Hozott-e változást 110 év eltelte?

A címben feltett kérdésre mindenki saját maga válaszolhat az alábbi, 1898-ban megjelent újságcikkek alapján. Az újság, amiből idézek, a sajtótörténeti érdekességű Országos Hirlap, Mikszáth Kálmán lapja, amelyben megjelentette híres országgyűlési tárcáit.

Az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Adatbázisa - ahonnan a cikkek származnak - a következőket írja róla:

"A Mikszáth Kálmán szerkesztette ORSZÁGOS HIRLAP című periodika, mely 1897, 1898, 1899-ben jelent meg mint társadalmi, gazdasági, és politikai napilap. Korszakos kiemelkedő érdekessége s egyben értéke a Mikszáth által készített országgyülési tudósitások című rovat, melynek legszebb tárcái külön kiadásban, majd összegyűjtött kötetben is megjelentek a szerző gondozásában. Ezen kívül a XIX. század végi Magyarország hétköznapi életéről nyújt kiváló áttekintést (apró hirdetések, időjárás, tőzsdei hírek, színházi élet stb.).
Évfolyam Év Szám
I. 1897 41
II. 1898 360
III. 1899 26

Összesen 427 szám + különszámok"

Az EPA keresőrendszere szolgáltatta az alábbi, szabadkőművességgel kapcsolatos írásokat:

http://epa.oszk.hu/html/vgi/boritolapuj.phtml?id=00242

ORSZÁGOS HIRLAP Elöfizetési árak:
Egész évre 14 frt., fél évre 7 frt. negyed évre 3 frt 60 kr.
Egy hónapra 1 frt 20 kr.
Egyes szám ára helyben 4 kr, vidéken 5 kr.
Föszerkesztö
MIKSZÁTH KÁLMÁN
Szerkesztöség és kiadóhivatal:
VIII. kerület, József-körút 65. szám
Megjelenik mindennap, hétfön és ünnepnap után is.

II. év. Budapest, 1898, péntek, márczius 18-án. 77. szám.

Majláth p ü s p ö k adlátusa. M a t k o v i c h
Lajos, magát ujságirónak mondó férfiut neveztek
igy az erdélyi katholikus statusgyülés idejében.
Matkovich egy nem épen a nagy nyilvánosságrak szánt
antiszabadkömüves folyóiratot szerkesztett. Ebben
háromszor egymásután azt irta Györffy Gyula
országgyülési képviselöröl, az erdélyi katholikus
status elnökéröl, hogy hazudott, mikor a statusgyülésben
gróf Majláth Gusztáv püspök kérdésére
azt mondotta, hogy nem szabadkömüves. —
Györffy Gyula rágalmazás és becsületsértés miatt
panaszt emelt a budapesti sajtóbiróság elött s ma
volt az esküdtszéki tárgyalás. M a t k o v i c h a
C o r v i n páholy hivatalos közlönyének két füzetét
vette elö, amelyek szerint, a tagok között volt egy
Györffy Gyula nevezetü is, aki azonban kilépett a
páholyból. B o s s á n y i Iván a páholy fömestere kijelenti,
hogy ez más Györffy Gyula volt, aki 1871-ben
vétette föl magát s 1886-ban kilépett. Ó 1881 óta
tagja a Corvin-páholynak, azóta Györffy Gyula
országgyülési képviselövel a páholyban soha sem
találkozott. A vádlott védöje az ö fele részéröl csak
a jóhiszemüséget vitatta, de az esküdtszék Matkovich
Lajost hét szóval öt ellen rágalmazásban vétkesnek
találta és a sajtóbiróság nyolcz napi fogh
á z r a , 20 forint p é n z b ü n t e t é s r e itélte.


II. év. Budapest, 1898, szombat, márczius 19-én. 78. szám.

Papok és szabadkömivesek. Van Veszprém
városának egy kedvelt mulatóhelye : a Méhes,
ahol esténkint rendesen nagy társaság szokott öszszejönni.
A veszprémi méhész-egyesületnek a helyisége
ez, amelyben pompás borokat mérnek s a
melyet az alsó papság tagjai közül is sokan kerestek
föl eddig. A Méhesben azonban a minap nagy
változás történt. Valahogy kitudódott, hogy a méhész-
egyesület tagjai közül többen szabadkömüvesek,
akik egy este nagy „vakolást” rendeztek egy
Budapeströl érkezett szabadkömüves tiszteletére.
Ennek következtében mindazok a katholikus papok,
akik eddig tagjai voltak a méhesnek, k i l é p t e k ,
még pedig, hir szerint, egyenesen a veszprémi püspök
utasitására.


II. év. Budapest, 1898, vasárnap, márczius 20-án. 79. szám.

Spanyol páholy. Nemrégiben ismertettük
azt a rágalmazási pert, amelyet F ä r b e r Lipót
zenetanár inditott a magyarországi szabadkömüvesek
nagypáholyának föemberei: B e r e c z Antal,
'dr. B o s s á n y i Iván, N e u s c h l o s s Marczell
és G e l l é r i Mór ellen. Färber Lipót Budapesten
kiadta magát a „Souverain” czimü szabadkömüves
nagypáholy képviselöjének és egy spanyol fiók-páholyt
alakitott. A magyarországi szimbolikus nagypáholy
tudakozódott Färber Lipót egyénisége,
jelleme felöl és azt az értesitést kapta, hogy Färbert
Amerikában egy szabadkömüves páholyból kigolyózták;
Hamburgban pedig beiktatták a nevét
az ottani nagypáholy által kiadott koldusjegyzékbe.
— A magyarországi nagypáholy erre
sürgönyileg értesitette Angelo M e n d o z z á t , a
„Souverain” fötitkárát, hogy Färber nem méltó arra
a bizalomra, amelylyel a spanyol páholy megtisztelte.
Emiatt fordult panaszával Färber a büntetö
járásbiróság elé, mely a négy vádlottat fölmentette.
Ma tárgyalta ezt az ügyet a királyi tábla és helyb
e n h a g y t a a járásbiróság itéletét a következö
érdekes okfejtéssel:
„A vádlottak cselekményében nem lelhetö föl
a büntetötörvénykönyv 76. szakaszában jelzett s a
büntetendö cselekmény tényezö eleméül szolgáló
szándékosság, amennyiben eljárásuk nem arra irányult,
hogy a magánvádló személye ellenében oly
cselekményt kövessenek el, melyet a törvény büntetés
terhe alatt tilt, hanem ama k ö z é r d e k vezette
öket eljárásukban: kideriteni s illetöleg
megállapitani, vajjon a sértett egyéniségében
meg vannak-e azok a biztositékok, melyek oly
egyénnél megkivántatok, aki Magyarországon szabadkömüves
páholyt akar alakitani. A tárgyalási
jegyzökönyvhöz csatolt fökapitánysági átiratból kétségtelenné
vált, hogy a magyarországi szimbolikus
nagypáholy képviselöségének beleszólási joga van
abba, hogy Magyarországon valamely külföldi páholy
képviselösége fölállitható-e és mily módon. A vádlottak
tehát akkor, midön a magánvádlónak, a spanyolországi
S o u v e r a i n nagypáholy érdekében tanusitott
törekvését tárgyalás alá vették s a külföldi
páholyoktól nyert értesüléseiket a madridi nagypáholylyal
közölték, saját hatáskörükben jóhiszemüen
jártak el s ezért bünvádi felelösség alá annál
kevésbé vonhatók, mert a büntetö törvénykönyv
263. §-ának végpontja szerint, kapcsolatban az 5.
ponttal, a vádlott büntetlenségét eredményezi az, ha
igazolja, hogy állitásainak czélja a közérdek megóvása
volt és ha ö az állitott tény valódiságát bizonyitja.
Ámde jelen esetben azok a körülmények,
melyekböl a vádlottak a magánvádlónak fiókpáholy
alakitására való megbizhatatlanságát következtették,
valóknak bizonyultak.”

II. év. Budapest, 1898, kedd, márczius 29-én. 88. szám.

A szabadkömüvesek gyülése. A m a g y a r
s z a b a d k ö m ü v e s n a g y p á h o l y tegnap
tartotta rendes évi közgyülését J o a n n o v i t s
György nagymester elnöklése alatt. A nagymester
megnyitó beszédében a nemzetiségek és felekezetek
közötti béke biztositását és a szocziális kérdéseknek,
föleg a parasztszocziálizmus elvei alapján
leendö békés megoldását, s illetve a megoldásnak
fokról-fokra való biztositását tüzte ki követendö föladatokid.
Az évi jelentés szerint a magyar nagypáholy
alatt 42 müködö páholy dolgozik 2919 taggal.
A páholyok vagyona 92,286 frtot tesz, a külön
segitö-alapok 27,132 frtot, a nagypáholy segitöalapja
12,728 frtot; a többi alapok 15,023 frtra
ragnak; a páholyok külön alapjainak állaga az év
végén 349,667 frtot tett, a nagypáholy házának értéke
pedig 248,910 frtot képvisel. A közgyülés a
nagypáholy évi elöterjesztését tudomásul vette, megörökitette
a mult években elhunyt P u l s z k y Ferencz
és I v á n k a Imre nagymesterek emlékezetét
és szép szertartás kiséretében helyezte el a zárókövet
az uj nagypáholyépület legnagyobb disztermében.
A páholyoknak a társadalmi és és humanitárius
kérdések megoldásának elömozditása körül
való közremüködése és az ez irányban elért eredmények
bejelentését örvendetes tudomásul vette a
közgyülés, mely végre átvizsgálta az évi számadásokat
s véghez vitte az évi választásokat. A közgyülést
követö társas ebéden leleplezték ö f e l -
s é g e a k i r á l y n a k B r u c k Lajos által
festett igen sikerült, képét, amely a királyt a Szent
István-rend ornatusában tünteti föl.


II. év. Budapest, 1898, szerda, április 20-án. 109. szám

Sajtóügy a kurián. M a t k o v i c h Lajos
a "Le a szabadkömivesekkel !" czimü idöközi
lap szerkesztöje, a mult esztendöben erösen támadta
lapjában G y ö r f f y Gyula országos képviselöt,
azt állitva róla, hogy szabadkömüves s ha ezt tagadná,
ugy közönséges hazug. G y ö r f f y a czikk
miatt sajtópört inditott s a sajtóbiróság rágalmazás
miatt egy hóval ezelött n y o l c z n a p i fogh
á z r a és 20 forint pénzbüntetésre itélte Matk
o v i c h o t . Semmiségi panaszszal élt, de ezt a
kuria ma Czorda Bódog elnöklése alatt, Schédius
referálása alapján e l v e t e t t e .


II. év. Budapest, 1898, szerda, május 18-án. 137. szám.

Temetés. S z t r o j n y József fövárosi
pénztárnokot ma délután temették, a Mária-utczában
volt lakásáról. Rendkivül nagy, elökelö közönség
gyült egybe a végtisztességtételre. Ott volt a
józsefvárosi kerületi elöljáróság testületileg, Hanv
a y Sándor elöljáró vezetése alatt, a föváros föpénztárának
a tisztikara, a M i n e r v a szabadkömüves
páholy képviselöi a józsefvárosi kör választmánya,
a fövárosi szegény gyermekkert egyesület,
a Korona bank és hitelszövetkezet, a tisztviselök
fogyasztási szövetkezetének a tisztviselöi, a rokonság,
az ismerösök és jóbarátok nagy sokaságban.


II. év. Budapest, 1898, péntek, junius 3-án. 152. szám.

A mentö aggkor.
tárgyalás.)
R o j k ó András, murány-huttai római katholikus
lelkész a L e p s é n y i Miklós felelös szerkesztése
alatt megjelenö „Krestyán" czimü tót
nyelvü ujságban mérges czikkeket irt, amelyekben a
föügyészség hitfelekezet ellen elkövetett izgatást
látott és Rojkót pörbe fogta. A föügyészség a következö
kitételeket inkriminálta:
"Nem vagyunk egyebek, mint zsidók eszközei,
akik bennünket folyton uszitanak és a kereszténység,
különösen pedig a katholiczizmus teljes
kiirtására, elpusztitására, megsemmisitésére velünk
visszaélnek., „Az ö, t. i. Jézus Krisztus urunk isteni
müvét, az ö szent egyházát, a kereszténységet,
a katholiczizmust lerombolni, megrontani és teljesen
megsemmisiteni.*
"A zsidóság kereste a fegyvert a Krisztus egyháza
elleni harczhoz és a sátán kezébe adta a
fegyvert és az a fegyver a szabadkömüvesség, A
szabadkömüvesség a sátán egyháza. Sátán feje a
szabadkömüvességnek. Sátán kötötte össze a szabadkömüvességet
a zsidósággal Krisztus és egyháza
ellen. A szabadkömüvesek és a zsidók kezet fogva
dolgoznak a kereszténység, különösen pedig a
katholiczizmus megsemmisitésén".
"A zsidó szabadkömüvesség egyformán hatalmas
a trón ellen és a vallás ellen." „Nem mellözhetem
hallgatással azt, amire vállalkozik és amit
ki akar vinni a zsidók által vezetett és hajtott zsidó
szabadkömüves csorda."
„Gyen szklávok, zsidó rabszolgák azok is
mind, akik az országgyülésen megszavazták az egyház
elleni törvényeket, a polgári házasságot, a hitfelekezet
nélküli iskolákat, a zsidó reczepcziót, a
hitfelekezet nélküliséget, a hitetlenséget, istentelenséget
Ezek az egyház elleni törvények minö gyümölcsei
a zsidó szabadkömüves fának, szklávok,
zsidó rabszolgák azok is mind, kik a zsidó szabadkömüves
liberális kormány részére korteskedtek, az
ö részére képviselöket választottak az országgyülésre.
Szóval, aljas szklávok, zsidó rabszolgák mindazok,
kik a zsidó szabadkömüves liberális tatárokkal
egy követ fujnak. És, fájdalom, az ilyen utálatos,
undoritó, aljas zsoldos szkláv zsidórabszolga
volt és mostanig is van nagy számban, ugy a polgári,
valamint a papi osztályban."
„És ezen két hatalmas armadiát jelenleg a
zsidóság vezeti a harczba talmudisztikus tervei, az
összes nemzetek, az egész világ feletti uralmuk
megvalósitása végett."
„Magyarországunkat és a benne lakó nemzeteinket
már teljesen elfoglalták a zsidók és pedig
az elsö armádia, tudniillik a szabadkömüvesek, a
liberális tatárok és tuti quanti compagni segitségével
olyannyira, hogy az már tulajdonképen nem
Magyarország, hanem Zsidóország vagy miként
Drumont Ede nevezi. „Zsidó kolónia."
„Jelenleg a zsidóság nem egyéb, mint az
Istentöl eltaszitott, Isten átkával sujtott race, faj,
mely miként az Isten átkával sujtott testvérgyilkos
Kain, Krisztus-gyilkos zsidó a világban bolyong,
homlokán hordván eltaszitásának bélyegét és bolyongni
fog mindaddig, mig tévedéseit belátván,
kérni fogja eltaszitása bélyegének lemosását Jézus
Krisztus vére által a keresztségben."
„ÉN pedig azt mondom: a zsidók, emez
Isten átkával sujtott nép. nem csakhogy „Gens de
terrima", tudniillik legaljasabb nép. „Ódium generis
humani", az emberi nem által gyülölt nép, legutolsó
faj. olyan mint a pestis, telhetetlen parasita,
aki évszázadokon keresztül rontja és pusztitja az
összes keresztény nemzeteket. Á zsidó az élet felöl
táplált érzéki nézeteivel veszélyezteti az európai
népek minden erkölcsösségét és megmérgezi az
összes irodalmakat.-
„A zsidók, mint a tifusz-baczillusok rontják a
nép egészséges testét.
„Az összes nemzeteknek van egy közös ellenségük,
iszonyatos ellenségük, aki tökéjével és
tetteivel az összes nemzeteket egyaránt, szellemileg
és anyagilag rontja és ez ellenség a zsidó."
"Amik a hernyók a kertben, azok a zsidók
az országban. Ami az egér a buzában, az a zsidó
a községben. Ami a görény a csirkék és tyukok
között, az a zsidó a keresztények között."
Ma tartották meg ebben a sajtóperben az
esküdtszéki tárgyalást, amelyen Z s i t v á y Leó elnökölt,
a föügyészséget dr. G e g u s s Gusztáv királyi
ügyész képviselte, a vádlott lelkészt dr. Szemadám
Sándor védte.
Mindenekelött a vádlottat hallgatták ki az általános
kérdésekre.
— Neve?
— Rojkó András.
— Hány éves?
— H e t v e n ö t
— Mi a foglalkozása ?
— Most adminisztrátor vagyok Murány-Ruttán;
de tulajdonképen nyugalmazott plébános
vagyok.
— Volt-e már büntetve ?
— Igen. 1882-ben e g y e s z t e n d e i á1-
1 a m f o g h á z r a itélték.
— Akkor is izgatásért ?
- Igen.
— á budapesti esküdtszék elött nem állt még ?
— De igen. Tavaly vádlottként álltam itt, de
fölmentettek.
Az ü g y é s z : Igaz-e, hogy akkor megállapitották
az izgatást és mégis fölmentették ?
A v á d l o t t : Nem tudom, már nem emlékszem
rá.
Ezután V a g á c s - R á c z Flóris tót tolmács
fölolvasta a vádlevelet és az inkriminált közleményt,
mire a vádlottal a szerzöség kérdésében
hallgatták ki.
E l n ö k : Álljon ide s feleljen, ön irta a
czikket?
— Nem tagadhatom.
— Rendes munkatársa a „Krestán"-nak ?
— Néha irok bele.
— Fizetik a czikkeit?
— Ez szégyen, gyalázat lenne egy katholikus
papra. Védeni akartam egyházamat. A pápa ugyanis
mostanában két encyklikát adott ki a sátán zsidószabadkömüves
szekta ellen. Ezért szent kötelességemnek
tartottam irni.
— Egyházi hatóságától kapott utasitást ily
czikk irására.
— Az elhalt püspökömtöl kaptam, de a mostanitól,
Ivánkovicstól nem.
— Nem vezeti önt valamelyes személyes keserüség
a zsidók ellen?
— Hát, engem üldöztek a zsidók miatt s
egyszer meg is vertek. Azért tették; mert amint
egyszer az ünnepi processio alatt a korcsmában
mulattak, személyesen rendreutasitottam öket. A
parasztlegények vettek ki a zsidók kezéböl.
— Volt-e önnek zsidó uzsorással baja valamikor?
— Sohasem.
Erre a perbeszédek következtek.
G e g u s s királyi ügyész magas szinvonalon
álló és szépen elöadott vádbeszéde, majd dr. S z em
a d á m védönek védöbeszéde után az esküdtek
7 szóval ö ellen megállapitották ugyan, hogy van
i z g a t á s a czikkben, de akként határoztak 6
szóval 6 ellen, hogy n e m v é t k e s a vádlott.
Vagyis Rojkó plébános ép ugy járt most is, mint
mult évi sajtópöre alkalmával : az a g g k o r a
m i a t t büntetni nem akartak. A verdikt alapján a
sajtóbiróság persze felmentö itéletet hozott ös a
kincstárt 30 forint védödij fizetésére kötelezte.


II. év. Budapest, 1898, szombat, deczember 10-én. 340. szám.

Egy szerb miniszter nyilatkozata. Belgrádi
tudósitónk irja: Veszelinovics képviselö, a belgrádi
szeminárium tanára, azzal az inditványnyal állt elö
minap a szkuptsinában, hogy a kormány dolgozzon
ki egy törvényiavaslatot, mely az orthodox egyház
veszedelmes, ellenségét, a szabadkömüves nagypáholyt
Szerbiában megsemmisiti. Egyuttal pedig
minden szerb alattvalónak meg kell tiltani, Hogy
szabadkömüves legyen. Veszelinovics után nyomban
- falállott Georgevics közoktatási miniszter.
Hevesen megtámadta Veszelinovics inditványát és
azt a meglepetést keltö nyilatkozatot telte, hogy —
ö is szabadkömüves és tiltakozik az ellen,' hogy ez
az egyesület az orthodox egyháznak ellensége
volna. A szkuptsina a miniszternek adott igazat, a
a képviselö inditványát elvetette.

Eddig az idézett cikkek. Nos?