A bejegyzések listája

2019. augusztus 1., csütörtök

Péter László halálára

Köszönet Laci bátyámnak


Amikor Espersit János szabadkőművességének titkát (1925-ben, a betiltás idején írta naplójában, hogy "Főmestere vagyok a szegedi Klauzál Gábor reform szabadkőmives páholynak.") elkezdtem felgöngyölíteni, egyik első lépésem az volt, hogy e-mailben felvettem a kapcsolatot Péter Lászlóval. Az Espersit János (1879-1931) - Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez című 1955-ben megjelent könyvében ő ismertettea fenti adatot Espersit naplója alapján.

Péter László kedvességével és kérdéseimre adott azonnali válaszaival lenyűgözött, szinte minden szegedi problémára megoldást adott. Így rajta keresztül derült ki számos adat az ekként felfedezett, eddig ismeretlen hazai nagypáholy tagjairól. A kutatásban való közreműködését nevével is vállalta, társszerzője lett A Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholya című cikkünknek.

Levelezésünkben az ő kezdeményezésére hamarosan áttértünk a tegeződésre és aláírásként ill. megszólításként a "Laci bátyád", "Laci öcséd" nevekre. Néhány évvel ezelőtt szerencsém volt Szegeden járva személyesen is megismerkedni vele s szőregi házában egy üveg vörösborral megajándékozni. A találkozás lehetőséget adott egy jóízű beszélgetésre, annak ellenére, hogy éppen a szemével bajlódott egy szerencsétlen baleset következtében.

Éppen most, 2019. július 30-án utaztam feleségemmel Makóra, s fel is merült bennünk, hogy újra meg kellene látogatni, mivel megígértük, hogy ha erre járunk, feltétlenül beugrunk hozzá, de szoros időrendünk miatt ezt nem tarthattuk be. Azóta kiderült, hogy Laci bátyám halála miatt erre már később sem kerülhet sor.

Kedves Laci bátyám!

Köszönöm bíztatásodat, segítségedet, közreműködésedet munkámban!

Nyugodj békében!

Laci öcséd 



Péter László szabadkőművességgel kapcsolatos írásai:

Espersit János (1879-1931) - Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955. : Ebben elsőként publikálta Espersit János szabadkőművességét, annak naplója alapján.

A szabadkőművesség Szegeden in: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980/81-1., Szeged, 1981. : Ismerteti a szegedi Árpád a Testvériséghez és a Szeged páholyok történetét és elsőként hívja fel a figyelmet az ismeretlen Klauzál Gábor és az Amicitia reformpáholyokra.

A szabadkőművesség Szegeden in: A szerette város - Írások Szegedről, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1986. : A Móra Ferenc Múzeum Évkönyvében megjelent írás újraközlése.

Utószó in: Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek, Universum kiadó, Szeged, 1990. : Elsőként ismertette Nagy Töhötöm hazatérését és hazai tevékenységét.

A szövődmény természetrajza (Célszemély: Csongor Győző), Tekintet, 2004. 12. szám: Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szeged szürke eminenciása című könyvének jelentős kiegészítése és pontosítása.

Egy politikai nyomozóról, Élet és Irodalom, 2005. január 21., 49. évfolyam, 3. szám. : Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szeged szürke eminenciása című könyvének pontosítása és kiegészítése.

A Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholya, társszerzők: Vári László és Orbán Róbert,  Aetas, 28. évf. 2013. 4. szám. : Adatok a szabadkőművesség betitása után is működő nagypáholyról, amelynek Szegeden két páholya is működött.



2019. július 30., kedd

Elhunyt Péter László irodalomtörténész, Espersit János szabadkőművességének felfedezője

Meghalt Péter László, Szeged díszpolgára


Életének 93. évében elhunyt Péter László irodalomtörténész, egyetemi tanár, várostörténész, nyelvész, folklorista, a Tiszatáj folyóirat alapító-névadó szerkesztője és Szeged díszpolgára.

.A Tiszatáj online kiadása tette közzé a hírt, miszerint meghalt Péter László. Az irodalomtörténész, nyelvész, szerkesztő és folklorista 93 éves volt.
Szeged díszpolgára Jánoshalmán született 1926-ban. Dolgozott az egyetemi könyvtárban, oktatott a bölcsészkaron, kutatott a Somogyi-könyvtárban, második otthona pedig a Móra-múzeum volt. 1956-ban írásai miatt bebörtönözték nyolc hónapra, 35 évvel később a Magyar Tudományos Akadémia doktorai közé fogadta. Haláláig Szőregen élt, aktívan dolgozott, kutatott.

Munkássága megkerülhetetlen József Attila, vagy Juhász Gyula életével kapcsolatban, évtizedeken keresztül szenvedélyesen kutatta Szegedet, minden bizonnyal ő volt az, aki a legtöbbet tudott városunkról. Szorgos kutatója és feltárója Szeged művelődéstörténetének, irodalomtörténetének és néprajzának. Helytörténeti tanulmányai örökre forrásmunkának számítanak.

Tudományos és közírói tevékenysége méltó folytatása és bizonyos mértékben megújítása egykori tanára, Bálint Sándor munkásságának. Bálint Sándor a néprajzban, Péter László az irodalomtörténet-írásban teremtette meg a tudományos szögediség fogalmát. Nagy monografikus munkáiban Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, Tömörkény István és legutóbb Móra Ferenc életművét vizsgálta és tette a magyar tudományban és közgondolkodásban ismertté. Munkásságával részese, sőt inspirátora a 60-as években kivirágzó helytörténeti kutatásoknak.

Péter László szervezőmunkájának köszönhető, hogy az amerikai magyarság legnagyobb gyűjteménye a Vasváry-hagyaték Szegedre, a Somogyi-könyvtárba került.

A város utcaneveiről írt monográfiája szinte az első volt Magyarországon, és olyan művelődéstörténeti anyagot tárt fel a város történetéből, amely helytörténeti irodalmunkban Reizner János és Bálint Sándor óta példátlan volt.

Publikációinak száma megközelíti a háromezret; ezeknek túlnyomó többsége szegedi vonatkozású. Tagja és vezetőségi tagja több tudományos egyesületnek, társaságnak. 1945-óta tagja a Magyar Irodalomtörténeti, Néprajzi, Nyelvtudományi Társaságnak és a Magyar Történelmi Társulatnak. 1961. és 1986. között a Somogyi-könyvtár tudományos munkatársa volt, azóta a JATE II. számú irodalomtörténeti tanszékének professzora. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából az Új Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztője.

Péter Lászlót Szeged Megyei Jogú Város a saját halottjának tekinti. Temetéséről az elhunyt rokonai később döntenek.

2019. július 8., hétfő

Elhunyt Berényi Zsuzsanna Ágnes, a szabadkőművesség kutatója

2019. június 18-án, életének 84. évében elhunyt Berényi Zsuzsanna Ágnes, a szabadkőművesség kutatója. 

Számos könyvet, számtalan cikket írt a szabadkőművesség történetéről, amelyek mindegyike levéltári dokumentumokon alapult. Egészen halála napjáig aktív volt, a kiadókkal levelezett, cikkein dolgozott, amelyek majd posztumusz fognak megjelenni. Családi vállalkozásuk, az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár örököseként szülei halála után a jelvénykészítés átvételével a gyakorlatban ismerte meg a jelvények fajtáit, amelyekről sok elméleti cikket is írt. Sokáig szinte egymaga publikált két kutatási területének ötvözésével a szabadkőműves jelvényekről és érmekről. Eredményeit számos konferencián ismertette idehaza és külföldön egyaránt. Mint lelkes eszparantisát a világ minden táján szívesen látták. Kossuth Lajos csodálójaként írta meg Kossuth életével és szabadkőművességével kapcsolatos könyvét és cikkeit.

Könyvei:

Szabadkőműves páholyneveink 1991-ig, ELTE, 1992.
A nagymester, Rcopy 1997.
Szabadkőműves páholyneveink az ezredfordulóig, 2. bővített kiadás, Új Érték Szövetkezet, 2000.
Iratok a magyarországi szabadkőművesség történetéhez 1918-1950, Magyar Országos Levéltár, 2001.
A szabadkőművesség kézikönyve, Heraldika, 2001.
Látogatás "Kossuth"-ban, Heraldika, 2002.
Kossuth Lajos és a szabadkőművesek, Argumentum, 2002.
Szeged szürke eminenciása, Heraldika, 2003.
Budapest és a szabadkőművesség, Argumentum, 2005.
Szabadkőműves páholyok Budapesten, Heraldika, 2006.
Történelem jelvényekben elbeszélve - Az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár, Gondolat, 2015.

Berényi Zsuzsanna Ágnes búcsúztatása 2019. július 8-án 15h-kor lesz a Deák téri evangélikus templom urnatermében.

 

2018. augusztus 9., csütörtök

Sziget Fesztivál - A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy a Civil Szigeten

Civil Sziget

Nyitva: 11.00-20.00
 
A Civil Sziget a Sziget egyik legszínesebb, legérdekesebb színfoltja olyan találkozóhely, ahol a fiatalok az őket leginkább érdeklő témákban információt, szolgáltatást, segítséget kapnak, részt vállalhatnak a szervezetek munkájában. Olyan eszméknek szeretnénk teret adni, és olyan ügyeket akarunk támogatni, melyek előbbre viszik a világot, és jobb hellyé teszik a Földet.

A Civil Szigeten résztvevő szervezetek
...
 
Magyarországi Symbolikus Nagypáholy - Augusztus 12-14.
 
A szabadkőművesség a világ legrégebbi nem vallásos, nem politikai, testvériségi és jótékonysági szervezete, amely szimbolizmusa az ókori kőfaragók gazdag és szép hagyományaival rendelkezik. Ez az örök önmegvalósítási törekvés útja, azzal a céllal, hogy jobb embereket alakítson ki, és békében építse össze az egységes emberiség metaforikusan tökéletes templomát.


www.szabadkomuves.hu




Forrás: https://szigetfestival.com/hu/program#!/v/473/civil-sziget



2018. július 31., kedd

Könyvismertetés - Barát Tamás: Szabadkőművesség titkok nélkül



Szabadkőművesség titkok nélkül

 


Rengeteg a tévképzet, de az új könyv segít eligazodni a szabadkőművesség témakörében.


A szabadkőművesség nem vallás, nem politikai párt, a magukat testvérnek nevező szabadkőművesek között a vélemény- és gondolatszabadság teljes, egyénileg akár politikai elkötelezettséget is vállalhatnak, de azt a szabadkőműves páholyokban nem kérdőjelezik meg

Sok legenda, s számos tévképzet kering a világban a szabadkőművességről. Számtalan magyarázat ismert, hogy mi is az a szabadkőművesség, kik azok a szabadkőművesek?
A legtöbb (félre)magyarázó a szabadkőművességet olyan titkos társaságként jellemzi, amelynek titkos hatalom van a kezében, s hatalma birtokában a világ megváltoztatására törekszik.
Ezeket a tévképzeteket szeretné eloszlatni az a kötet, amely a 2018-as Ünnepi Könyvhétre jelent meg. A Szabadkőművesség titkok nélkül című antológia olyan írásokat tartalmaz, amelyek hozzásegítik az olvasót a szabadkőművesség megismeréséhez, egy gondolkodásmód megértéshez, “a sötétség eloszlatásához”.
Aki az írásokat összeválogatta, Márton László író, műfordító, a szabadkőművességet jól ismeri, mivel a Martinovics páholy főmestere volt, majd a magyarországi Skót Rend Nagytanácsának főparancsnoka. Az elmúlt huszonöt év alatt ez a harmadik kötet, amit a témának szentel, hiszen “Szabadkőműves gondolatok” és “Iskolája az emberi szívnek” címmel szerkesztett már antológiát és ő fordította magyarra Lessing “Szabadkőműves párbeszédek” című művét is. A “Szabadkőművesség titkok nélkül” című könyv hiánypótló, három évszázad vonatkozó irodalmából kerültek be szemelvények.
Elöljáróban tisztázni kell a kötet legfontosabb mondanivalóját, amelyet az egyik magyar szabadkőműves páholy honlapjáról származó idézettel így lehet a legegyszerűbben megvilágítani:
“A szabadkőművesség független minden politikai, gazdasági, vallási és csoport-hatalomtól. Az emberi élet minden vonatkozásával törődik, az Igazság keresésében semmiféle béklyót nem tűr el. A szabadkőművesség tagjait semmiféle hitelv elfogadására, vagy elvetésére nem kötelezi. A mai szabadkőművesség célja, hogy „az egység központjává váljék, és eszköz, igaz barátságok kötésére olyan személyek között, kik nélküle örökös távolságban maradtak volna”.
A kötetből kiderül, hogy a szabadkőműves páholyok sokkal többet jelentenek egy baráti társaságnál. A szabadkőművesség nem vallás, nem politikai párt, a magukat testvérnek nevező szabadkőművesek között a vélemény- és gondolatszabadság teljes, egyénileg akár politikai elkötelezettséget is vállalhatnak, de azt a szabadkőműves páholyokban nem kérdőjelezik meg. A szabadkőművesség nem önképzőkör, bár, ahogyan magukról az idézett honlapon írják “önmagunkat állandóan csiszoljuk, saját okulásunkra előadásokat tartunk, többek között a társadalmunkat érintő kérdésekről, kultúráról, gazdaságról”.
Márton László nyilvánvalóvá teszi, hogy két célt követett. Az olvasóközönség számára pletyka-és rágalomoszlatóként szerette volna bemutatni, mi történik valóban a páholyokban. A szabadkőművesek számára pedig kézikönyvként szolgálhat.
Az antológiában a szabadkőművességet jól ismerő számos jeles személyiség írásai, beszédei, történetei támpontot adhatnak, hozzájárulhatnak a téma alaposabb megismeréséhez.
Márton László a kötetet elindító írásával egyértelműen hozzásegíti az olvasót a szabadkőműves titkok megértéséhez. Számos olyan kérdésre adja meg a választ, amely az olvasókban felmerül, ha meghallja a szabadkőműves fogalmat.
A három évszázad szabadkőművességének története megértéshez járul hozzá az “Ősi kötelmek” című fejezet, valamint Alain de Keghel francia történésznek a szabadkőművesség egyik legmeghatározóbb személyisége, Anderson személyét megelőző és az őt követő korszakról szóló gondolatai, illetve Michel de Ramsay, a Rend nagyszónokának egy, a szabadkőművessé válás feltételeiről szóló beszéde.
Benedek Szabolcs író írásában bepillantást kapunk a magyar szabadkőművesség történetébe 1989-ig. A kötet első része két történeti visszatekintéssel zárul: Vári László művelődéstörténésznek és a magyar televízióból is közismert orvos- és művelődéstörténész Benedek Istvánnak az írásával.
A kötetben az olvasó találkozhat a szabadkőműves etikáról, valamint pedagógiáról szóló gondolatokkal Benedek Marcell író tollából. A könyv részletesen mutatja be a szabadkőműves páholymunkát olyan szerzők írásain keresztül, mint Jászi Oszkár (társadalomtudós), Supka Géza (író, régész), Molter Károly (egyetemi tanár), Benedek Elek (író).
A könyv oldalain képet kaphat az olvasó a szabadkőművesek gondolkodásmódjáról. Ilyen többek között Sumonyi-Papp Zoltán (író, költő), vagy Matlák Gábor (ügyvéd) írása is.
Az antológiában több ismert személyiség, Kossuth Lajos, Móra Ferenc, Kazinczy Ferenc gondolatai is helyet kaptak, de olvashatunk a kötetben róluk és más ismert szabadkőműves személyiségekről szóló írásokat is. Például Berényi Zsuzsanna Ágnesnek, a magyar szabadkőművesség története kutatójának, a “Kossuth Lajos, szabadsághős, szabadkőműves” című, vagy Nacsády Andrásnak, a Martinovics páholy volt főmesterének, majd a magyarországi Skót Rend Nagytanácsa főparancsnokának, Ady Endrét, mint szabadkőművest bemutató írása, aztán Várkonyi Benedek rádiós újságírónak, Kunfi Zsigmondról szóló cikke, valamint Kende Péter politikai elemzőnek a “Jászi Oszkár hazatér” címmel közölt, a társadalomtudósról és szabadkőművesről szóló méltatása.
Befejezésül két idézet a kötetből. Az első Kazinczy Ferenctől származik: „Énnekem a kőművesség oly társaság, amely egy kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből, melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van, amelyben az ember a királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi.”
A másik idézet abból az időből származik, amikor Kossuth Lajost az Egyesült Államokban szabadkőművessé avatták. Vándorútján Bostonban így üdvözölték: „Egykor rabságban Budavár falai között angolul tanult. Most új nyelvet tanulhat: a szabadkőművességét. Ahol tiltják a szabadkőművességet, ott rabság van.”
Az antológia a közvéleményben kialakult torzkép helyett a valódit mutatja be és gazdagítja a titkokat felfedő szabadkőműves szakirodalmat. Az olvasó a könyv befejezése után valóban úgy érezheti, hogy a szerző elérte célját, bemutatta az igazságot a szabadkőművességről.
Jó, hasznos olvasmány érdeklődőknek és a szabadkőművességet ismerőknek egyaránt.
Barát Tamás cikkét apró változtatásokkal vettük át a Népszava.hu portálról. Az eredeti cikk IDE kattintva tekinthető meg.

Forrás: https://www.napimagazin.hu/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul/

2018. július 2., hétfő

Szabadulójáték: A hóhér tornya - szabadkőműves titkokkal

A dél-franciaországbeli kisvárosban, Sarlat-la-Canéda (Limoges és Toulouse között félúton) középkori tornyában rendeztek be egy szabadkőműves titkokban bővelkedő helyszínt a szabadulós játékok kedvelőinek.

A hóhér egy óra múlva megjön - addig kell kiszabadulni a toronyból!




Forrás: http://escapegame-sarlat.com/



2018. május 17., csütörtök

Előrendelhető: Szabadkőművesség - titkok nélkül




Szabadkőművesség - titkok nélkül

Hiánypótló munkát tart a kezében az olvasó. A kötet számos jelentős történeti forrást közread a magyar szabadkőművesség kezdeteitől a közelmúltig terjedő időszakból, ám nem feledkezik meg a laikus érdeklődőről sem. Mi volt a szerepe a szabadkőművességnek Kossuth Lajos emigrációjában? Csakugyan szabadkőműves volt Ady Endre? Kik voltak a magyar mozgalom legjelentősebb alakjai? Interjú, portré, tanulmányértékű esszé és sok más szöveg mind egy célt szolgál: olvassunk és beszéljünk a szabadkőművességről - titkok nélkül. 



Kiadó: NORAN LIBRO KFT.
Oldalak száma: 400
Borító: KARTONÁLT
ISBN: 9786155761492
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2018
Árukód: 2715793 / 1175634

Várható megjelenés: 2018. június 04.
Méret: 195 mm x 135 mm x 12 mm

Szabadkőművesség titkok nélkül - Szerzők:

Móra Ferenc
Benedek Elek
Márton László
Benedek István
Sumonyi Zoltán
Kende Péter
Kazinczy Ferenc
Benedek Marcell
Benedek Szabolcs
Supka Géza
Dr Alain Keghel
Berényi Zsuzsanna Ágnes
Jászi Oszkár
Kossuth Lajos
Matlák Gábor
Molter Károly
Nacsády András
Vári László
Várkonyi Benedek

  

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum