Fénykép Haypál Benőről

Fénykép Haypál Benőről, a Sas páholy főmesteréről.

A Google képkeresője nem talált képet róla.

Viszont hamar kiderült, hogy a Farkasréti temetőben van a síremléke:

Haypál Benő: 1-1-607/608.

Nyilván ez alapján megtalálható, s talán szobor vagy dombormű van rajta.

Haypált a Budapest-Budai Református Egyházközség vezető lelkészeként tartja számon, tehát elképzelhető, hogy a lelkészi hivatalban van róla kép:

A lelkészi hivatal címe:
1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 3.

Telefon:
(+36-1) 457-0109
Fax:
(+36-1) 212-7515
E-mail:
info@gyulekezet.hu

Hivatali órák:
Kedd, csütörtök: 16.00-18.00
Szerda, péntek: 11.00-13.00
Egyéb időpontban előzetes egyeztetés szerint is szívesen fogadunk mindenkit.

Itt működik egyébként a Haypál Alapítvány, ami 1996-ban jött létre, alapítója a Budai Református Egyházközség. Az Alapítvány célkitűzései között szerepel a fiatal generáció nevelése, műemlékvédelem, kulturális foglalkozások támogatása, az idősek és rászorultak gondozása, a diakónia.

Haypál tartotta Budafokon az elsõ protestáns istentiszteletet 1899-ben. Lehet, hogy ennek kapcsán a Budafoki evangélikus templomban is lehet akár fényképes anyag is róla.

Mint közismert, Adyt barátja, Haypál búcsúztatta a temetési szertartáson, tehát az Ady temetéséről készült képeken is valószínűleg megtalálható Haypál Benő.

Haypál Benő szerepel a következő tanulmánykötetben, s így lehet, hogy a fényképe is megtalálható benne:

Reformátusok Budapesten I–II. Tanulmányok a magyar főváros reformátusságáról. Szerk. Kósa László, Argumentum – ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, Budapest, 2006, 8500 Ft

Sejtésem vaslogikára épült, a könyvben ott van Haypál Benő arcképe az életrajzának elején.

A tanulmány egyébként az idézés szabályainak megfelelően hivatkozik a Galilei páholy weblapjára, átvéve az ott használt kifejezést, mely szerint a Sas páholy a Galilei páholy unokája.

Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=73414784&t=9027376

Haypál Benőről a Paksi Hírnökben

Híres paksiak, paksi hírességek

Haypál Benő

Paks szülötte a századforduló és a XX. század első évtizedeinek ismert, haladó gondolkodású református lelkésze, Budapest főváros törvényhatósági bizottsági tagja, aki jelentős közéleti, egyházpolitikai és publikációs tevékenységet is folytatott.

A jómódú csizmadiamester fia 1868. január 23-án született, iskoláit Gyönkön, Bonyhádon, Nagykőrösön végezte, majd 1888-ban Pozsonyban fejezte be a gimnáziumot. Tanulmányait a budapesti Református Theologiai Akadémián folytatta, 1892-ben szentelték lelkésszé. Ezután rövid ideig segédlelkész volt Dunapatajon, majd a budapesti Kálvin téri egyházközségben. Innen választották meg 1896-ban az újonnan szervezett budai egyházrész, mai nevén a Szilágyi Dezső téri egyházközség első lelkészévé, mely szolgálatot haláláig látta el.

Lelkipásztorként minden cselekedetében igyekezett az egyház társadalmi szerepvállalását hangsúlyozni. Alapítója volt 1893-ban a Nagypénteki Református Társaságnak, mely az árva és hátrányos helyzetű gyerekek felkarolását és iskoláztatását tűzte ki céljául; ez az egyesület hozta létre a kamaraerdei Erzsébet Árvaházat, melynek működtetésében is tevékenyen vett részt. A protestáns egyházak korabeli szabadelvű meggyőződésű lelkészi vezetői és világi tisztviselői között ekkoriban többen szabadkőműves páholytagok is voltak. Haypál Benő 1903-tól a Galilei-páholy, majd az attól különvált Hajnal-, később a Sas-páholy tagja volt. A szabadkőművességrol vallott nézeteit, a bibliás szabadkőművesek szerepét, feladatait boncolgató tanulmányait Saulus, illetve Paulus álnéven jelentette meg, melyekben a kereszténység szeretetvallásként értelmezett küldetésérol, a hit és a tudomány összeegyeztethetőségéről vall, és hangsúlyozza különállását a szabadkőművesség radikális, ateista szárnyától.

1917-től a dunamelléki református egyházkerület tanácsbírája lett, 1918 novemberében megválasztották az Országos Református Tanács elnökének. Ekkor indította el az Új Reformáció c. országos lapot (Veress Jenovel együtt szerkesztették). A Tanácsköztársaság idején visszavonult, nem vállalt szerepet.

Haypál Benő irodalmi munkássága is jelentős és sokrétű, ám köteteinek pontos és részletes felsorolása kimeríti e rovat kereteit. Hosszú éveken át szerkesztette a budai egyházkerület évkönyveit, a háború alatt a Református Katonák Lapját (1916-18). Több kötetben és kiadásban jelentek meg egyházi beszédei, s az egyház szerepéről, feladatáról vallott gondolatai. Feladatának tartotta a századelőn kibontakozó és erősödő magyarországi nőmozgalom támogatását, e tárgyban is több tanulmánya jelent meg nyomtatásban.

Haypál Benő esperes, egyházi író, Ady Endrét eskető majd eltemető református lelkész 1926. május 16-án halt meg, síremléke a Farkasréti temetőben található.

Munkásságát fia, Haypál Béla (1899-1988) esperes, egyházi író folytatta, akit apja halála után a budai gyülekezet lelkészévé választott.

Források: Új Magyar Életrajzi Lexikon; Nagy Zsombor: Haypál Benő…, in.: Reformátusok Budapesten (szerk.: Kósa László), Bp. 2006. II. k. 223.-227. o

Kernné Magda Irén

Eredetileg: http://paksihirnok.hu/070420.pdf

Haypál Benő

Haypál Benő alapította a Sas páholyt.

A Sas páholy honlapján a páholy történetével kapcsolatosan csak annyi található, hogy 1911-ben alakult meg Haypál Benő református lelkész és más hasonló érdeklődésű mester fokú szabadkőművesből.

http://www.saspaholy.hu/site/index2.html

A Galilei páholy honlapja már kicsit részletesebb:

"Még egyszer vissza kell térni a "Hajnal"-páholyra, amely tudvalevőleg a Galilei páholyból sarjadzott ki. A páholy ugyanis több éves működése után válságba jutott, melyet egyrészt egy golyózás kedvezőtlen kimenetele idézett elő, másrészt a legutolsó tisztikari választással járó szokatlan izgalmak után 28 tv. kivált a páholyból és rövidesen Haypál Benő főmestersége mellett megalapították a "Sas" páholyt, amely ma is működik és mindenkor büszkén vallja magát a Galilei páholy unokájának."

http://www.galilei.hu/tortenet/tortenet.html

Az Életrajzi lexikon a következőket írja Haypál Benőről:

(Paks, 1869. jan. 23. - Bp., 1926, máj. 16.): ref. lelkész. A bp.-i Ref. Theológiai Ak. elvégzése után segédlelkész Dunavecsén, utána a Bp. -Kálvin téri egyházközségben, majd mint az első budai ref. lelkész 1896-tól haláláig a budai Szilágyi Dezső téri egyházközség vezetője. Szerepe volt a Nagypénteki Református Társaság és a kamaraerdei árvaház megszervezésében és vezetésében. Éveken át tagja volt a fővárosi közgyűlésnek. Az Új Reformáció és a Ref. Katonák c. lapot szerk.

http://www.kereso.hu/yrk/Ryrgenwm/5960

Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon-jában Haypál Benő műveiről is szó esik:

Haypál Benő (Paks, 1869. jan. 23. – Budapest, 1926. május 16.) ref. lelkész. A gimnáziumot Bonyhádon, Gyönkön, Nagykőrösön, Pozsonyban 1888-ban, a teológiát Budapesten, 1892-ben végezte. Ezután Dunapatajon, rövid idő múlva Budapesten →káplánkodott, hol 1896-ban az újonnan szervezett budai lelkészségre választatott meg. A →dunamelléki egyházkerületnek 1917-től tanácsbírája volt. – Művei: Beköszöntő beszéd (Egyháza évkönyvében, 1897.). A vallástanítás és a lelkészi szolgálat rendezéséről a budapesti egyházban. (Budapest, 1903.) Vigasztaló igazságok, igaz vigasztalások. (Uo. 1909.) Bibliás szabadkőműves (Paulus álnévvel). (Uo. 1912.) Az Úr épít (Prédikáció a szatmári Kálvineum-ünnepélyen). (Nagybánya, 1912.) A nők jogáért (Két beszéd). (Budapest, 1913.) Az igaz Isten a mi erőnk és reménységünk. (Uo. 1914.) Az igazság áldozata nyereség (Két beszéd). (Uo. 1914.) A szeretet izenete. (Uo. 1915.) Halk szó a viharban. (Uo. 1917.) Templomi hangok (I. Ferenc József temetésekor). (Uo. 1917.)

http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=1120

A nők jogaiért címmel megjelent két beszéde az Interneten is hozzáférhető:

http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/szociologiai_gyujtemeny/mtda_e-konyvtar?article_id=32825&highlight_text=barlang

A Paksi Hirnök című helyi újságban 2007. április 20-án jelent meg cikk Haypál Benő életéről Kernné Magda Irén tollából:

http://paksihirnok.hu/070420.pdf

Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=73258453&t=9027376