Ridley, Jasper: A szabadkőművesek

Azt mondható róla röviden:

Jó könyv.

Én hosszabban úgy mondanám: Elég jó könyv.

Még hosszabban: Elég jó könyv, de vannak benne hibák.

Amúgy a mű fő célkitűzése szerintem az volt, hogy rengeteg konkrét példán keresztül bebizonyítsa az összeesküvéselméletek alaptézisének tarthatatlanságát, t.i., hogy a szabadkőművesek mindig és mindenkor összetartanak és ők határozzák meg a történelem folyását.

Erre nézve számos adatot hoz fel, hogy a nagy történelmi események során a barrikádok, de akár csak az elvi álláspontok szintjén is mindkét (vagy több) oldalon is megtalálhatók voltak a szabadkőművesek. Igazolja ezt a nagy francia forradalom, az amerikai polgárháború, a dél-amerikai függetlenségi harcok stb. stb. esetében.

Erre a célra utal a könyv címe is: „Szabadkőművesek”. Tehát nem a szabadkőművességgel mint szervezettel, eszmékkel, rituálékkal stb., hanem az egyes híres, vagy kevésbé híres, de érdekes életű szabadkőművesekkel foglalkozik, gyakran anekdotikus stílusban. Úgy tűnik, általában jó forrásokból dolgozott, sajnos épp a magyar viszonyokat kevéssé ismerte, így csúszhatott be az a sommás megállapítása, hogy Kossuth is szabadkőműves volt a 48-as forradalom idején. (Tudjuk ugyebár, hogy bár rokonszenvezett a szabadkőműves eszmékkel, mégis csak a szabadságharc bukása után, amerikai útja során lépett be, támogatást remélve a szabadkőművességtől.) Másik durva hiba (számunkra) Hadik grófnő (nő létére szabályosan felavatták szabadkőművesnek) nevét Hadig-ra torzítani, s az eset pontos körülményeiben tévedni. (Az eset után feloszlatták a vétkes páholyt, s a felvételt elfogadó nagymestert is elmozdították pozíciójából az angol nagypáholy nyomására.)

Jellemző, hogy UV pót-on kívül Benedek Szabolcs is „Szabadkőművesség”-nek értelmezte a mű címét, s hiányolta „… mi fán is terem a szabadkőművesség.”, „… homályben marad, mi a szabadkőművesség célja és hivatása.” (Benedek Szabolcs: Míg a lúdból liga lesz, Kelet, 2003/1-2, 131-133 p.)

Erre a szerző nem vállalkozott, tehát botorság tőle ezeket számon kérni. (A borító és a fülszöveg bombasztikus stílusa valószínűleg a magyar kiadás marketing eszköze csupán.)

Benedek Szabolcscsal ellentétben én kifejezetten üdítőnek (tudományosan megalapozottabnak) tartom a szabadkőművesség kialakulásával kapcsolatos rövid fejezetet, amelyben Ridley elvet minden ezoterikus, rózsakeresztes és templomos eredetlegendát, s a szárazabb, de valószínűbb történetet, kőművescéhektől, sőt – horribile dictu – egyes, a szakszervezeti mozgalom előzményeiként számon tartott szervezetektől származtatja a szabadkőművességet.

Erre mutat Ridley szerint maga a név is, hiszen megalapozottnak látszik a

freemason = freestone + stonemason

eredeztetés, amely a puhább, díszítésekre alkalmasabb, könnyebben és szebben megmunkálható freestone kőfajtával dolgozó, műveltebb, magasabb egyházi és világi körökben (megrendelők) mozgó kőműves mesterekre utal.

Egészében véve végül is egy jó stílusban megírt, szórakoztató de tudományosan korrekt műről van szó, amelynek egyes részeinél sajnos a lektorok néha elbóbiskoltak, ami azonban nem érinti azt a legfőbb erényét, hogy megcáfolja az összeesküvéselméletek alaptézisét, a szabadkőművesek világfelforgató együttműködésének teóriáját.

Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2005/06/ridley-jasper-szabadkomuvesek.html