A bejegyzések listája

2016. március 25., péntek

George Washington Masonic Memorial

Amerikai szabadkőműves relikviák - számos magyar vonatkozással:

George Washington Masonic Memorial


http://gwm.lunaimaging.com/luna/servlet/view/all


2016. január 7., csütörtök

Megjelent a Napraforgók film a Napraforgó női páholy weblapján

A Napraforgó női páholy weblapján megjelent filmjük, a Napraforgók. Ez a dokumentumfilmet a női szabadkőművességről 2015. május 11-én hétfőn 17.00 órakor mutatták be a Kino moziban, s utána kerekasztal beszélgetés volt. A film a páholy weblapjának kezdőlapján van elhelyezve:

http://napraforgopaholy.hu/
 


Források:

http://napraforgopaholy.hu/

http://szkp1.blogspot.hu/2015/05/film-napraforgok-dokumentumfilm-noi.html

https://www.academia.edu/15325194/Kerekasztal_beszélgetés_a_szabadkőművességről_a_Napraforgók_film_bemutatása_után

2015. október 4., vasárnap

A szabadkőművesek már az Európai Parlamentben vannak


A szabadkőművesek már az Európai Parlamentben vannak

Fotó: iStockphoto / campanavalentin
-

A bő háromszáz évvel ezelőtt indult szabadkőműves mozgalom egy pillanatra sem szűnt meg létezni. Gondolta volna, hogy mind a mai napig legalább egy tucat páholy működik Magyarországon, amelyekhez összesen több száz szabadkőműves tartozik? Utánajártunk, hogy igazak-e a szélsőjobboldal által kreált összeesküvés-elméletek, tartanak-e orgiákat, és hogy a hangoztatott humanizmus ellenére miért nem engednek be nőket bizonyos páholyokba.
„Negyvenéves lehettem, amikor úgy éreztem, hogy amit meg kellett tanulni, azt már megtanultam, ami pozíciót el lehetett érni, azt elértem, szóval beállt a világ, azt éreztem, már mindent tudok, már unatkozom” – mondja Dávid András, akinek egy ismerőse vetette fel a gondolatot: mi lenne, ha felkeresné a szabadkőműveseket, hogy ezzel valami új irányt vehessen az élete? Andrásnak akkor még fogalma sem volt arról, hogy mit csinálhat a huszadik század végén egy szabadkőműves, a mozgalomról csupán a történelem- és irodalomórák alapján volt némi homályos elképzelése. Végül egy kis keresgélés és kérdezősködés után rátalált egy páholyra, és 1989-ben a párizsi Grande Loge (Nagypáholy) magyar nyelven működő Martinovics Páholyában szabadkőművessé avatták.

Később kilépett a Martinovicsból, és 15 évvel ezelőtt a Jászi Oszkár Páholy mellett állapodott meg, amelynek három éven keresztül főmestere is volt.

Andrást a páholy nyilvános e-mail címén keresztül értük el, ő mesélt nekünk a jelenkori mozgalomról, és hogy a mostani tevékenységük eltér-e bármiben is a felvilágosodás korabelitől. Persze kíváncsiak voltunk arra is, hogy igazak-e a szabadkőművességgel kapcsolatos hiedelmek, és vajon az értelmiségi kőművesek alkotják-e a világ politikai elitjét, mozgatják-e a világgazdaság motorját. Az alábbiakban ezeket a legendákat próbáljuk meg tisztázni.


Nem működünk szektaként, nem tartunk orgiákat sem.


András rögtön az elején leszögezi: az a szóbeszéd például egyáltalán nem igaz, hogy a beavatási rituálé csuklyás, maszkos, latin könyvek felett élvező emberek gigantikus orgiája lenne.



Szex helyett viszont többször is kihallgatják az illetőt, mielőtt bekerülne a társaságba.

„Meg kell, hogy ismerjük a jelentkezőt. Ez nem agymosás, hanem egy kölcsönös megismerési folyamat, amelynek során rákérdezünk, hogy miért akar szabadkőműves lenni, és fordítva: ő is nyugodtan kérdezhet tőlünk. Ha úgy látjuk, hogy a potenciális tag nyitott és jóindulatú, akkor szabad a pálya. Kizáró ok leginkább csak a szélsőségesség lehet, ideális esetben viszont jobb- és baloldali beállítottságú emberek is vannak köztünk” – teszi hozzá.

Az elbeszélgetések után egy meghatározott rituálé szerint avatják be a jelentkezőt. Ennek részleteiről nem árul el sok mindent az interjúalanyunk, mondván, hogy a sok szimbolikus gesztus miatt úgyis érthetetlennek tűnne a szertartás az olvasó számára. A különböző forrásokból, tanulmányokból azonban arra következtethetünk, hogy valószínűleg gyertyákat és kardot is használnak a ceremóniák során.



Ilyen lehetett egy szabadkőműves szertartás a 18. században.

Minden egy kocsmában kezdődött

A szabadkőművesség a 17. századi Angliában született, és bár a szó eredetére többféle magyarázat van, valószínűleg a szabadkőműves kifejezés (angolul: freemason) azokra a nagy tudású középkori kőfaragókra utal, akik céhektől függetlenül dolgoztak. A mozgalomnak nem véletlenül szinonimája az állandóan építkező kőműves: szabad szellemünket szerintük ugyanúgy folyamatosan fejleszteni kell, ahogy egy épületet tégláról téglára haladva kell felhúzni.
A modern szabadkőművesség kezdetének a páholyok nagypáholyokba rendeződését tekintik: 1717-ben négy londoni szabadkőműves páholy a Lúdhoz és Rostélyhoz címzett fogadóban nagypáhollyá (Premier Grand Lodge of England) egyesült, ezzel elkülönítették magukat a többi szabadkőműves egylettől. (Wikipédia)
Innentől kezdve a szabadkőművesség története meglehetősen bonyolulttá válik, mivel a páholyok Európa- és világszerte is több táborra szakadtak, és különböző irányzatokat képviselnek mind a mai napig. Leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy vannak ortodox és neológ irányzatok.
Az egyik legfontosabb momentum, hogy az 1730-as években az angol mozgalom elérte a kontinenst, és a francia polgárosodó rétegnek nem kellett sok idő, hogy magáévá tegye a pápaság intézményét elvető, szabad gondolkodást hirdető trendet. A francia forradalmat követően egész Európában és Amerikában is elterjedt a mozgalom. Több tekintélyes listát is találunk arról, hogy a világtörténelem során kik tartoztak a szabadkőművesek közé. Voltaire-től kezdve, Oscar Wilde-on, Mozarton és Liszt Ferencen át Rooseveltig, Nagy Frigyesig és Dmitrij Mengyelejevig sok mindenkit elkapott a szellemi szabadság láza.
A szabadkőművesség mindig is a katolikus egyház által üldözött törekvés volt, a pápák az 1700-as évek közepétől egymás után bocsátották ki bulláikat, amelyekben igyekeztek valamilyen módon elhatárolódni a szabadkőművesektől, ördögtől valónak tekintették a mozgalmat. A reformer Ferenc pápa viszont – úgy néz ki – e téren is megengedő lesz. Legalábbis a nagypáholyok ezt várják tőle, mivel megválasztásakor szinte mindegyik üdvözölte az argentin egyházfőt.





A dégi Festetics-kastély az egyik legnagyobb hazai szabadkőműves gyűjteménynek adott egykoron helyet

Magyarországon időnként bűn volt, időnként pedig megtűrt tevékenységként tartották számon a mozgalmat.
Az első magyarországi szabadkőműves páholyt lengyel emigránsok alapították 1770-ben, de hamarosan létrejött a magyar mozgalom is Pozsonyban. Martinovics Ignác és Kazinczy Ferenc az első szabadkőművesek közé tartozott. 1795-ben aztán betiltották a mozgalmat, amely csak a kiegyezés után éledhetett újjá, a 20. század elején pedig többek között már Kosztolányi, Ady, Wekerle Sándor, Csáth Géza és Apponyi Antal is szabadkőműves volt. A hazai szabadkőművesek egyik legnagyobb könyvtára és központja a – fenti képen látható – dégi Festetics-kastélyban működött, az itteni hatalmas Szabadkőműves Levéltár alapján több kutatómunka is született. A gyűjteménynek 1945-ben veszett nyoma.

A gondolkodó középosztály hobbija

A magyarországi kommunizmus alatt polgári csökevénynek tartották a mozgalmat, 1919-ben be is tiltották, a 60-as évektől kezdve is csak megtűrt tevékenységként tartották számon, de azért itt nem volt komoly állami propaganda ellene, mint a Szovjetunióban.

1989-ben – az egyesülési törvényt kihasználva – már teljesen legálisan alakulhatott újjá a két legfontosabb nagypáholy: a Szimbolikus, majd a Magyarországi Nagyoriens. (A hazai szabadkőművesség huszadik századi története részletesebben a Magyar Narancs egy korábbi cikkében található meg.)

E két társaság a mai napig létezik, de több ponton is eltér egymástól. A legfontosabb különbség talán az, hogy míg a szimbolikusok a brit vonalat követik, tehát az Istenbe vetett hit elvárás a belépéskor (ez lenne az ortodox irány), addig a hazai Nagyorienshez tartozók a latin (francia) hagyományt ápolják: itt nem kikötés a vallásosság.

András csak a Jászi Oszkár nagypáholyáról beszélhet: „a Magyarországi Nagyoriens alá jelenleg hét-nyolc kisebb páholy (ebből egy szegedi és egy pécsi) tartozik.” A tagok inkognitója miatt pontosan nem lehet megmondani, hogy jelenleg hány szabadkőműves él Magyarországon, de pár száz emberről van szó. András szavaival: a „gondolkodó középosztály”, ügyvédek, orvosok, újságírók, egyetemi tanárok, pedagógusok, művészek kerülnek be a szabadkőművesek közé, elsősorban a középkorú vagy az idősebb korosztályból.

Kétszáz év alatt nem sok változott


Valaha a szabadkőművesség a progresszív gondolkodás szinonimája volt, és bár kívülállóként nem látunk bele, hogy a mostani tagok törekvései mennyire számítanak haladónak, az biztos, hogy a szabadkőművesek jelenlegi működése, szervezeti felépítése meglehetősen konzervatív.

Ennek egyik oka, hogy a szabadkőművesség túlélte a történelem viharait, és az élettartamát tekintve mára utolért bizonyos egyházakat, például a metodistákat – jóllehet, az egyházzal való összehasonlításnak általában nem örülnek a szabadkőművesek.

A mozgalom elpusztíthatatlansága részben arra vezethető vissza, hogy egyetlen páholy sem szűnhet meg, csak alvómódba kapcsolhat. Aztán azonnal felébred, amint hét mesterfokot elért szabadkőműves úgy dönt, hogy újra működtetni szeretné a páholyt.


Szabadkőművesek

A páholyok felépítése országonként eltérhet. Egy dolog közös bennük, mindegyik páholy hierarchikus

Az egyenlőséget, testvériséget hirdető mozgalom egy jól bevált hierarchikus rendszerre épül. A szabadkőműves páholyok még mindig inasokból, legényekből, mesterekből és a főmesterből állnak. András szerint azonban ez a sajátos felépítés nagyon jól működik már az idők kezdete óta. A különböző fokozatok és bizonyos szabályok betartása nélkül ugyanis nem lenne hatékony a munka – így nevezik a szabadkőművesek hivatalos összejöveteleit.

