A bejegyzések listája

2017. december 26., kedd

2017. október 30., hétfő

Orbán Róbert: Szabadkőművesek helyi emléke Szombathelyen


Szabadkőművesek helyi emléke Szombathelyen


2017. május 15., hétfő

Videó: nem kímélték a kérdezők a magyar szabadkőművest

Elkészült a videó a beszélgetésről ...


werlewe
Videó: nem kímélték a kérdezők a magyar szabadkőművest
Mi köze van a szabadkőműveseknek a zsidókhoz, a gyíkemberekhez vagy Soros Györgyhöz? Egy páholytag kiállt a nyilvánosság elé, és minden felmerülő kérdést őszintén válaszolt meg. 
Szeretlek Magyarország
2017. május 15.

"
Kik azok a szabadkőművesek? Munkanélküli építési vállalkozók? Ártalmatlan filozófusok vagy összeesküvő Soros-bérencek? Hány tégla van közöttük, és vajon falaznak-e valakinek? Ezzel az elmés narrációval startolt kollégánk diplomafilmje. A közel háromnegyed órás anyag főszereplője Horváth Iván, a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Páholy tagja és egykori nagymestere, akinek megkötés nélkül tehettek fel kérdéseket az érdeklődők. Az előadó válaszait legalább nyolc kamera rögzítette; a YouTube-ra a beszélgetés alapján készült film került fel.

Az eszmefuttatás folyamán szóba kerültek többek között az illuminátusok, a gyíkemberek, a zsidók, Soros György, illetve a CEU-ügy is. Horváth Iván az is elárulta, hogy mi a véleménye a szabadkőműves kézfogásról, és hisz-e Istenben. A vizsgafilmben kollégánk megszólaltatott néhány résztvevőt is, akik nem tartották magukban a kritikus gondolatokat sem.

Az előadóról
 
Horváth Iván irodalomtörténész, egyetemi tanár és a Mindentudás egyetemének egykori szereplője - közleményei azonban nem kapcsolódnak a szabadkőművességhez. Egy évvel ezelőtt, 2016 nyarán írt politikai röpirata a páholyában viszont élénk vitát váltott ki.

Forrás: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/video-nem-kimeltek-a-kerdezok-a-magyar-szabadkomuvest/

2017. május 12., péntek

Részlet egy Kövesdy Pállal készült videóinterjúból

Kövesdy Pál

1945-50 között, Magyarországon csak a Symbolikus Nagypáholy alá tartozó páholyok léteztek. Nem volt többféle kőművesség. Közel 3000 testvérünk volt, és én nem hiszem, hogy volt köztük akárcsak egy is, aki gondolta volna, hogy létezik másfajta szabadkőművesség is.

1948-ban vettek föl a Kőművességbe. A Martinovics páholyba.

A Martinovics páholyon belül, de az egész Podmaniczky utcai épületben, endkívül magas színvonalú előadások, ahogy mondjuk, munkák voltak. A páholyok tagjai látogatták egymást. Tartottak nővér napokat, színvonalas koncerteket, írók kitűnő előadásokat. Ennek egyik oka természetesen, hogy volt egy tiszteletre méltó helyiség, ami lehetőséget adott arra, hogy több ember jöhessen össze. Rengeteg intellektüellel volt szerencsém ott megismerkedni, amire mindig szeretettel emlékezem, annál is inkább, hogy amikor később, Amerikába kerültem, ilyet soha többé nem találtam. Sem Európában, sem Amerikában.

A Martinovics és a Petőfi páholy, baloldalinak számított és ezt sokan felrótták nekik.
Az 1950-ben egy szép napon, be akartam menni a páholyházba, de Polgár Tibor barátom, aki közismert zeneszerző és karmester, zongorakísérő pianista, azzal hívott föl, hogy „Pali vigyázz, ne menj be!".

És aztán tudtam meg, hogy mi az ok. Bezárták a Székházat, betiltották a szabadkőművességet. Arról nem tudunk, hogy bárkit letartóztattak volna azon a címen, hogy szabadkőműves. Talán én vagyok az egyetlen, aki lebuktam, de ez inkább engem jellemez, hogy én olyan ember vagyok.

A betiltás után megállapodtunk, mivel féltünk, tíznél többen soha ne jöjjünk össze. Lakáson találkoztunk egymással, és én voltam az összekötő, én szerveztem meg, hogy más páholyból is jöjjön mindig valaki. Ezekre az összejövetelekre viszonylag sok ember járt.

De új tagokat nem mertünk felvenni.

Sajnos 1952-ben lebuktam, és akkor mindez megszakadt, és aztán 1953 elején szabadultam, akkor folytattam, egészen 1956-ig.

1956 augusztusában fölhívott telefonon Szegő János, akinek az apja a Haladás páholyban volt. A Haladás páholy szintén pénteken működött a székház bezárása előtt. Akkoriban minden héten volt munka, és pénteken működött a Martinovics, a Petőfi és a Haladás. Természetesen így aztán többen ismertük egymást. Vakolni együtt vakoltunk. Volt a székházban egy rendes vendéglő is. És ismertem Szegő papát, aki szappangyáros volt. Amikor a fia 1956-ban Pesten járt Párizsból, a szüleit meglátogatni, az apjától megtudta, hogy én vagyok az, aki kapcsolatban áll a többi páhollyal, eljött hozzám és elmondta, hogy szándékukban van régi magyar szabadkőművesekből Martinovics néven egy magyar páholyt létrehozni Párizsban.

Néhány nevet, akikről beszámolt nagyon jól ismertem.

Mit tudnék segíteni ebben az ügyben, kérdeztem.

Adj egy meghatalmazást, átadod, amitek van, jelek, vagy ilyesmik...

Bevallom, fogalmam sem volt ilyesmiről, de természetesen mivel a Martinovics páholy titkára voltam, meghívtam a lakásomra a főmestert, dr. Posta Lajost és a szónokot, dr. Beck Salamont, világhírű nemzetközi jogászt. Így, hárman, kiállítottunk egy dokumentumot, Szegőnek, azzal, hogy megkértük, nagyon vigyázzon, mert ebből nekünk itthon bajunk lehet.

Úgy gondoltuk, miután a magyar szabadkőművesség belátható időn belül nem lesz életképes, és mivel ez a szabadkőművesség teljes joggal nemzetközi elismertséggel bír, fölhatalmazzuk és felkérjük Szegőt, hogy a Martinovics páholy a magyar szabadkőművességet Párizsban folytassa.
A dokumentumot átadtam Szegőnek, aki rögtön továbbadta Kemény Istvánnak, és ők ketten alapították meg Párizsban a magyar páholyt, a Martinovics páholyt.

Ez 1956 augusztusában történt. Az október 23-i eseményeket ismerjük, majd november 20-án én is elhagytam Magyarországot. Bécsbe érkeztem, és eszembe jutott Szegő. Fölhívom Párizst, Szegő nincs otthon, de átadják az üzenetem. Délután 5-kor megszólal a telefon, Szegő jelentkezik: a francia állam megbízásából Bécsben vagyok. Az a feladatom, hogy a magyar menekülteknek segítsek.
Ezután Bécsben részt vettem szabadkőműves munkákon, minden további nélkül elfogadták szabadkőműves jogaimat.

A Martinovics páholy igazi fénykora az első világháború előtt volt, amikor Jásziék létrehozták, kilépve egy másik progresszív páholyból, ahol szintén politizáltak. Politizálás alatt, egy társadalomalakító mozgalmat kell érteni, amire akkor, egy zavaros, félpolgári, feudális Magyarországon hatalmas szükség volt.

Az volt a NAGY MARTINOVICS.

© 1995
KP, DA
© 1995 Kövesdy Pál és Dávid András
Ez a szöveg egy videointerjú része.


Forrás: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1669347486427554&id=164817436880574https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1669347486427554&id=164817436880574

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum