Szabadkőművesség titkok nélkül
Rengeteg a tévképzet, de az új könyv segít eligazodni a szabadkőművesség témakörében.
A szabadkőművesség nem vallás, nem politikai párt, a magukat
testvérnek nevező szabadkőművesek között a vélemény- és
gondolatszabadság teljes, egyénileg akár politikai elkötelezettséget is
vállalhatnak, de azt a szabadkőműves páholyokban nem kérdőjelezik meg
Sok legenda, s számos tévképzet kering a világban a
szabadkőművességről. Számtalan magyarázat ismert, hogy mi is az a
szabadkőművesség, kik azok a szabadkőművesek?
A legtöbb (félre)magyarázó a szabadkőművességet olyan titkos
társaságként jellemzi, amelynek titkos hatalom van a kezében, s hatalma
birtokában a világ megváltoztatására törekszik.
Ezeket a tévképzeteket szeretné eloszlatni az a kötet, amely a
2018-as Ünnepi Könyvhétre jelent meg. A Szabadkőművesség titkok nélkül
című antológia olyan írásokat tartalmaz, amelyek hozzásegítik az olvasót
a szabadkőművesség megismeréséhez, egy gondolkodásmód megértéshez, “a
sötétség eloszlatásához”.
Aki az írásokat összeválogatta, Márton László író, műfordító, a
szabadkőművességet jól ismeri, mivel a Martinovics páholy főmestere
volt, majd a magyarországi Skót Rend Nagytanácsának főparancsnoka. Az
elmúlt huszonöt év alatt ez a harmadik kötet, amit a témának szentel,
hiszen “Szabadkőműves gondolatok” és “Iskolája az emberi szívnek” címmel
szerkesztett már antológiát és ő fordította magyarra Lessing
“Szabadkőműves párbeszédek” című művét is. A “Szabadkőművesség titkok
nélkül” című könyv hiánypótló, három évszázad vonatkozó irodalmából
kerültek be szemelvények.
Elöljáróban tisztázni kell a kötet legfontosabb mondanivalóját,
amelyet az egyik magyar szabadkőműves páholy honlapjáról származó
idézettel így lehet a legegyszerűbben megvilágítani:
“A szabadkőművesség független minden politikai,
gazdasági, vallási és csoport-hatalomtól. Az emberi élet minden
vonatkozásával törődik, az Igazság keresésében semmiféle béklyót nem tűr
el. A szabadkőművesség tagjait semmiféle hitelv elfogadására, vagy
elvetésére nem kötelezi. A mai szabadkőművesség célja, hogy „az egység
központjává váljék, és eszköz, igaz barátságok kötésére olyan személyek
között, kik nélküle örökös távolságban maradtak volna”.
A kötetből kiderül, hogy a szabadkőműves páholyok sokkal többet
jelentenek egy baráti társaságnál. A szabadkőművesség nem vallás, nem
politikai párt, a magukat testvérnek nevező szabadkőművesek között a
vélemény- és gondolatszabadság teljes, egyénileg akár politikai
elkötelezettséget is vállalhatnak, de azt a szabadkőműves páholyokban
nem kérdőjelezik meg. A szabadkőművesség nem önképzőkör, bár, ahogyan
magukról az idézett honlapon írják “önmagunkat állandóan csiszoljuk,
saját okulásunkra előadásokat tartunk, többek között a társadalmunkat
érintő kérdésekről, kultúráról, gazdaságról”.
Márton László nyilvánvalóvá teszi, hogy két célt követett. Az
olvasóközönség számára pletyka-és rágalomoszlatóként szerette volna
bemutatni, mi történik valóban a páholyokban. A szabadkőművesek számára
pedig kézikönyvként szolgálhat.
Az antológiában a szabadkőművességet jól ismerő számos jeles
személyiség írásai, beszédei, történetei támpontot adhatnak,
hozzájárulhatnak a téma alaposabb megismeréséhez.
Márton László a kötetet elindító írásával egyértelműen hozzásegíti az
olvasót a szabadkőműves titkok megértéséhez. Számos olyan kérdésre adja
meg a választ, amely az olvasókban felmerül, ha meghallja a
szabadkőműves fogalmat.
A három évszázad szabadkőművességének története megértéshez járul
hozzá az “Ősi kötelmek” című fejezet, valamint Alain de Keghel francia
történésznek a szabadkőművesség egyik legmeghatározóbb személyisége,
Anderson személyét megelőző és az őt követő korszakról szóló gondolatai,
illetve Michel de Ramsay, a Rend nagyszónokának egy, a szabadkőművessé
válás feltételeiről szóló beszéde.
Benedek Szabolcs író írásában bepillantást kapunk a magyar
szabadkőművesség történetébe 1989-ig. A kötet első része két történeti
visszatekintéssel zárul: Vári László művelődéstörténésznek és a magyar
televízióból is közismert orvos- és művelődéstörténész Benedek Istvánnak
az írásával.
A kötetben az olvasó találkozhat a szabadkőműves etikáról, valamint
pedagógiáról szóló gondolatokkal Benedek Marcell író tollából. A könyv
részletesen mutatja be a szabadkőműves páholymunkát olyan szerzők
írásain keresztül, mint Jászi Oszkár (társadalomtudós), Supka Géza (író,
régész), Molter Károly (egyetemi tanár), Benedek Elek (író).
A könyv oldalain képet kaphat az olvasó a szabadkőművesek
gondolkodásmódjáról. Ilyen többek között Sumonyi-Papp Zoltán (író,
költő), vagy Matlák Gábor (ügyvéd) írása is.
Az antológiában több ismert személyiség, Kossuth Lajos, Móra Ferenc,
Kazinczy Ferenc gondolatai is helyet kaptak, de olvashatunk a kötetben
róluk és más ismert szabadkőműves személyiségekről szóló írásokat is.
Például Berényi Zsuzsanna Ágnesnek, a magyar szabadkőművesség története
kutatójának, a “Kossuth Lajos, szabadsághős, szabadkőműves” című, vagy
Nacsády Andrásnak, a Martinovics páholy volt főmesterének, majd a
magyarországi Skót Rend Nagytanácsa főparancsnokának, Ady Endrét, mint
szabadkőművest bemutató írása, aztán Várkonyi Benedek rádiós
újságírónak, Kunfi Zsigmondról szóló cikke, valamint Kende Péter
politikai elemzőnek a “Jászi Oszkár hazatér” címmel közölt, a
társadalomtudósról és szabadkőművesről szóló méltatása.
Befejezésül két idézet a kötetből. Az első Kazinczy Ferenctől
származik: „Énnekem a kőművesség oly társaság, amely egy kis karikát
csinál a legjobb szívű emberekből, melyben az ember elfelejti azt a nagy
egyenetlenséget, amely a külső világban van, amelyben az ember a
királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi.”
A másik idézet abból az időből származik, amikor Kossuth Lajost az
Egyesült Államokban szabadkőművessé avatták. Vándorútján Bostonban így
üdvözölték: „Egykor rabságban Budavár falai között angolul tanult. Most
új nyelvet tanulhat: a szabadkőművességét. Ahol tiltják a
szabadkőművességet, ott rabság van.”
Az antológia a közvéleményben kialakult torzkép helyett a valódit
mutatja be és gazdagítja a titkokat felfedő szabadkőműves szakirodalmat.
Az olvasó a könyv befejezése után valóban úgy érezheti, hogy a szerző
elérte célját, bemutatta az igazságot a szabadkőművességről.
Jó, hasznos olvasmány érdeklődőknek és a szabadkőművességet ismerőknek egyaránt.
Barát Tamás cikkét apró változtatásokkal vettük át a Népszava.hu portálról. Az eredeti cikk
IDE kattintva tekinthető meg.
Forrás:
https://www.napimagazin.hu/szabadkomuvesseg-titkok-nelkul/
Bejegyzések
