A bejegyzések listája

2011. szeptember 12., hétfő

Zsidó származású szabadkőművesek listája a Wikipédián

Érdekes dolgot vettem észre a Wikipédián, miközben a Nyolcak avantgard festőcsoport szabadkőműves tagjairól, Kernstok Károlyról és Orbán Dezsőről kerestem információkat a szabadkőműves wikim bővítése során.

Az Orbán Dezső szócikk alján a következő kategorizálás látható:

Kategóriák: Magyar festők | Zsidó származású magyarok | Emigráns magyarok | Győriek | Zsidó származású képzőművészek | Zsidó származású szabadkőművesek

Megnézem a címsort - de nem, nem a Metapédián vagyok.

Megdörgölöm a szememet, de a helyzet nem változik. Megnézem a Wikipédia kategórialistáját, s azt tapasztalom, hogy mintegy 60 "Zsidó származású"val kezdődő kategória van.

Ok, nyilván a származás manapság nagyon fontos. Ellenőrzésképpen megnézem Petőfi Sándort, mert akkor ugye a szócikk alatt ott kellene lenni a "Szlovák származású magyarok", a "Szlovák számazású költők", "Szlovák származású forradalmárok" kategóriának. De nincs ott.

Nyilván régen készült a Petőfi szócikk, s ugyan oda még nem tették be ezeket a kategóriákat, de majd az összes kategória listájában megtalálom ezeket. Ott sincs ilyesmi.

Hát akkor most mi van itt???

A Wikipédia lépett, ha most nézünk rá a linkre, a következőket találjuk:

Az oldal korábban törölve lett. A lap törlési és átnevezési naplója alább olvasható.

Kapcsolódó linkek:

http://szk.referata.com/wiki/

http://szk.referata.com/wiki/Kernstok_K%C3%A1roly

http://szk.referata.com/wiki/Orb%C3%A1n_Dezs%C5%91

http://hu.wikipedia.org/wiki/Orb%C3%A1n_Dezs%C5%91

http://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Zsid%C3%B3_sz%C3%A1rmaz%C3%A1s%C3%BA_szabadk%C5%91m%C5%B1vesek

4 megjegyzés
Címkék:

2011. szeptember 10., szombat

Újabb felsőoktatási kurzus a szabadkőművességgel kapcsolatosan

Nem túl régen bemutattam azokat a hazai felsőoktatási kurzusokat, amelyeket teljes egészükben a szabadkőművességnek szenteltek. Most szeptemberben egy újabbat találtam. amelyet a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán lehet szabadon választható tárgyként felvenni:


SZABADKŐMŰVESSÉG
és
EGYHÁZI BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK

A szabadkőművesség egy nagyon széles téma, amely körül számtalan vélemény és olvasat alakult ki a különféle legendákon és misztifikációkon keresztül.
Ezen kurzus célja bemutatni:
Az Egyház dokumentumait és előírásait a szabadkőművességgel szemben. Ezen tények alapján nyilvánvalóvá tenni az Egyház által elfogadott törvényhozás mértékét, az 1917-es Kódexben. Tanulmányozni a II. Vatikáni Zsinat után rögzített irányvonalat, melynek következtében az ekkléziológia fokozatosan fejlődött. Ezen fejlődés meghatározta az Egyház Tanítóhivatalának álláspontját a szabadkőművességgel kapcsolatban.
Ezenkívül, bemutatni, amint az új normatíva összhangban van az Egyház életének és tevékenységének jelen történelmi eseményével.
Bevezetés.
I. Ki a keresztény – katolikus keresztény?
1. Előzetes megjegyzések a Codex Iuris Canonici VI. és VII. könyvéhez.
II. A szabadkőművesség természete és célja az egyházi dokumentumokban 1738 –tol 1917-ig.
1. Szabadkőművesség, történelem és tartalom. Egy térkép …
2. Az Egyház és a szabadkőművesség: történeti-jogi áttekintése a Tanítóhivatal megnyilatkozásainak az 1917-es Codex Juris Canonici kihirdetése előtt.
2.1. Pápai Tanítóhivatal megnyilatkozásainak tartalma XII: Kelemen pápától XIII. Leó pápáig.
2.2. Szabadkőműves tanok összeegyeztethetetlensége a katolikus hittel.
2.3. Szabadkőműves titok és eskü.
2.4. Az Egyház elleni mesterkedés.
2.5. Kettős tagság.
III. Kánoni norma felülvizsgálata a szabadkőművesség vonatkozásában.
1. II. Vatikáni Zsinat.
2. Párbeszéd a katolikus Egyház és a szabadkőművesség között (1968-1983).
2.1. Német Püspöki Konferencia nyilatkozata a katolikusok tagságát illetően a szabadkőművességben (Würzburg, 1980. április 28).
2.2. Összeférhetetlenség okai.
IV. 1983-as Codex kánonjogi előírásai azon társulásokkal szemben, melyek az Egyház ellen mesterkednek.
1. 1981. október 20-29. között tartott Pápai Komisszió Plenáris Kongregációjának ülésén a Kodex felülvizsgálata.
2. Nyilatkozat a szabadkőművességről Quaesitum est (1983. november 26).
3. „Qui nomen dat” az Egyház ellen mesterkedő társulások (CIC 1374).
4. Katolikus Hit és a szabadkőművesség közötti összeegyeztethetetlenség.

Dr. Hardi Mózes
Óramegbeszélés: szeptember 15. csütörtök 13:00.



Forrás: http://www.sapientia.hu/hu/system/files/Szabadkomuvesseg_es_Egyhazi_bunteto_rendelkezesek.pdf

Kapcsolódó linkek:

http://www.sapientia.hu/hir/hirdetesek/szabadon-valaszthato-tanegysegek-frissitett

http://aprofan.blogspot.com/2011/04/szabadkomuvesseggel-kapcsolatos.html

0 megjegyzés
Címkék:

2011. szeptember 4., vasárnap

Szabadkőműves múzeum Rosenauban, Alsó-Ausztriában

Egresi János informatív, "Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás" című weblapján találtam a következő, a Schloss Rosenau szabadkőműves múzeumról szóló írást:


Szabadkömûves (Freimaurermuseum) Múzeum
Kategória Múzeum

Cím Rosenau
GPS koordináta Lat.:48.601062 ; Lng.:15.063518
Régió Közép-Ausztria
Megye Niederösterreich
Internet
http://www.schlosshotel.rosenau.at/d/default.asp?id=84714&tt=ROSENAU_R15
e-mail
schloss.rosenau@wvnet.at
Telefon
+ 43 (0) 2822/58221-1
Megjegyzés

Összeállította és fényképezte: Egresi János - Felvitel dátuma: 2011-09-05 - Látogatás dátuma: - Utolsó módosítás: 2011-09-05



1975-ben megnyitják az osztrák szabadkõmûves múzeumot.
A kastély, amely közel 40 éve Alsó-Ausztria tartomány tulajdonában van, jelentõsen hozzájárul a turizmus fejlesztéséhez a régióban. 1999-tõl Mrs. Margit Zulehner sikeres bérlõje a kastélyszállónak, arra törekszik, hogy megõrizze a rábízott hagyatékot a jövõnek.

Schloss Rosenau nem csak múzeum, hanem tele van élénk élettel.
A Kastélyszálló a történelmi környezet és a festõi táj is ideális helyszínt kínál a pihentetõ nyaralásra, sikeres szemináriumokhoz, elegáns partikhoz, esküvõkhöz és ünnepségekhez. Modern melegség és vendégszeretet várja a Vendégeket.

Szálláshelyet keresgéltünk Alsó-Ausztriában, közel a Cseh Köztársaság határához, azzal a céllal, hogy kiindulóhely legyen egy tervezett cseh kastélyok megismerési útazáshoz. Így akadtunk rá erre a kastélyhotelre, szép kastély épület, benne étterem és egy múzeum is van. Nagyjából körbenéztük, majd részletesen megismerjük, ha legközelebb arra járunk. A színvonalhoz képest nem is túl dráda, de sajnos a min pénztárcánkhoz drága, így keresgéltünk tovább és találtunk is egy panziót a közelben.

Részletes megismerésére is sort kerítünk, ha a közelben talált szálláshelyre utazunk, ekkor tudok belsõ képekekel is bemutatni.

Kastély története:
A kastély Rosenau (hivatalosan "Rosenau Castle") a településen lévõ ingatlanon áll, egy impozáns épület. A kastély 1593-ban épült , báró Wolf Dietrich a Greiss megbízásából. Körülbelül ugyanebben az idõben (1600 körül) alakult ki a kastély alapja, a gazdasági épületek, az istállók, pajták és a tulajdonos családjának otthona, a nagy magtár, továbbá, a kastély pincéje, egy sörfõzde, amely ma már nem létezik. Egy kicsit késõbb, 1700 körül, a "Bandlhaus" stílusú átalakításon ment keresztül (holland mûvészeti hatások).
A 18. század elsõ felében (1736-1747) új tulajdonosa Christopher Leopold Graf Schallenberg. Õ bõvíteni a gazdaságot és a kastélynak barokk jelleget ad. Õ alapította az egyházat, építette a paplakot, az iskolát, a harangtornyot és egy ellátási házat (kórház) az idõs, fogyatékkal élõ mezõgazdasági dolgozók részére.
Az épületek formája egy jól megtervezett és kellemes egységet hozott létre. Különösen feltûnõ ez az egy történet felépítése, az egységes sárga vakolat a pillérek, hasonló alakú kémények a kelet-nyugati tengelyen, egy fedél alatt, és a homlokzatok azonos bontású kialakítása.
A birtok felszámolása után1964-ben Alsó-Ausztriai Tartomány tulajdonába kerül. Az új tulajdonos megint eredeti hûségben újjáépítette, hogy a régi dicsõségében ragyogva szolgálja új életét.

A mai napig, a kastély tulajdonosa az állam. 1974-ben megnyitását követõen a felújított kastélyban szálloda és étterem kerül üzemeltetésre. 1975-ben megnyitják az osztrák szabadkõmûves múzeumot.
Külsõ hivatkozások:
Forrás: http://www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=2177&kId=2177

0 megjegyzés
Címkék:
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum