A bejegyzések listája

2019. augusztus 1., csütörtök

Péter László halálára

Köszönet Laci bátyámnak


Amikor Espersit János szabadkőművességének titkát (1925-ben, a betiltás idején írta naplójában, hogy "Főmestere vagyok a szegedi Klauzál Gábor reform szabadkőmives páholynak.") elkezdtem felgöngyölíteni, egyik első lépésem az volt, hogy e-mailben felvettem a kapcsolatot Péter Lászlóval. Az Espersit János (1879-1931) - Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez című 1955-ben megjelent könyvében ő ismertettea fenti adatot Espersit naplója alapján.

Péter László kedvességével és kérdéseimre adott azonnali válaszaival lenyűgözött, szinte minden szegedi problémára megoldást adott. Így rajta keresztül derült ki számos adat az ekként felfedezett, eddig ismeretlen hazai nagypáholy tagjairól. A kutatásban való közreműködését nevével is vállalta, társszerzője lett A Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholya című cikkünknek.

Levelezésünkben az ő kezdeményezésére hamarosan áttértünk a tegeződésre és aláírásként ill. megszólításként a "Laci bátyád", "Laci öcséd" nevekre. Néhány évvel ezelőtt szerencsém volt Szegeden járva személyesen is megismerkedni vele s szőregi házában egy üveg vörösborral megajándékozni. A találkozás lehetőséget adott egy jóízű beszélgetésre, annak ellenére, hogy éppen a szemével bajlódott egy szerencsétlen baleset következtében.

Éppen most, 2019. július 30-án utaztam feleségemmel Makóra, s fel is merült bennünk, hogy újra meg kellene látogatni, mivel megígértük, hogy ha erre járunk, feltétlenül beugrunk hozzá, de szoros időrendünk miatt ezt nem tarthattuk be. Azóta kiderült, hogy Laci bátyám halála miatt erre már később sem kerülhet sor.

Kedves Laci bátyám!

Köszönöm bíztatásodat, segítségedet, közreműködésedet munkámban!

Nyugodj békében!

Laci öcséd 



Péter László szabadkőművességgel kapcsolatos írásai:

Espersit János (1879-1931) - Ismeretlen adatok Juhász Gyula és József Attila életéhez, költészetéhez, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955. : Ebben elsőként publikálta Espersit János szabadkőművességét, annak naplója alapján.

A szabadkőművesség Szegeden in: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980/81-1., Szeged, 1981. : Ismerteti a szegedi Árpád a Testvériséghez és a Szeged páholyok történetét és elsőként hívja fel a figyelmet az ismeretlen Klauzál Gábor és az Amicitia reformpáholyokra.

A szabadkőművesség Szegeden in: A szerette város - Írások Szegedről, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1986. : A Móra Ferenc Múzeum Évkönyvében megjelent írás újraközlése.

Utószó in: Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek, Universum kiadó, Szeged, 1990. : Elsőként ismertette Nagy Töhötöm hazatérését és hazai tevékenységét.

A szövődmény természetrajza (Célszemély: Csongor Győző), Tekintet, 2004. 12. szám: Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szeged szürke eminenciása című könyvének jelentős kiegészítése és pontosítása.

Egy politikai nyomozóról, Élet és Irodalom, 2005. január 21., 49. évfolyam, 3. szám. : Berényi Zsuzsanna Ágnes: Szeged szürke eminenciása című könyvének pontosítása és kiegészítése.

A Magyarországi Szabadkőművesek Reform Nagypáholya, társszerzők: Vári László és Orbán Róbert,  Aetas, 28. évf. 2013. 4. szám. : Adatok a szabadkőművesség betitása után is működő nagypáholyról, amelynek Szegeden két páholya is működött.



Nincsenek megjegyzések:

A legolvasottabb bejegyzések

Blogarchívum