A bejegyzések listája

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vámos Hanna. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vámos Hanna. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. augusztus 16., péntek

Egy futótűzként terjedő hír anatómiája

Bekes József  2013.07.22-én jelentette meg a Heti Válasz Online-ban Irodalomtörténeti szenzáció: megfejtették a nagybajomi szabadkőműves naplót címmel írását Vámos Hanna szenzációs eredményéről, amellyel Pálóczi Horváth Ádám után 200 évvel megfejtette a szabadkőműves nagymestereknek tekintett személyiségekről szóló latin nyelvű titkosírást.

A hír hamarosan futótűzként terjedt el a hazai online sajtóban. Igen érdekes nyomon követni, hogy mikor melyik portál vette át a hírt és milyen kommentárral.

De mielőtt erre rátérnénk, szeretném Bekes írásának egy különös vonására felhívni a figyelmet: feltűnő egybeeséseket találhatunk benne egy másfél évvel ezelőtt megjelent írással.

Vári László: 200 év után újra megfejtették a szabadkőműves titkosírást

Idézek mindkettőből:

 Vári:
"Egyik Kazinczy Ferenchez írt levelében Horváth Ádám arról is beszámol, hogyan került hozzá ez a 12 kötetből álló titkosírással készült anyag, s hogy sikerült nagy sokára (2 kötet híján) megfejtenie és lefordítva beillesztenie saját munkájába. Ez a történet szerepel az 1792-ben megjelent Felfedezett titok című regényében, pontosabban ott még megfejtetlennek írja le, viszont az 1812-es datálású Biográfiában már felhasználja, tehát a két évszám közötti időben törhette fel a rejtjelezést."

Bekes:
"Egyik Kazinczy Ferenchez írt levelében Pálóczi arról is beszámol, hogyan került hozzá ez a 12 kötetből álló, titkosírással készült anyag, s hogy sikerült nagy sokára (2 kötet híján) megfejtenie és lefordítva beillesztenie saját munkájába. Ez a történet azután szerepel az 1792-ben megjelent Felfedezett titok című regényében, pontosabban ott még megfejtetlennek írja le, viszont az 1812-es művében a Biográfiában már felhasználja, tehát a két évszám közötti fejtette meg a rejtjelezést."

Vári:
 "Az emberiség történetében a kommunikációra szolgáló számos módszer mellett legalább ugyanennyi eljárás szolgált e kommunikáció illetéktelenektől való elzárására, titkosítására. A diplomácia, a hírszerzés, az állami szervezetek, vagy üzleti vállalkozások mellett különféle magán társaságok, például a szabadkőműves szervezetek is használtak rejtjeleket titkaik megőrzésére. A kora újkori Magyarországon elterjedt titkosítások rendszerei hasonlóak voltak a korabeli Európában használtakhoz, leggyakrabban a monoalfabetikus eljárást - amikor egy-egy karaktert mindig ugyanaz a jel helyettesíti, illetve a homofonikus behelyettesítést - amikor több jel is megfelel ugyanannak a karakternek - alkalmaztak.
A Sárközy-hagyaték dokumentumának statisztikai elemzéséből kiderült, hogy a természetes nyelvekre jellemző betűgyakoriságokat nem lehet a szövegben fellelni, azaz azt sem lehetett eldönteni, hogy magyar, német vagy latin nyelvű írásról van-e szó. Ráadásul furcsa jelkettőződések, sőt jelháromszorozódások is előfordultak, amelyek egy monoalfabetikus rejtjelezésnél elképzelhetetlenek."

Bekes:

"A kommunikációra szolgáló számos módszer mellett legalább ugyanennyi eljárás szolgált e kommunikáció illetéktelenektől való elzárására, titkosítására. Akárcsak ma: a diplomácia, a hírszerzés, az állami szervezetek, vagy üzleti vállalkozások mellett különféle titkos társaságok, például a szabadkőműves szervezetek is használtak rejtjeleket titkaik megőrzésére. A kora újkori Magyarországon elterjedt titkosítások rendszerei hasonlóak voltak a korabeli Európában használtakhoz, leggyakrabban a monoalfabetikus eljárást – amikor egy-egy karaktert mindig ugyanaz a jel helyettesíti -, illetve a homofonikus behelyettesítést – amikor több jel is megfelel ugyanannak a karakternek – alkalmaztak. A Sárközy-hagyatékból származó könyvecske oldalainak statisztikai elemzéséből kiderült, hogy a természetes nyelvekre jellemző betűgyakoriságokat nem lehet a szövegben fellelni, azaz azt sem lehetett eldönteni, hogy magyar, német vagy latin nyelvű írásról van-e szó. Ráadásul furcsa jelkettőződések, sőt jelháromszorozódások is előfordultak, amelyek egy monoalfabetikus rejtjelezésnél elképzelhetetlenek. "

