekújvárott és 40 éve halt meg Budapesten a magyar avantgárd képzőművészet kiemelkedő alakja és a 20. század első felének jelentős magyar költője, Kassák Lajos. Mint festő és grafikus, mint a Tett, a Ma, vagy később a Dokumentum, a Munka és az Alkotás c. folyóiratok alapítója, mint költő, prózaíró és művészeti szakíró jelentős életművet alkotott, sőt a konstruktivizmus egyik meghatározó képviselőjeként nevét a világhír is szárnyaira kapta."

Az konferencia előadásairól Sánta Szilárd–Benyovszky Krisztián számolt be a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadványában a Társadalomtudományi Szemle IX.évfolyam, 2007/2. számában:

http://www.foruminst.sk/index.php?&MId=1&Lev1=2&Ind1=0,11&P=publ/szemle/2007_2/szemle_2007_2,,

"A délután utolsó előadása Suhajda Péteré volt. Ő Kassák szabadkőműves voltát igyekezett bizonyítani tényleges és szimbolikus értelemben is. Az „állandó önfejlesztés” projektjében, ahol a cél jövő irányú, soha le nem zárható, találkozik a kassáki és a szabadkőműves szemlélet. A kassáki metaforikára jellemző építészeti nyelv (pl. a kő csiszolása) használata, ugyancsak jellemzi a szabadkőműveseket is. Persze mindez még önmagában nem bizonyítja Kassák szabadkőművességét, viszont az előadás második felében olyan meggyőző dokumentumokra történt hivatkozás, pl. felvételi kérelme a szabadkőműves mozgalomba, majd levelezésük, melyek tényszerűen is alátámasztják Kassák Lajos kapcsolatát a szabadkőműves mozgalommal."

http://www.foruminst.sk/publ/szemle/2007_2/szemle_2007_2_kassak-kod.pdf

A Magyar Műhely a következőket írta Munkatársaink rovatában Suhajdáról:

"Suhajda Péter

1979-ben született Budapesten. 2005-ben szerzett diplomát a Károli Gáspár Reformátos Egyetem magyar szakon. 2005 óta az egyetem irodalomtudományi doktori iskolájának hallgatója. Kutatási területe a modern magyar irodalomtörténet, Kassák Lajos és az avantgárd."

(Azért egy irodalmi lapban illendő lenne a fogalmazásra ügyelni: vagy "... Egyetem magyar szakán", vagy "... Egyetemen magyar szakon" lett volna a helyes.)

Suhajda volt az egyik előadó a Magyar Nagyoriens 3 napos rendezvényén 2005. július 28-30. között a salföldi Aligvár Major Romkertjében.

július 29., 18.30:
Királyi Művészet „A nagy titok” – Szabadkőműves szimbolika és a magyar irodalom (Kazinczytól Kassákig)

http://www.nagyoriens.hu/rendezvenyek/salfold.htm

Az előadáson részt vettem, beszámolómat közöltem is róla:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=46434965&t=9027376

A későbbiekben - más kérdések kapcsán - az előadó vitatéma lett:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=50246509&t=9027376

Az előadás írásos és javított változata később megjelent a Magyar Nagyoriens honlapján:

http://www.nagyoriens.hu/egyesuleshez/szimbolika.htm

Kapcsolódó programok:

http://szkp1.blogspot.com/2007/03/eloadas-suhajda-peter-kassak.html

http://szkp1.blogspot.com/2009/02/eloadas-kassak-kod.html

Kapcsolódó cikk: http://szkp4.blogspot.com/2007/10/suhajda-peter-kassak-lajos-tenyleges-es.html

Kapcsolódó blogbejegyzés: http://aprofan.blogspot.com/2007/10/kassak-szabadkomuvessege.html