Kötelező hit vagy dogma

Tisztelt Szerkesztőség!

LIV. évfolyam 38. szám, 2010. szeptember 24.

Élet és Irodalom

Eötvös Károlyról szóló cikkében (A népszerűtlenség elkötelezettje, ÉS, 2010/36., szept. 10.) Geréb László megállapítja, hogy a szabadkőművesség jellemzője: követőit nem kötelezi semmiféle hit vagy dogma követésére. Kénytelen vagyok, sajnos, cáfolni ezt. Minden további magyarázat helyett idézem memoárom ide vágó részét.

Essék szó egy sajátos csalódásomról. Ifjúkorom óta szabadgondolkodó vagyok. Mindig rokonszenves volt számomra a szabadkőművesség, családomat is vonzotta. Nagyapám, Del Medico Ágoston a budai Galilei páholynak tagja, majd főmestere volt. Nagybátyám, Szabó Sándor Romániában lett szabadkőműves, apósom, Bereczky Endre és az ő apósa, Burgics Tivadar egy pozsonyi páholynak voltak tagjai. A Horthy-korszakban nálunk betiltották a szabadkőművességet, amivel ugyanolyan korlátoltságról tettek tanúságot, mint a kommunisták, akik 1949-ben ugyancsak betiltották. Amint megint lettek páholyok, azonnal jelentkeztem. A felvétel hosszú folyamat; páholytagokkal való számos beszélgetés, amolyan káderezés előzi meg. Az utolsó lépés számomra az volt, hogy rövid összefoglalást kértek írásban magamról. Most is emlékszem szövegére. Az emberi együttélést illetően a római jog hármas alapelvét vallom: honeste vivere, neminem laedere, suum cuique tribuere, vagyis becsületesen élni, senkinek sem ártani, megadni mindenkinek azt, ami megilleti. A politikát illetően osztom Churchill nézetét: a demokrácia a legrosszabb rendszer, kivéve az összes többit. Végül: materialista vagyok, semmilyen istenséget nem vallok magaménak. Ezen múlott a jelentkezésem ügye. Győzködtek, hogy elég, ha elfogadom, hogy a világegyetemnek Nagy Építőmestere van. Mondtam, hogy képmutatás lenne részemről, mert semmilyen metafizikai lényben, sem az öröklétben nem hiszek. Egy ember utódainak átadott génjeiben él tovább, és - ha vannak neki - eszméiben. Tovább nincs. Jelentkezésemet visszavontam. Csalódásom nagy volt, hiszen az a szervezet követelte meg gondolkodásomnak a magáé alá rendelését, amelytől legkevésbé vártam a gondolatszabadság korlátozására irányuló törekvést. Később megtudtam, hogy a szabadkőművességnek két irányzata van: angol és francia. Előbbinél előfeltétele a felvételnek, hogy a jelentkező ismerje el akár vallás keretén belül, akár attól függetlenül, egy felsőbb erő stb. létezését. Én tehát angol rítusú páholynál jelentkeztem. Francia rítusú páholy is van nálunk - egyről biztosan tudok -, de már elment a kedvem. Így tehát páholyon kívüli szabadgondolkodó vagyok.

Del Medico Imre

Szabadkőműves volt-e Eötvös Károly?

Eötvös Károlyról, a tiszaeszlári vérvád per védőjéről, aki védőtársaival együtt az igazságot győzelemre vitte, ír az Élet és Irodalomban Geréb László. Az egyébként is érdekes és tanulságos cikk végén a következő megjegyzés szerepel:

"Kutakodásaim során érdekes adatra bukkantam. A müncheni Herbig Kiadónál többször is megjelent Nemzetközi szabadkőműves lexikon  Eötvös Károlyt szabadkőművesként tartja nyilván. Mint ismeretes, a szabadkőművesség ideológiájában a XVIII. századtól kezdődően hadat üzent a szellemi sötétség ellen. Mit ért a szabadkőművesség szellemi sötétségen? A kirekesztést, a babonát, az előítéletességet, a nem tudásalapú előjogokat, a maradiságot és még folytathatnánk a sort a végtelenségig. És mit ért világosságon? Az emberek egyenlő jogait fajra, vallásra, nemre, szexuális irányultságra való tekintet nélkül, a tudást és a tudásalapú foglalkoztatást, a rászorulók megsegítését stb. A budapesti Vakok Intézete, az első Önkéntes Tűzoltó Egyesület és sok-sok szegénykonyha alapítása fűződik a szabadkőművességhez. Szabadkőműves nevekkel találkozunk a magyar és a nemzetközi reformmozgalmakban is, hogy csak Kazinczy, Kossuth, Martinovics, Washington nevét említsük. S még egy dolog, ami, szemben sok vallási irányzattal, a szabadkőművesség jellemzője: követőit nem kötelezi semmiféle hit vagy dogma követésére. Miközben találkozóikon tilos a politizálás, mégis a szabadkőműves kötelessége, hogy ki-ki a maga normái szerint tegyen határozott különbséget jó és rossz, világos és sötét között. "

Nos, Eötvös Károly (1842. március 11. – 1916. április 13.), a neves politikus, ügyvéd, író, publicista nem szerepel semelyik hazai szabadkőműves listában.

Viszont Schőn Istvánnak a Magyar Könyvszemlében megjelent A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai című cikkében szerel egy Eötvös Károly a Kelet szerzőjeként.

De vajon a politikus Eötvös Károlyról van-e szó?

A Palatinus listában szerepelnek egy másik, hasonló nevű szabadkőműves adatai:

Eötvös Károly Lajos nyug. tanfelügyelő Bpest, szül. Solt, 1847. márc. 11. Fv. 1904. Kazinczy p. III.

Véleményem szerint vele keverhették össze a "nagy" Eötvös Károlyt.

---

Források:

http://www.es.hu/?view=doc;26775

http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html

Kapcsolódó cikk: http://aprofan.blogspot.com/2010/09/kotelezo-hit-vagy-dogma.html

---

Utóirat: 

 Valóban szabadkőműves volt Eötvös Károly, ez a tárgya a Széphalom, a Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve 25. kötetében, 2015-ben megjelent cikknek: Berényi Zsuzsanna Ágnes Eötvös Károly, a szabadkőműves. 

 Ebbők kiderül, hogy Eötvös Károlyt 1909-ben vették fel a Kazinczy páholyba, jóval a tiszaeszári koncepciós perben (vérvád) játszott kiemelkedő védői szerepe után.

Lásd: http://adtplus.arcanum.hu/hu/view/Szephalom_25/?pg=424&layout=s