A bejegyzések listája

2014. április 23., szerda

SZABADKŐMŰVES JELKÉPEK A VARÁZSFUVOLÁBAN - kommentárjaim

Egy rokonszenves hangvételű blogbejegyzést tett közzé Szimfonia című blogjában Végvári András. Sajnos néhány hiba is belekeveredett a tiszta búza közé:

A rokonszenves írásba néhány félreértés is belekeveredett:

a) Csokonai eddigi ismereteink szerint nem volt szabadkőműves. Már csak azért se, mert 22 éves korában, 1795-ben betiltották hazánkban a szabadkőművességet, ahová pedig csak 24 éves kor felett vették fel a jelentkezőket.

b) Mozart nem apjával együtt jelentkezett, hanem saját felvétele után apját is rábeszélte a belépésre.

c) Verdi szabadkőművessége is kétséges - mindenesetre születtek ez ügyben pr és kontra is tanulmányok.

d) Túlzás az az állítás, hogy a szabadkőművesség alapeszméi, alapjában és lényegében különböznek a keresztény hit elveitől - legfeljebb a katolikus dogmáktól. Egyébként pedig a szabadkőművesség nem szól bele senki hitébe.

e) Rákosi Mátyás nem volt szabadkőműves, toleranciája irántuk onnan ered, hogy a szabadkőművesek finanszírozta Galilei körtől kapott külföldi tanulmányaira ösztöndíjat.

f) Ma a világ szabadkőművessége nem hatmilliós, hanem legfeljebb csak 2,7 milliós. Létszámuk 1964-ben volt kb. 6 millió, azóta folyamatosan csökken.

g) Magyarországon legfeljebb 700 szabadkőműves van.

h) Ausztráliában és Dél-Amerikában is vannak szabadkőművesek.

i) A G értelmezése vitatott, a Geometria és a Gnosis állnak a dobogó felső két fokán, de az angol ajkú szabadkőművesek szerint a God rövidítése.

j) A középkorban a szabadkőművesség még nem létezett, tehát kenyér, tej, ruhaosztásokat és kölcsönkönyvtárakat sem szervezhettek.

k) Robespierre szabadkőművessége legalábbis kétséges.

l) XVI. Lajos nem volt szabadkőműves, bár rokonszenvezett velük.

m) Gandhi sem.

n) A páholy név jelentése eredetileg az építő céh kunyhója volt az építkezés mellett.

o) A felvételi próbák virtuálisak, sem szellemi, sem fizikai igénybevételt nem jelentenek. A szűrést a felvételre javaslók végzik el.

p) A "mindent látó szem" csak 1797-ben jelenik meg szabadkőműves kontextusban, tehát az 1791-ben meghalt Mozart nem használhatta.

q) A páholyok vezető testületének ülésrendje nem félkörös.

r) A bemutató egész színtársulata a közönség nagy részével együtt mindenestül nem volt szabadkőműves, már csak azért sem, mert Schikaneder népszínházának közönsége nem éppen az előkelőek köreiből került ki.

s) Mária Terézia nem  üldözte  tűzzel-vassal a szabadkőműveseket, hiszen a férje is az volt. Egyszer parancsára a rendőrség szétugrasztott egy páholygyűlést, de aztán hallgatólagosan megtűrte működésüket.

A többi nagyjából stimmel.




Forrás: http://szimfonia.blogspot.hu/


2014. február 27., csütörtök

Szabadkőművesség a Biblia mérlegén

Egy érdekes elmélkedést - előadást? - találtam a című weblapon. A szerző a Wikipédia szabadkőművességet tárgyaló cikkének ismertetése után saját gondolatait írja le:



2014.02.27 12:49
Szabadkőművesség a Biblia mérlegén
Régóta – nagyon régóta – foglalkoztatott, hogy: Kik a szabadkőművesek? Annyi egymásnak ellentmondó hírt hallottam, nem tudtam hova tenni ezt a kérdést. Szerettem volna utánajárni a dolgoknak, azért választottam ezt a témát.
Amikor elkezdtem a kutatást, az interneten hasonló problémába ütköztem. Legalább annyi hiteles cikk jelent meg róluk, mint „álhiteles”, vagy „holtbiztos”.
Ezért elmentem könyvtárba is, és megpróbálom részlehajlástól mentesen bemutatni ezt a mozgalmat. Munkám végén felsorolom majd a forrásokat.

Gazdasági válság idején élünk. Ezt az emberek különféle okokra vezetik vissza. Találkoztam olyanokkal, akik suttogóra fogva, közelebb hajolva hozzám – közölték: „A szabadkőművesek csinálták!”
Előadásom kezdetén szeretnék leszögezni egy tényt. A szabadkőművességről nehéz teljesen tárgyszerűen beszélni vagy írni, mivel a társaság nem nyilvános, hanem zárt közösség. Ezért nehéz a tényeket a mende-mondáktól, az ellenségeik részéről terjesztett hírektől elválasztani. A következőkben a szabadkőművességről elmondottakat több forrással egybevetettem, de így sem zárható ki teljesen a tévedés, félreértés. Ennek előrebocsátásával kezdek a téma tárgyalásába.

...

A szabadkőművesség elvei a Biblia mérlegén
Amikor nekiálltam, hogy ezt a szakaszt megszövegezzem, először az első, James Anderson által megírt Alkotmányt vettem alapul. Időközben változtattam ezen, mivel ez többször is módosult az idők folyamán. Nem etikus a mai szövetséget olyan dolgokért kritizálni, amit időközben kijavítottak.
Összevetésem kezdetén szeretném elmondani, hogy nem kívánom minősíteni, vagy bántani a szervezet tagjait, csupán összehasonlítani elveiket a Biblia kijelentéseivel. Csak a deklarált elvekre térek ki.
  • Az erkölcsi törvény megtartásának kötelme az egyik alapelv. Hogy mit értenek erkölcsi törvény alatt, számomra nem derült ki teljesen. Valószínűnek tartom, hogy az Alkotmány egyik szakasza, ami 25 pontból áll, aminek „Ősi kötelmek” a címe.
  • A Biblia az erkölcsi törvény alatt a Bibliát, ezen belül a Tízparancsolatot tartja erkölcsi törvénynek. (2Mózes 20:1-17.). Az Újszövetség szemszögéből Jézus Hegyibeszédét tekintik (Máté 5-7 fejezet) a kereszténység „Alkotmányának”, mint az erkölcsi élet alapját. Erről a szabadkőműves alkotmányban nem esik szó.
  • A Világegyetem Nagy Építőmesterében való hit.
Elsőre jól hangzik, és mondhatnánk, hogy nevezhetjük így is Istent. Csakhogy baj van ezzel, mert a név tulajdonságokat hordoz. A Biblia Istene több, mint Teremtő (amit vélhetően a szabadkőműves meghatározás takar) Amikor Mózes megkérdezi Istentől, hogy mi a neve, Ő így felel: „És monda Isten Mózesnek: VAGYOK, AKI VAGYOK. És monda: Így szólj az Izráel fiaihoz: A VAGYOK küldött engem ti hozzátok” 2Mózes 3:14.     Ez a név Isten örökkévalóságát fejezi ki.
Az Isten természetét, jellemét és tulajdonságait bemutató neveinek fontosságát ebből a parancsból láthatjuk: „Az Úrnak, a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd…” (2Mózes 20) Dávid így énekelt: „…éneklek a Felséges Úr nevének” (Zsoltár 7:18.) „Dicsérjétek az Úrnak nevét, mert az Ő neve dicső egyedül” (Zsoltár 148:13.) „Szent és rettenetes az Ő neve” (Zsoltár 111:9.)
A Biblia Istene több mint Teremtő!
„A héber Él és Elóhim (Isten) nevek isteni hatalmát mutatják be. Erősnek, hatalmasnak, a teremtés Istenének mondják (1Mózes 1:1; 2Móz 20:2; Dán 9:4). Az Eljón (Magasságos) és az Él Eljón (Magasságos Isten) fenséges voltára irányítja a figyelmet (1Mózes 14:18-20; Ésa 14:14). Az Adonáj (Úr) mindenható uralkodóként mutatja be Istent (Ésa 6:1; Zsolt 35:23). Ezek a nevek Isten fenséges voltát és természetfölötti jellemét hangsúlyozzák.
Más nevei arra világítanak rá, hogy Isten kész kapcsolatba lépni népével. A Saddáj (Mindenható) és Él Saddáj (Mindenható Isten) elénk állítja a Mindenható Istent, az áldás és a vigasztalás forrását (2Móz 6:3; Zsolt 91:1). A Jahve név,3 amit ÚR-nak fordítanak, Isten szövetségi hűségét és kegyelmét hangsúlyozza (2Móz 15:2-3; Hós 12:5-6). 2Móz 3:14-ben Jahve így mutatja be magát: "VAGYOK AKI VAGYOK" vagy "leszek aki leszek", utalva ezzel népéhez fűződő változatlan kapcsolatára. Alkalmanként Isten még bensőségesebb névvel mutatta be magát, úgy, mint "Atya" (5Mózes 32:6; Ézsaiás 63:16; Jeremiás 31:9; Malakiás 2:10), Izraelt pedig "elsőszülött fiamnak" nevezi (2Móz 4:22; vö. 5Móz 32:19).
Az Atya kivételével Isten újszövetségi nevei az ószövetségiekkel azonos értelmet hordoznak. Az Újszövetségben Jézus azért használta az Atya megszólítást, hogy szoros és személyes kapcsolatba hozzon bennünket Istennel (Máté 6:9; Márk 14:36; vö. Róma 8:15; Galata 4:6).”                             (A hetedik napot ünneplő adventisták hitelvei 27-28- oldal)
Természetesen ez a liberális (francia eredetű) szabadkőművességre nem vonatkozik.
  • A szabadkőműves mozgalom a felvilágosodás eszméit vallja. A felvilágosodás ’istene’ a szellem, a gondolkodás, a ráció. Nem mintha a Biblia tagadná a gondolkodást, de nem engedi, hogy bármi elfoglalja Isten helyét. „Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptomnak földéről, a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.”  2Mózes 20:2-3.
  • A felvilágosodás középpontjában az emberi gondolkozás, az EMBER áll, míg a bibliai világkép középpontjában: Jézus!
  • Vallásszabadsága a következő jellemzője a szabadkőművességnek. A Biblia szemszögéből nézve az ember elidegeníthetetlen joga, hogy élhessen ezzel a szabadsággal. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a Biblia nem pluralista szemléletű. Csak két út van; az élet vagy a halál útja. (5Mózes 30:19.)
  • A páholytagok vagyoni és társadalmi helyzetétől független egyenlőséget élveznek a szervezeten belül. Ez a mondat akkor lenne igaz, ha az utolsó két szó nem lenne benne. Ha összegyűlnek a páholy tagok, akkor teljes testvériség, egyenlőség, ha kimennek a teremből, visszaállnak a különbségek. A Biblia szerint Isten „az egész nemzetséget egy vérből teremtette.” (Apcsel 17:26.) Tehát testvérek és egyenlők vagyunk.
  • Többé-kevésbé megegyezik a Biblia szemléletével, hogy az egyes tagok a „só” szerepét kívánják betölteni a világban és fontosnak érzik a jótékonysági tevékenységet.
  • A zárt működés és a titoktartás amiről nem derül ki pontosan, hogy mire terjed ki, misztikussá és titokzatossá teszi a szabadkőművességet.. Ezzel szemben a Biblia a nyíltságot, a nyilvánosságot tanítja. Jézus a következőket mondja: Felelt néki Jézus: Én nyilván szólottam a világnak, én mindenkor tanítottam a zsinagógában és a templomban, ahol a zsidók mindenünnen összegyülekeznek; és titkon semmit sem szólottam. Mit kérdesz engem? Kérdezd azokat, akik hallották, mit szóltam nékik: ímé ők tudják, amiket nékik szólottam.”  (János 18:20-21.)
Ahogy a bevezetőben említettem, ez sok gondot okoz a mozgalomnak.
  • Míg a Biblia nem tesz különbséget férfi és nő, zsidó és pogány, szolga és szabad között, addig a szabadkőműves mozgalomban végig találkozhatunk negatív diszkriminációval.

  • A szabadkőművesség a 18. század hátterén alakult ki. Erre az időre az emberek csalódtak a vallásban, az eszmékben és mintegy ’vallás pótlékként’ lépett fel. Ez adta népszerűségét. Amit az erejét vesztett vallás nem tudott megtenni, azt várták a szabadkőművességtől.
  • Akárhogy vesszük, a szabadkőművesség a misztikussága ellenére sem vallás, vagy ha az akar lenni, nem a Biblia szerinti hit, amely megmutatja a bűnös ember számára a megváltás útját.

-    Egyik veszélynek – a Biblia szemszögéből nézve – ezt látom.
-   Rendelkezik néhány olyan jellemzővel, ami a vallásnak is jellemzője: erkölcs, jótékonyság, misztikum… Ezért az emberek biztonságban érezhetik magukat, mert „jó” helyen vannak. Ezt érezték a zsidók is, mégsem voltak jó helyen. (János 8: 36, 42.)

  • A szimbólumok megértésével, tanulmányozásával akarnak növekedni, fejlődni. A Bibliában nem a szimbólumokat kell tanulmányozni, hogy nagyobb ismerethez jussunk, hanem azokat az eseményeket, lelki folyamatokat, amikre a szimbólumok emlékeztetnek. A szimbólumnak nincs értéke, hanem csak annak, amit takar. Pl.: keresztség, úrvacsora, kereszt.
A keresztségnek nincs értéke, ha nem jár megtéréssel, csupán kifejezi, hogy aki    megkeresztelkedik:
  • Meghalt a bűnnek
  • Feltámadt egy új életre
  • Megtisztult bűneiből
  • Hisz Jézus halálában és feltámadásában
  • Szövetséget kötött Jézussal
  • Jézus követőjévé, bizonyságtevőjévé vált

A keresztség egy emlékoszlop, hogy a megfogható dolgok visszaemlékeztessenek a lélekben lezajlott folyamatokra, megtapasztalásokra.

Összefoglalva. A szabadkőművesség nehezen mérhető a Biblia mérlegén, mivel nem találtam sok kapcsolódási pontot a mozgalom tételei és a Biblia tanításai között. Inkább egy olyan filozófiai irányzatnak látom, amely valamilyen szinten hatást gyakorol a közéletre, kultúrára és a társadalomra. Az, hogy ez a hatás mennyiben pozitív, ill. negatív, egy ilyen rövid tanulmányban nem lehet részrehajlástól mentesen kiértékelni.

Ha a Szentírás lesz életünk zsinórmértéke, és hozzá szabjuk életünket, akkor nehezebben tévedünk el az élet útvesztőiben!

Gyürüs Istvánné
2010. október 19.


Forrás: http://www.bibliai-kincsestar.hu/news/szabadkomuvesseg/

2014. február 25., kedd

A szabadkőműves Kazinczy

SZÉPHALOM

A 13-16. században épült katedrálisok, kastélyok, erődök kőművesmesterei közül a legnagyobb tisztelet a munkájukat tökélyre fejlesztő épületszobrászoknak járt: ők a jobban munkálható szabad kővel dolgoztak. Így lett nevük: szabadkő-műves.
Szathmáry-Király Ágnes 2014-02-25 07:40



 Orpheus

A szabadkőművesség asszociációja a köznyelvben a titkos társaság, az alkímia, a templomos lovagok kincse, a Szent Grál, a pénzvilág totalitárius diktatúrája és az ezekhez hasonló misztikus, többnyire pejoratív tartalmak. Ezt közvetítik, sugallják és sulykolják a hollywoodi sikerfilmek. Ezért sem véletlen, hogy a Széphalomra látogatók egy része egyetlen ítélettel elintézi Kazinczy Ferenc illuminátusokhoz való viszonyát, amikor szabadkőműves kötényét, szalagját vagy melltűjét meglátja az Emlékcsarnok vitrinjében. A nyelvújítót 1783-ban Orpheus néven avatták az Erényes kozmopolitához címzett rend miskolci páholyának tagjává, titkárhelyettesi tisztséget kapott, majd egy évre rá a rózsakeresztes kör tagjává emelték Fichtenbaum Kálmán néven. A gyűléseket a széphalmi mester olvasókörnek, irodalmi körnek és művelődési fórumnak tekintette, ahol vitaesteket, előadásokat szervezett. Ezeket a tényeket azonban kevesen tudják. Néhány éve egy fiatalember az Emlékcsarnok vendégkönyvébe becsmérlő szavakat írt Kazinczy Ferencről szabadkőműves múltja miatt. Tavaly tavasszal ez a férfi családjával együtt visszatért a széphalmi birtokra, és megkérte a tárlatvezetőt, adjon lehetőséget egykori bejegyzése törlésére, mondván, hogy annak idején őt félretájékoztatták Kazinczy Ferenc és a rend viszonyáról, de ma már – alaposan tanulmányozva a témát – tisztán látja, hogy a mester hithű keresztényként, protestáns főgondnokként távol tartotta magát az okkult tudományoktól. A vendégkönyvben hagyott egykori bejegyzése –tájékozatlanságának jele – pedig nyomta a lelkét, és zarándoklatával kívánta jóvátenni azt.
Kevés olyan előadást hallani, amely tudományos kutatásokra alapozva közelíti meg az okkult tevékenységeket, alkimistákat, rózsakereszteseket, illuminátusokat vagy a maszonériához kapcsolt nagy összeesküvés-elméleteket, pláne Kazinczy Ferencet a középpontba állítva. A Magyar Nyelv Múzeuma Testvérmúzsák címmel indított közművelődési előadás-sorozatán – melyet a korszak jobb megismerése miatt indított az intézmény – Kiss Endre József, a Sárospataki Református Nagykönyvtár igazgatója beszélt a birtok egykori tulajdonosának maszonériához fűződő viszonyáról: „Azért fontos ezt a helyzetet tisztázni, mert a 18. századi szabadkőművesség – melyhez Kazinczy Ferenc is csatlakozott – még a 19. századival sem mérhető össze, nemhogy a 20. századival vagy napjainkéval. Ennek hiányában pedig torzul annak megítélése, hogy Kazinczy hogyan viszonyult valójában az illuminátusokhoz.”

 Az építészettől a politikáig

A máig csodált, 13-16. században épült katedrálisok, kastélyok, erődök kőművesmesterei közül a legnagyobb tisztelet a munkájukat tökélyre fejlesztő épületszobrászoknak járt, akik a jobban munkálható szabad kővel dolgoztak. Innen kapták nevüket: „szabadkő-művesek”. Az építkezéseken külön pihenőhelyet, páholyt alakítottak ki, ahol szerszámaikat tartották, és ahol sajátos rituálé keretében átadták tudásukat a következő nemzedék arra érdemes tagjainak. Az idővel intézményesült páholyok szétmorzsolódásához a nagy megrendelések megszűnése vezetett inkább, mintsem az a tény, hogy e zárt társaságokat más céhek és sok közember is Isten törvénye ellen vétő testületeknek tartotta. Ez a közvélekedés ugyan a betiltásukat eredményezte, mégis titkos társaságként – sajátos szimbolikát, jelrendszert használva – tovább működtek. Közösségi összejöveteleiken ekkor már a szaktudás helyett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a spiritualitás. Az eszmék helyett mégis fontosabb volt a betevő falat, így a munkakeresés szétzilálta a páholyokat.
A maszonéria újabb hulláma a 18. században jött el, amikor tucatjával alakultak titkos és nem titkos társaságok, amelyek a középkorihoz hasonló szimbolikával éltek, jelképrendszerük hagyományosan a szobrászok szerszámait – körző, szögmérő, függőón, kalapács stb. – használta, de éltek más, általában a természettudományokhoz köthető tárgyak képeivel is. Ez a szabadkőműves eszme viszonylag későn érte el az Osztrák-Magyar Monarchiát. Európa nyugati országaiban már a ’20-as években megalakultak az első páholyok, míg a birodalomban csak Mária Terézia uralkodásának elején, 1742-ben, Bécsben hozták létre azt főúri és nemesi családok tagságával. Sőt, egyházi méltóságok is csatlakoztak, hiszen a rend feltételként szabta a belépéshez a keresztény vallás gyakorlását, a béke tiszteletben tartását, azt, hogy nem vesznek részt egyházi vagy világi hatalom elleni összeesküvésben. Az a nemesi értelmiség gyűlt össze ezekben a páholyban, amely tenni akart a hazáért.
 Kazinczy korát a szalonképes szabadkőművesség jellemezte. A rendbe többeket az itt szerezhető kapcsolati tőke, a karrier lehetősége csábított, vagy éppen a humanista programokhoz kapcsolódás, de persze akadt olyan is, akit mégis inkább a titkos társaság misztikuma, az alkimista kutatások csábítottak. A szabadkőműves mozgalmat idővel a hatalom és a közvélemény is a francia forradalmat előkészítő folyamatok szervezőjeként, eszmék terjesztőjeként azonosította. Ezért működését több országban betiltották, a szervezetet felszámolták, az illegálisan tovább működő csoportok pedig jelentéktelenné váltak. Ha ezt a történetiséget évszámokban nézzük, akkor látható Kazinczy tényleges páholytevékenységének tiszavirág-életű volta: 24 évesen, 1783-ban belépett a rendbe, egy évre rá II. József meghozta az első rendelkezést a szabadkőművesség ellen, majd az I. Ferenc által 1795 júniusában hozott törvény az egész Monarchiában betiltotta a működését. Ez Kazinczyt már nem érinti, mert egy évvel korábban börtönre ítélték a jakobinus mozgalom egyik szereplőjeként a Martinovics-perben. Magyarországon a köztársaságpárti szervezkedés résztvevőit a szabadkőművesekkel azonosították, ami Kazinczy számára hat és fél év várfogságot, valamint kettétört karriert jelentett. 1801-ben szabadult, de ekkorra már a magyar szabadkőművességnek is vége volt, az összes páholyt törvényen kívül helyezték.

 A nyelv a „Nemzet aranya”

Kazinczyt főnöke, későbbi apósa ajánlására avatták be a rendbe. A kassai tanulmányi kerület igazgatóját, Török Lajost a természettudomány szenvedélyes vegyészként tartja számon. Kolera ellen alkalmazott Rusz tinktúrája a kor csodaszerének számított. De az alkímia is vonzotta: az örök ifjúság titkának kutatása is felkeltette figyelmét. Apósának ezeken a próbálkozásain Kazinczy csak mosolygott feleségével, Sophieval. A rokonságon kívüli, okkult szertartásokban részt vevő szabadkőműveseket azonban megvetette, iszonyodott az „ördögöket segítségül hívó” praktikáktól, ezeket „haszontalanságnak, esztelenségnek, bolondságnak” tartotta, és ezt a véleményét többször is papírra vetette, többek között Aranka Györgynek. Apósával talán azért is volt elnézőbb, mert látta, hogy Sophie milyen sikerrel alkalmazza a növényeket gyógyításra nemcsak családjában, de a hozzá forduló falusiak körében is. A könyvet – melyet ma a Kazinczy Emlékcsarnok őriz – Török Sophie az apjától kapta, és az abból szerzett tudása miatt majd száz évvel korábban még boszorkánysággal vádolták volna.
Kazinczy Ferenc a szabadkőművességben egy nemesebb erkölcsiséget, tisztább gondolkodásmódot keresett. A nyelvújító a maszonériát éppúgy művelődéspolitikai eszköznek tekintette, mint a levelezést, a publicisztikát, a megteremteni vágyott Magyar Tudós Társaságot. A haladó és emelkedő nemzet látomásának jegyében művelte nyelvünket és szervezte irodalmunkat ebben a körben. Egy ilyen fórum alkalmával tett javaslatot arra, hogy az eddig német és latin nyelvű páholyok mellett indítsanak magyar nyelvűt is. Indítványára évek múltán az erdélyi testvériség nyelvművelő társaságot hozott létre, melynek előremozdítója barátja és levelezőtársa, Aranka György volt.
A felolvasások Kazinczy publicisztikájában is folytatódtak. Orpheus címmel Kassán indított folyóiratának célja a felvilágosult eszmék propagálása, a nyelvművelés és a nemzeti önismeret gyarapítása volt.
A fogság utáni Kazinczy Ferenc, akiről a tankönyvek is írnak, már levetkőzte fiatalkori naivitását, idealizmusát, amit ezekben a „szektákban” szívügyeinek – irodalomszervezés, nyelvújítási és népművelési feladatok – megvalósításához akart felhasználni.  Ezután karriert már nem futhatott be, mégis megtalálta a módját, hogyan szolgálja nemzetét.

Forrás: http://www.magyarmuzeumok.hu/tema/1693_a_szabadkomuves_kazinczy_

2014. január 31., péntek

Könyv a szabadkőműves építészetről


James Stevens Curl megújult könyve a szabadkőműves építészetről


A világhírű ír építészettörténész, James Stevens Curl nemzetközi szakmai körökben méltán alapművé vált The Art and Architecture of Freemasonry (Batsford, 1991) című könyvének szinte semmilyen érdemi hazai visszhangjáról nem tudni. Remélhető, hogy az új változattal már másként lesz.
James Stevens Curl megújult könyve a szabadkőműves építészetről: Freemasonry & the Enlightenment: Architecture, Symbols, & Influences (London: Historical Publications Ltd., 2011).

A világhírű ír építészettörténész, James Stevens Curl nemzetközi szakmai körökben méltán alapművé vált The Art and Architecture of Freemasonry (Batsford, 1991) című könyvének szinte semmilyen érdemi hazai visszhangjáról nem tudni. Ennek feltehetően a honi tudományos körök szabadkőművességgel kapcsolatos – hol ideológiai alapú, hol pedig a téma szövevényességével és az óvatlan kutatót bizony gyakran ingoványos talajra vezető jellegével magyarázható – ódzkodása volt az egyik oka, másfelől pedig a hazai építészettörténészek a szabadkőművesség eszmetörténete iránti érdeklődésének szinte teljes hiánya szolgálhat némi magyarázatul.

Csak remélni lehet, hogy a csaknem teljesen újra írt új változat hálásabb fogadtatásra talál idehaza, még akkor is, ha Curl műve persze nem éppen hibátlan alkotás, különösen ami a skót, illetve angol modern szabadkőművesség történetének, ha mégoly vázlatos áttekintését illeti. Az ír professzor impozáns kiállítású műve korántsem tökéletes tehát, ám ettől függetlenül minden a téma iránt érdeklődő kutató számára inspiráló kiindulási pontként szolgálhat – gazdag illusztrációs anyaga pedig egészen egyedülálló ebben a tekintetben. A könyv hiánypótló voltára vonatkozó megállapításunk még akkor is megállja a helyét, ha tudomásul vesszük, hogy Curl munkája egyáltalán nem lóg ki az angolszász szabadkőművesség-kutatás nagy átlagának abból a sorából, amelyik nemigen figyelmez érdemben a kontinentális, latin utas kőművesség az angolszásztól markánsan különböző történetére és karakterére.

James Stevens Curl könyve komoly szellemi kalandot ígér. Salamon templomának szimbolikus jelentőségétől, és a legfontosabb reneszánsz és kora újkori rekonstrukciós kísérletektől a páholyházak építészetén, a temetők és kertek tervezésében számottevő kőműves szimbolika elemzésén, a mesterlevelek építészeti jelképrendszerének interpretációján, a 18. századi egyiptománia bemutatásán át Mozart Varázsfuvolájának színpadi díszleteiig számos igen izgalmas kérdés kerül terítékre a könyvben, amelyik tulajdonképpen csak egyetlen egy kérdésre nem ad meggyőző választ: vajon miért is adta a híres professzor annak a Szabadkőművesség és felvilágosodás címet? Curl fantasztikus mennyiségű anyagot mozgósít a mérhetetlenül izgalmas téma bemutatása közben, ám az egyszeri olvasónak talán éppen ezért is az a benyomása támadhat a könyv olvastán, mintha az ír szerző nem látná a filológiai erdőtől a filozófiai fát. Bátran kijelenthetjük, hogy a címben felidézett, s ma oly sokaktól feszegetett kérdésben nem Curl adja majd meg a megnyugtató választ az érdeklődők számára, ugyanakkor a Freemasonry and the Enlightenment szinte kimeríthetetlen mennyiségben nyújthat témákat további alapos kutatásokhoz, különösen a mi régiónkban, ahol a szabadkőművesség építészet- és designtörténeti vonatkozásait illetően tulajdonképpen csak közhelyeket pufogtató, komolytalan munkákkal találkozhatni, ha egyáltalán.

Curl könyve első sorban azok számára szolgálhat rendkívüli szellemi munícióval, akiket a posztmodern építészet és design hőskorában olyan divatossá lett kérdések foglalkoztatnak ma is, mint az építészet nyelve vagy a narratív design kérdései. Ezek a témák ugyanis a posztmodern építészet és design letűnte után is megfontolásra érdemesek maradtak, sőt! A posztmodern hőskorában inkább divatos szlogenek szintjén, semmint alapos elemzések formájában megfogalmazott problémák ma végre valódi feldolgozásért kiáltanak, márpedig az európai építészet- és designtörténet ilyen irányú vizsgálata elképzelhetetlen a szabadkőművesség eszmetörténeti jelentőségének és az anyagi kultúrában megtestesült voltának számba vétele nélkül. A kőművesség kulturális kontribúciója ugyanis szépen példázhatja azt a tételt, amelyet Nigel Cross – a posztmodern narratív építészet pápája – fogalmazott meg, s amely szerint az építészet a klasszikus modern megjelenése előtt jelentős narratív potenciállal rendelkezett, ez azonban a Le Corbusier és Walter Gropius-féle modernista tervezőknek köszönhetően feledésbe merült. Renato De Fusco, az olasz designelmélet doyenje a kérdést hasonlóan értelmezte, szerinte az alapvetően konformatív jelműködésre épülő építészet bizonyos korokban erőteljesebb reprezentatív szerepet vállalhat, ahogyan például az alapvetően reprezentatív festészet is koroktól függően lehet éppen konformatívabb is. Ez utóbbira remek példát nyújtanak a barokk mennyezetfreskók, az előbbire pedig az olyan jelképes erejű építészeti alkotások, mint az architecture parlante híres példái, amelyekről Curl könyvében is olvashatni – ezernyi más releváns példa mellett természetesen.

Forrás: http://obeliscus.hu/hu/content/james-stevens-curl-meg%C3%BAjult-k%C3%B6nyve-szabadk%C5%91m%C5%B1ves-%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szetr%C5%91l

2014. január 20., hétfő

Nagyoriens az USA-ban

Végre rájöttem, hogy mi indukálja azt a fantasztikus pezsgést az amerikai szabadkőművesek körében, ami egyre több és egyre szabadabb szellemű megnyilvánulásban ölt testet. Szaporodnak a szabadkőműves weblapok, egyre több blog foglalkozik az aktualitásokkal - és aktualitásnak tekintik az USA-beli szabadkőművesség megreformálást; javasolják a nők beengedését a páholyokba; bírálják a rasszistának tekintett, a Prince Hall fekete nagypáholyt el nem ismerő nagypáholyokat; meg akarják változtatni a páholyok, nagypáholyok szervezeti felépítését.

Nos, a formális és megfogható indok a Grand Orient of USA, rövidítve a GOUSA megjelenése és tevékenysége, amely kovászként hat az érlelődő gondolatokra. Természetesen ez a francia mintát követő nagypáholy nem jöhetett volna létre "kereslet" híján, amit az eddigi szellemi mozgások teremtettek meg.

Az amerikai Nagykelet kiváló összehasonlítását találjuk meg a Jeff Peace: Tények és fikciók című cikkében, aminek most rövid összefoglalását közlöm:

A szerző saját szabadkőműves rendszerét, szervezetét Tradicionális Kozmopolitának nevezi, a hagyományos USA szabadkőművességet pedig egyszerűen Angol-Amerikainak.

Különbségek Angol-Amerikai Tradicionális Kozmopolita
perspektíva vallásos testvériség, melynek célja a szeretet, jótékonyság és igazság szekuláris, de spirituális testvériség, melynek célja a szabadság, egyenlőség és testvériség
kötelességek hűség a nagypáholyhoz az emberi szabadság és egyenlőség megőrzése
vezetője jóindulatú diktátor (a nagymester) egy vezetői testület (Executive Board)
rítusok Preston-Webb és a Skót rítus számos rítus, mint a Modern, a Skót, az Emulációs
támogatottak jótékonysági és közösségi intézmények emberi jogok, természetvédelem, tudományos haladás
oktatás kutató páholyok rendszere által minden páholy kutató, minden szabadkőműves közölhet tanulmányokat
női szabadkőművesség nem ismeri el elismeri, de megkülönbözteti a férfi, vegyes és tisztán női szervezeteket


Az USA Nagyorienst és a Francia Nagyorienst baráti kapcsolatok és szerződések kötik össze, több közös megbeszélést és páholymunkát tartottak mind az Egyesült Államokban, mind Franciaországban.

A GOUSA egyik amerikában tartott munkán a Francia Nagyoriens mellett a európai vegyes és női szabadkőművesek is megjelentek.

Természetesen az USA Nagyoriens megjelenése erősen megosztja az amerikai szabadkőművességet, pro és kontra születnek a támadó vagy legalábbis létüket megkérdőjelező és a támogató, de legalább elismerést javasló cikkek. A helyzetet az egyik cikkben "recognition war" (elismerési háború) -ként jellemezte egy szerző.

A GOUSA kijelentette, hogy még gyermékéveit éli, de bízik a felnövekedésben...

Források:

http://burningtaper.blogspot.com/2008/08/grand-orient-of-united-state-facts.html

http://www.freemasoninformation.com/2009/05/individualism-collectivism-revisited-a-historical-perspective/#comments

Szabadkőműves díj Romániában tudósoknak

2011 tavaszán a MLNR arról döntött, hogy évente 7 szabadkőműves díjat oszt ki, a kiemelkedően magas tudományos tevékenység elismeréseként. Ezek:

· A Grigore Moisil díj a természettudományok területén ;
· A Henry Coandă díj az alkalmazott természettudományok területén ;
· A Carol Davila díj az orvostudomány területén;
· A Sever Frentiu díj a művészetek és művelődés területén;
· A Nicolae Titulescu díj a diplomácia és a politikatudományok területén;
· Az Eugeniu Carada díj a közgazdaságtudományok területén;
· A Nicolae Balcescu díj a társadalomtudományok, a környezetvédelem és oktatástudományok területén.

A MLNR Díjkiosztási Szabályzata szerint:

a díjakat román állampolgár kaphatja meg, függetlenül tartózkodási helyétől.
a Díjak értéke egyenként 10 000€
Öt jelölést fogadnak el a páholyok részéről, civil és tudományos szervezetektől,
A jelöléseket elsőként a MLNR szakbizottságai bírálják el, az öt jelöltet nevét felterjesztik az Elbíráló Bizottsághoz.
A jelöléseket Elbíráló Bizottság tagjait a Román Tudományos Akadémia, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Tudományegyetem és a Bukaresti Tudományegyetem oktatói közül választják ki,
a díjakat ünnepélyes keretek között adják át a közmédia bevonásával.

Az első díjakat 2011 június 21-én adták át a Román Atheneum épületében szervezett gála keretén belül. Az első díjazottak a fenti sorrendben a következők voltak: Gheorghe Păun, Petre Teodorescu, Fior Dafin Mureșanu, ,Marius Lazurca, Bogdan Murgescu,

Kapcsolódó linkek:
http://www.razbointrucuvant.ro/recomandari/2011/06/22/masoneria-romana-de-premii-intr-o-ceremonie-fastuoasa-pazita-de-forte-de-ordine-publice/

http://templulmasonic.blogspot.com/2011/07/prima-gala-premiilor-masoneriei.html

http://www.agerpres.ro/media/index.php/comunicate/item/70970-Comunicat-de-pres-Marea-Loj-Naional-din-Romania.html?tmpl=component&print=1

Vidéki páholyházak

A magyarországi szabadkőművesség aranykorának szokták nevezni az 1868 - 1919 közötti korszakot. Ebben az időszakban számos páholyban jelentős létszámú szabadkőműves tevékenykedett. A szűken vett filantropikus szervezeteken kívül (leányanyák segítése, szeretetotthonok, segélyezések, stb.) a társadalmi élet számos területén hoztak létre hiányzó és előremutató intézményeket, mozgalmakat (mentőszolgálat, párbajellenes liga, egyenlő és titkos választójog, stb.). A szabadkőművesség korabeli gazdasági és társadalmi megerősödését az is jelzi, hogy egyre több székházat - ún. páholyházat - építettek. Ennek a "páholyházépítő mozgalomnak" az egyik csúcspontja a budapesti nagypáholyház felépítése volt - mérete, költségei és szimbolikus jelentősége kapcsán - de hasonló jelentősége volt az egyénként ugyan jóval kisebb, de a szerte az országban elkészült helyi páholyházaknak is.

A szabadkőművesség 1868. utáni újjáéledése és először lassú, majd visszaesésekkel tarkított, mégis egyre gyorsuló terjedése során a páholyok kezdetben magánlakásokban, bérelt szállodai szobákban jöttek össze. A külföldi példák és a hazai igények kapcsán egyre gyakrabban megfogalmazódott a saját székház, a speciálisan a páholymunkák számára kialakított épület szükségessége.




Kolozsvár, 1889., az Unio páholy páholyháza

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A_kolozsvári_Unio_szabadkőműves_páholy_székháza.jpg
Unio páholy páholyháza, Kolozsvár, egykor

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A páholy neve Unio páholy
Helység Kolozsvár
Tervező Maetz C. Frigyes
Az építés ideje 1889
A felszentelés ideje 1889. december 21.
Egykori címe Trencsén park tér 8.
Mai címe Avram Iancu tér 7.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A kolozsvári Unio szabadkőműves páholy székháza ma.jpg
Unio páholy, Kolozsvár páholyháza, napjainkban

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _




A páholyház története


Az első saját páholyházat a kolozsvári Unio páholy építette fel. A páholyt 1886. november 14-én alapította Deáky Albert ügyvéd és hat mestertársa (Haller Károly jogászprofesszor, Herzog Ödön vasúti felügyelő, Incze József ügyvéd, Kacsóh Lajos vasútigazgatósági titkár, Kovács János unitárius tanár, Szepessy Lajos biztosítóintézeti igazgató), már a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy keretei között (1886. március 21-én egyesült a Magyarországi Jánosrendi Nagypáholy és a Magyarországi Nagy-Oriens). Az alapítókat október 24-én vette fel a szabadkőművességbe a nagyváradi László király páholy, s még aznap segéddé és mesterré avatták őket a Nagypáholy külön engedélyével. Kezdetben Deáky főmester lakásán találkoztak a páholy tagjai, majd nagy anyagi terheket vállalva felépítették páholyházukat a Trencsén park tér 8. alatt. (Később Bocskai, ma Avram Iancu tér 7.) A páholyházat 1889. szeptember 30-án vehette birtokába a páholy, de hivatalosan december 21-én, a téli napforduló napján avatták fel. Az épület tervezője Maetz C. Frigyes volt, értéke 23 316 Ft, a telek 4 000 Ft-ot ért, az építkezés 18 198 Ft, a felszerelés 1 114 Ft-ba került.

Az építkezés anyagi terhei szükségessé tették, hogy a páholyház egyes helyiségeit kiadják. A későbbi főmester, Teleki László egy levelében örömét fejezte ki, hogy a posta számára tudták átadni a földszinti helyiséget, mert ez „"inkább megfelel" a páholy magasztos céljainak, ideális elveinek, mint az addig ott működő kocsma".

Az Unio páholy a forradalmak viharai és az impériumváltás miatti szünetek után egészen 1926-ig működött, a páholyház külső homlokzata eredeti állapotában maradt meg. Ma irodák és egy oktatási intézmény van benne, bejárata egy bankfiókba vezet.

A volt kolozsvári Unio páholy bejárata - bankfiók.jpg
A páholyház - bankfiók - bejárata napjainkban

A páholy negyven éves működéséről és a társadalomban betöltött szerepéről éppen mostanában jelent meg egy könyv Varga Attila, romániai történész tollából.


Források és szakirodalom




Budapest, 1896., a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy páholyháza

A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy páholyháza
Időrendben következőként a budapesti nagypáholyház épült fel 1896-ban az egész magyar szabadkőművesség összefogásával és anyagi támogatásával. A nagypáholyház létrejöttének részleteivel most nem foglalkozom, annak építéstörténete Keresztessy Csaba tanulmánya nyomán jól ismert. (Keresztessy Csaba: A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy páholyháza) Azt viszont feltétlenül meg kell említeni, hogy az épület elkészítéséhez és berendezéséhez a  páholyok országszerte pénzbeli hozzájárulással és berendezési tárgyak adományozásával járultak hozzá. A mai szóval "projekt"-nek nevezhető tevékenység levezénylését egy Páholyházépítő Bizottság koordinálta, amely még a hivatalos átadás, a "nagyszentély" ünnepélyes külsőségek közötti, külföldi páholyok küldöttségeinek jelenlétében 1896. június 21-én történő  felavatása után is évekig dolgozott az épület díszítésén, kisebb átalakításokon. Ennek a munkának a tapasztalatai alapján jött létre a Vidéki Páholyházépítő Bizottság, amely támogatta azokat a páholyokat, amelyek saját páholyházat kívántak építeni.





Szeged, 1898., az Árpád, a Testvériséghez páholy páholyháza


_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Páholyház.jpg
Árpád, a Testvériséghez páholy páholyháza, Szeged, egykor

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A páholy neve Árpád, a Testvériséghez páholy
Helység Szeged
Tervező
Az építés ideje 1898.
A felszentelés ideje 1898.
Egykori címe Völgy utca 3.
Mai címe Kálvin tér 6.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A szegedi Árpád páholy páholyháza ma.jpg
Árpád, a Testvériséghez páholy, Szeged páholyháza, napjainkban

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _




A páholyház története


A második vidéki páholyházat Szegeden, az Árpád a Testvériséghez páholy építette fel 1898-ban. A páholyt Reimann Ede, würzburgi színigazgató alapította 1870. május 29-én tizennegyedmagával. Az első főmester Csermelényi Iván, Szeged városi tiszti ügyész, később tanácsnok, a Szegedi Kézműves Bank elnöke volt.

A páholyélet kezdetben különböző bérelt helyiségekben zajlott, a Fölsővárosról a Kálvária utcai Felmayer-házba, majd 1871-ben onnan a Búza (ma Dugonics) téren levő Pacher-házba költözött a páholy, de ez utóbbinak bérletét a tulajdonos 1888-ban fölmondta. Egy ideig ekkor a Tisza-szállóban is működtek, majd átmenetileg ismét magánházban béreltek lakást a Tisza Lajos körúton, de hozzáláttak saját székház építésére pénz gyűjtéséhez. A Szegedi Általános Takarékpénztár azonban, amelyben a házépítési alapot elhelyezték, megbukott, és pénzük egy része elveszett. Ezért csak 1898-ban épülhetett föl — az osztrák Thielen Mária kölcsöne és hozzájárulása segélyével — a páholy székháza a Völgy u. 3. szám (ma Kálvin tér 6.) alatt.

A szegedi Árpád páholy páholyház üvegablaka.jpg
A szegedi Árpád páholy páholyházának üvegablaka

1910 március 12-én a meglevő páholyból kivált szabadkőművesek új páholyt alakítottak ,,Szeged" néven. A tisztikar eleinte a tagok lakásán tartotta üléseit. 1912-ben a Vár u. 7. alatt béreltek helyiséget, végül hosszas alkudozások után szerződés jött létre az „Árpád" és a „Szeged" között, amelynek értelmében az utóbbi évi 800 K bérért használhatta a hét meghatározott két napján „munkára" illetve tisztikari ülésekre az „Árpád" székházának emeleti helyiségeit.

A szegedi Árpád páholy páholyház faldísze.jpg
A szegedi Árpád páholy páholyházának faldísze

Az I. világháború alatt a páholyház hadikórházként működött, az 1920-as betiltás után a vitézi rend székháza volt. 1946-ban ismét megindult a munka, az újjáalakulás során az „Árpád" és a „Szeged" páholy egyesült, a páholyházat visszakapták. Az 1950-es újabb betiltás után a páholyházat ismét elvették, a Magyar Kommunista Párt városi bizottságának székháza lett, majd 1983 óta úttörőház, ma a Százszorszép Gyermekház működik benne.

A páholy újjáalakítása 1989. augusztus 29-én történt. Ettől az időponttól 1994-ig a munkákat Budapesten tartották. 1994-tól az „Árpád a Testvériséghez" páholy ismét Szegeden működik. 1995-ben, az alapítás 125. évfordulóján az erre az alkalomra kölcsönkapott ősi páholyházban volt az ünnepi rituális munka.

Források és szakirodalom





Nagyvárad, 1901., a László király páholy páholyháza

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A_nagyváradi_László_király_páholy_székháza-eredeti.jpg
László király páholy páholyháza, Nagyvárad, egykor

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A páholy neve László király páholy
Helység Nagyvárad
Tervező Jámbor és Bálint
Az építés ideje 1901.
A felszentelés ideje 1902. február 1.
Egykori címe
Mai címe Rulikowsky utca
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A_nagyváradi_László_király_páholy_székháza-mai.jpg
László király páholy, Nagyvárad páholyháza, napjainkban

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _




A páholyház története


A nagyváradi „László király” páholyt 1876-ban dr. Berkovits Zsigmond orvos alapította, s fivére, dr. Berkovits Ferenc ügyvéd főmesteri vezetése alatt indult virágzásnak. Hogy a megalakulásakor kellő számú mester tagja lehessen a páholynak, 1876. október 29-én a Jánosrendi Nagypáholy és több vidéki páholy küldötteinek közreműködésével 15 keresőt inassá, majd legénnyé és végül mesterré avattak a Nagypáholy külön engedélyével.

A gyorsan növekvő páholy először bérelt és megfelelően berendezett házban végezte munkáit, s csak a megalakulás utáni tizedik évben merült fel az állandó templom, saját páholyház építésének igénye. A későbbiekben a belső közöny és a külső támadások miatt válságba került páholyt 1891. május 24-én elaltatják. A Nagypáholy segítségével 1892. májusában felélesztették a páholyt, de a felívelő periódusban 80 fős tagság 18 főre olvadt. A bérelt páholyház bérleti díját sem tudják fizetni, egy időre a helyettes főmester házában jönnek össze. 1895-ben egy szerény lakóházból átalakított páholyházban kezdtek el dolgozni. A páholy életében újabb fellendülés kezdődik, 1897-ben újra saját páholyház építését kezdik tervezgetni. A radikálissá váló páholy számos modernizációs javaslatot terjeszt fel a Nagypáholynak, amely azokat rendre elutasítja.

Viszont a Nagypáholy segítsége folytán 1901-ben két szabadkőműves építész, Jámbor és Bálint testvérek ingyen megtervezik az új páholyházat, amelyet néhány hónap alatt fel is építenek a Rulikowsky utca elején . A páholyház kifestését a helyi Wéber József végzi el a budapesti nagypáholyház mintájára. Az új páholyházba 1901. december 6-án költöztek be, s rögtön négy kereső felvételével gyarapították létszámukat. A páholyház felavatása 1902. február 1-én, szombaton volt. Ady így írt az eseményről:

"A nagyváradi László király-páholy hajlékverő, szép nagy ünnepet ült. Ez a kivételes szép ünnep magyarázza meg, hogy nyilvánosság előtt szólunk ezúttal a szabadkőművesek páholyáról, mely szent, nagy hivatását zajtalanul, csöndben végzi máskülönben. Mikor csupa vigasztalan sötétség körülöttünk a világ, már csak a vigasztalás kötelessége is megkívánja rámutatni egy olyan fölemelő, hitet adó jelenségre, hogy Nagyváradon, ahol semmivel sem kisebb a sötétség veszedelme, mint bárhol a hazában, pompás, új, templom-szerű csarnok áll, mely hajléka a humanizmusnak, irgalmasságnak és világossághintésnek... "

Péter I. Zoltán város- és építésztörténész a következőképpen írja le az épületet:

"Az ablaktalan homlokzat feloldására, egyben a főtengely kiemelésére a középrész elé enyhén kiugró portikuszt emeltek. Két szélén egy-egy görög pillér, míg középen két dór fejezetű kannelúrázott (vájatokkal ellátott) oszlop támasztja alá az antik háromrészes párkányt. A fríz (képszék) eredetileg függőleges sávozással volt díszítve. Felette háromszögű oromzat (timpanon) zárja le a portikuszt. Az orommező ma már simára vakolt, de egykoron itt egy sugarakkal övezett egyenlőszárú háromszög - benne az Isten-szem - volt. Idővel eltűnt, az épület sarkait díszítő szfinxekkel együtt. Az épület oldalhomlokzatai egyszerűek. Egyenes lezárású, hosszú, keret nélküli ablakok törik át a falfelületeket. A századforduló táján épített egykori László király páholy[ház] homlokzati megformálása nyomán a neoklasszicista stílusba sorolható. Kovácsoltvas kerítése ellenben már a szecesszióból ihletődött."

A László király páholy radikalizmusa a mérsékelt Joannovics György nagymestersége alatt sem változott, utóda, a nyitottabb Bókay Árpád támogatásával pedig megerősödött és számos más páholyra is hatást gyakorolt. 1912-ben a páholy legbaloldalibb tagjai kiváltak és Bihar néven új páholyt alapítottak. A két páholy között jó viszony uralkodott, közösen használták László király páholy páholyházát.

Az I. világháború alatt a páholyház éttermét kórházzá alakították át és a két páholy együttesen finanszírozta a kórházi munkát egészen 1916. novemberéig, amikor is a kórház "felsőbb intézkedésre" beszüntette tevékenységét.

A két páholy működését 1919-ben a direktórium rendelete alapján ugyanúgy felfüggesztették, mint a többi egyesületét. A román csapatok 1919. április 21-én bevonultak Nagyváradra és szintén betiltottak minden gyülekezést. A páholyházat elrekvirálták, előbb a katonaság, később a csendőrség számára. Utóbb a Principele Mircea alapítvány óvodát működtetett benne árva gyerekeknek, majd 1940. szeptemberétől a II. világháború végéig a Zöld Kereszt használta az épületet.

Romániában nem volt betiltva a szabadkőművesség, így először a Bihar páholy, majd 1929-ben a László király páholy is újra kezdte működését, viszont ez utóbbi hamarosan beolvadt a Bihar páholyba. Összejöveteleiket az Aleea Romei 2. számú ház egyik második emeleti helyiségében tartották. 1937-ben az ország fasizálódásának hatására a román nagypáholy "önként" feloszlatta magát, s ennek folyamányaként a Bihar páholy is feloszlott.

A a II. világháború vége után Nagyváradon nem kezdett el működni szabadkőműves páholy, annak ellenére, hogy a romániai szabadkőművesség újraéledt. Így az 1948 júniusában hozott betiltó határozat már nem érinthette a nem létező nagyváradi páholyokat...

A páholyházat az idők folyamán számos szervezet használta, 2000-ben a Területi Vámigazgatóság Székházaként funkcionált.

A nagyváradi „László király” páholy páholyházának mintájára, annak tervei alapján épült meg Petrozsényben a „Zsilvölgy” páholy páholyháza, amelyet az 1916-ban betörő román csapatok leromboltak.

Források és szakirodalom

  • Kupán Árpád: Szabadkőművesek Nagyváradon
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: A szabadkőművesség kézikönyve



Arad, 1905., az Összetartás (Concordia) páholy páholyháza

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Az_aradi_Összetartás_szabadkőműves_páholy_páholyháza.jpg
Összetartás (Concordia) páholyháza, Arad, egykor

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A páholy neve Összetartás (Concordia)
Helység Arad
Tervező Tabakovics Emil
Az építés ideje 1905
A felszentelés ideje 1905. október 21.
Egykori címe
Mai címe Dragalina körút
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Az_aradi_Összetartás_szabadkőműves_páholy_székháza_-_ma_2.jpg
Összetartás (Concordia), Arad páholyháza, napjainkban

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _




A páholyház története


1870-ben alakult meg a Aradon a Széchenyiről elnevezett skót rítusú, 1871-ben pedig Újaradon a Petőfi nevű jánosrendi páholy. A két páholy mellett 1870-ben kezdte el működését egy másik skót rítusú páholy, Fraternitas néven. Nyolc-tíz évi aktivitás után a bérelt helyiségekben működő mindhárom aradi páholy kifulladt, és az ideiglenes beszüntetés, azaz a szabadkőműves zsargon szerint “elaltatás” mellett döntött. 1888-ban az egykori tagok közül többen Összetartás (Concordia) néven egy új páholy létrehozása és felépítése mellett döntöttek. Ezek Institoris Kálmán, Bing Ede, Kristyóry János, Máday Mátyás, egykori "Széchenyi" páholy tagok , Rozsnyay Mátyás, Lukácsy Miklós, Krispin József, Millig József, az egykori "Fraternitas" páholy tagjai, és Bokm Lajos a " Felvidék" páholyból.

Az új páholy johannita rítusban, három alapvető szabadkőműves-fokozatban tevékenykedett. 1888 október 6-án megkapta a Symbolikus Nagypáholy hozzájárulását az ideiglenes működéshez, majd november 23-ától már hivatalosan is megalakult. Első főmesterének Rozsnyai (később Rozsnyay) Mátyást választották meg.

A páholy alaptőkéjére a tagok személyenként 10 forintot fizettek be a megalakuláskor, és a volt páholyok bútorai, eszközei is az Összetartás tulajdonába kerültek. A további anyagi forrást a havi 1 forint tagdíj volt hivatva fedezni. Nem törekedtek gyors növekedésre, eléggé nehezen nyitották meg kapuikat meg az újonnan belépni szándékozók előtt. Kezdetben összejöveteleiket Krispin József házában, a zeneteremben tartották. Amikor elhatározták önálló páholyházuk felépítését, akkor a Corso cukrászdában pénz gyűjtő urnát állítottak fel és az adakozásból összegyűlt 4000 koronával egészítették ki a páholyház felépítéséhez félretett összeget.

A Tanítóképzővel szembeni telken épült, magas templomra emlékeztető díszes épületet Tabakovics Emil tervezte. A neoklasszikus épületen az 1900-as évek stílusának elemei fedezhetők fel. A főbejárat két szárnyán és a tornyon növénydíszek, a keleti és északi falon a szabadkőművesség jelképei találhatók. A kovácsolt vas díszítésű téglakerítést kör alakú nyílások oldják Az épületet 1905 október 21-én avatták fel páholyházzá.

A szabadkőművességet jelképező kalapács, körző és vakolókanál nemcsak ennek az épületnek a homlokzatára került fel, hanem több aradi házon is megtalálható, ami kétség kívül arra utal, hogy a tulajdonos tagja lehetett valamelyik páholynak.

A páholy számos karitatív intézményt hozott létre illetve támogatott; 1908-ra a taglétszám 126 főre nőtt.

A páholyház 1921 - 1931 között járóbeteg rendelőként (poliklinika), majd képzőművészeti iskolaként működött, ma az Aurel Vlaicu oktatási intézménycsoport egyik tagja a Dragalina körúton.

Források és szakirodalom



 Újpest, 1907, a Világosság páholy páholyháza

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Páholyház.jpg
Világosság páholy páholyháza, Újpest, egykor

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A páholy neve Világosság páholy
Helység Újpest
Tervező Földes Ármin
Az építés ideje 1907.
A felszentelés ideje 1908. január 8.
Egykori címe Lőrincz utca 6.
Mai címe Lőrinc utca 6.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Az_újpesti_Világosság_páholy_páholyháza_ma.JPG
Világosság páholy, Újpest páholyháza, napjainkban

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _




A páholyház története


Újpesten a Világosság páholy a Lőrinc utca 6-ban épített páholyházat.

1988. december 22-én, Csepcsányi Béla gyógyszerész házában "Lichtenstein F. Lajos, a Szt. István páholy helyettes főmestere, mint a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy meghatalmazottja, „a szabad ég alatt” a szövetség kebelébe felveszi, tanoncokká, legényekké és mesterekké avatja Csepcsányi Béla, Gerő Zsigmond, Gerő József, Dr. Klein (Kis) Sándor, Neményi Imre, Fischer Dezső, Teszarik András profán keresőket… Majd a páholy a kelló megvilágítása után a nevezett hét testvérnek nevében ünnepélyesen kinyilatkoztatja, az új, Magyarország Symbolikus Nagypáholyának védelme alatt, 3 fokban dolgozandó s a testvérek egyhangulag nyilvánított akarata szerint Világosság nevet viselendő törvényes és tökéletes páholy megalakulását."[1]

Első helyiségükül „a Károlyi u. 19. szám alatt első emeleten lévő, jelenleg 3 szoba 2 konyha helyiségből álló lakás 250 frt lakbérért” szolgált 1894-ig, de a helyiség felemelt bére oly magas, hogy azt a páholy egymaga fizetni nem tudja, tehát olcsóbb szállást bérelnek az Attila és a Toldy utcák sarkán levő Waldapfel-házban. Saját páholyház építését határozzák el, s e célra megszerzik Lányi Ernő testvér közreműködésével a Lőrincz utca 6. sz. alatti telket 3400 frt-ért. Lankadatlan buzgalommal folyik a
munka a páholy saját házának felépíthetésére, melynek eredménye, hogy 1899. február 9-én örömmel jelentheti a páholyház-építő bizottság előadója, hogy 1600 frt e szép célra már együtt van.[2] 1904-ben, a páholynak már minden tartozása törlesztve van, a megvett ingatlan teljesen tehermentes, páholyház-alap közel 5000 koronára, a felszerelési 600 koronára rúg: a testvérek elkészíttetik a páholyépület terveit is, azonban egyelőre még sem mernek az építkezéshez hozzálátni. Egyetlen nagy munka foglalkoztatja az ..., 1907. évben a Világosság páholyt. Ez: a saját hajlék megteremtése. ... özv. Waldafel Fülöpné ... a páholy eddigi 700 korona bérét 800 koronára kívánja felemelni.

Április 10-én már kész építési tervvel, melyet Földes Ármin testvér készített, lepte meg a páholyt ... a 26 500 koronára előirányzott építkezési költséggel szemben a páholy rendelkezik a) a Pesti Magyar Kereskedelmi banktól megszavazott 16 000 korona törlesztés kölcsönnel, b) a páholykincstár 5000 korona pénzkészletével, c) a testvérek által kötelezőleg aláírt 4000 korona adománnyal. A mutatkozó, mintegy 2000 korona hiány nehézség nélkül beszerezhető függőkölcsönnel lesz fedezendő.

Az építkezés művezetésére a tervező Földes testvért, ellenőrzésére pedig Hoffer testvért szólítja fel, kik a megbízást készséggel vállalják. December 18-án gyűlnek össze újból a testvérek s örömmel szemlélték a megvalósult régi álmot, a betetőzött templomot, saját otthont ...

Hátra volt még a berendezés. Az épület szükségszerű megnagyobbítása és a pótépítkezések azonban az előirányzat teljes összegét felemésztették, s így kénytelen volt a páholy – amit eredetileg elkerülni óhajtott – segítségért a testvérpáholyokhoz fordulni. A Deák Fe renc, Könyves Kálmán 300, a Pátria 200, [a] bpesti Haladás 150, az Eötvös 120, a Humboldt 100, a Madách, Minerva, Galilei, Neuschloss, Petőfi, Reform 50, az Összetartás és Philanthropia pedig 25 koronával siettek támogatásunkra, később is egyre érkeztek a kisebb-nagyobb adományok. Ezen kívül kb. 2000 koronát adományoztak más páholyok tagjai, a többit mind a Világosság páholy tagjainak áldozatkészsége hozta össze. (Az 1908. nov. 4-én beterjesztett végjelentés szerint befolyt a páholy kincstárából és alapjaiból 6404,28 K, a páholy tagjainak adományából 4000 K, más testvérek adományából 2060 K, testvérpáholyok adományából 2070 K. A páholy építésének és felszerelésének összes költségei 30 920,16 K-ra rúgtak.)

"Az ujpesti Világosság páholy épülete teljesen elkészülve várja a felavatást. Az építkezés a nyár folyamán indult meg és Földes építésvzezetése mellett ugy belső berendezés, mint küső kiképzés dolgában, a legmagasabb igényeket kielégítve már teljesen készen áll. A szabadkőművesek Lőrinc-utcai szerény, de sikerült hajlékával egy szép középületet nyert Ujpest város." (Ujpest, november 17.)[3]

Hamarosan elkészül Resofszky Viktor testvérének, a Demokratia-páholy tagjának közreműködésével a belső berendezés is, s 1908. január 8-án kezdődik az új műhelyben az új munka.[4]

A páholyházat későbbiekben a kispesti “Türr István, csak Előre” páholy is használta, ill. amikor az I. világháború alatt a Nagypáholyházat a sebesült katonák részére kórháznak rendezték be, akkor több pesti páholy is itt tartotta munkáit.

A páholy működése az 1920-as belügyminiszteri rendelettel szűnt meg.

  1. ^ Kadlecovits GézaSzabadkőműves páholyok Újpesten, 1. rész
  2. ^ Kadlecovits Géza Szabadkőműves páholyok Újpesten, 2. rész
  3. ^ Száz éve történt...
  4. ^ Kadlecovits Géza Szabadkőműves páholyok Újpesten, 4. rész



Források és szakirodalom





  
Nyíregyháza, 1907, a Szabolcs páholy páholyháza


_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Páholyház.jpg
Szabolcs páholy páholyháza, Nyíregyháza, egykor

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A páholy neve Szabolcs páholy
Helység Nyíregyháza
Tervező Sarkadi Adolf más forrás: ifj. Szuchy József
Az építés ideje 1907-1908.
A felszentelés ideje 1908. VI. 12.
Egykori címe Károlyi tér
Mai címe Benczúr tér 18.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A_Szabolcs_páholy_páholyháza_Nyíregyházán.jpg
Szabolcs páholy, Nyíregyháza páholyháza, napjainkban

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _




A páholyház története


A Nyíregyházán 1907-ben 19 fővel alakult Szabolcs páholy már a megalakulása évében felépítette páholyházát az akkori Károlyi téren (ma Benczúr tér). A páholyház emléktáblája szerint az építkezés Dr. Popini Albert főmester vezetése alatt, Somogyi Gyula örökös tiszteletbeli főmester közreműködésével, Bárdos Géza útmutatásai és Sarkadi Adolf tervei szerint folyt. A felavatást 1908. VI. 12-én tartották dr. Bókay Árpád helyettes nagymester közreműködésével. A tagok száma gyorsan nőtt, és 1913-ban a Szabolcs páholynak már 132 tagja volt. Belső ellentétek miatt 1917-ben 43 tag kilépett és Béke néven új páholyt hozott létre.

A_Szabolcs_páholy_páholyháza_Nyíregyházán_3.jpg
A Nap-szimbólum a homlokzaton


Az ifj. Szuchy József által tervezett több mint száz éves egykori páholyházon ma is megtekinthető a szabadkőműves nap-szimbólum, és láthatók a szintén kedvelt szfinxek is. A homlokzat háromszögeit a többszöri tatarozás már eltüntette.

A_Szabolcs_páholy_páholyháza_Nyíregyházán_4.jpg
Szfinx a tetőn


1915-ben tiszti kórház működött a szabadkőművesek Szabolcs-páholyának Károlyi téri épületében dr. Vietórisz Józsefné, Szikszay Sándorné, Baruch Arturné főápolónők irányításával.

A szabadkőműves páholyokat 1920-ban feloszlatták, így a Szabolcs páholy is beszüntette működését. Az épületben később az anya- és csecsemővédelemmel foglalkozó Országos Stefánia Szövetség, majd a munkáját folytató Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat helyi fiókja működött.

A Szabolcs páholy újjáalakítására csak a második világháború után, 1946-ban kerülhetett sor, ám csak pár évig működhetett.

Jelenleg az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Nyíregyházi Kirendeltsége és Szolgáltató Központja található itt.

Források és szakirodalom




Nagykanizsa, 1912., a Munka páholy páholyháza

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A_nagykanizsai_Munka_szabadkőműves_páholy_székháza-eredeti.JPG
Munka páholy páholyháza, Nagykanizsa, egykor

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A páholy neve Munka páholy
Helység Nagykanizsa
Tervező Rauscher Miksa
Az építés ideje 1912.
A felszentelés ideje
Egykori címe Rozgonyi utca 7.
Mai címe Rozgonyi utca 7.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A_nagykanizsai_Munka_szabadkőműves_páholy_székháza-mai.JPG
Munka páholy, Nagykanizsa páholyháza, napjainkban

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _




A páholyház története


Nagykanizsán 1878-ban alakult meg a Kelle jótékonysági egyesület. Jelképük a vakolókanál volt, az egyesületből verbuválódott a későbbi szabadkőműves páholy tagsága.

1889. október 16-án tartott páholyalakítási munkát a Kelle jótékonysági egyesület tíz tagja. Az alapítók a Könyves Kálmán, a Galilei, a Testvérülés (Sopron) és a Nächstenliebe (Sziszek) páholy tagjai voltak. A Munka név felvételéről a még mindig ideiglenes engedéllyel működő páholy 1889. novemberi ülésén döntött. A Symbolikus Nagypáholytól kapott végeges működési engedély birtokában a páholy 1890. január 5-én hivatalosan is megalakult. Főmesternek Somogyi Henriket választották meg.

Sokáig a Zrínyi utca 36. szám alatt volt otthonuk. A nagykanizsai Munka páholy 1895 elején hozta létre páholyház-építő bizottságát, amelynek célja a páholyház építés alapjainak előteremtése volt. A szükséges összeg összegyűjtése lassan ment, így az építkezéshez szükséges területet csak 1910-ben vették meg. A páholy Stern Sándortól vásárolt egy 180 négyszögöles telket 7360 korona értékben a Rozgonyi utcában. A páholy terveit Rauscher Miksa szombathelyi műépítész készítette el 500 korona fejében. Maga az építkezés 1912 májusában kezdődött Bricht Jenő tapolcai építőmester vezetésével és már októberre el is készült az épület.

A Rozgonyi utca 7. alatti földszintes ház és a hozzá tartozó házmesteri lakás több mint 40 ezer koronába került. Ezt az összeget adakozásból, illetve kamatmentes vagy alacsony kamatozású hitelfelvételből fedezték. A páholytagok közül a legjelentősebb (10-10 ezer korona) kamatmentes kölcsönnel Rothschild Samu és Stern Sándor segítette az építkezést, valamint a Symbolikus Nagypáholy és az Általános Szabadkőműves Segélyalap is hozzájárult az páholyház költségeihez.Komoly összeget emésztett fel a ház szabadkőműves berendezése is.

1914-ben a Munka páholy a páholyházat saját erőből átalakította kórházzá, s a Vöröskereszt rendelkezésére bocsájtotta.

1920. május 18-án Dömötör Mihály belügyminiszter rendeletileg feloszlatott minden szabadkőműves egyesületet. A feloszlatást a megyék területén a kormánybiztosoknak végezték, miniszteri biztosi hatáskörben.

Zalában már a rendelet kiadása előtt is hoztak intézkedéseket a szabadkőművesek ellen. 1919 őszén a ferences rend P. Hédly Jeromos kezdeményezésére a kanizsai Munka páholy épületét „Keresztény Otthon” céljára elfoglalta, s ezt a megye hallgatólagosan tudomásul vette.

A páholyház elrekvirálásában P. Hédly Jeromos mellett a református egyház képviseletében Kádár lelkész, az evangélikus egyház képviseletében Hütter lelkész vett részt. A páholyházat ünnepélyesen felszentelték, és a későbbiekben a keresztény párt választási centruma lett. A nagykanizsai páholyház elvétele volt az első ilyen jellegű lépés Magyarországon.

Nagykanizsa lakáshivatala elfogadta a páholyház „Keresztény Otthon” részére való lefoglalását és hatósági zár alá vette, a zárgondnok dr. Tamás János nagykanizsai ügyvédet lett. A miniszteri biztos utasítást adott az épületen szereplő „Munka páholy” felirat, valamint a helyiségekben található szabadkőműves feliratok és jelvények eltüntetésére. Az első világháború után a ház a Szociális Missziótársulat székháza lett, akik ott egy kis kápolnát is kialakítottak. Mára eredeti alakjából felismerhetetlenül átalakítva óvodaként funkcionál.

Források és szakirodalom




Pozsony, 1912., a Zur Verschwiegenheit (A hallgatagsághoz) páholy páholyháza

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Pozsonyi_szabadkőműves_páholyház.jpg
Zur Verschwiegenheit (A Hallgatagsághoz) páholyháza, Pozsony, egykor

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A páholy neve Zur Verschwiegenheit (A Hallgatagsághoz)
Helység Pozsony
Tervező
Az építés ideje
A felszentelés ideje 1912.
Egykori címe Széna tér
Mai címe Május 1. tér 10-12.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Pozsonyi_volt_szabadkőműves_páholyház.jpg
Zur Verschwiegenheit (A Hallgatagsághoz), Pozsony páholyháza, napjainkban

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _




A páholyház története


A szabadkőművesek találkozóhelyei kezdetben főúri rezidenciák, polgári házak illetve bérelt lakások voltak.Így volt ez sokáig Pozsonyban is.

A pozsonyi Zur Verschwiegenheit (A hallgatagsághoz) páholy 1879-től egy Mostova utcai szállodában (ma a Carlton) bérelt tizenegy szobát a harmadik emeleten több mint harminc évig - minden megvolt, ami egy páholyhoz kell, szentély, az elveszett lépések csarnoka (előcsarnok), sötétkamra, öltöző, étkező, stb. A belső terek kialakítása pazar volt, egyiptomi stílusú díszek, pl. színes faragott szkarabeuszok. A főmesteri szék III. Ramszesz trónszékének pontos másolata volt.Jellemző, hogy a budapesti nagypáholyház részére két szfinxet adományoztak a berendezésükből.

A_pozsonyi_szabadkőműves_páholyház_Prométheusz_szobra.jpg
A pozsonyi szabadkőműves páholyház tetején levő Prométheusz szobor


Amikor a szálloda új tulajdonost kapott, a szabadkőművesek felhagytak a bérléssel és egy Széna téren (a későbbi Május 1. tér) vásárolt házat építettek át saját páholyházukká, s ide költöztek 1912-ben. A timpanonnal díszített klasszicizáló ház tetején egy Prométheusz szobor állt.

A Zur Verschwiegenheit és a Testvériség páholyon kívül még tizenegy bécsi és egy prágai páholy tartott itt munkákat. Mindazonáltal vendéglőkben is gyakran rendeztek összejöveteleket. A páholyházban az elkészülte után nem sokkal szabadkőműves múzeumot is berendeztek.

Pozsonyi_szabadkőműves_páholyház_belsők.gif
A pozsonyi páholy belső terei.


Az első Csehszlovák Köztársaságban tovább élt a szabadkőművesség, s Szlovákiában is virágzott.

Egészen 1938-ig, amikor a szlovák parlament feloszlatta a szabadkőműves szervezeteket és elkobozta vagyonukat. A háború után lassan újjáéledt a szabadkőművesség, de a kommunista hatalomátvétel után "önként" feloszlott.A páholyház különféle hivatalok céljaira szolgált, többek között a Csemadok (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete) pozsonyi székházaként is.

Források és szakirodalom




Szabadka, 1912., az Alkotás páholy páholyháza

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A_szabadkai_Alkotás_páholy_páholyháza.jpg
Alkotás páholy páholyháza, Szabadka, egykor

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A páholy neve Alkotás páholy
Helység Szabadka
Tervező Jakab Dezső
Az építés ideje 1912.
A felszentelés ideje 1912.
Egykori címe Bem utca 139.
Mai címe Šenoa utca 16. (1978-ban lebontották)
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Páholyház.jpg
Alkotás páholy, Szabadka páholyháza, napjainkban

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _




A páholyház története


"Néhány régi testvér összefogása és kezdeményezése eredményeképpen 1910 májusában megszületett az Alkotás páholy. Még az előkészületek folyamán felvetődött az állandó páholyház végleges helyének kérdése, hiszen a rohamosan emelkedő taglétszám teljesen magától értetődően sürgette e probléma megoldását. Így, már az alakulás havának 21-én, a telekvétellel megbízott Dr. Singer Simon testvér jelenti, hogy a páholyház telkét ...az alakítandó páholy céljaira és számlájára megvette

1911 elején már 30 tagja volt a páholynak ellenben az új páholyház építéséhez ezideig csak a telek és az építési szándék volt meg. ''Jakab Dezső testvér, budapesti építészmérnök, aki akkoriban fejezte be a szabadkai városháza építését, megígérte, hogy az építendő páholyházunk terveit megcsinálja.'' Ez el is készült és az 1912. január 4-diki munkán a testvéreknek bemutatták és amikor ennek alapján Vály Gyula tv. az 1912. március 7-diki munkán a költségvetést beterjesztette, azt a testvérek elfogadták.

A kérvényre először elutasító válasz jött a Városi Tanácstól, azzal a kifogással, hogy az új emeletes épület túl kicsiny, magasan fekvő ablakaival nem felel meg a város által támasztott szépészeti követelményeknek, és nem illik bele a szépen fejlődő utcaképbe (hivatkozva az építési szabályrendeletek 2 §-a).

A válaszlevélben, már 1912. július 9-én Lányi Mór bejelenti a döntés elleni fellebbezését a közigazgatási bizottsághoz.

A Városi Tanácsnak a következő napon (1912. július 10-én) beterjesztett levelében Lányi Mór hangvitele végül engedékenyebbé válik, az elnök ígéretet tesz arra, hogy – ha csak ez a kifogás – a folyamodó hajlandó korrigálni az ablakok méreteit. A levelezésből később kitűnik, hogy ez meg is történt, így az építési engedélyt is hamarosan kiadták.

Magáról, az építkezés folyamatáról, kivitelező mesterekről egyelőre nincs adatunk, csak annyi, hogy Vály Gyula építészt jelölték ki a munkálatok felelős építésvezetőjéül. Már folyó év novemberére elkészült a páholyház. Telke az egykori Bem utca és Árpád utca sarkán helyezkedett el Bem utca 139. szám alatt. Ez a mai Šenoa utca jobb oldalán a 16. szám alatt, az egykori Ruff cukorkagyár mögötti kis utca sarkán volt.

A páholyházat a testvérek saját bútorzattal, és rituális felszereléssel látták el, amely szerény volt ugyan, de teljes összhangot képezett, valamint teljesen megfelelt rendeltetésének.

Az épület egyemeletes sarokháznak készült. Alaprendeltetéséből eredően, és valószínűleg a szerény anyagi körülményekből kifolyóan, a kor ízléséhez viszonyítva, aránylag visszafogott, nem szembetűnő utcai megjelenéssel. Tömegében alapvetően két egységet képezett, mégis építészetileg három részre tagozódott. Az első, annex-szerű egységet rejtő, udvar felöli bejáratot tartalmazó épületrészt, amely valószínűleg a belépőt és öltözőhelységet tartalmazta, valamint a középső, a társalgót, azaz étkezőt magába foglaló épületrészt Jakab Dezső valamivel alacsonyabbra tervezte, mint a sarkit. A belépőt rejtő épületrész utcai homlokzatán csak két kicsiny, tető alatti ablak látszik, az egyetlen eddig ismert, az egész házat befogó korabeli fényképen. Az étkezőt magában foglaló épületrésznek az emeleten
és a földszinten is négyzet alakú ablakai voltak (a földszinten kettő szélesebb, az emeleten pedig három keskenyebb).

A fő épületrész az előző fölé emelkedett, sarka enyhén csapott, félkörös, a tető magasságában méhkaptár formájú díszítés hangsúlyozta, amely a szorgalmat, takarékosságot és gazdagságot szimbolizálta. Ilyen jelképet fellelhetünk szinte az összes korabeli banképületen. A Bem utcai homlokzat első emeletén félköríves, apszis jellegű kiugró volt félkupolás lemeztetővel, amelyet csak függőleges, magason álló szögletes ablakok sora díszített. Ez alatt, a földszinten is négyzet alakú ablakok sorakoztak, a bejárati kapuval a jobbszárnyon. A zárterkélytől jobbra és balra süllyesztett keretezés – vakablak volt. Az épület homlokzatainak legkülönösebb elemei a kicsiny, egészen magasan fekvő emeleti ablakok, amelyek a páholyterem szellőztetésére és minimálisan szükséges nappali megvilágítására szolgáltak, mégis, mint egy titkot rejtve, teljesen elzárták azt a külvilág, a profánok kíváncsi tekintetei elől. Az Árpád utcai homlokzaton is süllyesztett keretezés húzódott végig, mégpedig öt darab. Ezek közül két szélső ismét vakablakot keretezett, míg a két belső keret felső részében ismét kicsiny ablakok voltak. A középső keret sokkal szélesebb, és felső zónájában három kis ablakot nyitottak. A süllyesztett keretezésen kívül a páholyház homlokzatainak díszítése meglehetősen visszafogott volt. Alul folyamatos, egyszerű lábazat futott körbe, az eresz alatti falfelületet pedig fogazatot utánzó vakolatplasztika szegélyezte. A főpárkány is hangsúlytalan volt. A Bem utca felőli kapubejáratot két oldalt pilaszterek hangsúlyozták, háromszög alakú timpanonszerű  homlokzatelemet tartottak. A páholyház külalakja csak a bennfentesek részére tette olvashatóvá funkciójából eredő térelrendezését, de ezt teljesen újszerű, szinte modernista megfogalmazásban tette. Szerény, geometriai szecessziós (Lányi Mór szerint modernizált görög stílusú) hangvitelével be kívánt olvadni környezetébe, minden hivalkodást és feltűnést mellőzve meg kívánt felelni rendeltetésének, karitatív mivoltának.

Az Alkotás tagjai nem sokáig élvezhették a páholyházuk kínálta előnyöket, 1914-ben kitört a világháború, így a páholymunka is szünetelt 1916. június 14-ig, időközben az épületet a testvérek katonai üdülőkórházzá rendezték be, melynek működéséhez adakozással is hozzájárultak.

Sajnos a páholyház időközben igen rossz állapotba került és tatarozásra szorult. Munkát ismét csak 1916. június 16-án tartottak, erősen csökkent létszámmal. …''1918 októberében a visszavonuló osztrák-magyar katonai haderő egyik parancsnoksága foglalta el a páholy épületét, amelyből ismét el kellett szállítani felszereléseinket, majd november közepén a városunkba bevonult győzedelmes szerb hadsereg parancsnoksága vette igénybe az épületet, amelyet előbb egészségügyi, majd később adminisztrációs célokra használt fel…  Ebben az időszakban a testvérek kénytelenek voltak magánházaknál tartani összejöveteleiket, várva a pillanatot, amikor visszakaphatják a páholyházat''.''1924. december 13-dikán visszakaptuk épületünket a katonai parancsnokságtól. Azonban a ház és a berendezés nagyon leromlott állapotban került vissza a kezelésünkbe. Bútoraink, és felszereléseink egy része elveszett vagy használhatatlanná vált''…

A tanulmány forrásául szolgáló kiadvány páholyházról szóló része, amely az Alkotás páholy fennállásának 25 éves évfordulójára készült 1935-ben, ezzel befejeződik. Az épület további sorsáról keveset tudni. Ebben az épületben székelt a Szerbiai Orvostársasság szabadkai részlege, és ez az épület volt a Vöröskereszt szabadkai székháza 1940-től 1978-ig, miután lebontották."

Források és szakirodalom




Szombathely, 1912., az Ébredés páholy páholyháza


_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Páholyház.jpg
Ébredés páholy páholyháza, Szombathely , egykor

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A páholy neve Ébredés páholy
Helység Szombathely
Tervező Weis Oscar Jakab
Az építés ideje 1912.
A felszentelés ideje 1912. október 26.
Egykori címe Zrínyi Ilona utca 23.
Mai címe Zrínyi Ilona utca 21.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A_szombathelyi_„Ébredés”_Szabadkőműves_páholy_székháza.JPG
Ébredés páholy, Szombathely páholyháza, napjainkban

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _




A páholyház története


A szombathelyi „Ébredés” szabadkőműves páholy 1902-ben alakult. Első főmestere Bárdossy István volt, aki korábban szombathelyi főszolgabíróként (1867 – 1871), majd Szombathely polgármestereként (1872 – 1878) vett részt a közéletben. Az Ébredés páholy a nagyobb vidéki páholyok közé tartozott, 1917-ben 84 tagja volt. A szabadkőműves páholy gazdasági erejét jelzi, hogy 1912-ben önálló páholyházat építettek, amit Weis Oscar Jakab tervezett. 1912 október 26-án avatták fel a Zrínyi Ilona utca 23. szám alatti páholyházát, aminek ma 21. a házszáma. Szombathelyen a páholyház homlokzata egy görög templomra utal.

A_szombathelyi_„Ébredés”_Szabadkőműves_páholy_homlokzata-.jpg
A szombathelyi „Ébredés” Szabadkőműves páholy homlokzati terve


A tagság létszáma 1913 környékén megközelítette a százat. Néhány ismertebb név a szombathelyi szabadkőművesek közül: Kiskos István (1914 – 1930 között Szombathely polgármestere), Gerlits Sándor (az Erdei Iskola megszervezője), Andráskay Müller Ede (építési vállalkozó), Lékai Lingauer Albin (a Vasvármegye tulajdonos-főszerkesztője), Seemann Gábor (a Felsőkereskedelmi Iskola igazgatója).
Szociális tevékenységében a gyermekgondozás állt az előtérben, de foglalkozott a nők választójogával, a törvénytelen gyermekek jogviszonyával és az alkoholizmus elleni küzdelemmel is. Ifjúsági könyvtárat is létesített.

Szombathelyen az Ébredéssel egy időben működött még az "Igazsághoz" Szabadkőműves Páholy is.

A szabadkőműves páholyokat 1920-ban feloszlatták, így az Ébredés páholy is beszüntette működését. A páholyházat a következő években előbb katonai, majd iskolai célokra használták (1922-től 1930-ig a Felsőkereskedelmi Iskola három tanterme ill. tanári szoba volt itt), később lakásokat alakítottak ki benne. Belső tereit átépítették, de homlokzatán csak kisebb átalakításokat végeztek.

Források és szakirodalom




Budapest, 1913., a Galilei páholy páholyháza

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Páholyház.jpg
Galilei páholyháza, Budapest, egykor

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A páholy neve Galilei
Helység Budapest
Tervező Strauss Ödön
Az építés ideje 1912-1913.
A felszentelés ideje 1913. december 16.
Egykori címe II. Margit krt. 44.
Mai címe II. Margit krt. 44./Kapás utca 55.
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
margit_korut_02_006.jpg
Galilei, Budapest páholyháza, napjainkban

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _




A páholyház története


"Az 1911-es év jubiláris esztendeje a páholynak; fennállásának 40. évét tölti be.

A negyvenéves évfordulón a páholy a következő három indítványt fogadta el:
...
3/ Az új páholyházat a II. Margit körút és Kapás utcai telken felépítetteti.
...
1912. évben serényen láttak hozzá az új Galilei páholyház felépítéséhez.

A Margit-körút 44. számú telket a meglevő vagyonból vásárolták. Az építéshez szükséges tőke egy részét tehetős ttv. kölcsön formájában adták össze, melynek nagyrésze sohasem került visszafizetésre. Mindenki könyökig nyúlt a zsebébe, míg végre annyi pénz van már együtt, hogy az építkezés megkezdhető. De a kölcsön nagyobb részét bankkölcsön útján fedezték, amellyel azután felépítették a Margit körút és Kapás utca sarkán álló négy emeletes bérházat. Az építés körül Fleissig Sándor és Strauss Ödön ttv. különös ambícióval tevékenykedtek, a tervezést és építést Strauss Ödön építészmérnök tv.-re bízták.

1913. januári választás alapján Fleissig Sándor tv. marad a főmesteri székben ... bejelenti, hogy az új páholyház építése befejezéshez közeledik és ha a díszes hajlék a ttv. lelkesedése és áldozatkészsége folytán elkészül, az a kr. Művészet számára ne csak akkor vétessék igénybe, ha abban egy-két páholy hetenként néhány órán át munkáit fogja tartani, hanem váljék az a szabadkőműves gondolat állandó gócpontjává. Felveti egy szabadkőműves club létesítésének kérdését is, ahol felolvasásokat, ismeretterjesztő előadásokat, tanfolyamokat lehetne tartani és ez esetben az új páholyház a szabadkőművesi eszme szempontjából is nagy nyereséget jelentene.
...
1913. április 29-én felejthetetlen szép ünnepet ül a páholy. János-ünnep keretében 40 éves műhelyétől búcsúzik a páholy, hogy néhány hónapi kényszerszünetelés után beköltözzön a II. Margit krt. 44. szám alatt épített új hajlékába.
...
Az új páholyház felépítése és annak berendezése befejezés felé közeledik, azonban a régi berendezési tárgyak egy részét ott felhasználni már nem tudják. Azokat értékesítendő, felajánlják a Np.-nak, hogy azt egy vidéken megalakuló páholy részére 5.000,- kor-ért vásárolja meg. A Szövetségtanács méltányolva a páholy nagy áldozatkészségét, melyet új székházának építésével kapcsolatosan kimutatott, a felajánlott tárgyakat megvásárolta.

Hosszú, kitartó munka után végre 1913. december 16-án Bókay Árpád Nm. díszes ünnep keretében megvilágítja a műhelyt, amelyen a Np. fővilágosságai teljes számban, a Szövetségtanács, a pesti páholyok pedig kiküldötteikkel vettek részt.

Az ünnepi munkán sok üdvözlő beszéd hangzott el, művész tv.-eink zene és énekszámaikkal gyönyörködtették a jelenvoltakat. A díszvakoláson már növéreink is jelen voltak.
...
Az épület 4 emeletes bérháznak készült, melynek alagsorában a földszint és az emeletnek egy teljesen elkülönített részén voltak a páholy helyiségei.

Az alagsorban volt a szentély és a vesztett léptek csarnoka. A földszinten a díszterem, amelyet ebédlőnek is használtak, továbbá a társalgók egy része, játszótermek. Az emeleti részen ugyancsak társalgó, könyvtár, múzeum és az irodák.

A helyiségek berendezése egyszerű, ízléses, a társalgók otthonosak, csupán a szentély elhelyezése bizonyult a gyakorlatban szerencsétlennek. Nem volt szellőztethető és télen -a földszinti helyiségekkel együtt- nehezen volt fűthető.

A lépcsőfeljárók, termek falait szabadkőműves tárgyú metszetek, rajzok, festmények díszítették. A díszterem falán a Zahoray tv. által festett typtichon volt látható. Ugyanott voltak elhelyezve a páholy főmestereinek, tiszteleti tagjainak portréi, vagy mellszobrai.

Az épület Kapás utcai oldalán volt a páholy tulajdonképpeni bejárata, melyet egy Prometheus allegoria díszített. Ez Murányi Gyula művész tv.-ünk alkotása, melyet sajnos 1949-ben, mikor az épületet restaurálták, eltávolítottak, úgyhogy erről csak fényképfelvétel maradt birtokunkban.

A Fő utcai régi szentélyt már április hónapban el kellett hagyni, viszont az új műhelyben a munkát csak decemberben kezdhették meg, amely körülmény bénítólag hatott a páholy munkásságára, mert csaknem 7 hónapig szertartásos munkát nem tarthattak, hanem értekezleteken beszélték meg az eseményeket.

1914. év első felében zavartalanul folyt a páholy működése, amely főképp szociális kérdések megvitatása körül forgott, míg az év második felének munkáját az augusztusban kitört világháború alaposan megbolygatta és a ttv. belátták, hogy a megkezdett viták folytatását jobb időkre kell halasztani.

A Np. székházában berendezett katonai kórház támogatásában -anyagiak hiányában- nem túlságosan vehettünk részt, de felajánlottuk saját helyiségeinket is a Vörös Kereszt céljaira. Foglalkozik még a páholy a sebesültek ellátásával, azok elhelyezésével, ami azonban elsősorban az állam kötelessége és nem társadalmi feladat volt.

1919. március 21-én a tanácskormány intézkedése folytán a szabadkőműves páholyok beszűntették működésüket. A Galilei páholy helyiségeit a II. kerületi "vasasok" szakszervezete foglalta el. E Tanácsköztársaság idején rövid ideig Hollós Oszkár és Acél Antal engedéllyel bejárhattak a páholy helyiségeibe és így sikerült nekik könyvtárunk szabadkőműves vonatkozású műveit külön helyen megőrizni. A múzeumi tárgyakat Hollós Oszkár tv. helyezte el. A szentély le volt pecsételve, de a profán könyvtárt az ott elhelyezkedett szakszervezet használta.
...
Még egy ideig reménykedtünk, hogy szabadkőművesi munkánkat hamarosan megkezdhetjük, de elérkezett az a bizonyos 1920. május 20-a, amikor a Np. helyiségeit reggel 9 órakor, a Galilei páholyét ugyanaznap déltájban egy őrnagy vezetéséből álló kisebb tiszti különítmény lefoglalta. A belügyminiszter 1920. május 18-án kelt 1550/Res. számú rendelete alapján az ország területén létező összes szabadkőműves páholyt véglegesen feloszlatta és a páholyok helyiségeinek és vagyonának lefoglalásáról intézkedett.

A rendelet végrehajtását végző őrnagy dr. Krisshaber Adolf tv.-t a páholy helyiségébe hívatta, ahová Acél Antal tv.-t viszont ő kérette és előttük a zárlatot foganatosította, amikor is az aktust magát írásba foglalták. Ehhez még Vértes Béla kincstáros tv. jelenléte is szükséges lett, mert a pénzszekrény kulcsa nála volt. Azt felnyitották és a benne talált értékeket magukhoz vették.

A páholyhelyiségekben maradt, vagy el nem mozdítható értékeinket és berendezési tárgyainkat, bútorainkkal együtt széthordták. Az ott maradt szobrok, festmények, rajzok, ezüsttárgyak, szőnyegek és kegyszerek még évek múltán is a zsibvásáron, régiségkereskedők kirakataiban voltak láthatók. Az ottmaradt közel 4.000 kötetet számláló profán könyvtárunkat a Nemzeti Múzeum vette át megőrzés céljából, ezek tehát jó helyre kerültek.

A páholy helyiségeit azután profán célokra vették igénybe. Iroda és könyvtárhelyiségeinkből lakásokat építettek, a dísztermet, előcsarnokot tánciskola céljaira használták. Átalakítva még az 1945. évi felszabadulás után is megmaradt.

A szentélyből és a hozzátartozó más helyiségekből először a lakók számára pincéket létesítettek, később a háború miatt a pincéket óvóhelyekké változtatták.
...
A felszabadulás után kutató útra indultunk, hogy a páholy otthagyott értékei hová tűntek és azokból feltalálhatók-e a tárgyak, amelyeket a Podmaniczky-utcai renoválás után felhasználhatnánk. Néhány heti keresgélés után szomorúan kellett megállapítanunk, hogy mindenünk, ami ott maradt, el is veszett és csupán a ttv.-nél, hozzátartozóiknál őrzött tárgyak egy töredéke maradt meg."[1]

Az épület sorsa

"1924-25 ben Dienes Valéria, a bergsoni filozófia és Isadora Duncan táncművész tanítványa a volt páholyban kialakított Orkesztika Iskolában tanította saját táncmódszerét. Később, a II. vágháború előtt és után is itt működött Cseh György tánciskolája. Az 1950-es években a Ganz Vezérlőberendezések Gyárának vállalati kultúrterme volt, az alagsort dekorációs műhelynek használták. A későbbiekben  táncrendezvényeket tartottak a helyiségben, majd 1962-ben a kerületi tanács megalapította a Budai Táncklubot, amely mindmáig itt működik."[2]

  1. ^ A Galilei Páholy története
  2. ^ Cs. Szabó Mária: A Budai Táncklub történetéből (1962-2002)


Források és szakirodalom






Sopron, 1914., a Széchenyi páholy páholyháza


_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Sopron_páholyház.jpg
Széchenyi páholy páholyháza, Sopron, egykor

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A páholy neve Széchenyi páholy
Helység Sopron
Tervező Hajós Alfréd
Az építés ideje 1907-1914. (freskók festése: 1917-ig)
A felszentelés ideje 1914.
Egykori címe Csengery utca 13.
Mai címe (A II. világháborúban lebombázták)
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Páholyház.jpg
Széchenyi páholy, Sopron páholyháza, napjainkban

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _




A páholyház története


A soproni „Széchenyi”-páholy megalakulásakor, 1869-ben sok osztrák és német volt a tagok között. Így általában a német nyelvet használták. 1901-ben a vette fel a páholy a „Széchenyi” nevet az 1890 óta használt „Testvérülés”, s a még előbbi „Verbrüderung” helyett.

Bár már 1902-ben felvetődött egy új, saját páholyház építésének gondolata, mégis csak 1907-ben kezdték el a megvalósítását pénzgyűjtéssel. Mindazidáig egy páholytag otthonában jöttek össze. Végül 1913-ben kezdték el a projektet és 1914-re készült el az új páholyház.

Sopron_páholyépület_terve.jpg
A soproni páholyház homlokzata


A páholyház terveivel Hajós Alfréd 1914. március 10-re készült el, s egy Csengery utcai telket (13. szám) vásároltak meg hozzá. 1914. márc. 21-én a „Széchenyi” páholy főmestere, dr. Leszner Rudolf orvos levelében tájékoztatta a Nagypáholy illetékesét a páholyház építésének előrehaladásáról:

„Érd(emes) T(est)v(ér)!

Páholyház építésünk állását tudakoló becses leveledre következőkben van szerencsém válaszolni.

A háztelek ki van fizetve (6000 K) és a páholy nevére telekkönyvezve. A páholyház tervét Hajós Alfréd tv., budapesti műépítész készítette, a részletterveket e hétre ígérte, hogy személyesen meghozza s hogy egyszersmind az építő vállalkozóval kötendő szerződésnél segítségünkre legyen. Az építést, amint ez megvan, meg is kezdjük. A téglagyáros kedvezményes árakon ígérte a tégla szállítását. Az építővállalkozóban is, úgy látszik, megbízhatunk.

Sopron_páholybelső.jpg
Soproni páholybelső


Pénzalapunk e vállalkozásunkhoz van. Nagypáholytól várható 15 000 K-án kívül mintegy 25 000 K, nagyobbára értékpapírban, összesen elégséges, hogy páholyházunkat fölépítsük. Az építkezés költségei valamivel 40 000 K-án alul maradnak. A páholy berendezéséhez külön gyűjtünk magunk között. Meg lesz az is.

Hogy értékpapírjaink áremelkedését bevárhassuk, kérjük a Nagypáholy, vagyis a Hetes Bizottság jóakaratú hozzájárulását építkezésünkhöz minél előbb nekünk kiutaltatni. De kérjük azt is, hogy legalább tízezer koronával segítsetek bennünket vállalkozásunkban. A kiutalás legegyszerűbben történhetik a Pesti Kereskedelmi Bank útján, melynek soproni fiókjánál van is már egy kis pénzünk.

Biztosan hisszük, hogy folyó év október havában bevonulhatunk az új házba és fölavathatjuk szentélyünket.

Megjegyzem még, hogy egy festőművész tv.:ünk ígéretét bírjuk, hogy a szentély kifestését ő fogja végezni. Páholyunk erősbödését is bizton várhatjuk építkezésünktől.

Tavalyi 5 000 K segélyre vonatkozólag megjegyzem, hogy ezt a telek kifizetésére fordítottuk.

Én azt hiszem, biztosra vehetjük, hogy páholyházunk az őszre meglesz, miután mindnyájan lelkesedünk érte s miután a Nagypáholy és a Hetes Bizottság támogatására számíthatunk.

Magamat szíves jóindulatodba ajánlva, kegyes támogatásodat is kikérve, testvéri üdvözlettel tisztelő híved.

Dr. Leszner Rudolf”

Sopron_freskó.jpg
A soproni páholyház mennyezeti freskója


A páholyház átadására valamikor 1914 késõ õszén került sor, teljesen pontos dátummal nem rendelkezünk, de az 1914. november 23-i Soproni Napló már beszámolt az elkészültéről.

A "festőművész testvér" Storno Ferenc volt, ő készítette el ígéretének megfelelően ingyenesen a páholyház belső freskóit: 1915. februárjában kezdi a belső munkálatokat és az állványzatot 1915. augusztus 03-án bontják le.

1920-ban, ugyanúgy mint Budapesten, a Magyar Országos Véderő Egylet fasiszta szervezete elfoglalta a páholyházat, megkaparintotta a páholy névjegyzékét és hajtóvadászatot indított a szabadkőművesek ellen.

A szabadkőművességet 1920-ban miniszteri rendelettel az egész országban betiltották. Sopronban 1920 május 31-én a szabadkőműves páholyt Dr. Zsembery István kormánybiztos feloszlatta; a vagyont Dr. Meissner Ernő ügyvéd kezelésébe adták.

Később a Liszt Ferenc Zeneegyesület Zeneiskolája működött itt, 1944. október 30-án a Csengery utca 13-ba a „NSDAP Gauleitung Niederdonau Stellungsbau Abschnitt Sopron-Ödenburg” települ.

Az emlékezetes páholyházi freskó, Storno Ferenc alkotása a páholyházzal együtt eltűnt a föld színéről. Egy második világháborús bomba mindenestől megsemmisítette az egész épületet. Valószínűleg az 1945. március 04-i bombatámadás végzett vele, amikor is 12.11-tõl 15.12-ig a USAF 15. légihadseregének B-24 Liberatorai támadták Sopront. 35-40 bombázó három órán keresztül szinte akadálytalanul döntötte romba a várost. 372 db 500 és 1000 fontos bomba zuhant a városra, és a korabeli feljegyzések alapján:

“a Felsõbüki, a Zrínyi, és a Mátyás király utcákra nem lehetett ráismerni. A Deák tér tragikus látványt nyújtott...”

Nos, mivel a Csengery u. 13. hátával a Deák térre támaszkodott és szerencsétlenségére nagyon közel volt a vasúthoz, ezért valószínűleg egy bomba telibetalálta a székházat.

Források és szakirodalom




Máramarossziget, 1915., a Tisza páholy páholyháza



_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Páholyház.jpg
Tisza páholy páholyháza, Máramarossziget, egykor

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A páholy neve Tisza páholy
Helység Máramarossziget
Tervező
Az építés ideje 1914-15
A felszentelés ideje 1915
Egykori címe Lónyay-út
Mai címe Str. Maniu Iuliu 67
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
A_máramarosszigeti_Tisza_páholy_székháza_ma.jpg
Tisza páholy, Máramarossziget páholyháza, napjainkban

_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _




A páholyház története


"Máramarosszigeten a XX-ik század első évtizedében épült fel a szabadkőműves "Tisza" páholy temploma a Lónyay-úton."[1]

A Tisza páholy 1877-ben alakult a Jánosrendi Nagypáholy keretei között, de tíz év után kifulladt és abbahagyta működését. Második korszaka 1911-től 1919-ig tartott a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy "védelme alatt".

1911. február 2-án "szabad ég alatt" tartott alakuló munkájukon 19 szabadkőműves vett részt (a debreceni "Haladás" páholyból 15, a budapesti "Demokratia" és "Prometheus" páholyból 2-2 fő), amelyet 1911. március 18-án követett a végleges alakuló munka.

A megalakulás után hamarosan tervbe vették egy saját tulajdonú páholyház megépítését.

A páholyház építés anyagi alapjának megteremtésére a páholy tagjai mintegy 14000 koronát gyűjtöttek össze, ehhez a testvérpáholyok 2200 koronával járultak hozzá, s a Nagypáholy vidéki páholyházak építési alapjából 20000 koronás segélyt szavaztak meg számukra. (Az alapot kezelő, ún, "7-es bizottság" alelnöke Popini Albert volt, a nyíregyházi "Szabolcs" páholy főmestere, aki jól ismerte a "Tisza" páholyt és támogatásával a máramarosszigeti páholy kapta az alap első segélyét.)

A páholy ebből az összegből 1913. március 30-án kelt vételi szerződésben vásárolt meg 8300 koronáért egy telket a páholyház céljára, s további kölcsönök felvételével építettek fel székházukat. Az építkezés vezetője Terebesi Mihály volt, aki páholytagként a legnagyobb figyelemmel végezte munkáját.

A páholyházat 1915-ben felszentelték és használatba vették, bár még nem volt teljesen kész. 1918-ban erre (az emeletre vezető lépcső hiányára) hivatkoztak annak magyarázatául, hogy eltérően a többi páholytól, nem alakították át kórházzá a páholyházat.[2]

Ma műemléki védelem alatt áll, MM-II-m-B-04734 kóddal jelölve.

Korábban általános iskola volt, ma a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem máramarosszigeti kihelyezett tagozatának kollégiumi épületeként hasznosítják.[3]



  1. ^ Zolopcsuk Pál Róbert: Máramarossziget építészeti fejlődése 1887 -1914 között
  2. ^ Istoria lojei "Tisa" or.: Sighetu Marmatiei (partea 1)
  3. ^ Sediul Lojei francmasonice, azi şcoală generală


Források és szakirodalom

  • Istoria lojei "Tisa" or.: Sighetu Marmatiei (partea 1), Sighetul Marmatiei 2012.



A fentieken kívül még több szabadkőműves páholy is rendelkezett páholyházzal, de ezek többsége csak a belső berendezést alakította a rituális munka igényeihez, kívülről nem volt felismerhető az épület célja. A kaposvári "Berzsenyi Dániel" páholy is egy átalakított házban működött a Zárda utcában. Beregszászon a "Pro Libertate páholy" is a Damjanich és Kisfaludy utca sarkán levő saját páholyházát használta. A mezőtúri „Kossuth Lajos” páholy a páholy céljaira megvásárolt Báthory-féle házban (Búza utca) tartotta összejöveteleit. A nagyváradi „László király” páholy páholyházának mintájára, annak tervei alapján épült meg Petrozsényben a „Zsilvölgy” páholy páholyháza.

Valószínűleg a fentieken kívül is voltak még páholyok, amelyek rendelkeztek saját épülettel, amelyet a páholy működéséhez többé-kevésbé átalakítottak. Sajnos az előzőekben bemutatott ismertebb páholyok páholyházain kívül nem nagyon akadnak ezekről leírások, illetve fényképek. Ha mégis lenne valakinek ilyen természetű anyaga, annak bemutatását, ismertetését nagyon szívesen elvállalom.


A legolvasottabb bejegyzések

Hiba történt a modul működésében

Blogarchívum