100 éves a Martinovics páholy

100 éves a Martinovics páholy


1908 május 27-én nyolc, a Demokrácia páholyból szabályosan kilépett (fedezett) mester szabadkőműves a Nagypáholy engedélye alapján megalapította a Martinovics páholyt.

A nyolc alapító tag Gönczi Jenő minisztériumi tisztviselő, dr. Harkányi Ede ügyvéd, író, dr. Jászi Oszkár, a Huszadik Század szerkesztője, Marschan Géza jogász, Rácz Gyula statisztikus, író, Székely Imre ügyvéd, dr. Szende Pál ügyvéd, író és Zigány Zoltán tanár volt.

Az új páholyok megalakulása gyakran követett hasonló koreográfiát, például a Demokrácia páholy maga is így keletkezett, a Könyves Kálmán páholyból 1887-ben kivált szabadkőművesek alapították. Mivel az 1872-es alapítású Könyves Kálmán páholy a skót rítust követte, természetesen "gyermeke" és "unokája", a Demokrácia páholy és a Martinovics páholy is az Ősi és Elfogadott Skót Rítus szerint dolgozott.

A Martinovics páholy alapítására azért került sor, mert a korabeli szabadkőművesség legradikálisabb páholyát, a Demokrácia páholyt sem tartották elég haladónak.

A páholy 1920-as betiltásáig összesen 88 főt vettek fel (anyakönyveztek), 1920-ban 78 fő szerepelt a taglistán.

Néhány ismert személyiség a páholy tagjai közül:

Ady Endre, Bíró Lajos, Bölöni György, Csáth Géza, Lengyel Géza, Nagy Endre, Szini Gyula, Schöpflin Aladár írók, Kunfi Zsigmond, Pogány József hirlapíró, Diner-Dénes József művészettörténész szakíró, Reinitz Béla zeneszerző, Rónai Zoltán ügyvéd, Vágó József építész.

A páholy tagjai közül 1918-ban a szociáldemokraták kiléptek (fedeztek) - pártutasításra. Választaniuk kellett a párttagságuk és szabadkőműves páholy tagságuk között a Szociáldemokrata párt határozata alapján. Így hagyták el a páholyt a fentiek közül Diner-Dénes József, Kunfi Zsigmond, Pogány József, Rónai Zoltán, Vágó József. Nevük később az őszirózsás forradalomban és a Tanácsköztársaságban játszott szerepük alapján lett ismert.

Az 1911-től a páholyt főmesterként irányító Jászi Oszkár vezetésével számos haladó szervezet munkájában vettek részt a páholytagok (pl. Szabadgondolkodók Magyarországi Egyesülete, Választójog Országos Szövetsége, Galilei kör), majd 1914-ben megalapították a Polgári Radikális pártot. (Jászi Oszkár később emigráns éveiben élete nagy tévedésének nevezte a pártalapítást saját erre való alkalmatlansága miatt.)

A szabadkőművesség 1920-as betiltásától 1945-ig, a Horthy rendszer bukásáig csak magánlakásokon, kirándulásokon a találkozott az itthon maradottak egy része.

1945-ben az újjáalakult Nagypáholy részeként ismét dolgozni kezdett a páholy dr. Beck Sámuel vezetésével. 1947-ben Jászi Oszkár rövid magyarországi látogatása alkalmával előadást tartott a páholyban. (http://nagyoriens.hu/node/9)

A szabadkőművesség 1950-es újabb betiltása után végül 1956-ban, Párizsban szervezték újjá a Martinovics páholyt.

"A párizsi Martinovics páholy első elnöke a francia születésű, de Budapesten szabadkőművessé vált, nyelvünket tökéletesen beszélő Barrey Emil volt. Őt az 1919-ben emigrált Bóta Ernő, az Emberi Jogok Ligája magyar tagozatának alapítója követte, majd (báró) Hatvany Bertalan Kelet-kutató és utána Dr. Róbert László orvos-biológus. A harminc év során átlagosan húsz taggal működő páholyhoz tartozott a Párizsban élő rangos művészek közül Babócsay Lajos, Kolos-Váry Zsigmond és Rozsda Endre festő, Bartha Lajos, Pátkai Ervin és Székely Péter szobrász, Gábel József filozófus, egyetemi tanár, Radványi Géza filmrendező, Winkler Pál könyv és újságkiadó." (http://nagyoriens.hu/node/61)

A páholy fő feladatának a magyar nyelvű szabadkőművesség fenntartását tartotta - s ezt sikeresen teljesítette is. Míg az észak- és délamerikai magyar páholyok utánpótlás híján beszüntették a magyar nyelvű munkát, addig Párizsban az emigránsok folyamatos (ill. nagyobb számban 1956-utáni) kiérkezése és a hazai értelmiség későbbi kilátogatása biztosította a tagság és ezzel a páholy megmaradását.

A Martinovics páholy franciaországi működése során több nemzetközi találkozót szervezett a magyar nyelvű szabadkőművesség számára, amelyek előadásait a Szabadkőműves írások és A munka folytatódik című kötetekben tették közzé.

A rendszerváltás közeledtével a Martinovics páholy tartotta Budapesten az első szabályos szabadkőműves munkát 1989. június 21-én a Vakok Intézetében (amelyet annak idején egy szabadkőműves alapítvány hozott létre).

Nem sokkal később (1989. december 27-én az Intercontinental - ma Marriott szállóban) újjáalakult a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy, s az előzetes egyeztetések ellenére az angol nagypáholy védnöksége alá helyezték - amely a francia kapcsolatok megszakítását jelentette. Ezért mintegy tíz fő kivált a szimbolikusok közül, s elkezdték a francia orientációjú páholyok megszervezését. Ennek eredményeképpen 1992-ben újjáalakult a Magyarországi Nagyoriens (amely 1871-től 1886-ig, a János rendi nagypáhollyal való egyesülésig működött Magyarországon).

A Martinovics páholy 2004-ben kivált a Franciaországi Nagypáholyból és a Magyarországi Nagyoriens oszlopos tagjaként folytatja munkáját azóta is idehaza.

Források:

Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szabadkőműves páholyok Budapesten, Argumentum, 2005. (http://szkp2.blogspot.com/2006/10/berenyi-zsuzsanna-agnes-szabadkomuves.html)
A Martinovics páholy története - a Magyarországi Nagyoriens weblapján (http://nagyoriens.hu/node/61)
Barotányi Zoltán: Szabadkőművesek Magyarországon: Mindenkinek falaznak - Magyar Narancs (http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=6064)

Kapcsolódó esemény: Megemlékezés az évfordulóról (http://szkp1.blogspot.com/2008/05/eloadas-megemlekezes-martinovics-paholy.html)

Rádióbeszélgetés a szabadkőművességről

Rádióbeszélgetés a szabadkőművességről

2008. január 22-én, kedden, 22:25-23:00 órakor (kb) Kossuth Rádió: Esti beszélgetés – tudományról műsorában Magyar szabadkőművesség és a társadalom kapcsolatáról Pók Attila és Dávid András beszélgettek a szerkesztő Várkonyi Benedekkel.

A Várkonyi Benedek vezette beszélgetés nagyon jól sikerült, informatív, de egyben figyelemfelkeltő is volt, bár messze elkerülte a szenzációhajhász elemeket. Az elején mintha szerepcsere történt volna - a nagyorienses Dávid András beszélt a szabadkőművesség filantróp jellegéről, a szimbolikus Pók Attila pedig a progresszív vonatkozásokról.

Ennek a klasszikus megfogalmazásnak - hogy a szabadkőművesség filozófikus, filantropikus és progresszív intézmény - nagyon örültem, különösen, hogy a Symbolikus Nagypáholy egyik prominens személyisége mondja. Ugyanis nekem volt egy vitám egy fiatal szabadkőművessel, aki határozottan cáfolta a szabadkőművesség progresszivitását. Bizonyára nem olvasta a saját érvényes alkotmányát, mert abban ez még előkelő helyen szerepel. (Lásd a Galilei páholy weblapját: http://www.galilei.hu/mit_kell/mit_kell.html).

Szintén élveztem a gyakran elhangzó frázis - a szabadkőművességbe minden társadalmi csoportból bárki bekerülhet - lufijának gyors kipukkasztását és a tagság valóságos szociológia összetételének világos elemzését Pók Attila által.

A szabadkőművesség társadalmi szerepvállalásaira nagyon érdekes Franciaországi példákat hozott fel Dávid András, amelyekben a hagyományos pártkereteken átnyúlva születtek szabadkőműves segítséggel jó megoldások.

Mindenkinek csak ajánlani tudom e beszélgetés meghallgatását, amire egyelőre még van lehetőség a következő linkekre kattintva:

http://real1.radio.hu:8080/ramgen/kossuth/2008/01/22/2008-01-22-k22.rm?start=0:25:07.0

http://real1.radio.hu/kossuth/MP3/2-Ked/Ked-K22.mp3

[Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=75475884&t=9027376]

[Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=75475884&t=9027376]

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy alkotmánya

Azt hiszem, eléggé pikáns A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy alkotmányának helyzete. (Ugyananis ez a neve, nem pedig A magyar symbolikus nagypáholy alkotmánya, ahogy a Psyché Antikvárium 11. aukcióján szerepel - úgy látszik, már az antikváriusok sem tudnak olvasni. http://www.axioart.com/index.php?op=live_item&id=326912)

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy alkotmányát (szervezeti felépítése és működése belső szabályozását) a János rendi nagypáholy és a Nagyoriens 1886-os egyesülése óta többször kiadták, az 1900-as évek elején, utoljára 1913-ban. Az 1945 utáni újjáalakulás során 1947-ben jelent meg az 1913-as kiadás változatlan szövegével. (A Galilei páholy weblapján helytelenül 1967 szerepel az 1947-es kiadási év helyett. http://www.galilei.hu/erdekes/erdekes.html)

Az 1999-es legfrissebb kiadás szintén az 1913-ast vette alapul, ami azt jelenti, hogy először közlik a régi szöveget, majd utána következik néhány változtatásról szóló határozat.

Azt gondolhatná bárki, hogy e határozatok hozzáigazítják a szabadkőművesség helyzetét a megváltozott világhoz, a jelenlegi realitásokhoz, de nem. Mindezekkel a változtatásokkal csupán csip-csup belső képviseleti arányokkal, létszámokkal, szavazási részletkérdésekkel foglalkoznak; azzal a sarkalatos ténnyel, hogy megyszűnt a Magyar Királyság és annak Belügyminisztériuma, már nem.

Ugyanis ebben a szabadkőműves alkotmányban rögzítik a Magyar Királyság törvényeihez való hűséget, a Királyi Belügyminisztérium szabályainak megfelelő nyilvántartási kötelezettség betartását, a személyi változások listájának rendszeres benyújtását, mint kötelezettséget.

S ha ez így van - márpedig így van - akkor a magyarországi, a szimbolikus nagypáholyhoz tartozó páholyoknak és szabadkőműveseknek a rég megszűnt Magyar Királyság törvényeit kellene betartaniuk s a jelenlegi törvényeket pedig nem kell figyelembe venniük? Tán csak nem neoroyalisták gyülekezetéről van szó, akik restaurációs ábrándokat kergetnek, figyelmen kívül hagyva a Magyar Köztársaság Alkotmányát?

Nyilván nem - ezért is meghökkentő ez a tradíciókhoz való ilyetén rugalmatlan és értelmetlen ragaszkodás. Vagy talán nem volt idejük és energiájuk az újjáalakulás 17 éve alatt egy a korunkhoz igazódó, ennek megfelelően átalakított szabadkőműves alkotmányt kidolgozni?

Akár az egyik, akár a másik esetről van szó, egyik se válik a szabadkőművesség dicsőségére.

Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=73139616&t=9027376

Skót rítusú szervezetek Magyarországon

Magyarországon minimum két - de egyesek szerint három - skót rítusú szervezet működik.
Egy a Magyarországi Nagyorienshez kapcsolódóan, egy a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy részeként és állítólag van egy irreguláris, alternatív Nagytanács is, hogy kihez, mihez kapcsolódva, arról nem hallottam. [Újabban találtam egy magát Magyarországi Ősi és Elfogadott Skót Rítus honlapjának nevező weblapot, amelyen egy bécsi illetőségű páholy adatai szerepelnek, főként német nyelven. Lehet, hogy ez az. (A weblap időközben megszűnt; ma már csak az Internet Archive tárolja néhány oldalát.) http://web.archive.org/web/20090625170855/http://www.aasr.hu/grossloge/ ]

A Nagyoriens magas fokai természetesek Magyarországon, a szimbolikusoké újabb keletű:
"Ismeretes, hogy a skót szertartású magas fokok Nagytanácsa - Nagyoriens néven - 1919-ig mûködött a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy szerves részeként. Az 1920. évi betiltás után 25 év szünet következett. 1945ben viszont ez a Nagytanács nem alakult újjá. Mégis, az 1989. évi újjászületésünk után pár év múlva, 6 testvérünk külföldi, skót rítusú páholyok tagja lett. Õk kezdték el a szervezõ munkát a skót rítus újjáélesztése érdekében. Ez sok vitát váltott ki, ugyanis túl kevesen voltunk még, és attól tartottunk, hogy egy ilyen lépés megosztaná a nagypáholy egységét. A szövetségtanács hozott is egy olyan határozatot, hogy addig, amíg nagypáholy létszáma a 250 tagot nem éri el, szó sem lehet a skót rítusról. Én sem akartam.
Történt azonban, hogy az USA budapesti nagykövetségének egyik tisztviselõje rendszeresen kezdett járni páholyaink munkájára. Ezt a buzgalmat sokáig nem értettük. De amikor engem 1994-ben nagymesterré, Balló Istvánt a nagymester elsõ helyettesévé választották, a nagygyûlésen magas rangú külföldi testvérek is megjelentek, közöttük a brüsszeli NATO támaszpont szabadkõmûves részlegének vezetõi. Õk azonnal meghívtak engem és Balló Istvánt másnap ebédre, a Hotel Intercontinentalba. Ott derült ki, hogy miért hívtak meg. Fél napon át igyekeztek minket rábeszélni a skót rítus magyarországi megalapítására. Ezt mi nem akartuk, és megkérdeztük, hogy mire jó ez nekünk. Erre sem akkor, sem késõbb nem tudtak válaszolni. Hazánkban dolgozó amerikai testvérünk azonban ismerte problémáinkat. Megígérte, hogy segítségünkre lesznek székházunk visszaadásában. Ennek érdekében összehoznak az új amerikai nagykövettel, akinek magyar a felesége, tárgyalni fognak a kormánnyal, lépéseket tesznek az amerikai szenátusban, sok pénzt adnak a nagypáholynak, stb. stb. Néhány óra elteltével Ballóval abban állapodtunk meg, hogy ha ennek csak a fele is igaz, legyen skót rítus, ha ez az ára. Így hát megegyeztünk. De hogyan fogjuk ezt keresztülvinni, hiszen a szövetségtanács sem akarja? No, de a megígért segítség…
Továbbiakban röviden: Ballót és engem elõször is fel kellett venni a 32., majd a 33. fokba. Ugyanis a nagytanács megalakítását nekünk kellett megszervezni. Amerikai testvérünk 1994 októberében engem és Ballót, valamint egy harmadik testvért kivitt kocsijával Wormsba. Ott avattak a 32-ik fokba. A neheze viszont most jött. Itthon a szövetségtanácsot rá kellett beszélni, hogy változtassa meg az említett 250-es limitet. Ez keservesen nehéz volt, de sikerült. Ekkor novemberben amerikai testvérünk Ballót és engem kivitt Lisszabonba. Ott avattak 33. fokba mindkettõnket. A Hotel Estorilban egy egész emeletet bérelt ki ennek érdekében az észak-amerikai skót nagytanács.
Megérkezésünk után szinte azonnal látogatást tettünk a köztársasági elnöknél. Aznap este elvittek minket a Világ Végére. Ez a Sintra hegység csúcsán van. Ott mûködik egy hivatal, amely igazolja, hogy az illetõ volt a világ végén; vele szemben egy elsõrangú halászcsárda. Ott vacsoráztunk elsõ este. Azért hívják ezt a helyet a világ végének, mert ez a hegység mélyebben nyúlik bele az Atlanti Óceánba, mint Írország nyugati partja.
Másnap - vasárnap - felavattak a 33. fokba. Ez majdnem olyan csodálatos élmény volt, mint felvételem, 1946-ban. Délután tárgyaltunk amerikai testvéreinkkel a Budapesten rendezendõ ünnepségrõl, a skót rítusú Nagytanács megalakulásáról. Minden részletet megbeszéltünk, még a leendõ fõparancsnok személyét is, akit természetesen mi javasoltunk.
Itthon sok vita, sok nehézség, de végül mindent megoldottunk. 1995. február 25-én - ünnepélyes keretek között - megalakult a skót rítusú Nagytanács."

Visszaemlékezés, dr. Jobbágyi György
Kelet - a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy hivatalos lapja
2000/1

---

Forrás: http://web.archive.org/web/200101270216/http://www.szabadkomuves.hu/Lap/Kelet/Cikk04.html

Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=72763221&t=9027376

Kapcsolódó cikk: http://aprofan.blogspot.com/2008/06/magasfoku-muhelyek.html