Vári:

"A dokumentumot desiffrírozva kiderült, hogy hipotetikus szabadkőműves nagymesterek (Ádám, Noé, Prometheus, stb. egészen Aquinói Tamásig) életrajzait tartalmazza, köztük Hiram Abifét is, aki a szabadkőművesség emblematikus alakja. Erre rímel Pálóczi Horváth Ádám magyar nyelvű kéziratos munkája: A’ Böltsesség nagy Mestereinek A’ Szent Rend kezdetétül fogva a’ XIIdik Századig Biographiája úgy a’ mint azokat Rendel elő számlálja Hirám a’ maga idejeig; és Hiramon túl folytatja Aquinoi Tamás a’ maga életéig. Az 1812-re datált kézirat ma az OSZK kézirattárában található meg, s a megfejtett dokumentumhoz hasonló struktúrában tárgyalja a szabadkőművesség nevezetes személyiségeit, csak éppen a terjedelme mintegy 20-szorosa annak. A két szöveg összevetése alapján nyilvánvaló, hogy a titkosírásos szöveget illetve annak még elő nem került további köteteit használta Horváth Ádám forrásként saját Biográfiájához."

Bekes:

"A képzelt szabadkőműves nagymesterek (Ádám, Noé, Prometheustól egészen Aquinói Tamásig) életrajzait tartalmazza, köztük Hiram Abifét is, aki a szabadkőművesség emblematikus alakja. Erre rímel Pálóczi Horváth Ádám magyar nyelvű kéziratos munkája: A' Böltsesség nagy Mestereinek A' Szent Rend kezdetétül fogva a' XIIdik Századig Biographiája úgy a' mint azokat Rendel elő számlálja Hirám a' maga idejeig; és Hiramon túl folytatja Aquinoi Tamás a' maga életéig. Az 1812-re datált kézirat ma az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található, s a megfejtett dokumentumhoz hasonló struktúrában tárgyalja a szabadkőművesség nevezetes személyiségeit, csak éppen a terjedelme mintegy hússzorosa annak. A két szöveg összevetése alapján nyilvánvaló, hogy a titkosírásos szöveget illetve annak még elő nem került további köteteit használta Horváth Ádám forrásként saját Biographiájához. "

Azt hiszem, a fenti idézetek magukért beszélnek:

A két szöveg összevetése alapján nyilvánvaló, hogy Vári cikkét használta Bekes József "forrásként" saját írásához. 

Térjünk vissza a hír terjedésére. A másfél év előtti írás a Nyest.hu publikációinak szokásos átvevőin keresztül számos portálra eljutott, de nem keltett akkora szenzációt mint a mostani. Viszont érdemes megfigyelni a hírforrások és átvevőik közötti különbségeket.

Bekes cikkét a jobboldali Heti Válasz Online közölte július 22-én, s elsősorban a jobboldalra húzó portálok vették át. 

Mint szegedi érdekességű hírt, a Szeged.ma újságírója, Illés Attila dolgozta fel újra augusztus 5-én megjelent cikkében. Ezt az írást is számos portál átvette, különösen nagy publicitást biztosított az a körülmény, hogy erre hivatkozva az MTI is kiadott egy ismertetést.

A Szeged.ma féle publikációhoz sértődött kommentben szólt hozzá Bekes, hiányolva az ő "eredeti" cikkének forrásként való feltüntetését. Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű...

Az MTI híre aztán futótűzként terjedt, de sok magára adó portál saját cikket is közölt a szenzációról. ilyen volt pl. az Index, a Sonline (Somogyi Hírlap Online), a Blikk vagy (egyelőre) legújabban a Mancs (Magyar Narancs). A TV2 riportot készített az esetről Vadai Istvánnal, Vámos Hanna mentorával, az RTL Klub riportere pedig Vámos Hannával beszélgetett. Rádióriportjában Tráser László beszélgetett Vámos Hannával. Az ATV-n Friderikusz Sándor készitett vele interjút. A Szabad Föld Online is beszélgetett Vámos Hannával.

Van még néhány tanulsága a történetnek. A portálok, amelyek átvették valamelyik hírt vagy cikket, általában el sem olvasták azt. Vagy meg sem értették. Legalábbis erre utalnak azok a bombasztikus címek és alcímek, amelyekkel tálalták a dolgot:

Blikk:

"megfejtette a szabadkőművesek titkos naplójának rejtélyét" NEM napló!

Ez a naplónak nevezés nagyon gyakran  előfordul.

SzegedCafé:  

"gróf Sárközy István titkosírással készült naplója" NEM Sárközyé! NEM napló!

"nem akárki írta: egyenesen Pálóczi Horváth Ádám” NEM írta! Másolta!

HJB.hu: "Az FBI nem boldugult vele" NEM próbálta az FBI megfejteni!

Szeged.Ma: "az író megfejtett, lefordított, majd ismét kódolta" NEM kódolta újra! Másolta!

KaposPont: "Leránották a leplet a szabadkőműves titokról" ???

stb. stb.



A legújabb fejlemény: Bekes József aláírással a következő komment jelent meg a Magyar Narancs cikke után:

"Kedves Vári László!
Megkövetlek. Valóban riportomhoz "kölcsönvettem" dolgozatodból (amihez itt gratulálok, ez érdemeli meg az elsőséget, és a valóban beszámolói alaposságot) néhány részletet, miután igyekeztem mindent felderíteni ezzel a témával kapcsolatban. Közölnöm illett volna a nevedet és a téma fellelhetőségét a neten. Mégegyszer elnézést. Az igazi érdem azonban Hannáé - valamennyien itt, akik a sajtóban róla és eredményéről írtunk, független a sorrendtől, csak az ő eredményeit adtuk tovább. Magam részéről mindenkinek köszönöm, hogy írt erről a hihetelen felfedezésről, irodalomtörténeti szenzációról és a titkosítást megfejtő munkáról, független attól, hogy az újságcikkekben még a címek, bekezdések, szövegek is esetenként - hasonlóak.

Üdvözlettel:
Bekes József "

Augusztus 17-én a következő kiegészítés jelent meg a Heti Válasz Online cikk végén:

"(A téma feldolgozása során támaszkodtunk Vári László, "200 év után megfejtették a szabadkőműves titkosírást" című cikkében megjelentekre is - a szerk.)"


Források:

http://hetivalasz.hu/itthon/ot-perc-alatt-rajott-a-megoldas-alaptrukkjere-66365/

http://www.nyest.hu/hirek/200-ev-utan-ujra-megfejtettek-a-szabadkomuves-titkosirast

http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/08/ketszaz-eves-szabadkomuves-naplot-fejtett-meg-az-szte-s-hallgato.html#more-333173

 http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/leleplezett-titok-200-ev-utan-megoldottak-a-bajomi-rejtelyt-510069#hozzaszolas

http://index.hu/tudomany/2013/08/07/az_fbi_sem_torne_fel_a_regi_magyar_kodokat/

http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/magyar-egyetemista-fejtette-meg-a-szabadkomuvesek-titkat-2204355

http://magyarnarancs.hu/tudomany/az-o-kezirasaval-irodott-a-szabadkomuves-szoveg-vamos-hanna-titkosiras-kutatot-kerdeztuk-86138

http://tv2.hu/neoplayer/tv2/embed/132476_ot_perc_alatt_fejtette_meg_a_szabadkomuves_titkosirast_a_doktorandusz.html

http://www.rtlklub.hu/musorok/fokusz/videok/217285

http://www.szegedilap.hu/cikkek/tudomany-tortenes/egy-igazi-rejtvenyfejto---vamos-hanna.html

http://szkp1.blogspot.hu/2013/10/tv-atv-friderikusz-vamos-hanna-kodfejto.html

http://www.szabadfold.hu/csalad/vamos_hanna_kodolt_levelek_a_multbol


2012. január 15., vasárnap

Újra megfejtett titok

200 év után újra megfejtették a szabadkőműves titkosírást.

Pálóczi Horváth Ádám után 200 évvel Vámos Hanna fejtette meg a szabadkőműves nagymestereknek tekintett személyiségekről szóló latin nyelvű titkosírást.

Pálóczi Horváth Ádám születésének 250. évfordulója alkalmából 2010. október 20–21-én tartottak kétnapos tudományos tanácskozást Magyar Arión címmel. Az MTA Irodalomtudományi Intézetének szervezésében az Illyés Gyula Archívum és Műhelyben megrendezett konferencia anyagai mostanában jelentek meg a rec.iti-n, az MTA Irodalomtudományi Intézetének recenziós portálján. A Pálóczi Horváth Ádám műveiről készült kitűnő tanulmányok között több is foglalkozik a Felfedezett titok című regénnyel, Vámos Hanna "Leleplezett titok" című tanulmánya pedig egyenesen szenzációs.

Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos képek

A Szegedi Tudományegyetem fiatal kutatója, miután sikeresen feltört egy XVI. századból származó, eddig megfejtetlen titkosírással írt szöveget, egy újabb kihívással került szembe. Megkapta vizsgálatra Sárközy István (1759–1845) titkos naplójaként számon tartott rejtjelezett dokumentum néhány lapját. A megfejtés érdekében kollégája és mentora, Vadai István segítsége és biztatása mellett kezdte el tanulmányozni a korabeli, titkosításra használt módszereket.

Az emberiség történetében a kommunikációra szolgáló számos módszer mellett legalább ugyanennyi eljárás szolgált e kommunikáció illetéktelenektől való elzárására, titkosítására. A diplomácia, a hírszerzés, az állami szervezetek, vagy üzleti vállalkozások mellett különféle magán társaságok, például a szabadkőműves szervezetek is használtak rejtjeleket titkaik megőrzésére. A kora újkori Magyarországon elterjedt titkosítások rendszerei hasonlóak voltak a korabeli Európában használtakhoz, leggyakrabban a monoalfabetikus eljárást - amikor egy-egy karaktert mindig ugyanaz a jel helyettesíti, illetve a homofonikus behelyettesítést - amikor több jel is megfelel ugyanannak a karakternek - alkalmaztak.

A Sárközy-hagyaték dokumentumának statisztikai elemzéséből kiderült, hogy a természetes nyelvekre jellemző betűgyakoriságokat nem lehet a szövegben fellelni, azaz azt sem lehetett eldönteni, hogy magyar, német vagy latin nyelvű írásról van-e szó. Ráadásul furcsa jelkettőződések, sőt jelháromszorozódások is előfordultak, amelyek egy monoalfabetikus rejtjelezésnél elképzelhetetlenek.

Vámos Hanna végül hosszas kisérletezés után rájött, hogy egy speciális polialfabetikus eljárásról van szó, amikor nem egy kulcs alapján változik karakterről-karakterre a használt ábécé, hanem a szavakon belüli pozíció alapján. Az első betű nem változik, a második eggyel, a harmadik kettővel van eltolva, és így tovább. Például a cxo így visszafejtve a cum prepoziciót adja.

A dokumentumot desiffrírozva kiderült, hogy hipotetikus szabadkőműves nagymesterek (Ádám, Noé, Prometheus, stb. egészen Aquinoi Tamásig) életrajzait tartalmazza, köztük Hiram Abifét is, aki a szabadkőművesség emblematikus alakja. Erre rímel Pálóczi Horváth Ádám magyar nyelvű kéziratos munkája: A’ Böltsesség nagy Mestereinek A’ Szent Rend kezdetétül fogva a’ XIIdik Századig Biographiája úgy a’ mint azokat Rendel elő számlálja Hirám a’ maga idejeig; és Hiramon túl folytatja Aquinoi Tamás a’ maga életéig. Az 1812-re datált kézirat ma az OSZK kézirattárában található meg, s a megfejtett dokumentumhoz hasonló struktúrában tárgyalja a szabadkőművesség nevezetes személyiségeit, csak éppen a terjedelme mintegy 20-szorosa annak. A két szöveg összevetése alapján nyilvánvaló, hogy a titkosírásos szöveget illetve annak még elő nem került további köteteit használta Horváth Ádám forrásként saját Biográfiájához.

Egyik Kazinczy Ferenchez írt levelében Horváth Ádám arról is beszámol, hogyan került hozzá ez a 12 kötetből álló titkosírással készült anyag, s hogy sikerült nagy sokára (2 kötet híján) megfejtenie és lefordítva beillesztenie saját munkájába. Ez a történet szerepel az 1792-ben megjelent Felfedezett titok című regényében, pontosabban ott még megfejtetlennek írja le, viszont az 1812-es datálású Biográfiában már felhasználja, tehát a két évszám közötti időben törhette fel a rejtjelezést.

Vámos Hannának a Copiale Cipher megfejtéséhez mérhető szenzációs eredménye felvet néhány további kérdést. Vajon hol lappanghatnak a sorozat további kötetei, amelyek Pálóczi Horváth Ádám tulajdonában voltak? Mit tartalmazhat az általa meg nem fejtett két kötet? A feltehetőleg nyugat-európai eredetű anyagokhoz hasonló, azaz a fenti rejtjelezéssel titkosított latin nyelvű szabadkőműves szövegek találhatók-e még valahol?


Források:

Vámos Hanna: Leleplezett titok
(http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/pha/07-Vamos-MagyarArion.pdf)

Láng Benedek: Az emberek titkai
(http://mycite.omikk.bme.hu/doc/105018.pdf)

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2012/01/csorsz-rumen-istvan-hegedus-bela-szerk.html

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2010/10/konferencia-magyar-arion-konferencia.html

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum