A bejegyzések listája

2005. július 29., péntek

Beszámló az Aligvár Irodalmi estekről

Aligvár Irodalmi Estek
2005 július 28-29-30.

A három napos rendezvényt a hagyományteremtés szándékaival rendezte meg a Magyarországi Nagyoriens Szabadkőműves Nagypáholy Salföldön, a mára főként budapesti értelmiségiek lakta kicsi, de szép fekvésű, bukolikus falucskában. Én a második napot, a két irodalmi előadást szemeltem ki magamnak mint a legérdekesebbnek tűnőt az első és harmadik napi versműsorok helyett.

Aligvár Major Salföld határában, a Természetvédelmi Majortól néhány kilométerre található, de ez a csekély távolság a hepe-hupás, ugyan murvával felszórt úton elég soknak tűnt. A rendezvény a faluban is több helyen ki volt plakátolva - a kocsmában is, ahol érdeklődtem az odavezető útról - s néhány földbe leszúrt fatábla is mutatta az irányt. A programban szereplő kezdési időhöz képest jócskán elkésve értünk a helyszínre, mégse maradtunk le semmiről, mert mint később kiderült, a Majorban szobát kivett vagy sátorozó törzsközönség kívánságára jócskán  elcsúsztatták a kezdést, s (Márton László lemondott az előadásáról) a betervezett kettő helyett végül csak egy előadásra került sor. 

A műsor tényleges helyszínéhez, a romkerthez könnyen odataláltunk, mert már a parkolóban is jól érthetően hallatszott egy sztentori hang, amint verset mond. Mint hamarosan kiderült, Balázs László Gábor gyakorolt és lőtte be egyúttal a technikát. A vakító napsütés ellenére többen, köztük Báti Márk nagymester is fáklyák és gyertyák elhelyezésével foglalatoskodtak, amelyek hasznáról az előadás folyamán szép lassan beálló sötétségben győződhettünk meg. A hezitálásnak, hogy most, vagy később, kezdjünk-e már vagy még ne a társaság összetrombitálása, pardon, összekolompolása vetett végett és Villányi G. András bevezetésével elkezdődött az este programja. (Villányi G. András már Suhajda előadása alatt kissé elkésve még visszaragadta egyszer a szót, hogy bejelenthesse Huzella Péter vendégszereplését is.)

Suhajda Péter (a Károli egyetem diákja, Kassákról írott elemzésével az idei országos irodalmi TDK verseny győztese és nagydíjasa) előadását a magyar szabadkőműves irodalomról szabadkozással kezdte; mint mondta, őt azért kérték fel erre az előadásra, mert Szigeti Lajos Sándor tanítványaként elkezdett foglalkozni a témával. Bár sokan óvták ettől, mondván nem létezik magyar szabadkőműves irodalom, ő vállalva a kockázatot mégis belevágott a munkába, s az anyaggyűjtés közben újabb és újabb műveket fedezett fel.

A remélhetőleg valahol majd nyomtatásban is megjelenő tanulmány felolvasása közben a hivatkozott verseket, szövegrészleteket Balázs László Gábor mondta el, aki expresszív előadásmódjával jelentosen hozzájárult mindhárom nap sikeréhez. (Számunkra dinamizmusa egyes verseknél túlzásnak tűnt, pl. Kazinczy "A nagy titok"-jánál a csendesebb, elemzőbb stílus jobban illett volna az epigrammához.)
Az előadás a szabadkőműves szimbólumok és szertartások irodalmi tükrözését Zalán Tibor A szabadkőműves páholyban (Pierre Bezuhov versének fordítása) versével kezdte. A beavatás mai élményének leírását Pierre Bezuhovnak, Tolsztoj hősének bőrébe bújva adja elő a szerző, némi Oroszország feelinggel megbolondítva. Kassáknak még beavatása elott, "keresőként" 1945-ben írott verse az építés, és az építő kőműves szimbolikus felmagasztalása volt. Nem maradhatott el Kazinczy híres és közismert hitvallása (Aranka Györgyhöz írott leveléből) sem a szabadkőművességről. Pálóczy Horváth Ádám Felfedezett titok című románjából azt a részletet adták elő, amelyben a főhős visszaretten a felavatástól. Pálóczytól még elhangzott Orfeusz és Ariel című verse is, amelyben Kazinczy (Orfeusz) és saját (Ariel) szabadkőműves nevein lefolytatott szimbolikus párbeszédüket "örökítette" meg. Kosztolányitól a Láncvers ("Alkalmi vers - a szabadkőműveseknek fölolvastam F.I. halálakor") mellett a Hajnali részegséget is beillesztette az előadó a szabadkőműves szimbolikájú versek közé, amely utóbbinak az indoklása számomra kissé kérdéses. (Suhajda érvelését rövidre zárva az hangzott el, hogy a hajnal a napfelkelte, a Nap keleten kel fel, tehát a versben megjelenik a szabadkőművesség Szent Kelet szimbóluma. Ezt az indoklást én elég erőltetettnek érzem, arról nem is szólva, hogy a szabadkőművességben nem Szent, hanem Örök Keletről van szó. Ilyen alapon minden keletet említő, vagy arra utaló vers szabadkőműves?) A Szent Kelet még egy Ady versben is felbukkant, amelynek szabadkőművessé nyilvánítását szintén túlzásnak  éreztem. Szintén a Kelet szimbolikájához sorolta az előadó a Napraforgó női páholy névválasztását is - amely logikája megint csak erőltetettnek tűnik számomra. Az egyébként nagyon érdekes és gondolatébreszto előadásról itt mondom el további kifogásaimat is, pl. hogy Leopold Blum alakját Joyce Ulysseséből egyértelműen szabadkőművesnek tételezi - erről valójában viták folynak; többször is Kiszelyre, egy kompilátorra hivatkozott az eredeti források helyett; irodalmár szájából különösen disszonáns volt hallanom a "legoptimálisabb" kifejezést; a Jákin és Boáz oszlopokat boltívvel összekötöttnek tételezte.

Az előadás során Huzella Péter nagy sikerrel adta elő saját gitárkíséretével a Hajnali részegséget és az est végén egy Márai, Ady és még egy Kosztolányi verset. (Márai szabadkőművességére nincs biztos adat, de általában elfogadott ez a nézet.)
A műsor előre haladtával a közönséget gyarapító kutyák türelme kezdett elfogyni, s rövid vágtákkal, egymással való ingerkedéssel, sőt egyszer-egyszer ugatással is "beleszóltak" az előadók szövegébe. Még Kuka is, na persze, hiszen nem hallgatagságáról, hanem arról kapta nevét, hogy egy kuka mellett találták kölyökkorában.

Az elég hosszúra nyúlt est végén már nem volt lehetőség hozzászólni és kérdezni, de feltételezem, hogy ezt az ott lakók egymás között azért kötetlen formában megtették. Mi viszont elindultunk Kapolcsra - néhány korábban mellettünk parkoló autóval a falu közepén még találkoztunk.



Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=46434965&t=9027376

2005. március 5., szombat

A Napraforgó páholy


Napraforgó Páholy
A Magyarországi Női Páholy
Napraforgó Páholy
(A Magyar Nagyoriens címén)
1132 Budapest
Visegrádi u. 60.
noipaholy@freemail.hu

A Napraforgó Páholy a magyarországi női páholy, a rendszerváltozást követő években, 1992-ben jött létre.

Páholyunk szimbóluma a napraforgó, mely szoláris karakterű virág, megtestesítője a női termékenységnek és életerőnek, ugyanakkor magába foglalja a világosság utáni vágyódást és a szeretetet is.

A szabadkőműves hagyományokhoz híven törekszünk a közerkölcsiség, a művelődés, a felebaráti szeretet terjesztésére, célul tűzzük ki a jótékonyság gyakorlását. Mindezek érdekében az önművelést, a személyiségünk fejlesztését. önmagunk tökéletesítését tartjuk legfőbb a feladatunknak.


Nyitottak vagyunk a szociális, társadalmi kérdések iránt, de kizárjuk körünkből a politikai és vallási kérdéseket, tiszteletben tartjuk a hazai törvényeket.

Munkáink kívülállók számára zártkörűek. de több alkalommal (férfi vagy vegyes páholyokkal együtt) ismeretterjesztő előadásokat, fórumokat, egyéb programokat is szervezünk.


Aki tagja szeretne lenni a Napraforgó Páholynak, az küldjön egy kézzel írott bemutatkozó levelet, megadva az elérhetőségét.


Ha kérdése van nyugodtan írjon címünkre, amiben tudunk. szívesen segítünk: noipaholy@freemail.hu

A szabadkőművességről továbbï információkat a www.nagyoriens.hu vagy a www. szabadkomuves.lap.hu oldalakon olvashat.
Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!




Kapcsolódó hír: http://szkp3.blogspot.com/1992/05/napraforgo-neven-megalakult-az-elso.html

Kapcsolódó videó: http://szkp1.blogspot.com/2010/01/tv-m1-prizma-szabadkomuvesek.html

Feltáruló Szabadkőművesség

Feltáruló Szabadkőművesség

A Magyarországi Nagyoriens rendezvénye a Vakok Általános Iskolája Nádor termében nem sokkal 3 óra után kezdődött Báti Márk (az Alba kör, a HEL = Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája, stb. civil szervezetek prominens képviselője) nagymester bevezető előadásával a magyarországi szabadkőművességről.

Az előadó ismertetése szerint a szabadkőművesség legkorábban Erdélyben és a Felvidéken jelent meg a Magyar Királyság területén, szót ejtett a bécsi testőrírók szabadkőműves tevékenységéről és kiemelten szólt a Draskovich féle sajátosan magyar szabadkőművességről. Véleménye szerint a templomos lovagok népi emlékezete is nyomot hagyott a szervezeten. A Martinovics féle jakobinus (nem szabadkőműves!) szervezkedéssel kapcsolatban azt mondta, hogy az abban résztvevő szabadkőművesek, főként Martinovics, gyarlóságaikat vérükkel mosták le. Magyarországon az 1870-es években alakult meg az angol irányzatú Jánosrendi Nagypáholy és a francia irányzatú Nagyoriens (Andrássy, Klapka és Türr vezetésével), amelyek 1886-os egyesülése utáni időszakot tekinthetjük a magyarországi szabadkőművesség virágkorának, mintegy 100 páhollyal. A Kun Béla féle betiltást Horthy is megújította, s így egészen 1945-ig illegalitásban élt a szabadkőműves mozgalom. 1945-től néhány évig újra működött a szabadkőművesség Supka Géza és Benedek Marcell vezetésével, de az újabb betiltás ennek az újjáéledésnek véget vetett. A Párizsban 1956-ban megalakult Martinovics páholy jelentette a folyamatosságot a hazai újjászerveződésig, amikor 1989-ben a Szimbolikus Nagypáholy majd 1991-ben a Magyarországi Nagyoriens is megalakult. Jelenleg e két nagypáholyon kívül egy női és egy vegyes páholy működik Magyarországon.

A következő előadó Szigeti Lajos Sándor (a szegedi egyetem tanszékvezető professzora) volt, aki a "szabadkőműves" József Attiláról olvasta fel apokrif írását, amelyben a Pannóniából és Hunniából vándorútra induló Attila Ezotériába (Tudásországba) érkezve találkozik egy csiszolatlan kövekből épült házban Jánossal, aki megismerteti vele az Apokalipszisról készülő írását. Bibliai szövegekből és általában is az európai kultúrkörben elterjedt számos példát ismerhettünk meg a 7-es szám misztikus jelentéseiből; a 7 = 3 + 4 (a Szentháromság és a világi erények); a 7 pecsét; a hetedik pecsét feltörése Isten tervének beteljesülése; a teljesség szimbóluma; Mária hét öröme; Mária hét fájdalma; a hét főbűn stb. stb. stb. A 7-es szimbolikájával kapcsolatban a szabadkőművesség is érintett, pl. 7 mester kell új páholy alapításához és a mesterré avatásnál is hét lépést kell megtennie a felavatandónak. (Itt az előadó kissé exkuzálta magát a szabadkőműves titkok felfedése miatt, de arra hivatkozva, hogy a szeretkezést se lehet könyvből olvasva megérteni, csak átélve, felmentette magát a titoksértés vádja alól.) Végül az 50. életévét éppen betöltő testvérének, Szigeti Csabának ajánlva nagy átéléssel felolvasta József Attilának "A hetedik" című versét.

A következő előadást Yves Jacob, a Francia Nagyoriens kancellárja tartotta francia nyelven, a szinkrontolmácsolást Márton László, a Magyar Nagyoriens korábbi nagymestere vállalta és végezte imponáló módon. Yves Jacob előadásának az elején a szabadkőművesség eredetéről beszélt, elvetve azt a sok helyütt elterjedt nézetet, mely szerint a szabadkőművesség az idők mélyében, misztikus ősök által keletkezett volna. E helyett ő a profán történészek által kb. 25 éve feltárt, igazolható és minden misztikumtól mentes eredetét ismertette a szabadkőművességnek. E szerint az angol polgár- és vallásháborúk korában Newton és környezete szükségesnek tartotta a tudományok és az alkotó gondolkodás békéjének helyét megteremteni; s ezt egyrészt a Royal Society tudós társaságával, másrészt a szabadkőművesség bármely polgárnak helyet adó közösségeivel, páholyaival vélték megalkotni. Erre már csak azért is szükség volt Angliában, mert ott, a kontinenssel ellentétben nem zajlott le a reformáció, hiányzott az enciklopédisták és a reformáció szelleme. Így Newtonék a szükségből erényt kovácsolva hozták létre azt teret, amelyben a tudományos haladásról adekvát módon, megalkuvás nélkül lehetett beszélni, s ez a társadalmi haladásra is kiterjedt. Newton környezetében három skóciai szabadkőműves is volt, így alkothatták meg ezt a megújított rendszert, amelyben Istenről és a vallásról megtiltották a vitákat és minden rendű és rangú tagjai egyenlőként kezelték egymást. Az angol nagypáholy 1717-ben alakult meg, főként az arisztokrácia, papság és nemesség részvételével, Franciaországban nem sokkal később jött létre, de inkább a középrétegek, polgárok alkották a tagságát. Angliában a nagypáholy megalakulása után a lutheránus (úgy látszik nem csak Sáry doktor tájékozatlan ezen a téren...) Anderson lelkészt kérték fel az alkotmány elkészítésére. A szervezeti keretek kialakítása után gyorsan elterjedt a szervezet Európában, sőt más világrészeken is. Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy a minden ember egyenlőségének eszméjét itt, ebben a térben fogalmazták meg. Persze itt is lezajlott egy fejlődési folyamat, pl. a páholybeli tisztségeket régebben vásárolták, s csak később alakult ki a választás rendszere. Az 1789-es forradalomnak csak eszmei előkészítői voltak - részlegesen -, s a terror első áldozatai is - ez később többször is megismétlődött. Napóleon teremtette újjá szabadkőművességet, majd a második köztársaságban jutottak tényleges hatalomhoz. Franciaországban elmondható, hogy a szabadkőművesség történelme azonos a köztársaság történelmével. 1849-ben születik meg hármas jelszavuk, a szabadság, egyenlőség, testvériség. 1905-ben sikerül megvalósítani régi célkitűzésüket, az állam és az egyházak törvényi elválasztását. 1939-től a barbárság idejét a szavadkőművesség is megsínylette, még a zsidótörvényeket megelőzően hoztak rendeleteket a szabadkőművesek ellen. 1945-ben a jelentősen lecsökkent létszámmal éledt újra a franciaországi szabadkőművesség, míg Németországban gyakorlatilag a nulláról kellett újrakezdeniük a működésüket. Hasonló újjászületésnek lehettek részesei 1989-ben a kelet-európai országok; Bulgária, Magyarország, Románia és más országok is engedélyezték a szabadkőművességet, mely engedélyezés mintegy az igazi demokrácia fokmérője lett. S hogy mit csinálnak immár 300 éve? Dolgoznak az egyéni és a társadalmi fejlődésen, a páholymunka elsősorban a kétségekről szól és az egymás iránti tiszteletről. Az újonnan felvetteknek az első évben nem szabad megszólalniuk, ez a hallgatás a mások meghallgatását tanítja meg az inasév folyamán. Elutasítják a dogmatizmust és a relativizmust, az igazság könyvének még nincs vége, a hiányzó lapokat magunknak kell megírni. A szabadkőművesség nem párt, nem idealista egyesület, nem szekta és nem vallás.

Yves Jacob nagyívű előadása után Kossuth Lajos 3/4 órás felvételi beszédéből hallhattunk részleteket. [Azóta kiderült, hogy nem felvételi beszéd, hanem jelentkezési kérvény volt a szöveg.] A Cincinattiban, felvételekor elmondott beszéd bevezetésekor megtudhattuk, hogy Kossuth már itthon is be akart lépni a szabadkőművességbe, de nem tartotta a maga számára elfogadhatónak, hogy róla elnevezett páholynak legyen tagja.

A (lerövidített) Kossuth beszéd elhangzása után kérdéseket lehetett feltenni. A mindig nehezen elhangzó első (másodiknak nevezett) kérdés a szabadkőművesség jelenlegi helyzetét firtatta. A francia vendég elmondotta, hogy hazájában a 130 ezer szabadkőműves közül 45 ezer a liberális Nagyoriensben, kb. feleannyian a dogmatikus (angol orientációjú) irányzat keretében, a maradék pedig vegyes és női páholyokban dolgozik. Európa egészében a 600 ezer szabadkőműves fele liberális, másik fele pedig dogmatikus. A második kérdés a modern filozófia képviselőinek hatását tudakolta a szabadkőművességre. Az alapvetően negatív válasz ellenére elképzelhetőnek tartott az előadó némi kölcsönhatást. A következő hozzászóló rákérdezett az előadó által gyakran használt dogmatikus jelző pontos értelmére. A válasz ezt az istenhit megkövetelésében, a lélek halhatatlansága dogmájának elismerésében (itt a jelen levő történész, Berényi Zsuzsa tagadólag rázta a fejét) és nők szabadkőművességből való kizárásában látta. Felmerült a templomos lovagrenddel kapcsolatosan az a kérdés is, hogy mennyiben tekinthető a szabadkőművesség egyik ősének. A válasz szerint csak egyes tradíciók átvételéről lehet szó. A következő kérdező a világszerte elterjedt jótékonysági intézmények (Lions club, Rotary club) és szabadkőművesség kapcsolatára kérdezett rá. Yves Jacob szerint semmi intézményes kapcsolat nincs, de tagjaik ezeknek a szervezeteknek is tagjai lehetnek, már csak azért is, mert a Rotaryt szabadkőműves alapította meg. Az utolsó kérdés a katolikus egyház és a szabadkőművesség ellentétének okára vonatkozott. A válasz visszanyúlt a kézműves (pl. kőműves) korporációk elleni korai egyházi fellépésekre (a különböző szakmai besorolások titkos jelekkel, szavakkal való kódolása miatt), s ehhez hasonlóan a szabadkőművesek titkait is sérelmezve pápai bullákat adtak ki ellenük. Az előadó hangsúlyozta, hogy a szabadkőművesség semmilyen okot nem adott a támadásokra, különböző korokban és országokban számos pap dolgozott a páholyokban.

Itt abba kellett hagyni a kérdezést, mert az erre előirányzott idő jócskán lejárt; a Nádor teremben aznap még egy orgonakoncert is következett. Az est lezárásaként aprósüteményekkel és üdítőkkel kínálták a résztvevőket, akik laza csoportokban folytatták az eszmecserét.

A program elején mintegy 50 résztvevő volt jelen, ez a szám a később érkezőkkel majdnem megduplázódott. A hallgatóság mintegy 3/4-e volt férfi, 1/4-e nő. A Nagyoriens "Trianon és a Szabadkőművesség (dokumentumok, tanulmányok)" című kiadványát 1000 forintokért meg lehetett vásárolni, a Napraforgó nevű női páholy ismertető lapját ingyenesen lehetett elvinni.

Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=42485012&t=9027376

Kapcsolat: Szabadkőművességgel kapcsolatos programok adatai: Feltáruló Szabadkőművesség

2005. február 5., szombat

Világosság - beszámoló Magyarországi Symbolikus Nagypáholy rendezvényéről

A "VILÁGOSSÁG" címmel megrendezett szabadkőműves programot az Óbudai Társaskör igazgatónője nyitotta meg, szívélyesen üdvözölte a megjelenteket és reményét fejezte ki, hogy későbbiekben is házigazdája lehet hasonló eseményeknek.

A műsor Kazinczy és Voltaire írásaival kezdődött, majd egy Bach zongoramű után Kossuth Cincinattiban, felavatásakor elmondott beszédéből hangzottak el részletek. Kipling egy versét követően két Mozart művet hallhattunk, majd Heltai Jenő költeményével végződött a szabadkőműves szerzők műveiből összeállított program.

Ezt követően Jászberényi József tartott előadást a magyar szabadkőművesség történetéről, a hangsúlyt a szabadkőművesség 90 %-ának filantróp és evolutív tevékenységére helyezve, szemben a maradék 10 % baloldali politikai pártokhoz kötődő revolutív elképzeléseivel. A jótékonyságot és a társadalmi bajok orvoslásának célját magukévá tevő páholyok a rászorultak részére nyújtott intézményes segítség elsődlegessége mellett egyénileg is támogatták a szabadkőművesek özvegyeit és árváit. A számos alapítvány és egyesület munkáját felsorakoztató előadás e részét kéziratból olvasta fel a szerző, így arra következtethetünk, hogy Jászberényi az eddigi két magas tudományos színvonalat képviselő kötete után újabb szabadkőművességgel foglalkozó könyvet fog megjelentetni. Az előadó felolvasásában idézett a jelen lévő Berényi Zsuzsa szabadkőművességről szóló tanulmányaiból is.

Az érdekes előadást követően Ort János nagymester állt az érdeklődők rendelkezésére és válaszolta meg az elhangzó kérdéseket. Az első kérdés az angol és a francia irányzatú szabadkőművesség viszonyát firtatta. A válaszban Ort nagymester reményét fejezte ki a megosztottság megszüntethetőségével kapcsolatban, kijelentette, hogy annak ellenére, hogy rituális közös munkán nem vehetnek részt, szabadkőművesnek tekintik a másik irányzat tagjait. Emlékeztetett arra, hogy az 1896-os egyesülést is 10 éves tárgyalássorozat előzte meg. A további kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Magyarországon mintegy 500 angol irányzatú szabadkőműves dolgozik, míg a világon összesen mintegy 4 millió. A Nagypáholy jelenlegi filantróp tevékenységével kapcsolatban felsorolta azokat az alapítványokat, amelyeken keresztül támogatják a vakok, gyengénlátók, mozgássérültek és más rászorultak életminőségének javítását. Kiemelte a Nagypáholy széleskörű nemzetközi elismertségét, konkrétan megemlítette a két hónap múlva megalakuló ukrán nagypáholy létrehozásához nyújtott magyar segítséget.

A kérdések elfogytával az est is véget ért, az ismerősök laza csoportokba tömörülve kötetlen beszélgetéseket folytattak miközben lassanként hazafelé indultak.



Kapcsolódó programok: http://szkp1.blogspot.com/2005/02/vilagossag-szabadkomuvesek.html

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum