Egy érdekes elmélkedést - előadást? - találtam a Bibliai kincsestár című weblapon. A szerző a Wikipédia szabadkőművességet tárgyaló cikkének ismertetése után saját gondolatait írja le:
2014.02.27 12:49
Szabadkőművesség a Biblia mérlegén
Régóta – nagyon régóta – foglalkoztatott, hogy: Kik a
szabadkőművesek? Annyi egymásnak ellentmondó hírt hallottam, nem tudtam
hova tenni ezt a kérdést. Szerettem volna utánajárni a dolgoknak, azért
választottam ezt a témát.Amikor elkezdtem a kutatást, az interneten hasonló problémába ütköztem. Legalább annyi hiteles cikk jelent meg róluk, mint „álhiteles”, vagy „holtbiztos”.
Ezért elmentem könyvtárba is, és megpróbálom részlehajlástól mentesen bemutatni ezt a mozgalmat. Munkám végén felsorolom majd a forrásokat.
Gazdasági válság idején élünk. Ezt az emberek különféle okokra vezetik vissza. Találkoztam olyanokkal, akik suttogóra fogva, közelebb hajolva hozzám – közölték: „A szabadkőművesek csinálták!”
Előadásom kezdetén szeretnék leszögezni egy tényt. A szabadkőművességről nehéz teljesen tárgyszerűen beszélni vagy írni, mivel a társaság nem nyilvános, hanem zárt közösség. Ezért nehéz a tényeket a mende-mondáktól, az ellenségeik részéről terjesztett hírektől elválasztani. A következőkben a szabadkőművességről elmondottakat több forrással egybevetettem, de így sem zárható ki teljesen a tévedés, félreértés. Ennek előrebocsátásával kezdek a téma tárgyalásába.
...
A szabadkőművesség elvei a Biblia mérlegén
Amikor nekiálltam, hogy ezt a szakaszt megszövegezzem, először az első, James Anderson által megírt Alkotmányt vettem alapul. Időközben változtattam ezen, mivel ez többször is módosult az idők folyamán. Nem etikus a mai szövetséget olyan dolgokért kritizálni, amit időközben kijavítottak.
Összevetésem kezdetén szeretném elmondani, hogy nem kívánom minősíteni, vagy bántani a szervezet tagjait, csupán összehasonlítani elveiket a Biblia kijelentéseivel. Csak a deklarált elvekre térek ki.
Más nevei arra világítanak rá, hogy Isten kész kapcsolatba lépni népével. A Saddáj (Mindenható) és Él Saddáj (Mindenható Isten) elénk állítja a Mindenható Istent, az áldás és a vigasztalás forrását (2Móz 6:3; Zsolt 91:1). A Jahve név,3 amit ÚR-nak fordítanak, Isten szövetségi hűségét és kegyelmét hangsúlyozza (2Móz 15:2-3; Hós 12:5-6). 2Móz 3:14-ben Jahve így mutatja be magát: "VAGYOK AKI VAGYOK" vagy "leszek aki leszek", utalva ezzel népéhez fűződő változatlan kapcsolatára. Alkalmanként Isten még bensőségesebb névvel mutatta be magát, úgy, mint "Atya" (5Mózes 32:6; Ézsaiás 63:16; Jeremiás 31:9; Malakiás 2:10), Izraelt pedig "elsőszülött fiamnak" nevezi (2Móz 4:22; vö. 5Móz 32:19).
Az Atya kivételével Isten újszövetségi nevei az ószövetségiekkel azonos értelmet hordoznak. Az Újszövetségben Jézus azért használta az Atya megszólítást, hogy szoros és személyes kapcsolatba hozzon bennünket Istennel (Máté 6:9; Márk 14:36; vö. Róma 8:15; Galata 4:6).” (A hetedik napot ünneplő adventisták hitelvei 27-28- oldal)
Amikor nekiálltam, hogy ezt a szakaszt megszövegezzem, először az első, James Anderson által megírt Alkotmányt vettem alapul. Időközben változtattam ezen, mivel ez többször is módosult az idők folyamán. Nem etikus a mai szövetséget olyan dolgokért kritizálni, amit időközben kijavítottak.
Összevetésem kezdetén szeretném elmondani, hogy nem kívánom minősíteni, vagy bántani a szervezet tagjait, csupán összehasonlítani elveiket a Biblia kijelentéseivel. Csak a deklarált elvekre térek ki.
- Az erkölcsi törvény megtartásának kötelme az egyik alapelv. Hogy mit értenek erkölcsi törvény alatt, számomra nem derült ki teljesen. Valószínűnek tartom, hogy az Alkotmány egyik szakasza, ami 25 pontból áll, aminek „Ősi kötelmek” a címe.
- A Biblia az erkölcsi törvény alatt a Bibliát, ezen belül a Tízparancsolatot tartja erkölcsi törvénynek. (2Mózes 20:1-17.). Az Újszövetség szemszögéből Jézus Hegyibeszédét tekintik (Máté 5-7 fejezet) a kereszténység „Alkotmányának”, mint az erkölcsi élet alapját. Erről a szabadkőműves alkotmányban nem esik szó.
- A Világegyetem Nagy Építőmesterében való hit.
Elsőre jól hangzik, és mondhatnánk, hogy
nevezhetjük így is Istent. Csakhogy baj van ezzel, mert a név
tulajdonságokat hordoz. A Biblia Istene több, mint Teremtő (amit
vélhetően a szabadkőműves meghatározás takar) Amikor Mózes megkérdezi
Istentől, hogy mi a neve, Ő így felel: „És monda Isten Mózesnek: VAGYOK,
AKI VAGYOK. És monda: Így szólj az Izráel fiaihoz: A VAGYOK küldött
engem ti hozzátok” 2Mózes 3:14. Ez a név Isten örökkévalóságát
fejezi ki.
Az Isten természetét, jellemét és
tulajdonságait bemutató neveinek fontosságát ebből a parancsból
láthatjuk: „Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd…” (2Mózes
20) Dávid így énekelt: „…éneklek a Felséges Úr nevének” (Zsoltár 7:18.)
„Dicsérjétek az Úrnak nevét, mert az Ő neve dicső egyedül” (Zsoltár
148:13.) „Szent és rettenetes az Ő neve” (Zsoltár 111:9.)
A Biblia Istene több mint Teremtő!
„A héber Él és Elóhim (Isten) nevek isteni hatalmát mutatják be.
Erősnek, hatalmasnak, a teremtés Istenének mondják (1Mózes 1:1; 2Móz
20:2; Dán 9:4). Az Eljón (Magasságos) és az Él Eljón (Magasságos Isten)
fenséges voltára irányítja a figyelmet (1Mózes 14:18-20; Ésa 14:14). Az
Adonáj (Úr) mindenható uralkodóként mutatja be Istent (Ésa 6:1; Zsolt
35:23). Ezek a nevek Isten fenséges voltát és természetfölötti jellemét
hangsúlyozzák. Más nevei arra világítanak rá, hogy Isten kész kapcsolatba lépni népével. A Saddáj (Mindenható) és Él Saddáj (Mindenható Isten) elénk állítja a Mindenható Istent, az áldás és a vigasztalás forrását (2Móz 6:3; Zsolt 91:1). A Jahve név,3 amit ÚR-nak fordítanak, Isten szövetségi hűségét és kegyelmét hangsúlyozza (2Móz 15:2-3; Hós 12:5-6). 2Móz 3:14-ben Jahve így mutatja be magát: "VAGYOK AKI VAGYOK" vagy "leszek aki leszek", utalva ezzel népéhez fűződő változatlan kapcsolatára. Alkalmanként Isten még bensőségesebb névvel mutatta be magát, úgy, mint "Atya" (5Mózes 32:6; Ézsaiás 63:16; Jeremiás 31:9; Malakiás 2:10), Izraelt pedig "elsőszülött fiamnak" nevezi (2Móz 4:22; vö. 5Móz 32:19).
Az Atya kivételével Isten újszövetségi nevei az ószövetségiekkel azonos értelmet hordoznak. Az Újszövetségben Jézus azért használta az Atya megszólítást, hogy szoros és személyes kapcsolatba hozzon bennünket Istennel (Máté 6:9; Márk 14:36; vö. Róma 8:15; Galata 4:6).” (A hetedik napot ünneplő adventisták hitelvei 27-28- oldal)
Természetesen ez a liberális (francia eredetű) szabadkőművességre nem vonatkozik.
- A szabadkőműves mozgalom a felvilágosodás eszméit vallja. A felvilágosodás ’istene’ a szellem, a gondolkodás, a ráció. Nem mintha a Biblia tagadná a gondolkodást, de nem engedi, hogy bármi elfoglalja Isten helyét. „Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptomnak földéről, a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.” 2Mózes 20:2-3.
- A felvilágosodás középpontjában az emberi gondolkozás, az EMBER áll, míg a bibliai világkép középpontjában: Jézus!
- Vallásszabadsága a következő jellemzője a szabadkőművességnek. A Biblia szemszögéből nézve az ember elidegeníthetetlen joga, hogy élhessen ezzel a szabadsággal. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a Biblia nem pluralista szemléletű. Csak két út van; az élet vagy a halál útja. (5Mózes 30:19.)
- A páholytagok vagyoni és társadalmi helyzetétől független egyenlőséget élveznek a szervezeten belül. Ez a mondat akkor lenne igaz, ha az utolsó két szó nem lenne benne. Ha összegyűlnek a páholy tagok, akkor teljes testvériség, egyenlőség, ha kimennek a teremből, visszaállnak a különbségek. A Biblia szerint Isten „az egész nemzetséget egy vérből teremtette.” (Apcsel 17:26.) Tehát testvérek és egyenlők vagyunk.
- Többé-kevésbé megegyezik a Biblia szemléletével, hogy az egyes tagok a „só” szerepét kívánják betölteni a világban és fontosnak érzik a jótékonysági tevékenységet.
- A zárt működés és a titoktartás amiről nem derül ki pontosan, hogy mire terjed ki, misztikussá és titokzatossá teszi a szabadkőművességet.. Ezzel szemben a Biblia a nyíltságot, a nyilvánosságot tanítja. Jézus a következőket mondja: „Felelt néki Jézus: Én nyilván szólottam a világnak, én mindenkor tanítottam a zsinagógában és a templomban, ahol a zsidók mindenünnen összegyülekeznek; és titkon semmit sem szólottam. Mit kérdesz engem? Kérdezd azokat, akik hallották, mit szóltam nékik: ímé ők tudják, amiket nékik szólottam.” (János 18:20-21.)
Ahogy a bevezetőben említettem, ez sok gondot okoz a mozgalomnak.
- Míg a Biblia nem tesz különbséget férfi és nő, zsidó és pogány, szolga és szabad között, addig a szabadkőműves mozgalomban végig találkozhatunk negatív diszkriminációval.
- A szabadkőművesség a 18. század hátterén alakult ki. Erre az időre az emberek csalódtak a vallásban, az eszmékben és mintegy ’vallás pótlékként’ lépett fel. Ez adta népszerűségét. Amit az erejét vesztett vallás nem tudott megtenni, azt várták a szabadkőművességtől.
- Akárhogy vesszük, a szabadkőművesség a misztikussága ellenére sem vallás, vagy ha az akar lenni, nem a Biblia szerinti hit, amely megmutatja a bűnös ember számára a megváltás útját.
- Egyik veszélynek – a Biblia szemszögéből nézve – ezt látom.
- Rendelkezik néhány olyan jellemzővel,
ami a vallásnak is jellemzője: erkölcs, jótékonyság, misztikum… Ezért
az emberek biztonságban érezhetik magukat, mert „jó” helyen vannak. Ezt
érezték a zsidók is, mégsem voltak jó helyen. (János 8: 36, 42.)
- A szimbólumok megértésével, tanulmányozásával akarnak növekedni, fejlődni. A Bibliában nem a szimbólumokat kell tanulmányozni, hogy nagyobb ismerethez jussunk, hanem azokat az eseményeket, lelki folyamatokat, amikre a szimbólumok emlékeztetnek. A szimbólumnak nincs értéke, hanem csak annak, amit takar. Pl.: keresztség, úrvacsora, kereszt.
A keresztségnek nincs értéke, ha nem jár megtéréssel, csupán kifejezi, hogy aki megkeresztelkedik:
- Meghalt a bűnnek
- Feltámadt egy új életre
- Megtisztult bűneiből
- Hisz Jézus halálában és feltámadásában
- Szövetséget kötött Jézussal
- Jézus követőjévé, bizonyságtevőjévé vált
A keresztség egy emlékoszlop, hogy a
megfogható dolgok visszaemlékeztessenek a lélekben lezajlott
folyamatokra, megtapasztalásokra.
Összefoglalva. A
szabadkőművesség nehezen mérhető a Biblia mérlegén, mivel nem találtam
sok kapcsolódási pontot a mozgalom tételei és a Biblia tanításai között.
Inkább egy olyan filozófiai irányzatnak látom, amely valamilyen szinten
hatást gyakorol a közéletre, kultúrára és a társadalomra. Az, hogy ez a
hatás mennyiben pozitív, ill. negatív, egy ilyen rövid tanulmányban nem
lehet részrehajlástól mentesen kiértékelni.
Ha a Szentírás lesz életünk zsinórmértéke, és hozzá szabjuk életünket, akkor nehezebben tévedünk el az élet útvesztőiben!
Gyürüs Istvánné
2010. október 19.
Forrás: http://www.bibliai-kincsestar.hu/news/szabadkomuvesseg/
Bejegyzések