A munka mindig egy-egy előre kidolgozott téma megvitatását jelenti, amelyet minden esetben a szabadkőműves rituáléval vezetnek fel.
  • A rítus – nagyjából három-ötféle van – alapjaiban minden páholyban ugyanaz. Nem kell nagy ördöngösségre gondolni: úgy képzelje el, hogy mondjuk meggyújtanak egy gyertyát, majd azt körbejárják kétszer. Ez a ceremónia keretet biztosít, egyfajta iránymutatást jelent ahhoz, hogy aztán miként vitassuk meg a dolgokat. A rítusnak szabályai vannak, csakúgy, mint ahogy a vitának is” – meséli András.
  • Az egyik szabály például az, hogy nem lehet beleszólni a másik mondandójába, hivatalosan pedig csak egyszer lehet hozzászólni a vitához. „Ennek a szigornak tradicionális okai vannak, száz évvel ezelőtt még több ezer ember vett részt egy munkán, nagy felfordulás lett volna, ha mindenki többször beleszól a vitába.”
  • „Általában előre kidolgozunk egy éves témavonalat, idén a hit és tudás témakörét jártuk körbe, tíz előadás volt ezzel kapcsolatosan. Persze, alkalomadtán a tematikától el is lehet térni. Az éppen aktuális előadó egyébként sosem a hétköznapi szakmájához köthető anyagot ad elő, hanem elmélyül valami teljesen más témában. Olyan 15-20 percig tart a prezentációja, ezt követően vitatja meg az előadását a társaság.”


Amikor valakit felvesznek inasnak, ő is egyenlő testvére lesz a többieknek, csak a feladatai szintjén tér el társaitól. Egy évig tanulnia kell, azaz egy évig csendben kell maradnia.


  • A frissen beavatott inasoknak nemhogy előadni, még csak hozzászólni sem lehet a vitákhoz a munkák során.
  • Egy év eltelte után a szabadkőművesből legény lesz, akinek már jóval több szabadsága van. A legény feladata is a tanulás, és ahogy a feudalizmusban, itt is vándorolnia kell a tanulónak. Csak épp nem műhelyről műhelyre, hanem a páholyok között kell mozognia. Mivel különböző profilú páholyok vannak, a „vándorlás” lehetőséget ad az embernek, hogy eldöntse, a jövőben melyik társasághoz szeretne tartozni. „A Leonardo Páholyban például sok a művész, ott inkább művészeti kérdésekkel foglalkoznak, míg mondjuk a Jászi Oszkárt inkább a társadalmi kérdések érdeklik.”
  • Később a legényből mester lesz. Egy páholy csak akkor működik, ha legalább hét mestere van. Mindig van egy már megfelelő tapasztalattal rendelkező főmestere is, akit minden esetben legfeljebb három évre választanak meg.


Szabadkőműves festmény


Kifejezetten tilos vallási és politikai meggyőződésről beszélni

Vannak dolgok, amiket kifejezetten tilos szabadkőművesként megtenni. Először is nem szabad firtatni a társaságon belül a másik vallásosságát. „Nem vagyunk istentagadók, csak egyházellenesek. Ennek ellenére tudom, hogy egyházi ember is van köztünk” – jegyzi meg Dávid András.

A másik politikai meggyőződése sem lehet téma, és politizálni sem szabad. „Persze, bizonyos témák, mint most a menekültkérdés, néha kikerülhetetlenek, de pártpolitikával egyáltalán nem foglalkozunk. Egyébként politikus is van köztünk, habár nem első vonalbeli.”

Az aktuális kérdések, ha vita szintjén nem is, jótékonykodás formájában azért beszivároghatnak a szabadkőművesek közé. Az adományozás ugyanis kötelességük a páholyoknak, András szerint mindig ott próbálnak segítséget nyújtani, ahol éppen a legégetőbb társadalmi szükség van rá.

„Néhány évvel ezelőtt, a cigánygyilkosságok során egy lány szülők nélkül maradt. Az ő oktatását finanszíroztuk egy évig, legutóbb meg a Keletinél lévő tranzitzónába szállíttattunk mobilvécéket.”

Az adományok feladója egyik esetben sem a szabadkőműves páholy volt, itt is igyekeztek titokban tartani kilétüket, és civilként adták át a támogatásokat.

Nem az örök élet titkát őrzik

Ha valaki elárulja a szabadkőműves titkot, annak ott kell hagynia páholyát. Bár szeretnénk az ellenkezőjét hinni, de Dávid András állítása szerint sajnos a titok nem a bölcsek köve, még csak nem is a világuralom megkaparintásának terve. Kizárással jár azonban, ha valaki elárulja a rituálék szabályait, vagy ha lebuktatja a másikat. „Magadról elmondhatod, hogy szabadkőműves vagy, de a másik nevét nem árulhatod el.”


Szabadkőműves szimbólumok művészi ábrázolása (1846)

A Nap és a Hold fontos szabadkőműves szimbólumok

Minek kell titkolózni a 21. században?

Dávid András azt mondja, hogy Magyarországon sok szabadkőműves félti az állását, ezért nem szeretik nyilvánosságra hozni a másik életüket. „Az egyetemi tanárok, újságírók nem szívesen fedik fel, hogy szabadkőművesek. Gondoljon csak bele, egy olyan lapnál, amelyet mondjuk az egyház vagy a jelenlegi kormány támogat, elég okot adhat a kirúgásra, ha az egyházellenes kőművesek közé tartozol.”

Valószínűleg sok más munkahelyen sem néznék jó szemmel, ha kiderülne az egyik kollégáról, hogy mindenféle rítusokkal, a nyilvánosságra nem tartozó vitákkal üti el az időt esténként. Az eddig felsorolt szabályok mégiscsak azt a képet erősíthetik, mintha egy szektáról lenne szó.

Ráadásul, ha valami titkos, az mindig gyanús is. A szabadkőművesek bonyolult szimbólumrendszert használnak (a kalapács például a folyamatos szellemi és lelki építkezést fejezi ki, míg a körző a körre, amely meg a világ tökéletességére, a világegyetemre utal), ami így még homályosabbá teszi tevékenységüket egy kívülálló számára. Dávid András szerint a rítusok szimbolikáját egy beavatatlan teljesen értelmetlennek tartaná, sok belépő is idegenkedik attól, hogy a rituálékban részt vegyen.


Az újonnan érkezőket hosszú időn keresztül tanítjuk a szimbólumok használatára. Elkezdjük az alapoknál, és arra építjük fel a gondolkodásunkat. Amit felépítettünk, az voltaképpen sosincs befejezve, magyarán mindig minden változhat, nyitottnak kell maradni.

Bár a társaságok „titkosak”, a szabadkőműveseket valójában könnyű megtalálni, a magyarországi Nagyoriensnek még honlapja, páholyainak pedig külön gyűjtőoldala is van. Az Angliai Egyesült Nagypáholynak az épülete látogatható, rendezvényekre ki is bérelhető, sőt kifejezettem reklámozzák is magukat. Bár a magyar páholyok között nem divat a toborzás, néha ők is tartanak nyílt napokat.

„Évente két-három alkalommal tartunk nyitott munkát a szélesebb közönség számára, de általában marhára nem érdekli az embereket. Ez egyébként lehet, hogy a mi hibánk, rosszul reklámozzuk a nyílt napot, vagy csak rossz a témaválasztásunk.”


Nőkkel együtt nem olyan hatékony a munka

Ha eddig azt gondoltuk, hogy a szabadkőművesség csupán egy jól konzerválódott mozgalom, amelyben a szigorú hierarchia is csak a hatékony működést szolgálja, akkor ezt most bíráljuk felül. Egy esetben biztosan nem pusztán hagyományőrzésről, hanem egyenesen maradiságról van szó. A legtöbb páholynak ugyanis nincsenek női tagjai (kivételek azért akadnak: ilyen a Tolerancia és Testvériség nevű budapesti székhelyű vegyes páholy, sőt vannak kifejezetten csak női páholyok is).

Dávid András szerint, ha a jövőben reformokat vezetnének be a Magyar Nagyoriens szabadkőművesei, akkor az egyik mindenképpen a koedukáció lenne. „Bár a brit irányzat nem, de a legtöbb külföldi országban a latin irányzat már felvesz a tagjai közé nőket, és a magyar egyesületeknek is követniük kellene a példát” – mondja.


„Jóban vagyunk a női szervezetekkel is, de valahogy a legtöbb férfi még mindig azt gondolja, hogy amint egy nő is ott van a munkák során, egyszerűen megváltozik a férfiak magatartása, egyesek harsányabbak, mások halkabbak lesznek a vitákban. Ugyanakkor én azt gondolom, hogy csak a nőkön keresztül tudunk megújulni. A nők egyszerűen rámenősebbek és nyitottabbak. A férfiak viszont sokszor azt hiszik, hogy minden úgy van, ahogy azt ők elképzelik.”


Szabadkőműves jelképek

A szabadkőművesség legfontosabb jelképe a kőműves derékszög (szögmérő) szárait keresztező körző. Az így keletkezett négyszög közepén általában egy G betű is van, amely a nagy geométerre, a világegyetem építőjére utal. A Világegyetem Nagy Építőmestere a felsőbb lényt, a felsőbb értelmet jelenti, ugyanakkor a latin irányzat követői általában nem használják az építőmester kifejezést.

„Trianonról is a szabadkőművesek tehetnek”

Elsősorban a szélsőjobboldali retorikában fordul elő viszonylag gyakran az összeesküvés-elmélet, amely szerint a szabadkőművesek a maguk képére formálják a világot, globális gazdasági uralomra törnek. Az olyan portálokon, mint az Alfahír vagy a Kurucinfó, a szabadkőműves ugyanolyan szitokszó, mint a cionizmus vagy a zsidó. Szeretik például azt hangoztatni, hogy Trianon is azért történhetett meg, mert a békeszerződést megfogalmazó győztes hatalmak a nemzetközi szabadkőműves közösség legbefolyásosabb emberei voltak. Dávid András szerint azonban „csak azt felejtik el Trianon megemlítésénél, hogy a magyar fél részéről is kivétel nélkül mindenki szabadkőműves volt”.

Ezzel együtt van némi alapja a a konspirációs elméletnek. „Működik a testvériség nemzetközi szinten is, a szabadkőművesek kapcsolatban vannak más országok szervezeteivel is.” A hazai páholyok jelentőségét és legitimációját például az adja, hogy a francia vagy a brit nagypáholyok elismerik az itthoni egyesületeket. Ennek megfelelően jó kapcsolatot ápolnak a központi szerepet betöltő páholyokkal, '56-ban is ezeknek köszönhetően maradhatott fenn emigrációban a magyar szabadkőművesség. „De az osztrákokkal is jó kapcsolatot ápolunk, és létrehoztunk egy közép-kelet-európai együttműködést is, mert ugyan Európában élünk, de a régiónknak saját problémái vannak, amelyeket időnként együtt kell megvitatnunk.”


A szabadkőművesek a franciákon meg a belgákon keresztül bejutottak az Európai Parlamentbe is

– büszkélkedik Dávid András.


EP, EU, Európai Parlament, Strasbourg, szabadkőművesség



Mivel az EP-ben minden egyesület regisztráltathatja magát, így a páholyok – amelyek Magyarországon is egyesületként működnek – is bejegyeztették magukat. Az Európai Parlamentben minden évben tartanak egy napot az egyesületek, egyházak számára, amikor meghallgatják őket. A szabadkőművesek közül 20-25 fő szokta ilyenkor képviseltetni magát.





Forrás: http://vs.hu/magazin/osszes/a-szabadkomuvesek-mar-az-europai-parlamentben-vannak-1004#!s2

A Kilenc Nővér rövid története

A Kilenc Nővér rövid története

As to the Freemasons, unless she will believe me when I assure her that they are in general a very harmless sort of People; and have no principles or Practices that are inconsistent with Religion or good Manners, I know no Way of giving my Mother a better Opinion of them than she seems to have at present, (since it is not allow’d that Women should be admitted into that secret Society).
Benjamin Franklin to Josiah (1657 – 1745) and Abiah Franklin (1667 – 1752), April 13. 1738[1]
„Ami pedig a szabadkőműveseket illeti, hacsak el nem fogja hinni nekem, amikor biztosítom őt arról, hogy ez általában véve igen ártalmatlan emberfajta, továbbá se elveik, se gyakorlatuk nem összeférhetetlen a vallással és a jó modorral, nem tudok más utat-módot arra, hogy alakíthatnék ki Anyámban jobb véleményt róluk e mostaninál (minthogy nőket nem engednek be ebbe a titkos társaságba).”
Benjamin Franklin levele szüleihez, 1738. április 13-án
Benjamin Franklin belülről ismerte a szabadkőműves társaságok életét, és mind a keresztény, mind a szabadkőműves erkölcs, de legfőképp maga Benjamin Franklin jelleme kizárja, hogy kételkedjünk szavaiban. Anyját, az Old South Church of Christ[2] odaadó hívőjét azok után akarja megnyugtatni, hogy keserűen kifakadt: egyik fiam ariánus, másik fiam arminiánus.
A lybiai Areios presbiter (260? – 336) tanaival már többször foglalkoztunk. Jacobus Arminiusról (Jacob Harmensen, 1560 – 1609) itt annyit elég lesz megemlíteni, hogy radikális vallásmegújító volt, akinek nézetei rokonok voltak Kálvinéival (1509 – 1564), azzal a legérzékenyebb különbséggel, amint ezt a kor vallásvitái a bizánci mintákat megszégyenítő alapossággal kimutatták, hogy Arminius képesnek látta az embert ellenállni az isteni akaratnak, Kálvin nem.[3]
Franklin élete úgyszólván nyitott könyv[4], melyben néhány lap talán összetapadt az idők folyamán. A kevésbé ismert fejezetek egyikébe pillantunk bele.
A szabadkőművesség egy időben nemcsak Amerikában, de Európában is viszonylag szabadon működhetett. A páholyok titkossága, sőt, az egyházakkal konfrontáló működése sem zavarta különösebben a bennük szükség esetén (őket támogató) ellensúlyt látó koronás főket – akik közül többen tételesen szabadkőműves testvérek is voltak –, egészen 1789-ig, amikor megült koronás fejükben a gyanú, hogy a szabadkőművesek működése alapvetően közrejátszott a francia forradalom kirobbanásában. A dolog természetéből adódóan szabatos vizsgálatokat nemigen lehetett lefolytatni, és egy fő, ha koronás, akármennyire is felvilágosult (legalább érdekből), nemigen dédelget magában politikailag korrekt attitűdöt.
1 Lalande
Joseph Jérôme Le Français de la Lande (1732 – 1807)
De most még a szabadkőművesség aranykorában járunk. Benjamin Franklint 1776 végén mint „amerikai minisztert” (ma nagykövetnek mondanánk) a párizsi udvarba küldték, ahol 1785-ig látta el tisztét.[5] Párizsban ekkor több szabadkőműves páholy is működött, a szeretet parancsát az egymás közötti kapcsolataikban olykor elhanyagolva. Az egyik legillusztrisabb közülük A Kilenc Nővér Páholya (a kilenc múzsáról elnevezve).[6] A páholyt 1776 márciusában Joseph Jérôme Le Français de la Lande alapította. (A napvilágot még Le Français-ként látta meg, ám húsz évesen birtokai után hozzáillesztette a ”de la Lande” nemesi utónevet, de a francia forradalom idején biztosabbnak látta a nemesi származásra utaló jeleket mérsékelni a nevében, akkor lett Jérôme Lefrançais de Lalande.)
2 VY_Canis_Majoris,_Rutherford_Observatory,_07_September_2014
VY Canis Majoris a Rutherford Csillagvizsgáló 2014. szeptember 7-ei megfigyelése alapján
A jeles matematikus és csillagász leghíresebb felfedezése a szabad szemmel a csekély fényessége miatt nem látható VY Canis Majoris, a Nagy Kutya csillagkép VY-ja, vagy, ahogy ő jegyezte fel 1801 március 7-én, VY CMa. Ez a ma ismert legnagyobb csillag, átmérője mintegy szelíd 2924636400 km (Napunké másfél millió sincs), Földünktől 4900 fényévnyire található.[7] Lalande a páholy alapításakor  magát Zorobábelhez hasonlítja (az Ószövetségben Sesbassárként szerepel[8]), aki Kr.e. 535 körül a babiloni foglyok első csapatát hazakíséri, és a Templom újjáépítése részben az ő feladata. Ezért mondja Lalande: „egyik kezemben kard, másikban vakolókanál”.
3 JacobVanLooZerubabbelCyrus1655-1660 k
Jacob van Loo (1614 – 1670): Zorobábel bemutatja II. (Nagy) Kurusnak (Kyrosnak) Jeruzsálem alaprajzát (1655-1660 körül)
Lalande bizalmas baráti kapcsolatot köt Franklin-nel, és nemcsak bevezeti őt a páholyba, de Franklin 1779. május 21-től Lalande utódja lesz a páholyt vezető mesteri poszton. Franklin nyilván tudatában van annak, mekkora befolyást jelent a cím.
5 Houdon-Voltaire
Houdon (1741 – 1828): Voltaire (1694 – 1778)
Ő volt Voltaire  ajánlója 1778. április 7-én (azaz nem egészen két hónappal Voltaire halála előtt). A beiktatáskor átölelte Voltaire-t, és kettejüket (szerényen) Solonhoz (Kr.e. 638? – 558), illetve Sofokleshez (Kr.e. 497? – 405?) hasonlította. Voltaire-nek ekkor adta át a róla készített portréját a páholytag Monnet (1732 – 1808?) festő, de a leghíresebb Voltaire-mellszobrot alkotó Houdon is testvér. [9] Franklin a párizsi társaság kedvelt figurája, egészen odáig menően, hogy miután a paróka viseletét visszautasítva tüntetőleg prémsapkát visel, frizuradivatot teremt coiffure à la Franklin néven.[10]
4 Franklin
Trumbull (1756-1843): Benjamin Franklin (1706 – 1790) nyestprém sapkájában – a Franklin-frizura újabb kori rekonstrukciós kísérlete
Hogy kik voltak a tagjai A Kilenc Nővér Páholynak, a szabadkőművesség természetéből adódóan biztonsággal nem megállapítható. A valószínűségi skálának az összeesküvéselméleti felén olyan neveket találunk, mint Lenin (1870 – 1924)[11]. Augustin de Barruel jezsuita abbé (1741 – 1820) a francia forradalom számos prominens figurájáról állítja, hogy tagjai lettek volna a páholynak. Közlései megbízhatatlanok.[12] A másik oldalon olyanok szerepelnek, akik tagságukat maguk sem rejtették véka alá. Az utóbbiak közé tartozik például Dr. Joseph-Ignace Guillotin (1738 – 1814), a páholy alapító tagja.[13] 1778-ban Chamfort-t is beavatták.[14] A zeneéletet harcaival inkább, mint örök értékeivel felkavaró, mindamellett kiugróan népszerű Piccinni (1728 – 1800)  is tagja volt a páholynak.[15]

Franklin és más jeles honfitársai révén erős amerikai hatás étvényesült a páholyban.
Claude Adrien Helvétius kiemelkedő intellektusú szabadkőműves volt. Franklin az ő szabadkőművesi kötényét viselte a saját avatásakor. Özvegyébe, az akkor már nem fiatal Anne-Catherine de Ligniville d’Autricourt-ba Franklin beleszeretett.[16]
6 Claude_Adrien_Helvétius
Claude Adrien Helvétius (1715 – 1771) és Mme Helvétius, Anne-Catherine de Ligniville d’Autricourt (1722 – 1800)
7 James Sharples (American, ca. 1751–1811) 1798
Sharples (1751? – 1811): Médéric Louis Élie Moreau de Saint-Méry 1798-ban
A Wikipédia a hírességeknek mindenesetre terjedelmes, de hivatkozás, bizonyítás nélküli listáját sorolja fel.[17]
És hogy végtisztességként felmentsük Lenint a vád alól: 1790 elején A Kilenc Nővér páholy megszűnt, és nőket is felvevő, nyilvános üléseket tartó „nemzeti társasággá” alakult (le Société Nationale des Neuf Soeurs). Ilyen körülmények közepette a férfias, diszkrét elzárkózáshoz szokott tagság 1792-ben jobbnak látta feloszlatni magát. 1806-ban szabadkőműves páholyként éledtek újjá Médéric Louis Élie Moreau de Saint-Méry mesteri irányítása alatt, bár Napóleonnak (1769 – 1821) nem tetszett az ötlet. A létszám 1827-ben mintegy húszfősre apadt. Ekkor beolvadtak a Szent Lajos Páholyba.[18]

[2] https://www.fi.edu/benjamin-franklin-faq
[3] http://www.theopedia.com/jacobus-arminius
[4] http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/franklin/kozelet.html
[5] https://history.state.gov/milestones/1776-1783/b-franklin
[6] A Kilenc Nővér Páholya
[7] VY CMa
[8] http://biblia.hit.hu/bible/21/EZR/1
[9] Voltaire beavatása…
[10] https://history.state.gov/milestones/1776-1783/b-franklin
[11] http://www.conspiracyarchive.com/2013/11/27/blatant-masonic-temple-right-next-to-lenin-statue/
[12] http://freemasonry.bcy.ca/texts/robison-barruel.html
[13] http://freemasonry.bcy.ca/biography/guillotin_j/guillotin_j.html
[14] Chamfort
[15] Piccinni
[16] Helvétius és özvegye
[17] https://fr.wikipedia.org/wiki/Neuf_S%C5%93urs
[18] A Kilenc Nővér végzete




Forrás: https://sunyiverzum.wordpress.com/2015/10/04/a-kilenc-nover-rovid-tortenete/

2015. október 1., csütörtök

Még szabadkőművesek is bedőlnek a hírhamisítóknak

Egy új szabadkőműves blog indult nem túl régen, írója megpróbál ismereteket terjeszteni a szabadkőművességgel kapcsolatban. Az néven író, reguláris páholyba  tartozó fiatal szabadkőműves - saját bejegyzése szerint áprilisban avatták fel - sajnos bedőlt a szélsőséges weblapok szabadkőműves ellenes propagandájának. Írása "Egy hídfő.ru cikkel kapcsolatban" címen jelent meg blogjában, amelyhez kénytelen voltam a szabadkőművesség profán kutatójaként kritikai megjegyzéseket fűzni. Kíváncsi vagyok, engedélyezi-e megjelenését a cikk alatt, illetve válaszol-e rá?

Alább az ottani kommentemet közlöm kisebb korrekciókkal: a linkeket kattinthatóvá téve.




Kedves Aurum Solis!

Elkötelezettségedből fakadó megjegyzéseidet nem lehetséges korrigálni, de aminek alapján ezt teszed, azt lehet. A valóság az idézett állításokkal kapcsolatban:

1. A forrás, a Hidfő.ru szélsőséges, szélsőjobb irányultságú weblap. Erre hivatkozni, autentikus forrásnak tekinteni nem lehet. Hírportálnak akarja kiadni magát, de a híreket saját szélsőséges álláspontjával "bővíti". Jellemző, ahogy már a cikk címében "bevándorlók"-ról és "elárasztás"-ról ír, s az ezt "támogató" szabadkőművességről.

2. A Hídfő a francia Médias-Presse-Info -ra támaszkodik, amely hasonlóképen szélsőséges irányultságú. Lásd pl. a szövegükben szereplő mondatot: "Les forces occultes unies contre les patries…", magyarul az "Okkult erők egyesülnek hazáik ellen..." Ráadásul az Okkult erők egy durva szabadkőműves ellenes filmre utal, amelyet a Vichy rezsim készíttetett, talpnyaló módon behódolva a náci Németországnak.

3. A katolikus Corrispondenza Romana, amelyre a Hídfő még hivatkozik, valamivel finomabban fogalmazza meg ellenvetéseit, amelyeket a Hídfő elégtelennek tart és ezért eltorzít:

CR - " nemcsak a most jelentkező bevándorlók befogadására szólítják fel a kormányokat, hanem a jövőben egyre többek befogadását kérik."
Hídfő - "El akarják árasztani Európát idegen népekkel, hogy az európai országok lakossága a demográfiai összetétel radikális átrendeződése miatt többé ne legyen képes nemzeti identitást kialakítani."

4. Nem volt szó még magáról a nyilatkozatról, amelyet durván meghamisít a Hídfő és a szövegét átvevő többi szélsőséges portál. A francia eredetit számos páholy weblapja közli, magyar fordítását az Itthon.ma publikálta. Ebben szó sincs "fenyegetésről", "konfliktus szításról", "felszólításról", "a haza aláásásáról", "ultimátumról", "háború szításáról". Ezzel szemben van "aggodalom", "felhívás", "humánus fogadás", "Európa betegsége", "az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartása", "szolidaritás eszméje", "tettek várása".

5. Elég furcsa tehát, ha blogodban egyetértőleg veszed át a hamisítók szövegét: A nyilatkozatot jegyző szabadkőműves páholyok a felszólítást ultimátum jelleggel tették: arra az esetre, ha az európai kormányok nem engedélyezik a korlátlan bevándorlást, “megosztottságot és konfliktusokat” helyeznek kilátásba."

6. A Nyilatkozatot határozottan az aláíró 28 európai ebediancia nevében adták ki, nem pedig általában a szabadkőművesség nevében: "Déclaration des Obédiences Européennes sur la situation des migrants, signée le 07 septembre 2015 par 28 Obédiences." Ez egyébként az általad beidézett fotón is látszik.

7. A saját kommentárjaidban te is hamisan írod: A francia nagypáholyok és az egyéb "irregulárisnak" nevezett entitások szokása, hogy a szabadkőművesség nevében mindenféle közleményeket adnak ki. Ezen "entitások mindig a saját nevükben adnak ki közleményeket. Arról nem tehetnek, hogy a szélsőjobb ezeket előszeretettel rávetíti a szabadkőművesség egészére.

Mindezek alapján a jövőben nagyobb figyelmet és kritikai érzéket javaslok cikkeid megírásához.


Lalo



Források:

http://szabadkomuvesblog.blogspot.hu

http://szabadkomuvesblog.blogspot.hu/2015/09/egy-hidforu-cikkel-kapcsolatban.html

http://www.medias-presse.info

https://en.wikipedia.org/wiki/Forces_occultes

http://www.corrispondenzaromana.it/notizie-brevi/la-massoneria-ordina-allue-accogliere-sempre-piu-immigrati/

http://www.gldf.org/fr/les-principes-et-les-fondamentaux/d%C3%A9claration-de-principes/1172-2015-09-08-12-21-08

http://itthon.ma/nagyvilag.php?cikk_id=9596

http://szkp3.blogspot.com/2015/09/az-europai-szabadkomuves-paholyok.html

2015. szeptember 10., csütörtök

Emlékezés Jancsó Elemérre

Emlékezés Jancsó Elemérre




jancsó elemér

A 20. századi erdélyi irodalomtörténet-írás meghatározó személyisége volt a 110 éve született Jancsó Elemér, alakja az utóbbi években mégis elhalványulni látszik. A recepciótörténet mindezidáig adós maradt a Jancsó-életmű feltárásával, ezen írás is erre a tudománytörténeti hiányosságra kívánja felhívni a figyelmet az emlékezés erejével. Megemlékező cikkek sajátossága, hogy a szerzők valamiféle személyes találkozás-, beszélgetésélményüket osztják meg az olvasókkal. Számomra ezt a személyes találkozást Jancsó Elemérrel olvasmányélményeim adhatják csupán és az ő tanítványainak (hogy csak néhányat említsek: Cseke Péter, Kántor Lajos, Pomogáts Béla), illetve fiának, Jancsó Miklósnak apjáról szóló történetei.

Jancsó Elemér (Marosújvár, 1905 ápr. 10 – 1971. nov. 12., Kolozsvár) tudományos tevékenysége 1918–1971 között bontakozik ki. Aktív résztvevője az első világháború utáni erdélyi újjászerveződéseknek, az 1930-as évek nemzedéki tájékozódásainak, így az 1940 előtti korszak erdélyi irodalma alakulásának, majd utána is mindvégig Erdélyben, Kolozsváron fejti ki tanári, kutatói, egyetemi tanári tevékenységét.

[...]

Az Új Arcvonaltól a Vásárhelyi Találkozóig irodalomkritikusi, publicisztikai, szabadkőműves tevékenysége okán pályájának egyik legintenzívebb közéleti szakaszát jelölhetjük meg.

[...]

Szintén a tudományközöttiség jegyében sorolnám ide a kötet művelődéstörténeti írásait, amelyek a Jancsó-életmű egyik sajátos területét jelentik: A szabadkőművesség és a magyar polgárság kialakulása (1936), A jakobinus mozgalom hazai hagyományai (1957), A kolozsvári magyar színház útja a romantikától a realizmusig (1963). De a kötetben szereplő egyes íróportrék, mint Aranka György, Mikó Imre, Bölöni Farkas Sándor, Báró Jósika Miklós, Gyarmathy Sámuel, Madách Imre, Barcsay Ábrahám, Vörösmarty Mihály, Arany János, Csokonai Vitéz Mihály és Berzsenyi Dániel portréja is azt igazolják, hogy Jancsó Elemért elsősorban a felvilágosodás korának kutatójaként mutathatjuk be. Az Unió szabadkőműves páholy ötven éve (1886–1936) című önálló füzetét könyvritkaságként tartjuk számon (ma már alig fellelhető), egyrészt azért, mert Jancsó mint a páholy egyik jeles vezetője írta, másrészt pedig azért, mert alapos áttekintést ad az erdélyi szabadkőművesség kezdeteiről a 18. század utolsó harmadában, részletesen ismerteti az Unio páholy történetét 1886–1918 között, az első világháború utáni évekről viszont kevesebb adatot találunk, annak okán, hogy nehéz értékítéletet formálni kortárs eseményekről.

A páholy legfőbb célja a háború utáni években Jancsó szerint a belső megerősödés volt, hiszen a páholyt az impériumváltozás után a kivándorlásokkal nagy személyi veszteség érte, csaknem harmincan mentek el Magyarországra és sokan meghaltak. 1926–1934 között így nagyszámú tagfelvétellel regenerálták a páholyt, a csaknem százra emelkedett tagok között sok fiatal volt új munkakedvvel és új eszmékkel. A főmesterek ekkor Ferenczy Gyula és Janovics Jenő voltak. A külső megerősödés mellett a belső megerősödést jelentették az olyan előadások, amelyek sorozatosan a nagy világnézeti kérdések tárgyalásait tűzték napirendre. A páholy a liberalizmus filozófiáját fogadta el eszményének és a kisebbségi élet nagy kérdéseinek a megoldása mellett a többségi néppel való együttműködést szorgalmazta. A világnézeti kérdésekről szóló előadássorozatnak tekinthető Jancsó Elemér A fascizmus (1933) című tanulmánya, amely alaposan bemutatja annak történetét, majd állást foglal annak emberiségre ártalmas ideológiája ellen. Jancsó Elemér szabadkőműves volta adta az okot az állambiztonsági szolgálatok általi megfigyeléshez, amelyről tanúskodik Szekuritáté-iratcsomója. ,,(…) 1964-ig figyelték az 1971-ben elhunyt apámat, aztán már nincs nyoma a további »ellenőrzésnek«. Talán élete utolsó éveiben, nyugdíjasként, bizonyára nem jelentett veszélyt az államapparátusra. A megfigyelés beindításának egyik fő oka Jancsó Elemér nacionalizmusa és az a tény, hogy rokona Cs. Szabó László, Nyugaton él és a Szabad Európa Rádiónak dolgozik.”6 Az Unio páholy által elfogadott eszmék tükröződnek Jancsó Elemér életművében, tagságának megszüntetése ellenére is kutatási tematikájában, módszerében megőrzi szabadkőműves elveit.

[...]

Forrás: http://helikon.ro/emlekezes-jancso-elemerre/

2015. szeptember 1., kedd

A Vichy rezsim 1940-ben tiltotta be a szabadkőművességet

1940: Freemasonry to Be Outlawed by Pétain’s Regime








A news report, produced by the Vichy government, shows an anti-Freemasonry exhibition in Paris in 1940. The video has no sound. INA.fr.
VICHY — Freemasonry is to be suppressed in France under a decree adopted by the government of Marshal Henri Petain last night [Aug. 2] empowering Raphael Alibert, Minister of Justice, to draft a decree dissolving all secret societies. Following, as it does, measures taken recently against foreigners, this action is another step tending to bring France’s policy into line with that of Germany and Italy, where Freemasonry has been proscribed by the Nazi and Fascist governments.
Commenting on the decree, the newspaper ‘‘Le Jour’’ said today: ‘‘It is a veritable abscess that the government has just cut — an abscess which for half a century poisoned the country so much that it nearly perished. On the margin of the official powers and more often against them, the policy of the Third Republic was directed, under the regime now fallen, by an occult and all-powerful force — that of the secret societies, and notably of the most powerful and best organized of all — Freemasonry.’’ — New York Herald Tribune, Aug. 3, 1940




Forrás: http://iht-retrospective.blogs.nytimes.com/2015/08/02/1940-freemasonry-to-be-outlawed-by-ptains-regime/?_r=0

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum