Előrendelhető: Szabadkőművesség - titkok nélkül

Szabadkőművesség - titkok nélkül

Hiánypótló munkát tart a kezében az olvasó. A kötet számos jelentős történeti forrást közread a magyar szabadkőművesség kezdeteitől a közelmúltig terjedő időszakból, ám nem feledkezik meg a laikus érdeklődőről sem. Mi volt a szerepe a szabadkőművességnek Kossuth Lajos emigrációjában? Csakugyan szabadkőműves volt Ady Endre? Kik voltak a magyar mozgalom legjelentősebb alakjai? Interjú, portré, tanulmányértékű esszé és sok más szöveg mind egy célt szolgál: olvassunk és beszéljünk a szabadkőművességről - titkok nélkül. 

Kiadó: NORAN LIBRO KFT.

Oldalak száma: 400

Borító: KARTONÁLT

ISBN: 9786155761492

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2018

Árukód: 2715793 / 1175634

Várható megjelenés: 2018. június 04.
Méret: 195 mm x 135 mm x 12 mm

Szabadkőművesség titkok nélkül - Szerzők:

Móra Ferenc
Benedek Elek
Márton László
Benedek István
Sumonyi Zoltán
Kende Péter
Kazinczy Ferenc
Benedek Marcell
Benedek Szabolcs
Supka Géza
Dr Alain Keghel
Berényi Zsuzsanna Ágnes
Jászi Oszkár
Kossuth Lajos
Matlák Gábor
Molter Károly
Nacsády András
Vári László
Várkonyi Benedek

  

---

https://www.libri.hu/konyv/szabadkomuvesseg-1.html

https://www.lira.hu/hu/konyv/tovabbi-konyveink/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul-ukh-2018#bovebb_ismerteto

https://webaruhaz.rozsavolgyi.hu/hu/konyv/tovabbi-konyveink/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul-ukh-2018#bovebb_ismerteto

Ady patriotizmusa és szabadkőművessége

Babus Antal

Ady Endre: Vallomás a patriotizmusról

részlet:


A Vallomás a Szabadgondolat 1913 októberi számában látott napvilágot. Ha tisztázzuk, hogy milyen erők rejtőztek e kis példányszámú, alig ismert lap mögött, a cikk értelmezéséhez is hasznos fogódzót kapunk.
A Szabadgondolat az 1905-ben alakult Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületének és fiókszervezeteinek – a Galilei Körnek, a budapesti Harkányi Körnek, a Szabadgondolkodók Aradi Egyesületének, a nagyváradi Darwin Körnek, az eperjesi Martinovics Körnek, a kassai Batsányi Körnek és a szegedi Ferrer Körnek – volt a hivatalos lapja. 1 A tájékozottabbak már pusztán a felsorolt nevekből kitalálhatják, hogy a Szabadgondolat szabadkőműves lap volt, az viszont egyáltalán nem közismert, hogy Ady tagja volt az Egyesület választmányának, sőt belépett a szabadkőművesek közé is. 2 A költő döntésének jobb megértése végett vessünk egy futó pillantást a magyar szabadkőművesség helyzetére a XIX–XX. század fordulóján.
Az egységre, összetartásra mindig fölöttébb ügyelő szabadkőműves mozgalom a XX. század elején két táborra szakadt. A konzervatív gondolkodású „testvérek” úgy vélték, hogy a régi elvekhez híven nem szabad beleártaniuk magukat a politikába, elég ha karitatív tevékenységet folytatnak. (Köztudomású, hogy a szabadkőművesek számos jótékonysági intézményt alapítottak és működtettek, például az Anya- és Csecsemővédő Intézetet, a Vakokat és Süketeket Gyámolító Intézetet, a Mentő Egyesületet stb.) A szabadkőművesek másik ága viszont nem rejtette véka alá politikai ambícióit, s a radikális társadalmi változásokat elérendő nem riadt vissza a közvetlen politizálástól sem. 1908-ban Jászi Oszkár, a radikálisok vezéralakja több társával kivált a Demokrata páholyból, s megalapította a polgári radikális Martinovics-páholyt. A páholynak számos ismert értelmiségi volt a tagja: Bíró Lajos, Bölöni György, Csáth Géza, Lengyel Géza, Nagy Endre, Reinitz Béla, Szini Gyula, Schöpflin Aladár, Szende Pál, Czóbel Ernő, Székely Artúr, Sándor Pál. A névsorból több következtetés vonható le. Egyrészt szembeszökő, hogy ez a társaság kulcsfontosságú szerepet játszott az ország polgári radikális átalakításáért folytatott harcokban, másrészt a páholytagok szinte egytől egyig Ady baráti körébe tartoztak. Ady 1905 óta ismerte Jászit. Politikai céljaik hasonlóságán kívül összekapcsolta őket a közös alma mater is, mindketten Nagykárolyban (is) jártak gimnáziumba. Ezek után nem meglepő, hogy 1912. április 19-én Ady belépett a Martinovics-páholyba. 3 Egyik ajánlója éppen Jászi Oszkár, a páholy akkori főmestere volt, s a szakirodalom szinte biztosra veszi, hogy Ady az ő rábeszélésre szánta rá magát erre a lépésre. 4 Adynak 98 verse és 70 cikke jelent meg a Martinovics-páholy által 1910-ben indított és anyagi támogatásával fenntartott Világ című napilapban, de a költőt nem akarták, s nem is lehetett formaságok kalodájába zárni, lazán kezelte a páholyélet előírásait, s hétesztendős tagsága alatt „mindössze négy ízben vett részt a Martinovics-páholy munkáin…” 5 Ennek ellenére 1914. február 13-án mesterré avatták. 6
Nem csodálkozhatunk hát rajta, hogy 1913-ban, a Szabadgondolatban megjelent Vallomás a patriotizmusról című cikke éppen Székely Artúrnak, a Martinovics-páholy egyik tagjának hagyatékában maradt fenn. Székely Artúr, a jeles üzletember és gazdasági író volt 1913-ban a Szabadgondolat felelős szerkesztője. 7 Személyesen is többször találkozott Adyval, sőt 1906-ban, nyolcadikos gimnazistaként lelkes ismertetőt írt az Új versekről. Jelen volt a páholy ülésén 1912-ben, Ady felvételekor is: „Emlékezem szép meleg és szónoki forma tekintetében is tökéletes beszédére, amelyet a szabadkőművesek közé való fölvételét követő vacsorán mondott.” 8 ...


1) Vö. Schön István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai. Magyar Könyvszemle, 2000. 2. sz. 189. (http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html)
2) Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség. In: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 189.
3) Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség. In: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 187.
4) Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség. In: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 190–191.
5) Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség. In: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 191.
6) Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség. In: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 191.
7) Vö. Schön István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai. Magyar Könyvszemle, 2000. 2. sz. 189. (http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html)
8) Székely Artúr: Ady-emlékek. Nyugat, 1924. 3. sz. 213. (http://ady.mtak.hu/hu/sza.htm)



Forrás: http://ady.mtak.hu/hu/study.htm

Jászi Oszkár tér/utca

Egyes budapesti közterületek átkeresztelésről is szó van újabban, s a vitákban előkerült a szabadkőműves-ellenesség kártyája is:

'Szerinte [Tarlós] az is vállalhatatlan, hogy Budapesten közterületek olyan emberek nevét is viselik, akik teljes mértékben a demokratikus berendezkedés ellen tevékenykedtek, mint például az 1919-es népbiztosok. A főpolgármester a jelenlegi helyett egy másik budapesti teret nevezne el Moszkváról, így az egykori Széll Kálmán tér visszakaphatná régi nevét. Javasolja azt is: nevezzenek el közterületet az ’56-ot támogató Elvis Presley-ről. A Jobbik és SZDSZ más nevet javasolt. A városházáról is kihullott liberálisok az egykori szabadkőműves nagymesterről [sic! főmester!], Jászi Oszkárról neveznének el közterületet.
...

A felvetésre Raffay Ernő reagált lapunknak, a történész szerint felháborító a párt ötlete. „Javaslom az SZDSZ-nek, elégedjen meg azzal, hogy Jászi Oszkárról szabadkőműves páholyt neveztek el. A felvetés a budapesti lakosság provokációja” – fogalmazott Raffay.'

---

Forrás: http://www.magyarhirlap.hu/belfold/lesz_elvis_ter_sztalin_haynau_vegleg_kihuzva_.html

Szabadkőműves hírességek

Nyilván az összesküvés elméletek ostobaságaira reagálva szoktak közölni rendkívül hosszú listákat azokról a neves pozitív személyíségekről, akik szabadkőművesek voltak. Ezekkel kapcsolatban mindig hiányérzetem volt. Más a helyzet ugyanis egy aktív, a páholymunkában rendszeresen résztvevő ill. a belépést csak az eszmei közösség deklarálása érdekében vállaló ember értékelése között.

Mostanában találkoztam három példával is:

Kossuth Lajos amerikai útja során Cincinattiban politikai és társadalmi támogatás szerzése céljából az egyik nap belépett (inas lett), másnap legénnyé, majd rögtön utána mesterré avatták, majd azon nyomban ki is léptették a páholyból (Tiszteletbeli főmestersége megtartásával). Nyilván ez nem tekinthető aktív szabadkőműves tevékenységnek.

Ady Endre (akit Jászi Oszkár kért fel a belépésre) tagságának hét éve alatt négyszer jelent meg a páholyban, azaz a három avatáson/díjemelésen kívül csak egyszer.

Kosztolányi Dezsőről Berényi Zsuzsa hosszas kutatás után megállapította, hogy az eddig hitt egy év tagsága legalább két éves volt.

Szóval jó lenne egy olyan lista a nevezetes szabadkőművesekről, amelyben szerepelne az aktivitás foka - hány évig vett részt a szervezet életében, milyen gyakorisággal, önként, vagy felkérésre lett tag, esetleg hogyan szűnt meg a tagsága. A másik oldalról pedig az, hogy az illető munkásságban hogyan jelenik meg a szabadkőművesség hatása - változtak-e egy tudós, művész stb. publikációi, produkciói, hatása volt-e ezekre markánsan, fejlődött-e?

Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=34359095&t=9027376