Trianon és a szabadkőművesség
Szabadkőműves propaganda vagy az összeesküvéselméletek kvintesszenciája?
Csak a cím ugyanaz. A Trianoni Szemle című a "Trianon Kutatóintézet tudományos folyóirata" megnevezést viselő újonnan indult lap első számában jelent meg Takaró Mihály: Trianon és a szabadkőművesség című cikke.
A lap még nem került a kezembe, pedig kerestem, de a Váci utcában levő Inmedio hírlapboltban még csak nem is hallottak a Trianoni Szemléről.
Viszont hallottam a Vasárnapi Újság beszélgetését a folyóirat szerkesztőivel. "Trianon egy szabadkőműves klikk műve - idézik a nemrég Párzsban elhunyt történészt a szerkesztők" Fejtő Ferenc orákulum lett, hiszen most, hogy meghalt, már nem tud tiltakozni gondolatai meghamisítása ellen. Ezt és így ő sohasem mondta a könyvében.
Bezzeg amíg élt! Addig valahogy máshogy beszéltek róla:
"A nemzeti oldalt gyalázza a szabadkőműves múmia"
"Nemzet romboló nézetei a magyar közéletről"
"A szabadkőműves történész mindig is ellenséges volt a magyarországi jobboldallal szemben."
De most, hogy meghalt, már ki lehet ragadni egyes kijelentéseit az összefüggéseikből.
Fejtő Trianonnal és a szabadkőművesek szerepével kapcsolatos véleményét a Requiem pour un empire défunt, Histoire de la destruction de l'Autrich-Hongrie című, 1988-ban Párizsban megjelent könyvében fejtette ki, amelyet két év múlva itthon is kiadtak:
Rekviem egy hajdanvolt birodalomért. Ausztria-Magyarország szétrombolása. Ford. Jászay Gabriella és Körmendy Marianna, (Budapest), Minerva—Atlantisz, 1990.
Ebben a 432 oldalas nagy történelmi elemzésben egy rövid alfejezet, azaz néhány oldal foglalkozik a szabadkőművesek szerepével, megállapítva, hogy ők is - a könyv 99%-ában tárgyalt sokkal hatalmasabb politikai erők nagy részéhez hasonlóan - a Habsburg birodalom megszüntetését tartották célszerűnek.
Tehát nem "a szabadkőművesek" rombolták szét a Monarchiát - ezt nem is tudták volna megtenni - de ők is egyetértettek ezzel.
Ezt a könyvrészletet a Nagyoriens kiadványaként 2002-ben megjelent, Márton László szerkesztette Trianon és a Szabadkőművesség (dokumentumok, tanulmányok) című kötet is közölte.
Nézzük meg, hogy mit is írt Fejtő. Gondolatmenetének jó összefoglalása szerepel Horváth Andor: Igaz történet című cikkében, amely a Korunk 1999. novemberi számában jelent meg:
"Alaptétele röviden úgy foglalható össze, hogy a Monarchia nem egyszerűen széthullott az első világháborúban elszenvedett vereség hatására — feldarabolása a nagyhatalmak közös elhatározásának következménye. E döntés hátterében az európai erőviszonyok alakulását kell látnunk a 19. század végén és századunk elején. E tekintetben a szerző véleménye szerint a korszak legfontosabb politikai fejleménye az egységes Németország létrejötte, ennek nyomán ugyanis számolni lehetett a német-osztrák politikai szövetség, s ezzel egy új hatalmi koncentráció eshetőségével. A Monarchia bizonyos körei, maga Rudolf főherceg is inkább az osztrák-francia együttműködés hívei voltak ugyan, amely a 18. század bizonyos időszakaiban jól működött, Rudolf halála után azonban ez az irányzat alulmaradt és az osztrák-német viszony a századforduló után szinte sorsszerűen felértékelődött, egyre szorosabbá vált, végül pedig, az első világháború kitörésével katonai szövetség formáját öltötte. E tézis szerint tehát a Monarchia sorsát az pecsételte meg, hogy a francia és az angol politikusok egy része Németország térhódítását veszélyesnek ítélte országa jövőjére nézve, s e veszély elhárítására a legkézenfekvőbb megoldásnak a monarchia feldarabolását tekintette annál is inkább, hogy ezt a lépést a Monarchia fennhatósága alá tartozó nemzetek önállósulási törekvései is indokolták.
Fejtő elemzése azt is kimutatja, hogy ennek az elgondolásnak újabb tápot adott az első világháború különös kegyetlensége és a közgondolkodás ebből eredő módosulása. Korábbi századok gyakorlatától eltérően a hadban álló felek megsemmisítő győzelemre és az ellenfél feltétel nélküli kapitulációjára törekedtek, ami szükségképpen szemléletváltást vont maga után a békekötés feltételeit illetően is. A monarchia megszüntetése irányába hatott továbbá Fejtő okfejtése szerint az is, hogy a francia politikai és szellemi elit tagjai, különösen a szabadkőművesek, úgy tekintettek az Osztrák—Magyar Monarchiára, mint amely Spanyolország és a Vatikán mellett az idejétmúlt, reakciós katolicizmus bástyája. Clemanceau és a radikális párt hangadó személyiségei meg voltak győződve arról, hogy a francia forradalom művének betetőzésén munkálkodnak, ha Kelet-Közép-Európában a francia mintát követő demokratikus nemzetállamokat hoznak létre. Ettől az elgondolástól természetesen nem volt idegen a francia befolyás növelésének geopolitikai szempontja sem.
A háború kimenetelében és az azt követő békeszerződések kidolgozásában nagy szerepet játszott az Egyesült Államok is. Ami az amerikaiaknak a Monarchiával szembeni viszonyulását illeti, az Fejtő véleménye szerint egy év leforgása alatt számottevően módosult. Wilson elnök még 1917 végén is annak a föderatív megoldásnak a híve volt, amely a Monarchia keretei között lett volna hivatott eleget tenni a nemzetek önállósági követeléseinek — ezt tükrözte a "Seymour-terv" — , egy évvel később, 1918 végén azonban a híres "11 pont" már a Monarchia feldarabolását készítette elő. Az említett okok mellett az amerikai álláspont módosulásához más politikai és katonai tényezők is hozzájárultak — például a szövetségesek közötti titkos szerződések és a bennük rögzített ígéretek ténye. Mindez végképp megpecsételte a Monarchia sorsát. "
Véleményével nincs egyedül, állításai sok tekintetben megegyeznek Romsics Ignác történészi kutatásainak eredményeivel, amit a Détruire ou reconstruire l'Autriche-Hongrie? Franciaország dunai politikájának dilemmája a 20. század elején című írásában fejtett ki.
Kedves Feri bátyánk! Igazán fenéken billenthetnéd újsütetű tisztelőidet onnan a másvilágról!
Források:
http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=69482&Itemid=57
http://www.mr1-kossuth.hu/m3u/003c22a7_3131486.m3u
http://www.hunhir.hu/index.php?pid=hirek&id=4548
http://szentkoronaradio.com/belfold/2008_12_14_ki-az-a-fejto-ferenc
http://forum.gondola.hu/cgi-bin/ultimatebb.cgi?ubb=z_get_reply&f=2&t=006769&m=000007
http://www.epa.oszk.hu/00400/00458/00023/11k21.htm
http://szkp2.blogspot.com/2002/06/marton-laszlo-szerk-trianon-es.html
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Hataron_tuli_magyarsag/Magyarsag_kutatas_1995_96/pages/018_romsics.htm
Kapcsolódó blogbejegyzés:http://aprofan.blogspot.com/2009/02/trianon-es-szabadkomuvesseg.html