A bejegyzések listája

2011. január 26., szerda

Petőfi, a "tiszteletbeli" szabadkőműves

Először is szögezzük le, hogy Petőfi Sándor nem volt szabadkőműves. Demokrata volt, forradalmár volt, de szabadkőműves nem. Ennek ellenére "hírbe hozták".

Azt már megszokhattuk, hogy szélső jobbos honfitársaink célkeresztjébe kerül minden olyan történelmi nagyságunk, aki szabadkőműves volt, pl. Kazinczy, Kossuth, Ady; de az számomra újdonság, hogy Petőfi is hazaáruló szabadkőműves lett:

"Hamis történelem, hamis nemzeti hősök - Petőfi

...
Petőfi forradalmi verseinek tulajdonképpen folyamatosan él egyfajta kritikája, de szerintem túlzó megbocsátással. Számomra az már nem kérdéses, hogy - legtöbb kanonizált újkori történelmi "hősünkhöz" és írónkhoz hasonlóan! - Petőfi irodalmi és politikai tevékenységével azokat a világszétverő erőket szolgálta, melynek eszközei a "haladó", "felvilágosult" eszmék és szervezetileg többek között a szabadkőművesség.
...
Számomra már csak az kérdéses, hogy például Petőfi csak a forradalmi, jakobinus, vagy netán az 1848-as Kommunista Kiáltványhoz is kötődő eszmék lelkes híve volt, ami nem kis karrier- és becsvággyal párosult nála, vagy pedig egy az egyben volt szervezeti kapcsolata is a világszétverő mozgalmakkal, konkrétan a szabadkőművességgel.
...
Most jelent meg a neten egy figyelemreméltó mű Fekete Sándortól, egy volt sztálinista szerzőtől "Petőfi forradalma" címmel. (Nyomtatásban már korábban)A szerző ugyan elvileg és gyakorlatilag Petőfi híve, sőt rajongója, műve mégis hosszan tartalmaz olyan részeket, amikkel akaratlanul (?) szinte túllicitál néhol Pezenhoffer Antal felkavaró művének ("A magyar nemzet történelme - A katolikus Egyház és a Habsburg-ház történelmi szerepe") Petőfire vonatkozó szigorú (de igazságos) bírálatán."

Petőfi szabadkőművességét az illusztris blogszerző a következő verssel véli bizonyítani:

"Ki vagyok én? nem mondom meg;
Ha megmondom: rám ismernek.
Pedig ha rám ismernének,
Legalább is felkötnének."


Ennek bizonyító erejét legalábbis kétségbe vonhatjuk...

Tájékozottságát azzal is bizonyítja blogszerzőnk, hogy Fekete Sándort egyszerűen sztálinista szerzőnek nevezi. Azt a Feketét, aki Hungaricus álnéven írta meg 1956-ot elemző röpiratát Az 1956-os felkelés okairól és tanulságairól, amelyet külföldön publikált s amelynek ismeretlen szerzőjét halálra kereste a hazai hatalom, s mikor megtalálta, 9 éves börtönre ítélte.

Már várom, hogy mikor kerül sor Rákóczi, Mátyás király és Árpád leszabadkőművesezésére.



Kapcsolódó linkek:

http://olajcsucs.blogspot.com/2011/01/hamis-tortenelem-hamis-nemzeti-hosok.html

http://www.pim.hu/object.74706D28-6221-4E9D-B43F-80AD6647DD47.ivy

http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=450&secId=42052

http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?docId=0000001048&secId=0000102128&mainContent=true&mode=html

http://mek.oszk.hu/04200/04245/index.phtml

2011. január 24., hétfő

A St. Stephen páholy új honlapja

A St. Stephen páholy emblémája

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy keretei között angol nyelven dolgozó St. Stephen Lodge 2003-as internetes megjelenése óta immár a harmadik változatban ad információkat magáról és a szabadkőművességről. A Joomla! alapokra helyezett honlap minden hivalkodás nélküli, egyszerű dizájnnal és tartalmas cikkeivel hívja fel magára a figyelmet. Kiemelendő még a főként a kíváló Freemasons For Dummies blogból szemelgető szabadkőműves híreket közlő rendszere.

Az egykori budapesti Szent István páholy (1864) örökösének tekintve magát, az így majd 150 éves múltat magáénak mondható páholy büszkén hirdeti, hogy az 1999-ben hét mester szabadkőműves által újjáalapított páholy mára ötven fős létszámmal, élénk belső élettel rendelkező szervezetté nőtte ki magát, számos vezetőt adva a Nagypáholy tisztikarába.

A szokásos szabadkőművességről szóló információk mellett érdemes kiemelni a magyar szabadkőműves szerkezetbe újonnan bevezetett Royal Arch rendszert. Amint a weblap közli, a hazánkban működő három káptalan egyikét, a Cockfosters nevűt ők szponzorálják.



Kapcsolódó linkek:

http://www.ststephen.hu/

http://www.freemason.hu/

http://www.szabadkomuves.hu/

http://freemasonsfordummies.blogspot.com/

2011. január 3., hétfő

Újabb képek a hotelesedő páholyházról

A Podmaniczky utca 45. címen található volt szabadkőműves páholyházat szállodává alakítják át - a külső helyreállítás már két éve kész, de azóta sem nyílt meg.

A helyreállítás folyamatáról a homlokzat felújítását végző kivitelező (Ornamentika kft.) honlapján már számos szép képet láthattunk. Most a Szoborlap nevű közösségi alapon működő művészeti adatbázisban megjelent egy cikk és néhány szép felvétel a volt páholyházból. Az írás a Keresztessy Csaba által az Építészfórumon megjelent cikkéből szemelget.

Egy másik szép képösszeállítás a  http://indafoto.hu/casanova_marki címen szerepel.

Még 14 szép kép a generálkivitelező Buszer (Budapesti Építő és Szerelő Zrt.) weblapján: http://www.buszer.hu/referenciak&id=15#referencia_15





Kapcsolódó linkek:

http://hg.hu/cikk/epiteszet/9893-a-pesti-szabadkomuvesek-palotajaban

http://ornamentika.hu/index.php?mn=hu,aktualis_munkaink

http://www.szoborlap.hu/13514_az_egykori_szabadkomuves_paholyhaz_epuletdiszei_budapest_ruppert_vilmos_1896.html

http://archivum.epiteszforum.hu/holmi_detailed.php?mhmid=1555

http://indafoto.hu/casanova_marki

2011. január 2., vasárnap

Kalandjáték Pécsett a Zsolnayakról

A Baranya megyei hírportálon, a bama.hu-n jelent meg egy friss cikk Zsolnay Vilmosról "Teliholdnál temették el híres gyáralapító szabadkőművest" címmel Kozma Ferenc tollából.Az írás foglalkozik a Zsolnay mauzóleummal, valamint Kiss Tiborra, a Pécs Holding vezetőjére hivatkozva idegenforgalmi jelentőségűnek tartja a Zsolnayval kapcsolatos legendák felélesztését, táplálását.

Ezekből a javaslatokból egy már meg is valósult, "a pécsi Pendragon legenda" minisorozatát Géniusz, az alkimista címmel már sugározta a televízió. Egy másikat pedig az ötletgazda Cyber Hopmester Kft reklámoz például a fenti cikk hozzászólásában.

A játék bevezetőjét az ekf.afal.hu-n találtam meg:



AZ ÖTLET KIFEJTÉSE

22. (2010-11-17)
[ HOPMESTER ]
Európa  _  kreatív program szervezés
 
cím: Zsolnay rejtély
kategória: szabadidő + turizmus + egyéb
ajánló: Erre a kalandra invitáljuk meg a Pécsre látogatókat - de akár a városlakókat is.

KÍSÉRŐ SZÖVEG

 A játék alapja egy levél, melyben izgalmas Zsolnay-titokra derül fény. A levél segít és utat mutat. A kutatás a belvárosban kezdődik... A jelekből olvasni, és megfejteni a titkot olyan, mint egy igazi kaland.


RÉSZLETESEN

 A programról: A program megalkotója szeretné a Zsolnay család életét úgy megmutatni ahogy azt pécsiként látja. A Kerettörténet lehetőséget ad egy időutazásra ahol nem csak a tárgyak elevenednek meg. A kalandprogram bepillantást enged a szabadkőműveség világába, az építészetbe, zenébe, várostörténetbe, a 2010-ben létrejött új és a régi Pécs világába. Érinti a vállalkozás, a család és a társadalmi élet párhuzamait.     Hát kezdődjék a kaland!   Helyszín: Pécs Időtartam: Minimum 2 órás, de inkább 1 napos program Létszám: Egyéni vagy csoportos ( csoportosan minimális létszám 4 fő Nehézségi foka: Átlagos fizikai felkészültséget igényel. A feladatok sikeres megoldása elsősorban nem a fizikai teljesítőképességen múlik, hanem az ügyességen, a logikán, a kreativitáson.


 LINKEK



Arról, hogy a kalandjáték megvalósult-e valamikor, nincsen információm; a hopmester weblapján is csak annyi szerepel, hogy:


Zsolnay Rejtély®
A játék alapja egy levél, melyben izgalmas Zsolnay-titokra derül fény.
A levél segít és utat mutat. A kutatás a belvárosban kezdődik...
A jelekből olvasni, és megfejteni a titkot olyan, mint egy igazi kaland.
Erre a kalandra invitáljuk meg a Pécsre látogatókat - de akár a városlakókat is.  
                    
Cyber Hopmester 2010

A programról bővebb információt elérhetőségeinken kérhetnek.

E Mail: hopmester@hopmester.hu
Levelezési cím: Cyber Hopmester Kft. 1078 Budapest Rottenbiller. u 44
7632 Pécs Sztárai Mihály u 1-3
Telefonszámok:
Iroda/Fax : 06/1 221-5028
Iroda/Fax : 06/72 740 822
Iroda Mobil: 06/20 510 9656


Ha valaki többet megtud erről a játékról, legyen szíves értesítsen róla.

2011. január 1., szombat

Megjegyzések Hoványi Márton: Egy beavatási rítus szimbolikájáról szóló cikkéhez

A Vallástudományi Szemle 2010/3. számában jelent meg Hoványi Márton: Egy beavatási rítus szimbolikájáról szóló cikke, amely "A Magyar Symbolikus Nagypáholy Szertartáskönyvének szemiotikája"  alcímet viselte. A szerző a szabadkőműves szertartások szimbólumrendszerének feltárását, azok vallástörténeti gyökereinek beazonosítását tűzte ki céljául. Konklúzióként megállapítja, hogy "a szabadkőműves rítusok helye, formája és jelentése igen erősen a római katolikus rítusban gyökeredzik".

Nem vitatva a szerző végső konklúzióját, a cikkben számos hiányosság, tévedés vagy félreértés található, amelyekre szeretném felhívni a figyelmet.

Kezdjük először a könyvészeti adatokkal. Hoványi Márton azt közli, hogy 2008 nyarán találta meg az alcímben jelzett, Magyar Symbolikus Nagypáholy Szertartáskönyvének nevezett (valójában Magyarországi) kiadványt és egy szabadkőműves tagnévsort egy kiskereskedésben. Hosszasan tépelődik azon a kérdésen, hogy információról vagy dezinformációról van-e szó, a Nagypáholy adta-e ki vagy vásárolta-e fel ezeket a könyveket.

Mindezeket a problémákat megtakaríthatta volna, ha egy kis bibliográfiai kutatómunkát végez. Az Országos Széchenyi Könyvtár katalógusából kiderül, hogy a szabadkőműves taglista Palatinus József több kiadásban megjelent A szabadkőművesség bűnei című több részes műve egyik kötetének; a Szertartáskönyv pedig a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy többször is kiadott három részes sorozatából az első két rész 1998-as hasonmás kiadása. Az OSzK bibkiográfiája szerint Varga I. adta ki magánkiadásban.

A Nagypáholy a három részes szertartáskönyvet (1. fok, 92 p.; 2. fok 29 p.; 3. fok 34 p.) többször is kiadta; az OSzK-ban az 1902-es, 1904-es és az 1912-es (1. jegyzet) kiadás példányai találhatók meg. Az 1912-es kiadás a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban is megvan (2. jegyzet), helyben olvasható. Természetesen megvan a Magyar Országos Levéltár (MOL)  P. szekciójában, a Szabadkőműves gyűjteményben is.

A szabadkőműves szertartáskönyvek angolul, franciául és még számos más nyelven is megjelentek, könyvtárakban olvashatók, könyvesboltokban megvásárolhatók. Néhány régebbi kiadvány, amelyre már nem vonatkozik a szerzői jogi védelem, az Interneten olvasható illetve szabadon letölthető.

Ezeket összevetve és nagyon hasonlónak találva nyilvánvaló, hogy az összeesküvés-elméletekből átszivárgott dezinformáció teória teljességgel légből kapott, foglalkozni sem érdemes vele. Egyébként a szóban forgó 1998-as hasonmás kiadás folyamatosan kapható az antikváriumokban és a Vaterán. Tehát nem vásárolta fel a Testvériség.

Mindezekből kiderül, hogy a szabadkőműves szertartáskönyv publikálása Hoványi kijelentésével ellentétben nem nóvum, s téves az az állítása is, hogy "mégsem terjedt el oly mértékben, hogy a legfontosabb hazai könyvtárakban vagy könyvkereskedésekben megtalálható legyen".

Térjünk át a tanulmány tartalmi kérdéseire.

A szertartáskönyv nyelvi sajátosságai című résznek az első megfigyelése az, hogy a könyv szóhasználata régies. Ebben viszont semmi meglepő nincs annak ismeretében, hogy a kiadvány 1912-es datálású, s a szabadkőművesség hazai történetének ismerete alapján tudható, hogy ez a szöveg a hazai két nagypáholy (a Jánosrendi és a Nagyoriens) 1886-ban bekövetkezett egyesülésekor alakult ki azok 1870-körüli szertartásaiból. Ezek a rituálé szövegek pedig az angol eredeti német és francia közvetítésével kerültek hazánkba. Ezeknek a szertartás szövegeknek a történeti vizsgálatából kiderül az is, hogy többször is előfordult a szövegek megváltozása, az itthon hivatalosan használtak pl. a Schrőder-féle revízióból származnak. Ebből következően Hoványi azon megállapítása is korlátozottabb érvényű, amely szerint egyes szövegrészeket nem lehet más szavakkal elmondani.

Felületességről tanúskodik Hoványinak az a megjegyzése, mely a tegeződés hiányára, a következetes magázódásra utal. A magázódást ugyanis csak az első fok szertartásain, a felvétel során használják, a második és harmadik fok rituáléiban már tegeződnek. Ez így természetes, hiszen amíg valaki még nem tagja a Testvériségnek, addig milyen alapon tegeződnének vele?

Hoványi a kioktat mellett archaikusnak érzi a felruház szót is, azt írva, hogy pozitív, azaz régies jelentésben használják. Az a gyanúm, hogy a szerző itt a felruház szót összekeveri a megruházzal, aminek tényleg negatív az értelme, szemben a felruházzal, amelynek ilyen jelentésváltozása nincs.

A szertartás terének szemiotikája című részben a szerző azt írja, hogy mivel a keresők (a beavatásra várók) listája az előcsarnokban van kifüggesztve, ez azt szimbolizálja, hogy nem nem juthatnak tovább a műhelybe vagy szentélybe addig, amíg fel nem avatták őket. Ez így téves, hiszen az ún. kendő alatti meghallgatás is a páholyban történik, csak a keresők szeme be van kötve. Másrészt az ún. fehér munkák során még a szabadkőművességbe nem jelentkezett profánok és nők is beléphetnek a szentélybe. Nálunk nem elterjedt, de külföldön gyakori, hogy eseti, vagy állandó kiállítások során bárki felkeresheti a szentélyt.

Téves a szerzőnek az a kijelentése, hogy a páholy északi részén az inasok és a kevésbé tapasztalt legények, velük szemben pedig a déli oldalon a tapasztaltabb legények és mesterek ülnek. Maga a hivatkozott szertartáskönyv csak azt rögzíti, hogy az inasok az északi oldalon az első sorban a Kelethez legközelebb ülnek, a legények és mesterek pedig bárhol. Amelyik páholyban ennél részletesebb a szabályozás, ott a legények az inasokkal szemben ülnek, a mesterek pedig bármelyik oldalon, ahol hely van.

Teljes félreértése a szabadkőműves rituáléknak az megjegyzés, mely szerint botrányos az, hogy a főmester vagy nagymester nem keletre fordulva imádkozik, s hogy személyére tekintve a testvérek az abszolút Keletre, azaz a Világmindenség Nagy Építőmesterére tekintenek. A főmester, nagymester illetve a szertartásmester a rituálék során soha nem imádkozik, tehát a szerző féle értelmezés helytelen.

A beavatási szertartás szimbolikája című részben Hoványi azt írja, hogy tudvalevőleg beavatásukkor a szabadkőművesek új nevet is kapnak, amit egymás közt is használhatnak és megrója a szertartáskönyvet, hogy ezt nem dokumentálja. Ez a névadás XVIII. században igaz is volt, de az 1870-es évektől kezdve már nem alkalmazták, ezért nem is szólhat róla ez az 1912-es szertartáskönyv.

Hoványi egyetlen bekezdésben intézi el a legényavatást, s egyáltalán nem szól a rendkívül gazdag rituáléjú, s ennél fogva a szemiotikai elemzést kiváltképpen igénylő mesteravatásról. Tudjuk, ez annak a következménye, hogy a kezébe került szertartáskönyv csak az első két fok szertartásait tartalmazza. De azt is tudjuk a bevezető bibliográfiai megjegyzésekből, hogy akár a Széchenyi könyvtárban, akár a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban elolvashatta, feldolgozhatta volna. S akkor az egyébként találó megfigyelések, értelmezések búzája közé nem keveredett volna a fentiekben felsorolt pelyva.


Jegyzetek:

1) Az OSZK katalógusában 503.530/1, 2, 3 jelzettel szerepelnek az 1912-es kiadású szertartáskönyv kötetei.

2) A FSZEK katalógusában BQ 366/50/1, 2, 3 jelzettel szerepel a három fok szertartáskönyve.

Kapcsolódó  cikk: http://szkp4.blogspot.com/2010/11/hovanyi-marton-egy-beavatasi-ritus.html

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum