A bejegyzések listája

2010. szeptember 24., péntek

Kötelező hit vagy dogma


Tisztelt Szerkesztőség!


Eötvös Károlyról szóló cikkében (A népszerűtlenség elkötelezettje, ÉS, 2010/36., szept. 10.) Geréb László megállapítja, hogy a szabadkőművesség jellemzője: követőit nem kötelezi semmiféle hit vagy dogma követésére. Kénytelen vagyok, sajnos, cáfolni ezt. Minden további magyarázat helyett idézem memoárom ide vágó részét.
Essék szó egy sajátos csalódásomról. Ifjúkorom óta szabadgondolkodó vagyok. Mindig rokonszenves volt számomra a szabadkőművesség, családomat is vonzotta. Nagyapám, Del Medico Ágoston a budai Galilei páholynak tagja, majd főmestere volt. Nagybátyám, Szabó Sándor Romániában lett szabadkőműves, apósom, Bereczky Endre és az ő apósa, Burgics Tivadar egy pozsonyi páholynak voltak tagjai. A Horthy-korszakban nálunk betiltották a szabadkőművességet, amivel ugyanolyan korlátoltságról tettek tanúságot, mint a kommunisták, akik 1949-ben ugyancsak betiltották. Amint megint lettek páholyok, azonnal jelentkeztem. A felvétel hosszú folyamat; páholytagokkal való számos beszélgetés, amolyan káderezés előzi meg. Az utolsó lépés számomra az volt, hogy rövid összefoglalást kértek írásban magamról. Most is emlékszem szövegére. Az emberi együttélést illetően a római jog hármas alapelvét vallom: honeste vivere, neminem laedere, suum cuique tribuere, vagyis becsületesen élni, senkinek sem ártani, megadni mindenkinek azt, ami megilleti. A politikát illetően osztom Churchill nézetét: a demokrácia a legrosszabb rendszer, kivéve az összes többit. Végül: materialista vagyok, semmilyen istenséget nem vallok magaménak. Ezen múlott a jelentkezésem ügye. Győzködtek, hogy elég, ha elfogadom, hogy a világegyetemnek Nagy Építőmestere van. Mondtam, hogy képmutatás lenne részemről, mert semmilyen metafizikai lényben, sem az öröklétben nem hiszek. Egy ember utódainak átadott génjeiben él tovább, és - ha vannak neki - eszméiben. Tovább nincs. Jelentkezésemet visszavontam. Csalódásom nagy volt, hiszen az a szervezet követelte meg gondolkodásomnak a magáé alá rendelését, amelytől legkevésbé vártam a gondolatszabadság korlátozására irányuló törekvést. Később megtudtam, hogy a szabadkőművességnek két irányzata van: angol és francia. Előbbinél előfeltétele a felvételnek, hogy a jelentkező ismerje el akár vallás keretén belül, akár attól függetlenül, egy felsőbb erő stb. létezését. Én tehát angol rítusú páholynál jelentkeztem. Francia rítusú páholy is van nálunk - egyről biztosan tudok -, de már elment a kedvem. Így tehát páholyon kívüli szabadgondolkodó vagyok.
Del Medico Imre


Nincsenek megjegyzések:

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum