Ady szabadkőműves relikviái

Ady szabadkőműves relikviái

Több érdekes cikk is foglalkozott mostanában Ady relikviákkal és ezek között szabadkőművességével kapcsolatos emlékekkel. Talán a legérdekesebb ezek közül a MOL (Magyar Országos Levéltár) honlapján megjelent írás A hét dokumentuma rovatban:

JELEN A MÚLT JÖVŐJE

Ady, a szabadkőműves

Ady Endre 1912. március 5-én [15-én] kezdeményezte a Martinovics Páholyba való felvételét. A kapott szívélyes ajánlásoknak köszönhetően fel is vették, de a páholy mindennapi életében nem vett részt.

Szlovikné Berényi Márta

Ady Endre már nagyváradi tartózkodása (1900–1903) alatt megismerhette a szabadkőműves eszméket, ott működött ugyanis a László Király Páholy. Célkitűzéseiket a László Király Páholy könyvtára című sorozatban tették közzé, lehetséges, hogy ezek a kiadványok Adyhoz is eljutottak. Adynak a Szabadságban és a Nagyváradi Naplóban megjelent publicisztikájában felismerhetők azok az eszmék, amelyeket az említett kiadványok is megfogalmaztak. Az új páholyház felavatása kapcsán pedig a Nagyváradi Napló 1902. február 2-i számában A hétről című tárcájában fogalmazta meg gondolatait a szabadkőművességről. Személyes ismerősei között is voltak szabadkőművesek.

Budapesti évei alatt is kapcsolatba került szabadkőművesekkel, többek között Jászi Oszkárral, a Martinovics páholy alapító tagjával és egy ideig főmesterével. Ady a lap indulásától kezdve verseket és cikkeket is publikált a szabadkőműves Világ c. lapban.

Családok, személyek, 1945 előtti nem kormányzati szervek iratai – Szabadkőműves szervezetek Levéltára – Martinovics páholy (P 1123) – 6. tétel Felvételi iratok

1912. március 5-én [15-én] írta meg felvételi kérelmét a Martinovics páholyba. A szokások szerint három kutató ajánlása kellett ahhoz, hogy a kereső felvételt nyerjen. Az egyhangú, meleg ajánlások alapján Adyt felvették a páholyba, és 1912. április 12-én [május 3-án] taggá avatták. A három kutató egyike Jászi Oszkár volt.

A páholy ismertebb tagjai: Kőhalmi Béla könyvtártudományi szakíró, egyetemi tanár, Bölöni György író, újságíró, Ady barátja és életrajzírója, Reinitz Béla zeneszerző, zenekritikus, aki Ady műveinek első megzenésítője volt.

A páholy tekintélyét emelte Ady tagsága. Nagyon rövid idő alatt léptették legény, majd mesterfokba. Az összejöveteleken azonban csak igen ritkán vett részt, hét éves tagsága alatt mindössze négy alkalommal. Szabadkőműves társai mindvégig harcostársuknak tekintették. Kilencven évvel ezelőtt bekövetkezett halálakor szép nekrológban búcsúztatták a Kelet című szabadkőműves folyóirat hasábjain.

Reinitz Béla zeneszerző, zenekritikus díszoklevele legénnyé avatása alkalmából [A cikk állítása téves, az oklevél valójában mesteroklevél. Csak el kellene olvasni...]

Ady szabadkőműves kötényét a PIM (Petőfi Irodalmi Műzeum) őrzi, a 2002-es Ady emlékkiállításon is szerepelt:

Ki látott engem? - Ady Endre emlékkiállítás

Az Ady Endre egész életművét átfogó, születésének 125. évfordulójának alkalmából rendezett kiállítás április 30-ig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeumban. ... A szabadkőműves relikviák a Martinovics-féle szabadkőműves páholyt idézik, ahová Adyt 1912-ben vették fel. ...

A Bookself könyves web-bolt Bookfenc része bemutat három eddig nem ismert Ady levelet, amelyekből az egyik szabadkőműves kapcsolataira utal:

Ady Endre, Párizs, 1910

2009.02.05. Hozzászólások: 2 db
Ady Endre életműve folyamatos (újra)értelmezések tárgya. Legutóbb az Új versek megjelenésének 100. évfordulója alkalmából rendezett Én nem vagyok modern? című 2006-os konferencia, illetve 2008-ban a Nyugat-év adott erre alkalmat. Az alábbiakban azonban nem az Ady-életmű recepciójához kívánunk hozzájárulni, hanem egy irodalomtörténeti érdekességgel szolgálunk. Három levelezőlapot teszünk közzé, melyek mindegyikét Ady Endre írta saját kezűleg öccsének, Ady Lajosnak Párizsból, 1910-ben.

...
Minden jel szerint az itt közlésre kerülő képeslapok ismeretlenek, legalábbis nem szerepelnek a Belia György által szerkesztett Ady Endre levelei című gyűjteményben. 1910 februárjára datálódik mindhárom levél. Az alábbiakban közöljük az olvasatokat.
...
2. képeslap:
Édes Lajoskám, a „N.P.J."[5] után megérkezett a Pesti Napló pénze is. Levonással persze. Éppen jó. Most végleg szakítok e díszes társasággal. Mi van az új szabadkőmíves lappal?[6] Itt, Diósyéknál[7] - mint írtam - nagy bajok vannak. Én is fenerosszul vagyok. Írj. Nagyon ölel Bandid.
A képeslap másik oldalán: „Szilágyit és igaz barátaimat, [...] ölelem."
...
Köszönjük a nélkülözhetetlen szakmai segítséget Fráter Zoltán irodalomtörténésznek!

---

...
[5] N.P.J.: Neues Pester Journal, német nyelvű politikai napilap
[6] A kérdés minden bizonnyal a Világ című szabadkőműves folyóiratra vonatkozik, amelynek első száma 1910. március 30-án jelent meg Budapesten
[7] Ady Diósyék alatt Léda asszonyra, született Brüll Adélra és férjére, Diósy Ödönre utal
...
Kapcsolódó könyvek »»

Kép

Források és kapcsolódó linkek:

Ady cikk a Szabadkőműves Wikin: http://szk.referata.com/wiki/Ady_Endre

http://www.mol.gov.hu/a_het_dokumentuma/ady_a_szabadkomuves.html

http://uj.terasz.hu/main.php?id=egyeb&page=cikk&cikk_id=2536
http://www.pim.hu/object.9E2326E4-8B57-44F3-93A6-956560E5A434.ivy

http://www.lutheran.hu/z/ujsagok/evelet/archivum/2002/48/51

http://bookself.hu/bookfenc/cikkek/reszletek/ady_endre_parizs_1910_25/