Kulcs "A Hiram Abif kulcs"-hoz

Előző írásom (A Hiram Abif kulcs) természetesen paródia, travesztia, stb. volt, igyekeztem minél több asszociációt belegyömöszölni: új eddig nem ismert leletek, iratok; sajtó alatt levő munkákra hivatkozás; szenzációhajhász blőd könyvekre emékeztető cím használata (Knight-Lomas); deheroizálás; az események más, a szokásossal ellentétes nézőpontból való bemutatása; túlzások; a magyar Tanácsköztársaság; John Reed 10 nap könyve a NOSzF-ról; a skót rítus és a Királyi Boltív összekutyulása; a "nyílt kulcsú" rejtjelezés, ami valóban a legerősebb ma ismert titkosítási módszer; gyenge, vagy nem létező kapcsolatok érvként használata; a sanyarú gyerekkor, mint mentőkörülmény; a Lúdas Matyira utalások; blaszfémia: Salamon templomának oszlopait nevesítve szerepeltetni, pláne Hiram Abif gyilkosairól elnevezve; a Patyomkin páncélos; a legénytitok: "és ismerem a G-betűt"; Hiram Abif valójában kiadta a mesterszót; a betűzgetős azonosítás, Woody Allen; bölcs Salamon valójában kegyetlen zsarnok. (Piros pont annak, aki ezt mind megtalálta!)

Az egész írás mindazonáltal csak mellékterméke volt annak a felismerésemnek -lehet, hogy ez szegénységi bizonyítvány rólam, mármint, hogy csak most jöttem rá - hogy a szabadkőművesség eddigi elképzeléseimmel ellentétben, egyáltalán nem rebellis, forradalmi, hanem inkább tradicionális, hierarchikus elveket vall, szakrális elveken alapulna az a bizonyos második Salamon templom, a világ. Tévedésemre talán magyarázatot ad, hogy ha a szabadkőművesség támadóit és azok évrendszereit szemügyre vesszük, akkor annak primitívsége alapján csak rokonszenvesnek találhatjuk az általuk támadott szabadkőművességet. Ugye, amit a haladás ellenségei, az ortodoxia, az ordas eszmék képviselői támadnak, az csak pozitív lehet.
Sajnos azóta rá kellett jönnöm, hogy a szabadkőművesség is retrográd, múltba révedően egy soha nem létezett, fiktív aranykor feltételezésével alakította ki eszmerendszerét, s ha tételes dogmatikája nincs is, mintegy keretként szolgálhat minden vallás mellett. (Katekizmusa egyébként van, lásd az inas, legény és mester kátékat.) Ha a katolikus egyház nem támadta volna oly vehemensen, szerintem vidáman együttműködhettek volna. (Ahogy pl. Svédországban az ottani államegyházzal szinte szimbiózisban működik.)

A szabadkőművesség a fennálló rendbe való beilleszkedést támogatja, szerintem egyáltalán nem képmutatóak azok az esküvések, amelyekkel az államnak, a királynak (vagy anno Napoleonnak), a hatalomnak alávetik magukat. Eszménye a tudáson, erkölcsi fejlettségen alapuló hierarchia (akár Morus-nál), ezt fejezi ki az alapul szolgáló hármas, de a magasabb fokrendszer is. Alapvetően elvetik a lázadást, ennek kvintesszenciája a Hiram Abif történet, s hogy a jó szabadkőművesnek tulajdonképpen konformistának kell lennie, azt az itthon mára már általában elhagyott rituálé részlet igazolja, ami a Balassa féle kátékban még szerepel: az "Elégedett vagy-e a béreddel?" kérdésre IGEN-nel kell felelni.

Ennek a gondolkodásmódnak a parafrázisaként fordítottam meg 180 fokkal az események nézőpontját a Hiram Abif történetben, próbáltam meg az absztrakt gonoszság és irigység helyett a lázadás hátterét "rekonstruálva" megértően viszonyulni a rebellisekhez. Azt hiszem, ennek is hozzá kell tartoznia a tolerancia gyakorlásához.

Természetesen a szabadkőművesség ennél sokkal szélesebb spektrumot ölel fel: a munka tisztelete, az egyéni fejlődésre alapozott társadalomjavítás elve, a szabadság, egyenlőség, testvériség képviselete és néha a gyakorlatba való átültetésben részvétel. Ráadásul a kiemelkedő szabadkőművesek saját képükre is formálják a mozgalmat, az egyes emberek és páholyok néha el tudnak szakadni ezektől a tradicionalista alapoktól.
Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=30396286&t=9027376



Előzmény: A Hiram Abif kulcs - http://aprofan.blogspot.com/2003/05/hiram-abif-kulcs.html