Szabad - kőműves - munka (Liszttől Sinowatzig)

"Frei-Maurer-Arbeit" von Liszt bis Sinowatz ("Szabad - kőműves - munka" Liszttől Sinowatzig) címmel nyílt meg egy időszaki kiállítás (2011. május 6. - október 11.) a burgenlandi Neutalban az osztrák Liszt-évhez kapcsolódva. A megnyitón a kiállítás kurátora, Susanna Steiger-Moser mellett részt vett Peter Rezar, a burgenlandi tartományi kormány minisztere, Erich Trummer polgármester valamint Dr. Nikolaus Schwärzler, az Osztrák Nagypáholy nagymestere. A neves osztrák színész, Helmut Lohner olvasott fel Liszt írásaiból. Ausztriában (is) most Liszt év van és "Lisztomania" ill. "Franz Liszt Superstar" címekkel csalogatják Liszt születésének 200. évfordulója kapcsán a múzeumok és a hangversenytermek az érdeklődőket.

Neutal félúton van Kőszeg és Sopron között; autóval fél óra Kőszeg felől, 40 perc Sopronból indulva. Vonattal Sopronból Mattersburgig 15 perc, majd busszal Neutalig fél óra. A MUBA (Museum für Baukultur) a helység főutcáján, a Hauptstraße 47. alatt található.

Származási hely: MUBA

Szombaton és vasárnap 10-17h között van nyitva, más napokon a múzeum weblapján megadott telefonszámon (+43 (0) 2618 / 2414), illetve a bejáratnál elhelyezett kaputelefon gombját megnyomva lehet bebocsáttatást kérni. Ebédidőben (12:00-13:00) zárva van.

A Liszttől Sinowatzig című kiállítás a bejárattal szembeni teremben, a pénztár pultja mögött helyezkedik el. Liszt, Sinowatz és Heinrich Hoffmann életéről és szabadkőművességéről nagyméretű tablók  számolnak be, körbe a falakon a szabadkőművességet bemutató képek; középen üvegtárlók vannak szabadkőműves relíkviákkal.

Liszt felvételi iratai fénymásolatban szerepelnek tablóján, mellette a falon három páholy Lisztnek adományozott díszoklevelét - az egyik a berlini Zur Eintracht (Az Egyetértéshez) páholy mesteroklevele - láthatjuk. A multimédia összhatás elérése érdekében egy MP3 lejátszón Liszt szabadkőműves ihletésű darabjai: Marche héroïque (Hõsi induló); Über allen Gipfeln ist Ruh (Goethe) (Vándor éji dala); Gottes ist der Orient (Goethe) (Isten földje Napkelet); Wer nie sein Brot mit Tränen ass (Goethe) hallgathatók meg.

     

A Liszttel kapcsolatos anyagok sora ezzel zárul, viszont láthatjuk a szabadkőműves avatások folyamatát bemutató angol képsorozatot (a Magyar Nemzeti Múzeumban is bemutatnak belőle néhányat); s a kiállítás egészén végigvonuló párhuzam illusztrálásaként kőműves inas, legény és mesteroklevelet illetve szabadkőműves inas, legény és mesteroklevelet. A kötények bemutatásakor már nem teljes a párhuzam - az igazi kőművesek köténye nem változik a mesterségbeli előrehaladásuk során.



A kiállítási tér közepén négy tárlóban láthatunk szabadkőműves regáliákat, fényképeket. Ezeket az osztrák nagypáholy bocsájtották a múzeum rendelkezésére, mégpedig egy-egy lapnyi bemutatkozásuk szerint a Droit Humain vegyes szabadkőműves rend osztrák tagozata, Ausztria Humanitas Nagypáholy, Osztrák Liberális Nagypáholy, Hermetica Univerzális Nagypáholy, Osztrák Nagypáholy és az Osztrák Nagyoriens.

     

Tablót kapott még Heinrich Hoffmann (1809-1894) pszichiáter és gyermekkönyv író, aki Liszthez hasonlóan a frankfurti Zur Einigkeit (Az Egységhez) páholy tagja volt, valamint Fred Sinowatz (1929-2008), Ausztria volt kancellárja.

 

Érdemes még megemlíteni, hogy a múzeumnak a burgenlandi építőipar és kőművesség történetét bemutató látványos és informatív állandó kiállításán is több tárló, valamint egy külön terem is foglalkozik a szabadkőművességgel.

 

A kiállítás kurátora,  Susanna Steiger-Moser által szerkesztett 88 oldalas katalógus szép kiállítású, kilenc értékes tanulmány található benne az időrendi áttekintés és a protokollszövegek mellett; a szerzők a Liszt szabadkőművességén kívül foglalkoznak Burgenland neves szabadkőműveseivel, páholyaival; a szabadkőműves szimbólumokkal, a tárlat kiemelkedő fontosságú tárgyaival.

---

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2011/05/kiallitas-szabad-komuves-munka-liszttol.html

Kapcsolódó hír: http://szkp3.blogspot.com/2011/05/megnyilt-neutalban-szabad-komuves-munka.html

A múzeum weblapja: http://www.muba-neutal.at/content/index.php?nav1=home

A katalógus: http://szkp2.blogspot.com/2011/05/steiger-moser-susanna-szerk-frei-maurer.html

A Lisztománián: http://www.lisztomania.at/index.php?id=61&L=0&cHash=33c07a33ca

A kiállításról: http://www.lisztomania.at/index.php?id=80&L=woclclnhco&tx_ttnews[tt_news]=65&cHash=6501c6dda58a37119a9de29daca437c8

A BVZ (Burgenländische Volkszeitung) beharangozója: http://www.bvz.at/lokales/bvz-ausgaben/oberpullen/kultur/art6241,43821

Az ORF a kiállításról: http://go.orf.at/burgenland/stories/514288/

Liszt a szabadkőműves wikiben: http://szk.wiki-site.com/index.php/Liszt_Ferenc

Diasorozat a megnyitóról: http://www.neutal.at/gemeinde/index.php?nav=galeriedetail&id=553 

Fotógalériám az időszakos kiállításról: https://picasaweb.google.com/lalo5555/MUBALisztSinowatz?authkey=Gv1sRgCI-Q0YmK2svgvgE

Fotógalériám az állandó kiállításról: https://picasaweb.google.com/lalo5555/MUBA?authkey=Gv1sRgCJbv-Yyj486aAw

Ady patriotizmusa és szabadkőművessége

Babus Antal

Ady Endre: Vallomás a patriotizmusról

részlet:


A Vallomás a Szabadgondolat 1913 októberi számában látott napvilágot. Ha tisztázzuk, hogy milyen erők rejtőztek e kis példányszámú, alig ismert lap mögött, a cikk értelmezéséhez is hasznos fogódzót kapunk.
A Szabadgondolat az 1905-ben alakult Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesületének és fiókszervezeteinek – a Galilei Körnek, a budapesti Harkányi Körnek, a Szabadgondolkodók Aradi Egyesületének, a nagyváradi Darwin Körnek, az eperjesi Martinovics Körnek, a kassai Batsányi Körnek és a szegedi Ferrer Körnek – volt a hivatalos lapja. 1 A tájékozottabbak már pusztán a felsorolt nevekből kitalálhatják, hogy a Szabadgondolat szabadkőműves lap volt, az viszont egyáltalán nem közismert, hogy Ady tagja volt az Egyesület választmányának, sőt belépett a szabadkőművesek közé is. 2 A költő döntésének jobb megértése végett vessünk egy futó pillantást a magyar szabadkőművesség helyzetére a XIX–XX. század fordulóján.
Az egységre, összetartásra mindig fölöttébb ügyelő szabadkőműves mozgalom a XX. század elején két táborra szakadt. A konzervatív gondolkodású „testvérek” úgy vélték, hogy a régi elvekhez híven nem szabad beleártaniuk magukat a politikába, elég ha karitatív tevékenységet folytatnak. (Köztudomású, hogy a szabadkőművesek számos jótékonysági intézményt alapítottak és működtettek, például az Anya- és Csecsemővédő Intézetet, a Vakokat és Süketeket Gyámolító Intézetet, a Mentő Egyesületet stb.) A szabadkőművesek másik ága viszont nem rejtette véka alá politikai ambícióit, s a radikális társadalmi változásokat elérendő nem riadt vissza a közvetlen politizálástól sem. 1908-ban Jászi Oszkár, a radikálisok vezéralakja több társával kivált a Demokrata páholyból, s megalapította a polgári radikális Martinovics-páholyt. A páholynak számos ismert értelmiségi volt a tagja: Bíró Lajos, Bölöni György, Csáth Géza, Lengyel Géza, Nagy Endre, Reinitz Béla, Szini Gyula, Schöpflin Aladár, Szende Pál, Czóbel Ernő, Székely Artúr, Sándor Pál. A névsorból több következtetés vonható le. Egyrészt szembeszökő, hogy ez a társaság kulcsfontosságú szerepet játszott az ország polgári radikális átalakításáért folytatott harcokban, másrészt a páholytagok szinte egytől egyig Ady baráti körébe tartoztak. Ady 1905 óta ismerte Jászit. Politikai céljaik hasonlóságán kívül összekapcsolta őket a közös alma mater is, mindketten Nagykárolyban (is) jártak gimnáziumba. Ezek után nem meglepő, hogy 1912. április 19-én Ady belépett a Martinovics-páholyba. 3 Egyik ajánlója éppen Jászi Oszkár, a páholy akkori főmestere volt, s a szakirodalom szinte biztosra veszi, hogy Ady az ő rábeszélésre szánta rá magát erre a lépésre. 4 Adynak 98 verse és 70 cikke jelent meg a Martinovics-páholy által 1910-ben indított és anyagi támogatásával fenntartott Világ című napilapban, de a költőt nem akarták, s nem is lehetett formaságok kalodájába zárni, lazán kezelte a páholyélet előírásait, s hétesztendős tagsága alatt „mindössze négy ízben vett részt a Martinovics-páholy munkáin…” 5 Ennek ellenére 1914. február 13-án mesterré avatták. 6
Nem csodálkozhatunk hát rajta, hogy 1913-ban, a Szabadgondolatban megjelent Vallomás a patriotizmusról című cikke éppen Székely Artúrnak, a Martinovics-páholy egyik tagjának hagyatékában maradt fenn. Székely Artúr, a jeles üzletember és gazdasági író volt 1913-ban a Szabadgondolat felelős szerkesztője. 7 Személyesen is többször találkozott Adyval, sőt 1906-ban, nyolcadikos gimnazistaként lelkes ismertetőt írt az Új versekről. Jelen volt a páholy ülésén 1912-ben, Ady felvételekor is: „Emlékezem szép meleg és szónoki forma tekintetében is tökéletes beszédére, amelyet a szabadkőművesek közé való fölvételét követő vacsorán mondott.” 8 ...


1) Vö. Schön István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai. Magyar Könyvszemle, 2000. 2. sz. 189. (http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html)
2) Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség. In: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 189.
3) Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség. In: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 187.
4) Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség. In: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 190–191.
5) Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség. In: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 191.
6) Veres András: Ady Endre és a szabadkőművesség. In: Szabadkőműves gondolatok. Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1998. 191.
7) Vö. Schön István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai. Magyar Könyvszemle, 2000. 2. sz. 189. (http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html)
8) Székely Artúr: Ady-emlékek. Nyugat, 1924. 3. sz. 213. (http://ady.mtak.hu/hu/sza.htm)



Forrás: http://ady.mtak.hu/hu/study.htm