Előrendelhető: Szabadkőművesség - titkok nélkül

Szabadkőművesség - titkok nélkül

Hiánypótló munkát tart a kezében az olvasó. A kötet számos jelentős történeti forrást közread a magyar szabadkőművesség kezdeteitől a közelmúltig terjedő időszakból, ám nem feledkezik meg a laikus érdeklődőről sem. Mi volt a szerepe a szabadkőművességnek Kossuth Lajos emigrációjában? Csakugyan szabadkőműves volt Ady Endre? Kik voltak a magyar mozgalom legjelentősebb alakjai? Interjú, portré, tanulmányértékű esszé és sok más szöveg mind egy célt szolgál: olvassunk és beszéljünk a szabadkőművességről - titkok nélkül. 

Kiadó: NORAN LIBRO KFT.

Oldalak száma: 400

Borító: KARTONÁLT

ISBN: 9786155761492

Nyelv: MAGYAR

Kiadás éve: 2018

Árukód: 2715793 / 1175634

Várható megjelenés: 2018. június 04.
Méret: 195 mm x 135 mm x 12 mm

Szabadkőművesség titkok nélkül - Szerzők:

Móra Ferenc
Benedek Elek
Márton László
Benedek István
Sumonyi Zoltán
Kende Péter
Kazinczy Ferenc
Benedek Marcell
Benedek Szabolcs
Supka Géza
Dr Alain Keghel
Berényi Zsuzsanna Ágnes
Jászi Oszkár
Kossuth Lajos
Matlák Gábor
Molter Károly
Nacsády András
Vári László
Várkonyi Benedek

  

---

https://www.libri.hu/konyv/szabadkomuvesseg-1.html

https://www.lira.hu/hu/konyv/tovabbi-konyveink/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul-ukh-2018#bovebb_ismerteto

https://webaruhaz.rozsavolgyi.hu/hu/konyv/tovabbi-konyveink/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul-ukh-2018#bovebb_ismerteto

A Nagypáholyházról

A Nagypáholyházról

Érdekes cikk jelent meg a Helyi Téma című újságban nemrégiben:

Páholyház a Podmaniczky utcában

Írta: -APR-

2009. február 24.

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholyt 1886-ban alapították, működésének alapfeltétele az volt, hogy saját székháza legyen. Ennek felépítésére 1890. február 27-én tettek javaslatot, s három év múlva megvették a Podmaniczky utca 45. szám alatti telket. A nyilvános pályázat eredményeként a szabadkőművesek épületének tervezésével Ruppert Vilmost bízták meg, aki maga is a rendhez tartozott. Az ünnepélyes avatást 1896. június 21-re tűzték ki. A páholyház főhomlokzatán ülő szfinx egyiptomi jelleget adott az épületnek, jellegzetes szabadkőműves motívumként megjelent a négy bagoly tartotta éggömb a zodiákus jegyekkel, talapzatán az egymásra helyezett körzővel és derékszöggel. A szigorú előírások szerint, Róth Miksa és Than Mór közreműködésével kialakított berendezésre adományokból gyűlt össze a pénz. Az első világháború alatt hadikórházat működtettek a pályaudvarhoz közeli páholyházban, a Tanácsköztársaság kormánya azonban az épületet elvette, s átadta a szakszervezeteknek. Egy évvel később a Magyar Országos Véderő Egylet foglalta el a házat, s miután a páholyéletet amúgy is betiltották, telekkönyvileg is átírták a tulajdonjogot – az Országos Tisztviselői Betegsegély Alap nevére. 1945. február 23-án adták vissza az épületet az újra legálisan működő szabadkőműveseknek, de egy ideig osztozkodniuk kellett a helyen a Nemzeti Parasztpárttal. Megkezdődött a háború alatt megsérült épület rendbehozatala amerikai segítséggel, de a helyreállítást Kővágó József, Budapest főpolgármestere is jelentős összeggel támogatta. 1948. március 15-én ünnepélyes külsőségek közepette felavatták az I. emeleti helyiségeket, de korai volt az öröm. 1950-ben az ÁVH váratlanul elfoglalta az épületet, melyben ezt követően a Belügyminisztérium útlevélosztálya működött. Bár egy időben szó volt arról, hogy a házat lebontják, erre a műemléki védettség miatt nem került sor. A díszes berendezési tárgyakat, a bútorzat egy részét a Magyar Nemzeti Múzeumba szállították.

A cikket beidézte és kiegészítette a PestiMese Budapest tegnap és ma… című weblap:

Archív fotó a Podmaniczky u. 45-ről (galilei.hu)

(A cikkhez egy kis kiegészítés: Az írás hírértéke az, hogy az épület – hosszú vajúdás után – ismét régi fényében fog tündökölni, a felújítási munkálatok javarésze elkészült! A budapesti századforulós épületek szerelmeseinek – nekünk – ez nagyon örvendetes hír J

És még egy „apróság”: A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nem egy „páholyocska” volt a sok közül, hanem történelmi jelentőségű nagypáholy, ugyanis egyesítette az egymással örökké huzakodó skót és francia vonalat. Világszenzáció volt, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az 1896-os ünnepélyes átadás, mely alkalommal a világ minden részéről érkeztek „testvérek”, az Egyesült Államoktól egészen Jáváig.

Akiket a téma (és az épület) bővebben érdekel, azoknak ajánljuk Sumonyi Zoltán – Újrafeledett titkok című könyvét.)

Az alapvetően jóindulatú ismeretterjesztő cikkben és kiegészítésében azért van néhány félreértés és hiba.

Vizsgáljuk meg néhány kijelentését:
"A Magyarországi Symbolikus Nagypáholyt 1886-ban alapították, működésének alapfeltétele az volt, hogy saját székháza legyen."
Én azért ebben nem vagyok olyan biztos. Előtte és utána is voltak olyan időszakok, amikor saját székház nélkül működött mind a Symbolikus Nagypáholy, mind elődei és utódai.
"1948. március 15-én ünnepélyes külsőségek közepette felavatták az első emeleti helyiségeket, de korai volt az öröm. 1950-ben az ÁVH váratlanul elfoglalta az épületet, melyben ezt követően a Belügyminisztérium útlevél-osztálya működött."
Elfoglalásról háborúban szokás beszélni, az államhatalom legfeljebb lefoglal egy-egy épületet.
A váratlanság sem a megfelelő szó, hiszen az 1950-es feloszlatás kapcsán került rá a sor, nem az ÁVH önálló akciójaként, hanem Kádár János akkori belügyminiszter utasítására.
A Pestimese kiegészítéséből:
"A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nem egy „páholyocska” volt a sok közül, hanem történelmi jelentőségű nagypáholy, ugyanis egyesítette az egymással örökké huzakodó skót és francia vonalat."
A kiegészítés szerzője valószínűleg nincs teljesen tisztában a páholyok és a nagypáholyok viszonyával a fentiek szerint. Ráadásul skót és francia "vonalat" vél a nagypáholy által egyesíteni.
Közelebb járna az igazsághoz, ha az angol és francia "vonalat" emlegetné, vagy a skót és a jánosrendi rítusokat. Akkoriban (az egyesüléskor) az angol irányzatú jánosrendi páholyok a három fokozatú (de német közvetítéssel hazánkba érkezett) rítus szerint dolgoztak, míg a francia irányzatú páholyok a 33 fokozatú skót rítus szerint.
Ma már az újra külön szervezetet - nagypáholyt - alkotó mindkét irányzatot kiegészítik a magas fokok ill. a Nagyoriensben francia rítust alkalmazó páholyok is vannak.
"Akiket a téma (és az épület) bővebben érdekel, azoknak ajánljuk Sumonyi Zoltán – Újrafeledett titkok című könyvét.)"
Sumonyi Zoltán nem írt a fenti címmel könyvet. Az Újrafelfedett titok már létezik (szörnyű nehéz címet sikerült Sumonyinak kiötlenie!), de ennek az 1998-ban megjelent műnek nemrégiben megjelent a kibővített változata "Magyar szabadkőművesek és rotaryánusok" címmel, amelyben részletesen foglalkozik a Páholyház legújabb kalandjaival a perektől az átépítésig.

Kapcsolódó cikkek:
http://www.helyitema.hu/VI.-Kerulet/Paholyhaz-a-Podmaniczky-utcaban.html
http://pestimese.wordpress.com/2009/03/03/paholyhaz-lapszemle10/
http://szkp3.blogspot.com/1970/01/kadar-janos-belugyminiszter-feloszlatja.html
http://profanaprofan.googlepages.com/diagram.htm

http://aprofan.blogspot.com/2007/10/skot-ritusu-szervezetek-magyarorszagon.html

http://szkp2.blogspot.com/1998/06/sumonyi-zoltan-ujrafelfedett-titok.html

http://aprofan.blogspot.com/2008/01/sumonyi-zoltan-ujrafelfedett-titok.html
http://szkp2.blogspot.com/2008/12/sumonyi-zoltan-magyar-szabadkomuvesek.html

Sumonyi Zoltán: Újrafelfedett titok

Habent sua fata libelli - azaz a könyveknek megvan a maguk sorsa.

S nem csak a könyveknek, a könyvcímeknek is.

Gondolta-e vajon Sumonyi Zoltán, hogy amikor a magyar szabadkőművességről szóló könyvének címet keresett, milyen leküzdhetetlen nehézségeket okoz ezzel egyes olvasóknak és könyvterjesztőknek?

"A 250 éves magyar szabadkőművesség történetének megírására irodalomtörténeti tanulmányaim inspiráltak. Több mint húsz évvel ezelőtt írtam meg Kazinczy és Batsányi c. drámámat arról, hogy kiélezett történelmi- politikai helyzetekben milyen különbözően viselkedik a magyar értelmiség. A korszak irodalmi termékeinek olvasásakor került kezembe Pálóczi Horváth Ádámnak 1792-ben megjelent Felfedezett titok c. könyve, amely az első és mindmáig egyetlen magyar szabadkőműves regény. Némi változtatással innen kölcsönöztem ennek a `regényes` történetnek a címét, hiszen több mint kétszáz évvel később valamit újra föl kell fedeznünk, azaz ha titokról van szó, akkor mai szóhasználattal fölfednünk...`"

Nos, e könyv címe azóta is "szálka" egyesek torkában, se lenyelni nem tudják, se kiköpni.

Nézzünk néhány példát:

Újrafelfedezett titok - az ELTE egy listájában és Agárdi Péter egyetemi tanár tematikájában

http://www.ppk.elte.hu/old/konyvtar/ujkonyvek/ajanlo/januar.html

http://www.feek.pte.hu/feek/feek/download/doks/segedanyagok/korabbi/muvtort_kerd.rtf

Újrafelfedezett titkok - az Aranycsillag webáruházban

http://www.aranycsillag.hu/webshop.php?page=product&product=7757

Az egy titok nem titok, vélhetik azok, akik titkok-at írnak titok helyett:

Újrafelfedett titkok - a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ajánlója

http://www.fszek.hu/konyvtaraink/del-pesti_regio/ulloi_ut_255_/ajanlo/konyves_tv-tippek!/?article_hid=22518

Újra felfedett titkok - a Bookline könyvkeresőjében

http://bookline.hu/control/producthome?id=8555&type=22

a Multibook könyvesboltban


http://www.multibook.hu/katalogus/Tortenelem/Ujra_felfedett_titkok/konyv.47402.html

a zuglói Tankönyvcentrumban

http://www.zugloitankonyvcentrum.hu/index.php?menu=1003&table=books&id=10117

S talán a legaranyosabb változat ott és úgy szerepel, ahol igazán nem várná az ember:

Újrafeledett titok - a Galilei szabadkőműves páholy weblapján...



http://www.galilei.hu/erdekes/erdekes.html

S ami még különös báját adja a dolognak, a legtöbb weblapon, ahol hibásan szerepel ez a cím, ott virít mellette a könyv fotója, amelyről tökéletesen leolvasható lenne.

S ennyi baki után jöjjön végre a helyes változat:

Sumonyi Zoltán: Újrafelfedett titok

Ugye nem fogjuk újra elfeledni?

[Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=74933417&t=9027376]

A szabadkőművesség "reformja"

A szabadkőművesség "reformja" szerintem évszázadok óta halasztódik. S ráadásul éppen Magyarországon, az 1770-es években létrejött egy nagyon sokat ígérő változat, a Draskovich-obszervancia. Sumonyi Zoltán: Újrafelfedett titok, Talentum, 1998. könyvében, Abafi Lajos: A szabadkõmûvesség története Magyarországon, Akadémiai, 1993. című művére támaszkodva bemutatja ezt a rendszert. Bizonyos megalkuvások mellett - a cím és rangkórság bűvöletében élő egyes páholyok igénye miatt kénytelen volt az eredetileg három fokozatú rendszerét kissé elbonyolítani - megalkotta azt a szisztémát, ami ma is példaértékű lehetne hazai szabadkőműveseink számára. Rendszerében kizárólag beavatás, díjemelések és ünnepségek esetén használták a rituálékat, minden egyéb "munka" "nyílt ég alatt" zajlott, azaz nem páholyban, mellőzve a szertartásos öltözéket (kötény, kesztyű, páholyjelvény) és minden rituális tárgyat (lángpallos, körző, szögmérő, háromágú gyertyatartó, kalapácsok, meztelen tőr, özvegypersely, tápisz=szertartásos szőnyeg, egyágú nagy gyertyatartók, a B(al) és J(obb) oszlop, kardok, stb.)

A "nyílt ég alatt" folyó munkák ráadásul esetenként tényleg a nyílt ég alatt, erdőkben, mezőkön folytak, minden szertartásosság mellőzésével, nem volt percenként taps és nyakjel (az ősi eskü egyik büntetésére emlékeztető, nyakelvágást imitáló kézmozdulat), egyszerűen megbeszélték a soron levő teendőiket.

Ha tehát hazai szabadkőműveseink reform elképzeléseken gondolkodnának, igazán haladó hagyomány lenne ennek a mintegy 230 éves rendszernek a felelevenítése.

Így megmaradhatna a kapcsolat a szabadkőműves ősökkel, mégis a változó világhoz igazodva végezhetnék áldásos munkájukat.

S hogy még egy ötletet adják az újításokkal kacérkodóknak, igazán észrevehetnék, hogy az esküjükben nincs expliciten szó a szertartásokról; ha tehát egy páholy egyszer csak abbahagyná a használatukat, elvileg nem szegnék meg esküjüket. (Hogy aztán a nagypáholy páros lábbal rúgná ki a renitenseket, az is biztos, de ez már egy másik kérdés.)
Eredetileg:
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=29321684&t=9027376