A sulykolás hatásos - A budatétényi pincekápolnáról

A sulykolás hatásos

Amit sokszor ismételnek, azt egyre inkább elfogadják. A budatétényi pincekápolnát már szabadkőműves körökben is kezdik szabadkőművesnek elfogadni:

"A régebbi szakirodalomban ezt "ismeretlen rendeltetésű, ún. pincekápolnaként" említik. Ma már egyre inkább elfogadott tényként kezelik, hogy a copf stílusú kápolnát szabadkőműves célokra építették. A bejárat fölötti "Éljen a Barátság" feliratot nem nehéz összefüggésbe hozni a szabadkőművességgel, már csak a "szabadság, egyenlőség, testvériség" jelmondattal való rokonsága miatt sem."

Részlet a Zsolnay-páholyban elhangzott "A szabadkőműves templom" című rajzolatból.

Kik kezelik elfogadott tényként? Tessék már felsorolni azokat a nagynevű, tekintélyes szakértőket, akik ezt mondják! Hogy ilyenek nincsenek? Csak újságcikkekben híresztelik egyesek?

S szerintem elég nehéz összefüggésbe hozni az "Éljen a Barátság" feliratot a "szabadság, egyenlőség, testvériség" jelmondattal. Mindenesetre kijelentés helyett érvelni kellene, de érvek nincsenek...

Ha mondjuk "Éljen a Testvériség!" lenne az a felirat, vagy az a bizonyos jelmondat valamikor így hangzott volna, hogy "szabadság, egyenlőség, barátság" - nos, akkor meglenne a rokonság. De így?

Létezett ugyan egy időben a "testvéri barátság" szlogenje, de azt nem a szabadkőművesek, hanem betiltóik használták.

Engedtessék meg nekem, hogy a pincekápolnával kapcsolatban idézzem Jászberényi József véleményét:

"1. A feltárási jegyzőkönyv, Juhász Péter és Papp Tibi képei, az erről szóló filmek és autentikus beszámolók alapján egyértelmű - ez nem szabadkőműves pince.

2. A lángszimbolika nem így jellemző a kőművességre, a korom nem így jellemző a kőművességre. A kézfogás a képen nem így szabadkőműves kézfogás, a kép felirata egyetlen szabadkőműves forrás egyetlen sorával egyezik meg (amit Lalo talált meg, és publikált itt). A képen látható címer egyes elemei nem szabadkőműves címerelemek, mások csak sokkal későbbi páholyokon jelennek meg.

3. 1780-tól a kőművesség nálunk gyakorlatilag nyilvános, II. József eleinte semmi akadályt nem támaszt a kőművesi munka kapcsán, így semmi ok épp ekkor a "pincerandikra". Pest-Budán egészen 1795-ig működik a páholyélet - a kor színe-javával, nem Pulljevicsekkel. A pince 1780 után épül, de kizárt, hogy 1795 után. 1795-ben betiltják a kőművességet, és onnantól 1848-ig tiltva van, amikor egy rövid időre ismét legális, de 1867-től engedik csak hivatalosan, törvénnyel.

4. Besze János egy 1836-os írása beszél arról, hogy az illegalitásban a testvérek Promontoron egy sziklapincében találkoztak, ahol a hordók voltak az oszlopok. Ez a pince nem Promontoron van, nem sziklapince és semmilyen nyom nincs benne hordóoszlopra.

5. Ez a pince minden bizonnyal Pulljevics baráti körének a pincéje. Feltehetően vagy egy halásztársaság (ld. címer) vagy kereskedelmi társaság, ami hasonló a kőművességhez, de nem azonos.

6. Garbóci rendszeresen hivatkozik az MSNP Nagymesterére. Az előző Nagymester ott volt a pincében és világosan elmondta: ez nem szabadkőműves pince. Az őt megelőző Nagymester, aki orvos volt, azt mondta: lehet, hogy az - hangsúlyozom, ő orvos volt. A NO előző előtti Nagymestere szintén nem tartja szabadkőműves pincének."

Források:

http://zsolnay_paholy.extra.hu/rajzolatok7.html

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=86607582&t=9027376

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=83377730&t=9027376

Kapcsolódó program: http://szkp1.blogspot.com/2008/09/eloadas-garboci-laszlo-szabadkomuvesseg.html

Kapcsolódó videó: http://www.promontortv.hu/archivum/video/20081024_2