200 év után újra megfejtették a szabadkőműves titkosírást.
Pálóczi Horváth Ádám után 200 évvel Vámos Hanna fejtette meg a szabadkőműves nagymestereknek tekintett személyiségekről szóló latin nyelvű titkosírást.
Pálóczi Horváth Ádám születésének 250. évfordulója alkalmából 2010. október 20–21-én tartottak kétnapos tudományos tanácskozást Magyar Arión címmel. Az MTA Irodalomtudományi Intézetének szervezésében az Illyés Gyula Archívum és Műhelyben megrendezett konferencia anyagai mostanában jelentek meg a rec.iti-n, az MTA Irodalomtudományi Intézetének recenziós portálján. A Pálóczi Horváth Ádám műveiről készült kitűnő tanulmányok között több is foglalkozik a Felfedezett titok című regénnyel, Vámos Hanna "Leleplezett titok" című tanulmánya pedig egyenesen szenzációs.
 |
| Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos képek |
A Szegedi Tudományegyetem fiatal kutatója, miután sikeresen feltört egy XVI. századból származó, eddig megfejtetlen titkosírással írt szöveget, egy újabb kihívással került szembe. Megkapta vizsgálatra Sárközy István (1759–1845) titkos naplójaként számon tartott rejtjelezett dokumentum néhány lapját. A megfejtés érdekében kollégája és mentora, Vadai István segítsége és biztatása mellett kezdte el tanulmányozni a korabeli, titkosításra használt módszereket.
Az emberiség történetében a kommunikációra szolgáló számos módszer mellett legalább ugyanennyi eljárás szolgált e kommunikáció illetéktelenektől való elzárására, titkosítására. A diplomácia, a hírszerzés, az állami szervezetek, vagy üzleti vállalkozások mellett különféle magán társaságok, például a szabadkőműves szervezetek is használtak rejtjeleket titkaik megőrzésére. A kora újkori Magyarországon elterjedt titkosítások rendszerei hasonlóak voltak a korabeli Európában használtakhoz, leggyakrabban a monoalfabetikus eljárást - amikor egy-egy karaktert mindig ugyanaz a jel helyettesíti, illetve a homofonikus behelyettesítést - amikor több jel is megfelel ugyanannak a karakternek - alkalmaztak.
A Sárközy-hagyaték dokumentumának statisztikai elemzéséből kiderült, hogy a természetes nyelvekre jellemző betűgyakoriságokat nem lehet a szövegben fellelni, azaz azt sem lehetett eldönteni, hogy magyar, német vagy latin nyelvű írásról van-e szó. Ráadásul furcsa jelkettőződések, sőt jelháromszorozódások is előfordultak, amelyek egy monoalfabetikus rejtjelezésnél elképzelhetetlenek.
Vámos Hanna végül hosszas kisérletezés után rájött, hogy egy speciális polialfabetikus eljárásról van szó, amikor nem egy kulcs alapján változik karakterről-karakterre a használt ábécé, hanem a szavakon belüli pozíció alapján. Az első betű nem változik, a második eggyel, a harmadik kettővel van eltolva, és így tovább. Például a cxo így visszafejtve a cum prepoziciót adja.
A dokumentumot desiffrírozva kiderült, hogy hipotetikus szabadkőműves nagymesterek (Ádám, Noé, Prometheus, stb. egészen Aquinoi Tamásig) életrajzait tartalmazza, köztük Hiram Abifét is, aki a szabadkőművesség emblematikus alakja. Erre rímel Pálóczi Horváth Ádám magyar nyelvű kéziratos munkája: A’ Böltsesség nagy Mestereinek A’ Szent Rend kezdetétül fogva a’ XIIdik Századig Biographiája úgy a’ mint azokat Rendel elő számlálja Hirám a’ maga idejeig; és Hiramon túl folytatja Aquinoi Tamás a’ maga életéig. Az 1812-re datált kézirat ma az OSZK kézirattárában található meg, s a megfejtett dokumentumhoz hasonló struktúrában tárgyalja a szabadkőművesség nevezetes személyiségeit, csak éppen a terjedelme mintegy 20-szorosa annak. A két szöveg összevetése alapján nyilvánvaló, hogy a titkosírásos szöveget illetve annak még elő nem került további köteteit használta Horváth Ádám forrásként saját Biográfiájához.
Egyik Kazinczy Ferenchez írt levelében Horváth Ádám arról is beszámol, hogyan került hozzá ez a 12 kötetből álló titkosírással készült anyag, s hogy sikerült nagy sokára (2 kötet híján) megfejtenie és lefordítva beillesztenie saját munkájába. Ez a történet szerepel az 1792-ben megjelent Felfedezett titok című regényében, pontosabban ott még megfejtetlennek írja le, viszont az 1812-es datálású Biográfiában már felhasználja, tehát a két évszám közötti időben törhette fel a rejtjelezést.
Vámos Hannának a Copiale Cipher megfejtéséhez mérhető szenzációs eredménye felvet néhány további kérdést. Vajon hol lappanghatnak a sorozat további kötetei, amelyek Pálóczi Horváth Ádám tulajdonában voltak? Mit tartalmazhat az általa meg nem fejtett két kötet? A feltehetőleg nyugat-európai eredetű anyagokhoz hasonló, azaz a fenti rejtjelezéssel titkosított latin nyelvű szabadkőműves szövegek találhatók-e még valahol?
Források:
Vámos Hanna: Leleplezett titok
(http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/pha/07-Vamos-MagyarArion.pdf)
Láng Benedek: Az emberek titkai
(http://mycite.omikk.bme.hu/doc/105018.pdf)
Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2012/01/csorsz-rumen-istvan-hegedus-bela-szerk.html
Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2010/10/konferencia-magyar-arion-konferencia.html
Bejegyzések
