„Harry herceg biztosan szabadkőművesnek áll”
Vendégségben az Angol Egyesült Nagypáholyban
Az impozáns épületben naponta többször tartanak idegenvezetést – így tekintettük meg Joe-val, az orgonistával a hatemeletes nagypáholy legbelsőbb zugait és a nagytemplomot.
Délidőben kilenc vendég bámészkodott a múzeumban, ami számtalan jelvényt, ősi szertartási eszközt és címert bemutat. A múzeumon túl üléstermek vannak, filmforgatások gyakori helyszínei. Számos James Bond film, a Galaxis útikalauz stopposoknak és A Da Vinci kód jeleneteiben is felfedezhetjük a díszes szobákat, a befolyt bérleti díjat pedig alapítványok támogatására fordítják – mondta el az idegenvezető.
A felsőbb szinteken mintegy 1400 páholy bonyolítja üléseit. Hat emelet egyenként két focipálya alapterülettel szolgálja ki a szervezetet. Az általunk bejárt szintet viszont csak ceremoniális célokra használják, évente ötvenszer. A falakon neves szabadkőművesek portréi, köztük angol királyok (akik hivatalosan soha nem lettek nagymesterek, hogy ne mondhassák: Angliát a szabadkőművesek irányítják).
Ami a mai generációt illeti, Károly herceg soha nem lett páholytag, és Williamről nem tudjuk, fontolgatja-e a csatlakozást. A tárlatvezető szerint az idősebb herceg „abban a korban van, amikor foglalkoznia kellene a gondolattal” – de azt biztosra veszi, hogy Harryt, aki nem trónörökös, előbb-utóbb „valaki be fogja szervezni, úgyis alaposan körül van véve páholytagokkal”.
A házat 1927 és 33 között építették, a világválság közepette. Ezért is különösen szembeszökő, hogy közadakozásból 1.9 millió font gyűlt össze, amiből „egy országot megvehettek volna” akkoriban. Az idegenvezető összehasonlításképp elmondta, hogy egy kertes ház 400 fontba került, illetve egy hatcilinderes automobilt 65 fontért házhoz szállítottak, és egy szakember el is magyarázta a működését.
Az épület tele van biblikus és kulturális szimbólumokkal. Egy díszes kripta a világháborúban elesett szabadkőműveseknek állít emléket. Mögötte pompás üvegablak az összes haderő ábrázolásával, amint a mennybéli angyalokhoz viszik a koporsót. Az épületben gyakori az arany, a miniatűr mozaiktechnika és a féldrágakövek használata, például lapis lazulival rakták ki azt a napkorongot, ami a nagytemplom bejáratánál van. Három sor bronzkapu választja el a bejárattól, és gyűlések idején minden egyes meghívottat egyenként vizsgáztatnak belépés előtt.
A lapis lazulit a dekoratív hatása miatt fontos: ókori templomok falának a borítására használták, mivel a kék féldrágakő a fénytől függően változtatta a színét. Ezért gyertyák vagy olajmécsesek világítása mellett alkalmas volt misztikus hangulat teremtésére.
Végül az art deco díszítések és az általános pompa megcsodálása után beléptünk a nagytemplom épületébe. A bronzkapu zengett a súlyos koppantótól, és rögtön megsejthettük, milyen remek akusztikája van az épületnek. A nagytemplom épület az épületben, így teljesen el van vágva a külvilágtól. A kék árnyalatai uralják, és megtalálhatjuk benne a csillagjegyek szimbólumait. Széksoraihoz a nemzeti színház üléseit vették mintául, a bejárattal szemben egy hármas trón áll.
Az idegenvezető büszkén mondta el: 1933-ban, átadása idején az épület már fűtéssel, elektromos árammal, légkondícionálással büszkélkedhetett. Ekkor Londonban még „a lakások 99.9 százalékában hideg víz és gázlámpa volt csak elérhető”, úgyhogy a látogatók a csodájára jártak. A terem közepén fekete-fehér kockás szőnyeg van, amit többfelé is felfedeztünk az épületben. Ez a jó és a rossz szimbóluma.
Végül megtudtunk egy csodás elemet is a szabadkőműves páholy történetéből: a második világháború alatt tőle keletre és nyugatra is szétbombázták a várost. A 140 napos ostrom alatt azonban az épület mégsem sérült meg. „Talán mert brit acélt építettek a falakba? Vagy esetleg az egész Luftwaffe szabadkőművesekből állt?” – tréfálkozott az idegenvezető, ahogy büszkén végigmérte a csarnokot, és felhívta a figyelmünket, mekkora kiváltság, hogy ilyen egyszerűen bejutottunk ide.
A fekete-fehér kockás szőnyeg az épületben mindenhol
megtalálható, a jó és a rossz kettősségét szimbolizálja.
megtalálható, a jó és a rossz kettősségét szimbolizálja.
A felsőbb szinteken mintegy 1400 páholy bonyolítja üléseit. Hat emelet egyenként két focipálya alapterülettel szolgálja ki a szervezetet. Az általunk bejárt szintet viszont csak ceremoniális célokra használják, évente ötvenszer. A falakon neves szabadkőművesek portréi, köztük angol királyok (akik hivatalosan soha nem lettek nagymesterek, hogy ne mondhassák: Angliát a szabadkőművesek irányítják).
Ami a mai generációt illeti, Károly herceg soha nem lett páholytag, és Williamről nem tudjuk, fontolgatja-e a csatlakozást. A tárlatvezető szerint az idősebb herceg „abban a korban van, amikor foglalkoznia kellene a gondolattal” – de azt biztosra veszi, hogy Harryt, aki nem trónörökös, előbb-utóbb „valaki be fogja szervezni, úgyis alaposan körül van véve páholytagokkal”.
A páholy a bombázás alatt is sértetlen maradt
Az épület tele van biblikus és kulturális szimbólumokkal. Egy díszes kripta a világháborúban elesett szabadkőműveseknek állít emléket. Mögötte pompás üvegablak az összes haderő ábrázolásával, amint a mennybéli angyalokhoz viszik a koporsót. Az épületben gyakori az arany, a miniatűr mozaiktechnika és a féldrágakövek használata, például lapis lazulival rakták ki azt a napkorongot, ami a nagytemplom bejáratánál van. Három sor bronzkapu választja el a bejárattól, és gyűlések idején minden egyes meghívottat egyenként vizsgáztatnak belépés előtt.
A lapis lazulit a dekoratív hatása miatt fontos: ókori templomok falának a borítására használták, mivel a kék féldrágakő a fénytől függően változtatta a színét. Ezért gyertyák vagy olajmécsesek világítása mellett alkalmas volt misztikus hangulat teremtésére.
Végül az art deco díszítések és az általános pompa megcsodálása után beléptünk a nagytemplom épületébe. A bronzkapu zengett a súlyos koppantótól, és rögtön megsejthettük, milyen remek akusztikája van az épületnek. A nagytemplom épület az épületben, így teljesen el van vágva a külvilágtól. A kék árnyalatai uralják, és megtalálhatjuk benne a csillagjegyek szimbólumait. Széksoraihoz a nemzeti színház üléseit vették mintául, a bejárattal szemben egy hármas trón áll.
Az idegenvezető büszkén mondta el: 1933-ban, átadása idején az épület már fűtéssel, elektromos árammal, légkondícionálással büszkélkedhetett. Ekkor Londonban még „a lakások 99.9 százalékában hideg víz és gázlámpa volt csak elérhető”, úgyhogy a látogatók a csodájára jártak. A terem közepén fekete-fehér kockás szőnyeg van, amit többfelé is felfedeztünk az épületben. Ez a jó és a rossz szimbóluma.
Végül megtudtunk egy csodás elemet is a szabadkőműves páholy történetéből: a második világháború alatt tőle keletre és nyugatra is szétbombázták a várost. A 140 napos ostrom alatt azonban az épület mégsem sérült meg. „Talán mert brit acélt építettek a falakba? Vagy esetleg az egész Luftwaffe szabadkőművesekből állt?” – tréfálkozott az idegenvezető, ahogy büszkén végigmérte a csarnokot, és felhívta a figyelmünket, mekkora kiváltság, hogy ilyen egyszerűen bejutottunk ide.
Forrás: http://kitekinto.hu/blog/2009/11/21/harry_herceg_biztosan_szabadkmvesnek_all
Kapcsolódó blogbejegyzés: http://aprofan.blogspot.com/2007/09/londoni-freemasons-hall.html
Bejegyzések
