A valósággal ellentétesen ezt írja a Magyar Hírlap:
"Aztán
eljött 1919 tavasza, amikor is Móra megírta híres Mementó című
vezércikkét. Amelyben lelkesen üdvözölte a munkáshatalmat, és óvta
Szeged városát, nehogy Lyon sorsára jusson, amely a francia forradalom
idején nem csatlakozott a felkelőkhöz, ezért később nagyon megbűnhődött.
Másnap már nem volt főszerkesztő a lapnál. Harmadnap lemondott vagy
lemondatták szabadkőművesi tisztségéről, és egyáltalán a tagságról."
"Az I. világháborúban antimilitarista cikkeket publikáló Móra megváltásként üdvözölte a forradalmakat, a Tanácsköztársaság bukása után egy korábbi cikke, a "Mementó" (1919. április 1.) miatt a fejét követelték, meg kellett válnia a Szegedi Naplótól (1919. május 8.) és fedezést (kilépést) kért páholyától is. A páholy szabadkőműves vizsgálatot indított az ügyében, hosszas huzavona után végül felmentették, s 1920.március 10-én, nem sokkal a szabadkőművesség betiltása előtt, megkapta az elbocsájtó levelet."
A valóság kedvéért meg kell jegyezni, hogy az 1919. április 1-re következő 1919. május 8. mint másnap és 1920.március 10. mint harmadnap a lap cikkébe a Nemzeti Könyvtár 40. kötetének (Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről, Kincskereső kisködmön) előszavából (Mélyszegénységből a tudományon át az írásig) került át.
Forrás:
http://magyarhirlap.hu/cikk/24437/Akinek_legalabb_harom_elete_volt
http://szk.referata.com/wiki/M%C3%B3ra_Ferenc