A Klubrádióban ismertette Kocsis Attila Zoltán, a Tarandus kiadó szerkesztője új kiadványukat, Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon című könyvét,
A Klubrádió ismertetése:
Sajnálatos módon az ismertetésbe számos hiba került be:
1. Abafi nem általában a közép-európai szabadkőművességet kutatta és dolgozta fel, hanem a Habsburg Birodalom szabadkőművességének történetét.
2. A szerkesztő szerint elsősorban német nyelvű kultúrát honosított meg Magyarországon. Ennek pont az ellenkezője igaz, költőinket ismertette meg német fordításban a külfölddel.
3. Kocsis Attila Zoltán azt állította, hogy Abafi 1890-tól elkezdett intenzíven foglalkozni a természettudományokkal, s lepkegyűjtő lett, de ennek eredménye könyv vagy cikk formájában nincs. Hát kérem szépen, ez a tudatlanság csimborasszója. Abafi a hazai lepkészet atyamestere volt, két monografikus könyv (az egyiket manapság jelentették meg újra hasonmás kiadásban), rengeteg cikk, és a Rovartani Lapok szerkesztése bizonyítja ezt.
4. A szerkesztő Abafi munkáját a hazai szabadkőművesség történetének első összefoglalásának nevezi. Nos, ez sem igaz. Az első (német nyelvű) munkát ezzel kapcsolatban Lewis Lajos írta 1872-ben, Hollós László 1873-ban írt könyvének egy fejezete foglakozik a hazai szabadkőművességgel, Fekete Ignác 1891-es művében szintén részletesen ír a magyarországi páholyéletről. Abafi monográfiája persze részletességében és pontosságában messze felülmúlja ezeket.
5. Az ismertető szerint Abafit irodalomtörténészi munkája vezette az szabadkőművesség felé. Ez megint tájékozatlanságról árulkodik, hiszen már pályája kezdetén, 1870-ben belépett a budapesti Corvin Mátyás páholyba.
6. Kocsis Attila Zoltán szerint Abafi az erdélyi, nagyszebeni páholynak volt tagja. Mint az előző pontban említettem, a budapesti Corvin Mátyás páholynak volt tagja, a páholy vezetésében szinte minden pozíciót betöltött, 1883–1885 között főmester volt, s hosszú ideig részt vett a szövetségtanács munkájában is. A nagyszebeni páholynak legfeljebb látogatója lehetett, de a szerkesztő úr eddigi lapszusai alapján ezt sem hiszem el neki...
7. A szerkesztő büszkén említi a nevek és páholyok felsorolását a kötet végén - megfeledkezve arról a nem elhanyagolható körülményről, hogy ennek elkészítése az Akadémiai kiadó munkatársait dicséri, ők bővítették ki Abafi munkáját ezekkel a mutatókkal 1993-ban kiadott hasonmás kiadványukban.
8. Az ismertető szerint a szabadkőművesség előzményét a rózsakeresztesek és templomos lovagok jelentik, pedig köztudomású, hogy a rózsakeresztesség egy kultúrtörténeti vicc volt, a templomosoknak meg semmi közük a szabadkőművességhez.
9. Az interjúban elhangzik, hogy a pápákat meg kellett kérni, hogy betiltsák a szabadkőművességet. Ehhez nincs mit hozzátenni.
10. Ahhoz sem, hogy a páholyok akkor alakulhattak meg, amikor elhárult a katolikus papság ellenkezése.
11. Kocsis Attila Zoltán szerint a páholy élén áll a nagymester, alatta a testvérek, s a hierarchiában a legutolsó a legény, aki belép. Hát kérem, a páholy élén a főmester áll, s a frissen belépőből inas lesz.
12. Vannak a szabad páholyok és a kék páholyok, akik (sic!) Keresztelő Szent Jánosnak esküdtek fel. A kék páholyok és a János-rendi páholyok ugyanazok, az eredeti három fokozatú szabadkőművesség műhelyei.
13. A felvételen az is elhangzik, hogy "az értelmiségi réteg önmagát srófolja egymás felé". Ezt nem vagyok képes értelmezni.
14. Hasonlóképpen azt a kijelentést sem, hogy "a társadalom és a páholyok közötti ütközés nem jött létre, ezért titokban működtek".
15. Kocsis Attila Zoltán szerint "nem az egyén találja ki, hogy belép, a páholy választja ki a majdani tanoncokat". Esetenként előfordul, hogy valakinek felajánlják a tagságot, de általános szabály szerint az érdeklődőknek kell jelentkezni a páholyokba.
Remélem, hogy a könyvet kiadó szerkesztő tájékozatlansága, amelyből a fenti 15 hiba csak a legsúlyosabbakat jelenti, nem rettenti el a szabadkőművesség iránt érdeklődő olvasókat Abafi kiváló és forrásértékű munkája tanulmányozásától.
Kapcsolódó könyv: http://szkp2.blogspot.com/2012/04/abafi-lajos-szabadkomuvesseg-tortenete.html
Hollós László munkája: http://szkp2.blogspot.com/1970/01/hollos-laszlo-szabadkomuvesseg.html
reprintje: http://szkp2.blogspot.com/2011/06/hollos-laszlo-szabadkomuvesseg.html
Fekete Ignác műve: http://szkp2.blogspot.com/1970/01/fekete-ignacz-szabadkomuvesseg-rovid.html
reprintje: http://szkp2.blogspot.com/2010/09/fekete-ignacz-szabadkomuvesseg-rovid.html
Abafi a szabadkőműves wikin: http://szk.referata.com/wiki/Abafi_Lajos
Abafi a magyar Wikipédián: http://hu.wikipedia.org/wiki/Abafi_Lajos
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése