Péter László halálára

Köszönet Laci bátyámnak

Amikor Espersit János szabadkőművességének titkát (1925-ben, a betiltás idején írta naplójában, hogy "Főmestere vagyok a szegedi Klauzál Gábor reform szabadkőmives páholynak.") elkezdtem felgöngyölíteni, egyik első lépésem az volt, hogy e-mailben felvettem a kapcsolatot Péter Lászlóval. Az Espersit János (1879-1931) - Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez című 1955-ben megjelent könyvében ő ismertettea fenti adatot Espersit naplója alapján.

Péter László kedvességével és kérdéseimre adott azonnali válaszaival lenyűgözött, szinte minden szegedi problémára megoldást adott. Így rajta keresztül derült ki számos adat az ekként felfedezett, eddig ismeretlen hazai nagypáholy tagjairól. A kutatásban való közreműködését nevével is vállalta, társszerzője lett A Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholya című cikkünknek.

Levelezésünkben az ő kezdeményezésére hamarosan áttértünk a tegeződésre és aláírásként ill. megszólításként a "Laci bátyád", "Laci öcséd" nevekre. Néhány évvel ezelőtt szerencsém volt Szegeden járva személyesen is megismerkedni vele s szőregi házában egy üveg vörösborral megajándékozni. A találkozás lehetőséget adott egy jóízű beszélgetésre, annak ellenére, hogy éppen a szemével bajlódott egy szerencsétlen baleset következtében.

Éppen most, 2019. július 30-án utaztam feleségemmel Makóra, s fel is merült bennünk, hogy újra meg kellene látogatni, mivel megígértük, hogy ha erre járunk, feltétlenül beugrunk hozzá, de szoros időrendünk miatt ezt nem tarthattuk be. Azóta kiderült, hogy Laci bátyám halála miatt erre már később sem kerülhet sor.

Kedves Laci bátyám!

Köszönöm bíztatásodat, segítségedet, közreműködésedet munkámban!

Nyugodj békében!

Laci öcséd 

---

Péter László szabadkőművességgel kapcsolatos írásai:

Espersit János (1879-1931) - Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955. : Ebben elsőként publikálta Espersit János szabadkőművességét, annak naplója alapján.

A szabadkőművesség Szegeden in: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980/81-1., Szeged, 1981. : Ismerteti a szegedi Árpád a Testvériséghez és a Szeged páholyok történetét és elsőként hívja fel a figyelmet az ismeretlen Klauzál Gábor és az Amicitia reformpáholyokra.

A szabadkőművesség Szegeden in: A szerette város - Írások Szegedről, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1986. : A Móra Ferenc Múzeum Évkönyvében megjelent írás újraközlése.

Utószó in: Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek, Universum kiadó, Szeged, 1990. : Elsőként ismertette Nagy Töhötöm hazatérését és hazai tevékenységét.

A szövődmény természetrajza (Célszemély: Csongor Győző), Tekintet, 2004. 12. szám: Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szeged szürke eminenciása című könyvének jelentős kiegészítése és pontosítása.

Egy politikai nyomozóról, Élet és Irodalom, 2005. január 21., 49. évfolyam, 3. szám. : Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szeged szürke eminenciása című könyvének pontosítása és kiegészítése.

A Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholya, társszerzők: Vári László és Orbán Róbert,  Aetas, 28. évf. 2013. 4. szám. : Adatok a szabadkőművesség betitása után is működő nagypáholyról, amelynek Szegeden két páholya is működött.

Elhunyt Péter László irodalomtörténész, Espersit János szabadkőművességének felfedezője

Meghalt Péter László, Szeged díszpolgára

Életének 93. évében elhunyt Péter László irodalomtörténész, egyetemi tanár, várostörténész, nyelvész, folklorista, a Tiszatáj folyóirat alapító-névadó szerkesztője és Szeged díszpolgára.

---

.A Tiszatáj online kiadása tette közzé a hírt, miszerint meghalt Péter László. Az irodalomtörténész, nyelvész, szerkesztő és folklorista 93 éves volt.
Szeged díszpolgára Jánoshalmán született 1926-ban. Dolgozott az egyetemi könyvtárban, oktatott a bölcsészkaron, kutatott a Somogyi-könyvtárban, második otthona pedig a Móra-múzeum volt. 1956-ban írásai miatt bebörtönözték nyolc hónapra, 35 évvel később a Magyar Tudományos Akadémia doktorai közé fogadta. Haláláig Szőregen élt, aktívan dolgozott, kutatott.

Munkássága megkerülhetetlen József Attila, vagy Juhász Gyula életével kapcsolatban, évtizedeken keresztül szenvedélyesen kutatta Szegedet, minden bizonnyal ő volt az, aki a legtöbbet tudott városunkról. Szorgos kutatója és feltárója Szeged művelődéstörténetének, irodalomtörténetének és néprajzának. Helytörténeti tanulmányai örökre forrásmunkának számítanak.

Tudományos és közírói tevékenysége méltó folytatása és bizonyos mértékben megújítása egykori tanára, Bálint Sándor munkásságának. Bálint Sándor a néprajzban, Péter László az irodalomtörténet-írásban teremtette meg a tudományos szögediség fogalmát. Nagy monografikus munkáiban Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, Tömörkény István és legutóbb Móra Ferenc életművét vizsgálta és tette a magyar tudományban és közgondolkodásban ismertté. Munkásságával részese, sőt inspirátora a 60-as években kivirágzó helytörténeti kutatásoknak.

Péter László szervezőmunkájának köszönhető, hogy az amerikai magyarság legnagyobb gyűjteménye a Vasváry-hagyaték Szegedre, a Somogyi-könyvtárba került.

A város utcaneveiről írt monográfiája szinte az első volt Magyarországon, és olyan művelődéstörténeti anyagot tárt fel a város történetéből, amely helytörténeti irodalmunkban Reizner János és Bálint Sándor óta példátlan volt.

Publikációinak száma megközelíti a háromezret; ezeknek túlnyomó többsége szegedi vonatkozású. Tagja és vezetőségi tagja több tudományos egyesületnek, társaságnak. 1945-óta tagja a Magyar Irodalomtörténeti, Néprajzi, Nyelvtudományi Társaságnak és a Magyar Történelmi Társulatnak. 1961. és 1986. között a Somogyi-könyvtár tudományos munkatársa volt, azóta a JATE II. számú irodalomtörténeti tanszékének professzora. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából az Új Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztője.

Péter Lászlót Szeged Megyei Jogú Város a saját halottjának tekinti. Temetéséről az elhunyt rokonai később döntenek.

---

Forrás: https://szeged.hu/hirek/29899/meghalt-peter-laszlo-szeged-diszpolgara

Elhunyt Berényi Zsuzsanna Ágnes, a szabadkőművesség kutatója

2019. június 18-án, életének 84. évében elhunyt Berényi Zsuzsanna Ágnes, a szabadkőművesség kutatója. 

Számos könyvet, számtalan cikket írt a szabadkőművesség történetéről, amelyek mindegyike levéltári dokumentumokon alapult. Egészen halála napjáig aktív volt, a kiadókkal levelezett, cikkein dolgozott, amelyek majd posztumusz fognak megjelenni. Családi vállalkozásuk, az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár örököseként szülei halála után a jelvénykészítés átvételével a gyakorlatban ismerte meg a jelvények fajtáit, amelyekről sok elméleti cikket is írt. Sokáig szinte egymaga publikált két kutatási területének ötvözésével a szabadkőműves jelvényekről és érmekről. Eredményeit számos konferencián ismertette idehaza és külföldön egyaránt. Mint lelkes eszparantisát a világ minden táján szívesen látták. Kossuth Lajos csodálójaként írta meg Kossuth életével és szabadkőművességével kapcsolatos könyvét és cikkeit.

Könyvei:

Szabadkőműves páholyneveink 1991-ig, ELTE, 1992.
A nagymester, Rcopy 1997.
Szabadkőműves páholyneveink az ezredfordulóig, 2. bővített kiadás, Új Érték Szövetkezet, 2000.
Iratok a magyarországi szabadkőművesség történetéhez 1918-1950, Magyar Országos Levéltár, 2001.
A szabadkőművesség kézikönyve, Heraldika, 2001.
Látogatás "Kossuth"-ban, Heraldika, 2002.
Kossuth Lajos és a szabadkőművesek, Argumentum, 2002.
Szeged szürke eminenciása, Heraldika, 2003.
Budapest és a szabadkőművesség, Argumentum, 2005.
Szabadkőműves páholyok Budapesten, Heraldika, 2006.
Történelem jelvényekben elbeszélve - Az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár, Gondolat, 2015.

Berényi Zsuzsanna Ágnes búcsúztatása 2019. július 8-án 15h-kor lesz a Deák téri evangélikus templom urnatermében.