A szabadkőművesség "reformja"

A szabadkőművesség "reformja" szerintem évszázadok óta halasztódik. S ráadásul éppen Magyarországon, az 1770-es években létrejött egy nagyon sokat ígérő változat, a Draskovich-obszervancia. Sumonyi Zoltán: Újrafelfedett titok, Talentum, 1998. könyvében, Abafi Lajos: A szabadkõmûvesség története Magyarországon, Akadémiai, 1993. című művére támaszkodva bemutatja ezt a rendszert. Bizonyos megalkuvások mellett - a cím és rangkórság bűvöletében élő egyes páholyok igénye miatt kénytelen volt az eredetileg három fokozatú rendszerét kissé elbonyolítani - megalkotta azt a szisztémát, ami ma is példaértékű lehetne hazai szabadkőműveseink számára. Rendszerében kizárólag beavatás, díjemelések és ünnepségek esetén használták a rituálékat, minden egyéb "munka" "nyílt ég alatt" zajlott, azaz nem páholyban, mellőzve a szertartásos öltözéket (kötény, kesztyű, páholyjelvény) és minden rituális tárgyat (lángpallos, körző, szögmérő, háromágú gyertyatartó, kalapácsok, meztelen tőr, özvegypersely, tápisz=szertartásos szőnyeg, egyágú nagy gyertyatartók, a B(al) és J(obb) oszlop, kardok, stb.)

A "nyílt ég alatt" folyó munkák ráadásul esetenként tényleg a nyílt ég alatt, erdőkben, mezőkön folytak, minden szertartásosság mellőzésével, nem volt percenként taps és nyakjel (az ősi eskü egyik büntetésére emlékeztető, nyakelvágást imitáló kézmozdulat), egyszerűen megbeszélték a soron levő teendőiket.

Ha tehát hazai szabadkőműveseink reform elképzeléseken gondolkodnának, igazán haladó hagyomány lenne ennek a mintegy 230 éves rendszernek a felelevenítése.

Így megmaradhatna a kapcsolat a szabadkőműves ősökkel, mégis a változó világhoz igazodva végezhetnék áldásos munkájukat.

S hogy még egy ötletet adják az újításokkal kacérkodóknak, igazán észrevehetnék, hogy az esküjükben nincs expliciten szó a szertartásokról; ha tehát egy páholy egyszer csak abbahagyná a használatukat, elvileg nem szegnék meg esküjüket. (Hogy aztán a nagypáholy páros lábbal rúgná ki a renitenseket, az is biztos, de ez már egy másik kérdés.)
Eredetileg:
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=29321684&t=9027376

Szabadkőműves teokrácia?

Ez is egy lehetséges olvasata a szabadkőműves céloknak, ami ugye Salamon templomának újjáépítése, értsd: a világ újjáépítése. Azonban ez az új teokrácia sehol sem alakult ki, legfeljebb gőzös lázálmokban. Nem is alakulhatott, hiszen a szabadkőművesség messze nem játszott akkora szerepet a társadalmi változásokban, fejlődésben mint akár ők maguk, akár ellenfeleik állítják. Legfeljebb valamiféle kovász szerepét töltötték be rajtuk kívül álló okokból kialakult eseményekben, ahol bizony gyakran le is maradtak a változások mögött.

Ennek az oka véleményem szerint az lehet, hogy világmegváltó céljai ellenére a szabadkőművesség végtelenül konzervatív szervezet, előretekintés helyett hátrafele néz, a változó világhoz, korokhoz való igazodás helyett makacsul ragaszkodik elavult hagyományaihoz. Ha pedig több száz éves vajúdások után valami mégis csak megújul - női és vegyes szabadkőművesség, ateisták, nem keresztények és színesbőrűek felvétele, stb. - akkor ez is felemás módon, egymástól mereven elszakított, egymás szervezeteit el nem ismerő szakadár mozgalmak, "szabadkőműves szekták" keretében megy végbe.

Az a gyanúm, hogy ezen már nem is lehet változtatni. Mindez az eredendő születési hiba következménye, hogy fiktív eredetlegendára építve - amit nyilván a legitimációs bázis megteremtése érdekében használtak - a múlt örökségét továbbvivő, tradicionalista szellemiséggel itatták át szertartásaikat, tevékenységüket. A belső szervezetet, rítusokat, titkokat, több száz éve lényegében változatlanul használják. (Itt jegyzem meg, hogy nem hiszem el azokat az állításokat, ami szerint pl. a titkos jeleket a nyilvánosságra kerülésüket követően megváltoztatták volna. Erre egy ilyen kiterjedt szervezet esetében egyszerűen nincs mód, másrészt ezek túl mélyen beágyazódtak a szimbólumrendszerbe ahhoz, hogy változtatni lehessen rajtuk, továbbá számos különböző idejű forrás ugyanúgy írja le őket.)

Ami a szabadkőművességben rendkívül vonzó volt, az a résztvevők egyéni és társadalmi csoportkénti emancipációs törekvéseinek támogatása, az egyenlőség egymás közötti megvalósítása. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb kérdés a vallási és származási egyenlőség, különösen a zsidóság szempontjából. A női emancipációról sajnálatos módon lemaradtak, legalábbis a "mainstream" szabadkőművesség. (Azért azokat az indokokat, amire egyesek hivatkoznak a nők fel nem vehetőségével kapcsolatban, utoljára a női választójog ill. választhatóság jogának vitáiban hozták fel, s nem éppen a haladás bajnokai.)

Magyarországon egy időben a nemzeti hátrányos helyzet megszüntetésében érdekelt nemesi, később a polgárosodás során a gazdasági erővel rendelkező, de társadalmilag, politikailag hátrányos helyzetben levő polgári rétegek emancipációs törekvései vezettek a páholyok szaporodásához. (Egyesek szerint a ma Magyarországon hiányzó erős középosztály lehetne a bázisa a hazai szabadkőművességnek. Attól tartok ez kevés lenne, ill. lesz hamarosan. A mai megerősödő polgárság ugyanis politikailag, társadalmilag is erősödik, tehát nincs, ill. nem lesz szüksége emancipációs igényeinek pótcselekvések útján történő kielégítésére.)

Ami a legnagyobb gátja a szabadkőművesség terjedésének, az a hihetetlenül szabályozott rituálék rendszere, ami még a világ problémáiról szóló előadásokat (rajzolatokat) is átitatja. Ez általában a mai ember számára idegen és taszító. (Ha viszont a rituálékat kedvelőket tekintik elsődleges merítési bázisnak, akkor bizony erősen elcsúszhatnak a misztikus szellemiség irányába.)

Úgy 12 éve kezdte el tevékenységét néhány újjáalakított páholy. Ha havonta 2-4 alkalommal "dolgoztak", akkor kb. három havonta felvehettek 2-6 "keresőt". Az egy páholyból kiindulva a 12 év alatt 100-300 új szabadkőművest jelent, azaz mára minden páholy minimum három, maximum 9 új páholyt hozott volna létre. Az a gyanúm, erről szó sincs. Kíváncsi lennék a lemorzsolódás arányaira az egyes páholyokban, azokkal lehetne igazán verifikálni feltételezéseim helyességét (vagy helytelenségét).

Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=29296321&t=9027376