Magasfokú műhelyek

Először is tisztázzuk a magasfokok illetve a magasfokú műhelyek fogalmát. Ezzel kapcsolatos csekély ismereteimet főként a Pataky Lajosné féle repertóriumból szereztem.

A Magyarországon működő skót rítusú páholyok azon tagjai, amelyek a magas fokokat (más néven filozófikus fokokat) elnyerték, úgynevezett magasfokú műhelyeket alapítottak. Ezek tagja természetszerűleg csak a magasfokokat elfogadó páholyok magasfokba felavatott mesterei lehettek. Ilyenek eleinte a Nagyoriens majd az egyesülés utáni Symbolikus Nagypáholy keretei közé tartoztak. Tehát az első három fok főhatósága a Nagypáholy, a magasfokoké pedig a magasfokú szabadkőművesek saját önszerveződései voltak.

Magyarországon ez úgy történt, hogy három-három páholyból kikerülő 18. fokú szabadkőművesek alkottak egy káptalant, három-három káptalan 30. fokú szabadkőművesei alkottak egy tanácsot (I., IV. és V. káptalan ill. II., III. és VI. káptalan) és a tanácsok 33. fokú szabadkőművesei alkották a Nagytanácsot. (Hazánkban tanácsból már csak kettő volt, az I. és a II.)

A Nagytanács a magasfokú műhelyek főhatóságaként szolgált, valahogy úgy, ahogy a Nagypáholy a páholyok főhatósága.

Minden magasfokú műhely önálló volt, elnökét, titkárát, kincstárosát maga választotta, de az elnök csak magasabb fokozatú szabadkőműves lehetett, mint a műhely foka. Így a 18. fokú káptalanok elnöke 30. fokozatú, a (30. fokú) tanácsok elnöke 33. fokozatú szabadkőműves volt.

A Nagytanács titkára a Nagykancellár volt (főként a külügyekkel foglalkozott), egy évre választották, elnöke (külföldi forrásokban Főparancsnok vagy Nagyparancsnok néven említik) öt évre volt választva. Magyarországon a Nagymester töltötte be a Főparancsnok posztját is - feltehetőleg a János rendi és a Nagyoriens (skót rendszer) egyesülésekori megállapodás alapján.

A Repertórium szerint a magasfokú műhelyek 1869-től 1894-ig működtek.

Ez meglepetés számomra, mert én azt hittem eddig, hogy egészen a Horthy-korszakbeli betiltásig megvoltak a magasfokú szervezetek. (Azt tudtam, hogy 1945 után nem alakultak újjá.)

Úgy tűnik logikusnak, hogy a 18. fokú káptalanokban és a 30. fokú tanácsokban részt vettek a magasabb fokozatúak, úgy mint a három fokozatú páholymunkákban is az inasfokon mindenki részt vehet, a legényfokú munkákban a legények és a mesterek és a mesterfokúakban pedig csak a mesterek. Szintén úgy logikus, hogy a magas fokokat a magasfokú műhely adományozza, hiszen a 3 fokozatú páholyok ezzel nem foglalkozhatnak.

Az eddigiekből az mindenesetre kiderül, hogy a magasfokú műhelyek tagságának merítési bázisa a harmadfokú (mester) szabadkőművesek összesége - pontosabban azok, akiknek páholya egyáltalán elismeri a magasfokokat.

A fentiek az 1869-től 1894-ig működő magasfokú műhelyek működésére vonatkoznak, de valószínűleg hasonló elven szerveződnek a maiak is - a kisebb létszámból adódóan csak egy-egy 18., 30. és 33. fokú műhelyt alkotva.

Feltehetőleg a 7 fokozatú francia rítusú rendszer is ehhez hasonló lehet. (Gyakorlatilag a 33 fokú skót rítus is 7 fokú, hiszen a három alapfokon felül csak egyes fokokban dolgoznak, a többit automatikusan nyerik el illetve átugorják.)

Azt még hangsúlyozni kell, hogy a magas fokok nem jelentenek magasabb rangot az alsó 3 fokhoz képest, hiszen azokat csupán a 3. (mester) fok kiterjesztéseinek tekintik. Szokták ezt úgy is magyarázni, hogy a 3 fokozatú piramis csúcsát alkotó mesterfokra mintegy merőlegesen, más dimenzióban épülnek a magas fokok.

Tehát azok a spekulációk, hogy a 33. fokú szabadkőművesek utasíthatják az alacsonyabb fokozatúakat, teljességgel légből kapottak. Ilyen utasítási hierarchia nincs is egyáltalán, de ha lenne, akkor is a magasabb fokúak mesterekként mind egyenlőek a magas fokok grádicsán el nem indult mester szabadkőművesekkel.

A skót rendszerben egyes helyeken nemcsak a fenti fokokat használják, hanem gyakran a 9, 12, 17, 21 és 29 fokot is. Elvileg mind a 30 magas fokon dolgozhatnának, hiszen a rituálék megvannak hozzá.

Magas fokok nem csak a skót rítusban léteznek. Egy becslés szerint a XVII-XIX. században kétszáz ú.n. magas fok létezett a különböző rendszerekben, mint pl. a francia, a Memphis- Misraim, a yorki stb.

A skóthoz hasonlóan a többi magas fokú rendszerben is szokás kihagyni egyes fokokat, ha ezt nem tennék, akkor pl. elég bonyolult élete lenne a 99 fokú Memphis-Misraim szabadkőműveseinek

Eredetileg: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=80136741&t=9027376

Kapcsolódó cikk: http://aprofan.blogspot.com/2007/10/skot-ritusu-szervezetek-magyarorszagon.html