A bejegyzések listája

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nagytanács. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Nagytanács. Összes bejegyzés megjelenítése

2008. június 19., csütörtök

Magasfokú műhelyek

Először is tisztázzuk a magasfokok illetve a magasfokú műhelyek fogalmát. Ezzel kapcsolatos csekély ismereteimet főként a Pataky Lajosné féle repertóriumból szereztem.

A Magyarországon működő skót rítusú páholyok azon tagjai, amelyek a magas fokokat (más néven filozófikus fokokat) elnyerték, úgynevezett magasfokú műhelyeket alapítottak. Ezek tagja természetszerűleg csak a magasfokokat elfogadó páholyok magasfokba felavatott mesterei lehettek. Ilyenek eleinte a Nagyoriens majd az egyesülés utáni Symbolikus Nagypáholy keretei közé tartoztak. Tehát az első három fok főhatósága a Nagypáholy, a magasfokoké pedig a magasfokú szabadkőművesek saját önszerveződései voltak.

Magyarországon ez úgy történt, hogy három-három páholyból kikerülő 18. fokú szabadkőművesek alkottak egy káptalant, három-három káptalan 30. fokú szabadkőművesei alkottak egy tanácsot (I., IV. és V. káptalan ill. II., III. és VI. káptalan) és a tanácsok 33. fokú szabadkőművesei alkották a Nagytanácsot. (Hazánkban tanácsból már csak kettő volt, az I. és a II.)

A Nagytanács a magasfokú műhelyek főhatóságaként szolgált, valahogy úgy, ahogy a Nagypáholy a páholyok főhatósága.

Minden magasfokú műhely önálló volt, elnökét, titkárát, kincstárosát maga választotta, de az elnök csak magasabb fokozatú szabadkőműves lehetett, mint a műhely foka. Így a 18. fokú káptalanok elnöke 30. fokozatú, a (30. fokú) tanácsok elnöke 33. fokozatú szabadkőműves volt.

A Nagytanács titkára a Nagykancellár volt (főként a külügyekkel foglalkozott), egy évre választották, elnöke (külföldi forrásokban Főparancsnok vagy Nagyparancsnok néven említik) öt évre volt választva. Magyarországon a Nagymester töltötte be a Főparancsnok posztját is - feltehetőleg a János rendi és a Nagyoriens (skót rendszer) egyesülésekori megállapodás alapján.

A Repertórium szerint a magasfokú műhelyek 1869-től 1894-ig működtek.

Ez meglepetés számomra, mert én azt hittem eddig, hogy egészen a Horthy-korszakbeli betiltásig megvoltak a magasfokú szervezetek. (Azt tudtam, hogy 1945 után nem alakultak újjá.)

Úgy tűnik logikusnak, hogy a 18. fokú káptalanokban és a 30. fokú tanácsokban részt vettek a magasabb fokozatúak, úgy mint a három fokozatú páholymunkákban is az inasfokon mindenki részt vehet, a legényfokú munkákban a legények és a mesterek és a mesterfokúakban pedig csak a mesterek. Szintén úgy logikus, hogy a magas fokokat a magasfokú műhely adományozza, hiszen a 3 fokozatú páholyok ezzel nem foglalkozhatnak.

Az eddigiekből az mindenesetre kiderül, hogy a magasfokú műhelyek tagságának merítési bázisa a harmadfokú (mester) szabadkőművesek összesége - pontosabban azok, akiknek páholya egyáltalán elismeri a magasfokokat.

A fentiek az 1869-től 1894-ig működő magasfokú műhelyek működésére vonatkoznak, de valószínűleg hasonló elven szerveződnek a maiak is - a kisebb létszámból adódóan csak egy-egy 18., 30. és 33. fokú műhelyt alkotva.

Feltehetőleg a 7 fokozatú francia rítusú rendszer is ehhez hasonló lehet. (Gyakorlatilag a 33 fokú skót rítus is 7 fokú, hiszen a három alapfokon felül csak egyes fokokban dolgoznak, a többit automatikusan nyerik el illetve átugorják.)

Azt még hangsúlyozni kell, hogy a magas fokok nem jelentenek magasabb rangot az alsó 3 fokhoz képest, hiszen azokat csupán a 3. (mester) fok kiterjesztéseinek tekintik. Szokták ezt úgy is magyarázni, hogy a 3 fokozatú piramis csúcsát alkotó mesterfokra mintegy merőlegesen, más dimenzióban épülnek a magas fokok.

Tehát azok a spekulációk, hogy a 33. fokú szabadkőművesek utasíthatják az alacsonyabb fokozatúakat, teljességgel légből kapottak. Ilyen utasítási hierarchia nincs is egyáltalán, de ha lenne, akkor is a magasabb fokúak mesterekként mind egyenlőek a magas fokok grádicsán el nem indult mester szabadkőművesekkel.

A skót rendszerben egyes helyeken nemcsak a fenti fokokat használják, hanem gyakran a 9, 12, 17, 21 és 29 fokot is. Elvileg mind a 30 magas fokon dolgozhatnának, hiszen a rituálék megvannak hozzá.

Magas fokok nem csak a skót rítusban léteznek. Egy becslés szerint a XVII-XIX. században kétszáz ú.n. magas fok létezett a különböző rendszerekben, mint pl. a francia, a Memphis- Misraim, a yorki stb.

A skóthoz hasonlóan a többi magas fokú rendszerben is szokás kihagyni egyes fokokat, ha ezt nem tennék, akkor pl. elég bonyolult élete lenne a 99 fokú
Memphis-Misraim szabadkőműveseinek

Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=80136741&t=9027376

Kapcsolódó cikk: http://aprofan.blogspot.com/2007/10/skot-ritusu-szervezetek-magyarorszagon.html

2007. október 30., kedd

Skót rítusú szervezetek Magyarországon

Magyarországon minimum két - de egyesek szerint három - skót rítusú szervezet működik.
Egy a Magyarországi Nagyorienshez kapcsolódóan, egy a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy részeként és állítólag van egy irreguláris, alternatív Nagytanács is, hogy kihez, mihez kapcsolódva, arról nem hallottam. [Újabban találtam egy magát Magyarországi Ősi és Elfogadott Skót Rítus honlapjának nevező weblapot, amelyen egy bécsi illetőségű páholy adatai szerepelnek, főként német nyelven. Lehet, hogy ez az. (A weblap időközben megszűnt; ma már csak az Internet Archive tárolja néhány oldalát.) http://web.archive.org/web/20090625170855/http://www.aasr.hu/grossloge/ ]

A Nagyoriens magas fokai természetesek Magyarországon, a szimbolikusoké újabb keletű:
"Ismeretes, hogy a skót szertartású magas fokok Nagytanácsa - Nagyoriens néven - 1919-ig mûködött a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy szerves részeként. Az 1920. évi betiltás után 25 év szünet következett. 1945ben viszont ez a Nagytanács nem alakult újjá. Mégis, az 1989. évi újjászületésünk után pár év múlva, 6 testvérünk külföldi, skót rítusú páholyok tagja lett. Õk kezdték el a szervezõ munkát a skót rítus újjáélesztése érdekében. Ez sok vitát váltott ki, ugyanis túl kevesen voltunk még, és attól tartottunk, hogy egy ilyen lépés megosztaná a nagypáholy egységét. A szövetségtanács hozott is egy olyan határozatot, hogy addig, amíg nagypáholy létszáma a 250 tagot nem éri el, szó sem lehet a skót rítusról. Én sem akartam.
Történt azonban, hogy az USA budapesti nagykövetségének egyik tisztviselõje rendszeresen kezdett járni páholyaink munkájára. Ezt a buzgalmat sokáig nem értettük. De amikor engem 1994-ben nagymesterré, Balló Istvánt a nagymester elsõ helyettesévé választották, a nagygyûlésen magas rangú külföldi testvérek is megjelentek, közöttük a brüsszeli NATO támaszpont szabadkõmûves részlegének vezetõi. Õk azonnal meghívtak engem és Balló Istvánt másnap ebédre, a Hotel Intercontinentalba. Ott derült ki, hogy miért hívtak meg. Fél napon át igyekeztek minket rábeszélni a skót rítus magyarországi megalapítására. Ezt mi nem akartuk, és megkérdeztük, hogy mire jó ez nekünk. Erre sem akkor, sem késõbb nem tudtak válaszolni. Hazánkban dolgozó amerikai testvérünk azonban ismerte problémáinkat. Megígérte, hogy segítségünkre lesznek székházunk visszaadásában. Ennek érdekében összehoznak az új amerikai nagykövettel, akinek magyar a felesége, tárgyalni fognak a kormánnyal, lépéseket tesznek az amerikai szenátusban, sok pénzt adnak a nagypáholynak, stb. stb. Néhány óra elteltével Ballóval abban állapodtunk meg, hogy ha ennek csak a fele is igaz, legyen skót rítus, ha ez az ára. Így hát megegyeztünk. De hogyan fogjuk ezt keresztülvinni, hiszen a szövetségtanács sem akarja? No, de a megígért segítség…
Továbbiakban röviden: Ballót és engem elõször is fel kellett venni a 32., majd a 33. fokba. Ugyanis a nagytanács megalakítását nekünk kellett megszervezni. Amerikai testvérünk 1994 októberében engem és Ballót, valamint egy harmadik testvért kivitt kocsijával Wormsba. Ott avattak a 32-ik fokba. A neheze viszont most jött. Itthon a szövetségtanácsot rá kellett beszélni, hogy változtassa meg az említett 250-es limitet. Ez keservesen nehéz volt, de sikerült. Ekkor novemberben amerikai testvérünk Ballót és engem kivitt Lisszabonba. Ott avattak 33. fokba mindkettõnket. A Hotel Estorilban egy egész emeletet bérelt ki ennek érdekében az észak-amerikai skót nagytanács.
Megérkezésünk után szinte azonnal látogatást tettünk a köztársasági elnöknél. Aznap este elvittek minket a Világ Végére. Ez a Sintra hegység csúcsán van. Ott mûködik egy hivatal, amely igazolja, hogy az illetõ volt a világ végén; vele szemben egy elsõrangú halászcsárda. Ott vacsoráztunk elsõ este. Azért hívják ezt a helyet a világ végének, mert ez a hegység mélyebben nyúlik bele az Atlanti Óceánba, mint Írország nyugati partja.
Másnap - vasárnap - felavattak a 33. fokba. Ez majdnem olyan csodálatos élmény volt, mint felvételem, 1946-ban. Délután tárgyaltunk amerikai testvéreinkkel a Budapesten rendezendõ ünnepségrõl, a skót rítusú Nagytanács megalakulásáról. Minden részletet megbeszéltünk, még a leendõ fõparancsnok személyét is, akit természetesen mi javasoltunk.
Itthon sok vita, sok nehézség, de végül mindent megoldottunk. 1995. február 25-én - ünnepélyes keretek között - megalakult a skót rítusú Nagytanács."

Visszaemlékezés, dr. Jobbágyi György
Kelet - a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy hivatalos lapja
2000/1




Forrás: http://web.archive.org/web/200101270216/http://www.szabadkomuves.hu/Lap/Kelet/Cikk04.html

Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=72763221&t=9027376

Kapcsolódó cikk: http://aprofan.blogspot.com/2008/06/magasfoku-muhelyek.html

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum